Ha az önfejlesztésre, illetve a különböző kompetenciáink kifejlesztésére gondolunk, számtalan terület juthat eszünkbe, amire érdemes figyelmet fordítani.

Nem csoda, hogy az egyik leggyakrabban feltett kérdés a sikeres személyiség kifejlődéséhez kapcsolódik — mitől lesz valaki sikeresebb, mint mások? Nos, a válasz nem egyszerű, de egy bizonyos: elengedhetetlen a megfelelő szintű kognitív kompetencia kialakulása!

Ez a cikk abban segít, hogy pontosan megértsük, miről is van szó, ha a kognitív alapkompetenciáról beszélünk, és milyen készségek is kellenek hozzá.

A kognitív jelentése

A melléknévként használt kognitív szó jelentése nem más, mint megismerő, megismerésen, gondolkodáson alapuló — a latin “cognoscere, cognitum” szavakból eredeztethető.

Szorosan kapcsolódik hozzá a kogníció kifejezés, ami pedig egy olyan gondolkodási folyamat, ami az észlelést, érvelést és emlékezést foglalja magában. A kogníció lényegében az ember képessége a környezetében való tájékozódásra, alkalmazkodásra.

A külső világból számtalan információ zúdul elénk minden egyes másodpercben, amelyek aztán versengenek a figyelmünkért, éppen ezért az információfeldolgozás rendkívül fontos és teljes mértékben önállósult létfunkcióvá vált az idő előrehaladtával. Gyakorlati megvalósulása pedig a kognitív kompetencia által lehetséges.

A kognitív kompetencia valójában nem más, mint az ember azon képessége, hogy megismerje az új dolgokat, helyzeteket, felismerje az elé kerülő problémákat, elemezze azokat, majd a megfelelő megoldásra jutva különféle terveket készítsen, azok következményeit megpróbálja megjósolni, illetve mindezen információk fényében valamilyen döntésre jusson.

Kognitív készségek, alapkompetenciák kifejlesztése

A kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség.

Ha egy kompetenciáról beszélünk, akkor egy olyan motívum- és tudásrendszerről vagy képesség- és ismeretrendszerről van szó, amely valamilyen funkciót szolgál. Ennek megfelelően a kognitív kompetencia a megismerés és információfeldolgozás szolgálatában álló képességek és ismeretek rendszere.

Minden kompetenciát egy összetett, több részből álló, úgynevezett komponensrendszer alkot. Részei a komplex és egyszerű képességek, készségek, rutinok és ismeretek. Ezek mind különállóak, de hatnak egymásra.

A személyiségnek ismert egy úgynevezett alaprendszere, amelynek része a kognitív kompetencia — a személyes és szociális kompetencia mellett.

Az ember létezésének ugyanis ezek a kompetenciák igen fontos részei, a három kompetencia közül pedig a kognitív az, amely az információfeldolgozást, az információk vételét, kódolását, elemzését, termelését, használatát, közlését és tárolását valósítja meg. Részben ennek a kompetenciának köszönhetően valósulhat meg a személyiség megfelelő működése — a viselkedésünk, változásunk és fejlődésünk, ami az információkezelésnek köszönhető.

A kognitív kompetenciáról még azt kell tudni, hogy a kognitív tudásrendszer egységével alakul ki, szerveződés szerint öröklött, de tanult kognitív motívumrendszerei vannak.

Az emberi értelem fejlődési szintjei ezek alapján:

• Öröklött kognitív komponensrendszer: az információk kezelése a genetika szintjén kerül meghatározásra.
• Tapasztalati kognitív komponensrendszer: a tettek és a cselekvés szintje, ahol a tanult kognitív motívumok, rutinok, szokások, készségek, képességek és ismeretek működnek
• Értelmező kognitív komponensrendszer: a dolgok viselkedési, működési feltételeinek, okainak, eredményeinek, következményeinek feltárása, megismerése, a szabályszerűségek, törvényszerűségek szabályokba, törvényekbe — úgynevezett mintázatokba — foglalása, ezek alkalmazása

A kognitív kompetencia komponensrendszerét kognitív ismeretek, összetett és egyszerűbb kognitív készségek, rutinok, készségek, alkotják.

A kognitív kompetencia alapképességei:

1. Gondolkodási képesség: meglévő tudásból módosult, illetve új tudást hoz létre
   1. Konvertáló, rendszerező, logikai, kominatív
2. Tudásszerző képesség: információ felvétellel, illetve információ feltárással hoz létre új tudást
   1. Ismeretszerző, problémamegoldó, alkotó
3. Kommunikációs képesség: információk közlése és vétele szimbólumok által
   1. Ábraolvasási, ábrázolási, beszéd, beszédértési, olvasási, fogalmazási
4. Tanulási képesség: olyan pszichikus aktivitás, amelynek eredményeként a pszichikumban tartós változás következik be; valamennyi kognitív képesség átfogó rendszere
   1. Pszichikus adaptációs, rendszerképző, optimalizáló, hierarchiaképző

Az alapkomponensek optimális elsajátítása és az alapkompetenciák kifejlesztése bizonyos feltételekhez kötött, amelyek a következők:

• Állandósult tartósság
• Optimális működés, használhatóság
• Az alaprendszer hierarchiájának kiépülése
• Elegendő mennyiségű és változatosságú, konkrét tartalmú tapasztalatok, ismeretek

Mivel az alapkompetenciák megléte a személyiség működésének feltétele, ezért az alapkomponenseknek állandósulniuk kell, vagyis folyamatos gyakorlást és ismétlést, a tudás rendszeres használatát igénylik.

Valamennyi alapkomponens optimális működésének meg lehet állapítani az optimális működéséhez szükséges kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy minden adott készségnek van egy olyan szintje, amit ha elérünk, a leghatékonyabban használjuk azt.

A legtöbb kognitív készség ilyen szintű kifejlesztése több évet is igénybe vehet.

A személyiség négy egymásra épülő, hierarchikus szintje ismert:

• Genetikus
• Tapasztalati
• Értelmező
• Önértelmező személyiségszintek

Emiatt fontos, hogy az alapkomponenseknek is vannak külön tapasztalati, értelmező és önértelmező szintjei, amik szintén egymásra épülnek. A serdülőkor előtt például leginkább a tapasztalati szint, az általános képzés végéig az értelmező szint és részben az önértelmező szint épül ki.

Nincs két egyforma ember, éppen ezért az alapkompetenciák kifejlesztéséhez — ahogy a legtöbb tudás megszerzéséhez is — egyénileg, mindenkinek más-más mennyiségű időre, valamint konkrét tartalmú, változatosságú tapasztalatra van szüksége.

Amennyiben érdekel, hogy miként lehet kihozni a tanulásból a maximumot, ismerd meg a SKOLL e-learning rendszerét, amit úgy alakítottunk ki, hogy a legoptimálisabb feltételek mellett a legnagyobb fejlődést tegye lehetővé — mindezt több különböző szakterületen is!