Mi az a didaktika, melyek a különböző didaktikai feladatok és fogalmak, milyen didaktikai célok és tanítási módszerek léteznek?

A különböző oktatási módszerek lényege a tanulás, illetve a tanítás közötti harmónia kialakítása.

Az egyes tanítási és pedagógiai módszerek alapját a különböző didaktikai feladatok képezik, amelyek együttese meghatározza a tanórák típusát, lefolyását.

De pontosan mi is az a didaktika, melyek a különböző didaktikai feladatok és fogalmak, milyen didaktikai célok és tanítási módszerek léteznek?

Didaktikai célok és módszerek

A didaktika egy görög szó, amely magyarul oktatástant jelent. Lényegében a pedagógia egyik ága, amely az oktatás elméletével foglalkozik.

Az oktatáselmélet mind a tanulás, mind a tanítás összes elméleti és gyakorlati problematikáját magában foglalja, amelyeket rendszerez, majd kritériumokat állít, hogy útmutatóul szolgáljon a tanítás és a tanulás menetéhez, értékeléséhez.

A tanórák jellegét teljes mértékben az adott didaktikai feladatok határozzák meg.

A didaktikai feladatok alapján megkülönböztethetünk:

• Új ismereteket kialakító és feldolgozó tanórákat (tanulás)
• Az előzőekben feldolgozott ismeretek gyakorlati alkalmazását elősegítő tanórákat (rögzítés)
• A megtanult ismereteket elmélyítő és ismétlő órákat (ismétlés)
• Az elsajátított ismereteket ellenőrző és értékelő órákat (számonkérés)

A tanóráknak természetesen nem csak egy feladatot kell elvégezniük – sokszor több elem is keveredik egy tanítási óra keretein belül.

A lényeg, hogy a tudás úgy sajátítható el, ha a diákok végigmennek a teljes folyamaton:
Megismerés » Alkalmazás » Rögzítés » Ellenőrzés.

Ahhoz, hogy a tanulás ezt a mintázatot kövesse, a tanításnak kell lefektetnie a szabályokat – tehát a tanár feladata, hogy a tanulási és oktatási módszerek ezt a folyamatot kövessék.

A tanulás az alábbi fejlődési szinteken halad végig:

1. Tanítás
2. Tanulás
3. Ismeret
4. Képesség
5. Jártasság
6. Készség

De melyek azok a korábban említett kritériumok, amelyeknek meg kell felelniük a didaktikai feladatoknak?

A didaktika kritériumai

Az általánosan elfogadott didaktikai alapelvek a következők:

• Aktivizálás: figyelemkoncentráció, emlékezeti élénkség, stb.
• Differenciálás: egyéni képességek figyelembe vétele
• Érthetőség: a szakmaiság és az érthetőség harmóniája
• Fokozatosság: az előzetes ismeretekre építve
• Megerősítés: mind pozitív, mind negatív
• Motiválás: a tanulási kedv felébresztése
• Rendszeresség: a tananyag logikus felépítése és optimális adagolása
• Szemléletesség: a valóság modellezése
• Tartósság: az elsajátított ismeretek beépítése a személyiségbe, fejlesztendő attitűdbe
• Tudományosság: az adott szaktudomány eredményeinek tükrözése
• Visszacsatolás: tájékoztatás a haladásról

A fentebb felvázolt didaktikai célokat ezen alapelvek betartásával kell elérni – egyszerűen azért, mert így lesz a leghatékonyabb az oktatás.

A tanítás és tanulás ugyanis nem tud megtörténni, ha nincs meg az aktivizálás és a motiválás, ha a tananyag nem érthető vagy tudományos, ha a megtanult anyagokra nincs megerősítés vagy visszacsatolás, vagy egyszerűen csak nem tartós.

Bármely feltétel nem teljesülése esetén komoly hátrányt szenved a tanuló, a tanító pedig feleslegesen tartotta be a többi alapelvet.

Amennyiben pedig az alapelvek mentén történik az oktatás, szükség van az egyes tanulási módszerek, tanulói munkaformák és az eszközök alkalmazására is.

Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a didaktikai alapelvek mellett hogyan is festenek a konkrét didaktikai feladatok.

