A gyermekek szocializálása, oktatása és fegyelmezése valódi kihívás. A megfelelő nevelési módszerek alkalmazása nem csupán a hivatásos pedagógusok életét teheti könnyebbé. Szülőként fontos, hogy olyan eszközöket találjunk a gyerekek motiválásához, fegyelmezéshez és képzéséhez, amelyek valóban célt érnek. Ez nem csupán a neveléssel járó stressz szintet csökkenti, de a gyermekek pszichés jóllétét, biztonságát és fejlődését is jelentősen támogathatja.

Mi az a nevelés?

Bár elsőre triviálisnak tűnhet, a nevelés valójában egy nagyon komplex tevékenység, amelyet koránt sem egyszerű definiálni. Dr. Gaál Gabriella és Dr. Jászi Éva Pedagógus-mesterség című könyvben az alábbi módon definiálják a nevelést az oktatás kontextusában.

A nevelés fogalma:

“A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. (…) A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított tanulói tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejlesztő hatások révén alakul a tanuló értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását.”

A fenti definíció jól összegzi a nevelés lényegét. A tágabb értelmezés érdekében érdemes kiegészíteni pár további elemmel. A nevelés olyan komplex, hosszútávú folyamat, amely során értékek, ismeretek és képességek átadása a cél. Ennek eszköze lehet az oktatás, tesztelés, értékelés, fegyelmezés és visszajelzés. A nevelést általában a szülők, hivatásos pedagógusok és a gyermek életében aktív szerepet betöltő személyek végzik. A megfelelő nevelési módszerek alkalmazása segít a gyereket felkészíteni azokra a várható kihívásokra, amelyek az élete során érik. Az intellektuális képességek mellett, emocionális, szociális és testi készségeket sajátítanak el.

Nevelési / oktatási módszerek: mi a különbség?

A nevelési / oktatási módszerek hasonló jelentésű, azonban nem felcserélhető módon használható kifejezések. A két módszer csoport között a legfontosabb különbség így foglalható össze:

• Oktatási módszerek: Specifikus képességek és/vagy tudásanyag fejlesztésére irányuló rendszerezett tevékenysége.
• Nevelési módszerek: Az oktatási módszernél tágabb, az értékrendszer és személyiség fejlődését is szolgáló tevékenység együttes.

Bíró Melinda a “Bevezetés a sportpedagógiába” című tankönyvében az alábbi módon határozza meg a a nevelési módszerek jelentését:

Nevelési módszerek jelentése:

“A nevelési módszerek nem azonosak az oktatási módszerekkel. A nevelési módszerek esetében célunk mindig a tágabb értelemben felfogott személyiségfejlesztés. A nevelési módszerek kiválasztását és alkalmazását meghatározza a nevelési célja, feladata, a tanulók életkora, képességei, viselkedése, szándéka, a pedagógus személyisége, felkészültsége, vezetési stílusa, szándékai, céljai, és maga a pedagógiai szituáció valamint annak tartalma.”

A nevelési módszerek fajtái

A nevelési módszerek fajtái elérő szempontok alapján csoportosíthatóak. Az egyik leggyakoribb felosztás a direkt (közvetlen) és indirekt (közvetett) tagolás. Mutatjuk, mi a különbség!

Direkt nevelési módszerek

A direkt nevelési módszereknél a nevelést végző személy közvetlen hatást fejt ki a gyerekre. Ezeknél a módszereknél a gyermek a befogadó szerepet tölti be, míg a nevelőjé a vezető szerep. Ide sorolható a nevelési célú beszélgetés, negatív visszacsatolás (szidás, helytelenítés), pozitív visszajelzés (dicséret, jutalmazás) vagy az instruálás (követelés). A módszer előnye a könnyű követhetőség, amely a fiatal korú gyerekeknél fokozottan fontos lehet. Hátránya az önkontroll képességének csekély fejlesztése.

A közvetlen nevelési módszerek közé sorolhatóak az alábbiak:

• neveltek egyedüli elemző feladatai
• nevelési célú beszélgetés
• rendszeres nevelési ellenőrzés
• előadás
• magyarázat
• ismételt gyakoroltatás
• instruálás (követelés)
• helyes és helytelen modell ismertetése
• művészeti alkotások bemutatása
• segítségadás
• anekdotikus történetek megosztása
• motiválás

Indirekt nevelési módszerek

Az indirekt nevelési módszerek általában hatékonyabbnak bizonyulnak idősebb gyerekek esetén. Lényegük, hogy közösségi feladatokon és eseményeken keresztül tanulják meg a gyerekek a helyes viselkedési formát. Ilyenkor a pedagógus vagy szülő nem direkt hatást gyakorol a gyerekre, hanem közvetett módon kontrollálja a nevelési folyamatot. Kiemelt előnye az indirekt nevelési módszereknek, hogy fokozzák az önállóságot és az autonómiát.

Példák a közvetett nevelési módszerekre:

• kölcsönös ellenőrzés
• kölcsönös felvilágosítás
• kölcsönös követelménytámasztás, tiltás
• kölcsönös példaadás
• kölcsönös segítségadás
• kölcsönös értékelés

Eltérő besorolások

A fenti beosztás mellett alternatív kategorizálások is megjelentek a szakirodalomban. Az nevelési módszerek vizsgálatakor érdemes Kozma Tamás nevelésszociológia szakértő felosztását is bemutatni. A felsorolás a nevelési módszereket három kategóriába osztja cél szerint.

A érvelés, informálás és tudatosítás módszerei

• oktatás
• példa (példaadás, idol bemutatása)
• bírálat
• beszélgetés, felvilágosítás
• előadás, informálás, véleménykülönbségek kifejezése

A tevékenység megszervezésének eszközei:

• követelés
• megbízás
• ellenőrzés
• verseny, gamifikáció
• előadás
• gyakorlás

A magatartásra ható módszerek:

• motiválás
• kényszerítő módszerek
• gátlást kiváltó módszerek

Mi a SKOLL-nál elsősorban felnőtteknek, vállalatok dolgozóinak szóló e-learning tananyagokat fejlesztünk, de kipróbáltuk már magunkat többek között óvodás gyermekek iskolaérettségét mérő alkalmazás fejlesztésében, és gimnazistáknak szóló környezetvédelmi szemléletformáló tananyag készítésében is. Hiszünk benne, hogy az igazán jó e-learning tananyagok fejlesztése nem csak a cégek kiváltsága!