Mi az a kooperatív tanulás? Mit takar a kooperatív munka, a kooperatív tanulásszervezés fogalma? Milyen kooperatív módszerek és eszközök vannak? Ebben a posztban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Frontális oktatás és kooperatív tanulás: mi a különbség?

Frontális oktatás: tanári monológ a katedráról

A kooperatív tanulás sok tekintetben a hagyományos, poroszos, frontális oktatás ellentetje. Az utóbbi hierarchikus, tanár dominanciájú módszer, amikor az információ kizárólagos hordozója és átadója a tanár. Ez az az oktatási forma, amikor a tanár a katedráról vagy a tábla előtt monológ formájában igyekszik a tananyagot a tanulók fejébe verni. Az oktatási folyamatban nem, vagy alig kap szerepet a tanár és a diákok közötti vagy a diákok egymás közötti interakciója. A tanulók passzív szereplők.

Természetesen a frontális oktatás is nagyon fontos, és megvan a maga szerepe.

A törzsanyag átadásakor, illetve ha a diákoknak nincsenek előzetes ismeretei, ez lehet az egyik leghatékonyabb oktatási forma. Ugyanakkor a mai, felgyorsult világban, amikor az embereket számos helyről rengeteg információ éri, a “mai fiatalok”, vagyis a Z és alfa generáció számára az ismeretek átadására hatékonyabb módszerek is léteznek. (Ez egyébként, ha kisebb mértékben is, de ugyanúgy igaz az idősebb korosztályok esetében is.)

Mi az a kooperatív tanulás?

Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a kooperatív tanulás jelzős szerkezetet alkotó két szót. A tanulás szó jelentését talán nem kell különösebben magyarázni. A kooperatív jelentése: összeköttetésben lévő, együttműködő, olyan személy, aki hajlandó együttműködni másokkal.

A kooperatív tanulás tehát a tanulók korábbi ismeretei és a modern technológiák alkalmazása mellett az együttműködésre és a csapatmunkára helyezi a hangsúlyt.

Definíció szerint a kooperatív tanulásszervezés azoknak a pedagógiai módszereknek az összességét jelenti, amelyek a tanulást társas tevékenységgé teszik.

Ennek az oktatási formának egyik alapműve Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyve, A könyv az USA-ban az egyik legkedveltebb tanári kézikönyv. Kagan szerint a kooperatív tanulás olyan tanítási módszer, amely a tanulók együttműködésén alapul.

A kooperatív tanulási forma a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén nyugszik. Lényege hogy a csoport minden tagjának feladata a többiek segítése az aktuális cél elérésében. Így minden tanuló motivált az együttműködésre, a közös munkára, és arra, hogy a csoport összes tagja elsajátítsa az aktuális ismereteket.

A kooperatív tanulás jellemzői

A kooperatív tanulási technikák további fontos elemei:

• A tanár szerepe háttérbe szorul: nem ő ad választ a tanulók kérdéseire. Ezeket a közösen végzett munka során, illetve egymástól kapják meg a diákok.
• Az ismeretek megszerzése mellett legalább ilyen fontos az erre irányuló aktív és kollektív cselekvés, a készen kapott tudás helyett.
• A tanulók elsajátítják:
  • a hatékony együttműködés,
  • a kölcsönös tisztelet,
  • az empátia,
  • valamint a kritikus gondolkodás képességét is.

A kooperatív tanuláshoz szükséges feltételek

Külső feltételek

A kooperatív tanuláshoz szükséges, megfelelően kialakított tér

A megfelelő tér alapvető fontosságú. A tanulók egymással szembe fordulva ülnek, úgy, hogy mind egymást, mind a táblát jól lássák, és mindenki elérje a szükséges eszközöket. Lényeges az is, hogy könnyedén tudjanak egymással kommunikálni, akkora hangerővel, ami a többi csoportot nem zavarja a munkában. Az oktató szerepének csökkenése itt is megjelenik: a tanári asztal nem kerül a középpontba.

A kooperatív tanulás további külső feltételei:

• a tanulók felkészítése az együttműködésre,
• csoportok kialakítása,
• feladatok kijelölése,
• tanulásszervezés.