A didaktikai feladatok

1. Ráhangolás
2. Témakör bevezetése, új ismeretközlés
3. Ismeretbővítés
4. Gyakorlás, visszacsatolás, megerősítés
5. Ismétlés (óra eleji, téma eleji)
6. Összefoglalás, rendszerezés
7. Házi feladat előkészítése
8. Ellenőrzés
9. Értékelés
10. Tudományosság, motiválás, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség,
11. Szemléletesség, differenciálás,
12. Általánosítás, elvonatkoztatás

A didaktikai feladatokból egyből látható, hogy mennyire szorosan kapcsolódnak a didaktika alapelveihez, illetve a didaktikai célokhoz.

A különböző tanári és tanítói módszerek tehát erőteljesen befolyásolják, hogy a tanulók miként, milyen szinten sajátítják el a tudást.

A különböző oktatási és didaktikai módszerek tartalmazzák például a:

• tanári előadást,
• megbeszélést,
• vitát,
• szemléltetést,
• játékot,
• házi feladat ellenőrzést,
• szóbeli/írásbeli feleletet,
• kooperatív tanulást,
• megfigyelést,
• rendszerezést.

De ez alapján hogyan néznek ki a tanóra didaktikai feladatai?

Az óra didaktikai feladatai

1. A figyelem felkeltése
2. A tanulás motivációjának felébresztése
3. Az óra céljának meghatározása
4. Az előzetes ismeretek felmérése, felidéztetése
5. Az új ismeretek bemutatása
6. Az új ismeretek kielemzése
7. Fogalomalkotás, végkövetkeztetés
8. A megtanult ismeretek rendszerezése és rögzítése
9. A tanultak alkalmazása és visszacsatolás
10. A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése

A cikkben felvázolt nevelési, oktatási és óraterv módszerekkel fejleszthető a figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás, lényeglátás, analitikus vagy absztrakt gondolkodás, kreativitás, szintézisalkotás, képzelet – ugyanakkor az olvasás, szövegértés, íráskészség, beszédértés, kommunikáció is jelentősen javítható.

Ehhez azonban fontos, hogy a készségek elsajátítását a környezet, tehát az egyes tanulói munkaformák is elősegítsék.

Tanulói munkaformák

A munkaformákat három nagy csoportba lehet osztani aszerint, hogy milyen szervezési módban történnek, és abban hány diák vesz részt.

1. Frontális munka

Ebben a szervezési módban a gyerekek együtt haladnak, azonos ütemben.

Ide tartoznak:

• Tanári elbeszélések
• Szemléltetés
• Magyarázat
• Tanári előadások

2. Egyéni munka

Önállóan megoldandó, egyéni feladatok. Ide lehet sorolni a páros munkát is, amikor két diákot tesznek párba, és együtt, kis csapatként kell megoldaniuk a feladatokat.

Ide tartoznak:

• Egyedül végzett munka
• Egyénre szabott munka
• Rétegmunka

3. Csoportmunka

Minimum 3 emberből álló munkacsoport végzi el a feladatokat. Kölcsönös függési és együttműködési dinamizmusok jönnek létre, amelyek elősegítik a csapatmunkát.

Ide tartoznak:

• Megbeszélés
• Játék és szerepjáték
• Vita

Konklúzió

A didaktika folyamatát 4 csoportra lehet bontani:

• Megismerés
• Alkalmazás
• Rögzítés
• Ellenőrzés

Ahhoz, hogy a didaktikai feladatokat hatékonyan tudjuk kivitelezni, először a didaktika kritériumainak kell megfelelni, amelyek lehetővé teszik, hogy az oktatás gördülékeny, maradéktalan, és tartós legyen.

Ahhoz, hogy a tanulás eleget tegyen ezeknek a minőségi követelményeknek, bizony a tanítónak kell motivációt és aktivitást gerjesztenie, majd pedig neki kell kielégíteni a felkeltett kíváncsiság igényeit.

Az oktatás ugyanakkor ma már sok esetben online zajlik. Az e-learning szerepe még fontosabbá vált a koronavírus-járvány kiváltotta rendkívüli helyzet kapcsán. Egy oktatónak vagy a tananyagért felelős szakembernek a didaktikai alapok mellett tehát azzal is érdemes tisztában lennie, hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani digitális környezetben. A korszerű e-learning tananyagot és oktatást a didaktikai elvek érvényesítése mellett a legmodernebb technológiák jellemzik. Ezáltal úgy teszi élményszerűvé a tanulást, hogy a pedagógiai, szakmai szempontok terén sem köt kompromisszumot az oktatás minőségét illetően.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj az oktatással, távoktatással és az e-learning világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről! Ha pedig úgy érzed, jól jönne egy kis segítség a gyakorlatban, keress minket!