Belső feltételek

• felfedezési vágy, kíváncsiság,
• az ismeretek elsajátítása és továbbadása,
• megbeszélések, eszmecserék, konstruktív viták,
• kompetenciák, készségek kibontakoztatása a tanulási folyamat során.

A kooperatív tanulásszervezés alapelvei

Építő egymásrautaltság

Amikor az egyik diák fejlődése a másik diák fejlődésének függvénye, amikor a csoport minden tagjának sikeréhez szükséges a többi tag sikere, építő egymásrautaltságról beszélünk. Mindez az egész közösség szintjén is érvényesül, vagyis a kiscsoportok sikere is a többi csoport fejlődésétől függ. Ekkor minden tag és csoport érdekelt a többiek maximális sikerében.

Egyéni felelősség

Fontos, hogy a kooperatív tanulás során a résztvevők mindegyike a saját munkájáért is felelősséget vállaljon. A csoportcélok csak így valósulhatnak meg eredményesen. A tapasztalatok szerint a jól megválasztott csoportcélok megerősítik az egyéni felelősséget és javítják az egyéni tanulási teljesítményt.

Egyenlő részvétel

A kooperatív tanulás sikeréhez szükséges, hogy mindenki egyformán részt vegyen benne. Mivel nem jellemző, hogy az egyenlő részvétel spontán kialakuljon, ezt a részvételi normák szabályozásával, illetve munkamegosztással lehet előmozdítani. A részvételi normák szabályozása elsősorban a különböző kooperatív eszközök, kooperatív módszerek alkalmazásával lehetséges. (Ezekről részletesen is írunk alább, a hasonló című alfejezetben.)

Az egyenlő részvétel másik kulcsa a munkamegosztás, ami a feladatok felosztásával érhető el.

Például az egyik tanuló a tananyagban szereplő író magánéletét, a másik a pályáját, a harmadik a műveit dolgozza fel

Párhuzamos interakciók elve

A hagyományos, frontális oktatásra jellemző, hogy csak egy ember – általában az oktató – beszél, a diák csak akkor, ha felszólítják. A tanulók közötti interakciót pedig egyenesen szankcionálják, büntetik. A kooperatív tanulásnak viszont alapvető eleme a diákok egymás közötti kommunikációja. Ennek során a tanulók egymás közötti interakciói párhuzamosan zajlanak.

Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvében hangsúlyozza, hogy a valódi kooperatív munka során mind a négy alapelvnek érvényesülnie kell. Amennyiben az oktatás során mind a négy, az előbbiekben ismertetett elv megjelenik, kooperatív tanulási folyamatról beszélhetünk.

Kooperatív tanulási technikák, módszerek, eszközök

Az elméleti keretek tisztázását követően, a könnyebb érthetőség kedvéért az alábbiakban ismertetünk néhány konkrét, gyakorlati eszközt, melyek a kooperatív tanulást támogatják. A lista természetesen közel sem teljes, számtalan további lehetőség van, most ekezből néhány népszerűt villantunk fel ötletadónak.

Miért jó a kooperatív tanulás?

A kooperatív tanulás a hagyományos tanári attitűdhöz képest rugalmasabb megközelítési módot igényel az oktató részéről. Ha azonban megvan a kellő rugalmasság, számos előnye kibontakozik ennek az oktatási formának.

Néhány példa:

• A kooperatív csoportmunka sokkal inkább megfelel a Z és alfa generáció igényeinek, valamint a korszerű oktatás követelményeinek.
• A hatékonyan megszervezett kooperatív munka növeli a tanulás eredményességét.
• A kooperatív tanulás során a tanulók elsajátítják az empátia, a tolerancia, a kölcsönös elfogadás és segítségnyújtás szabályait.
• A kooperatív tanulás egyenlő esélyeket kínál a hátrányos helyzetű vagy gyengébb képességű tanulóknak is.

A kooperatív tanulás nem az egyetlen oktatási forma. A különböző oktatási és pedagógiai módszerekről korábbi blogposztunkban részletesen olvashatsz.

Kérdésed van a kooperatív tanulással kapcsolatban? Kiegészítenéd a cikket, vagy vitatkoznál vele? Keress minket!