A gyermekek szocializálása, oktatása és fegyelmezése valódi kihívás. A megfelelő nevelési módszerek alkalmazása nem csupán a hivatásos pedagógusok életét teheti könnyebbé. Szülőként fontos, hogy olyan eszközöket találjunk a gyerekek motiválásához, fegyelmezéshez és képzéséhez, amelyek valóban célt érnek. Ez nem csupán a neveléssel járó stressz szintet csökkenti, de a gyermekek pszichés jóllétét, biztonságát és fejlődését is jelentősen támogathatja.
Mi az a nevelés?
Bár elsőre triviálisnak tűnhet, a nevelés valójában egy nagyon komplex tevékenység, amelyet koránt sem egyszerű definiálni. Dr. Gaál Gabriella és Dr. Jászi Éva Pedagógus-mesterség című könyvben az alábbi módon definiálják a nevelést az oktatás kontextusában.
A nevelés fogalma:
“A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. (…) A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított tanulói tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejlesztő hatások révén alakul a tanuló értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását.”
A fenti definíció jól összegzi a nevelés lényegét. A tágabb értelmezés érdekében érdemes kiegészíteni pár további elemmel. A nevelés olyan komplex, hosszútávú folyamat, amely során értékek, ismeretek és képességek átadása a cél. Ennek eszköze lehet az oktatás, tesztelés, értékelés, fegyelmezés és visszajelzés. A nevelést általában a szülők, hivatásos pedagógusok és a gyermek életében aktív szerepet betöltő személyek végzik. A megfelelő nevelési módszerek alkalmazása segít a gyereket felkészíteni azokra a várható kihívásokra, amelyek az élete során érik. Az intellektuális képességek mellett, emocionális, szociális és testi készségeket sajátítanak el.
Nevelési / oktatási módszerek: mi a különbség?
A nevelési / oktatási módszerek hasonló jelentésű, azonban nem felcserélhető módon használható kifejezések. A két módszer csoport között a legfontosabb különbség így foglalható össze:
- Oktatási módszerek: Specifikus képességek és/vagy tudásanyag fejlesztésére irányuló rendszerezett tevékenysége.
- Nevelési módszerek: Az oktatási módszernél tágabb, az értékrendszer és személyiség fejlődését is szolgáló tevékenység együttes.
Bíró Melinda a “Bevezetés a sportpedagógiába” című tankönyvében az alábbi módon határozza meg a a nevelési módszerek jelentését:
Nevelési módszerek jelentése:
“A nevelési módszerek nem azonosak az oktatási módszerekkel. A nevelési módszerek esetében célunk mindig a tágabb értelemben felfogott személyiségfejlesztés. A nevelési módszerek kiválasztását és alkalmazását meghatározza a nevelési célja, feladata, a tanulók életkora, képességei, viselkedése, szándéka, a pedagógus személyisége, felkészültsége, vezetési stílusa, szándékai, céljai, és maga a pedagógiai szituáció valamint annak tartalma.”
A nevelési módszerek fajtái
A nevelési módszerek fajtái elérő szempontok alapján csoportosíthatóak. Az egyik leggyakoribb felosztás a direkt (közvetlen) és indirekt (közvetett) tagolás. Mutatjuk, mi a különbség!
Direkt nevelési módszerek
A direkt nevelési módszereknél a nevelést végző személy közvetlen hatást fejt ki a gyerekre. Ezeknél a módszereknél a gyermek a befogadó szerepet tölti be, míg a nevelőjé a vezető szerep. Ide sorolható a nevelési célú beszélgetés, negatív visszacsatolás (szidás, helytelenítés), pozitív visszajelzés (dicséret, jutalmazás) vagy az instruálás (követelés). A módszer előnye a könnyű követhetőség, amely a fiatal korú gyerekeknél fokozottan fontos lehet. Hátránya az önkontroll képességének csekély fejlesztése.
A közvetlen nevelési módszerek közé sorolhatóak az alábbiak:
- neveltek egyedüli elemző feladatai
- nevelési célú beszélgetés
- rendszeres nevelési ellenőrzés
- előadás
- magyarázat
- ismételt gyakoroltatás
- instruálás (követelés)
- helyes és helytelen modell ismertetése
- művészeti alkotások bemutatása
- segítségadás
- anekdotikus történetek megosztása
- motiválás
Indirekt nevelési módszerek
Az indirekt nevelési módszerek általában hatékonyabbnak bizonyulnak idősebb gyerekek esetén. Lényegük, hogy közösségi feladatokon és eseményeken keresztül tanulják meg a gyerekek a helyes viselkedési formát. Ilyenkor a pedagógus vagy szülő nem direkt hatást gyakorol a gyerekre, hanem közvetett módon kontrollálja a nevelési folyamatot. Kiemelt előnye az indirekt nevelési módszereknek, hogy fokozzák az önállóságot és az autonómiát.
Példák a közvetett nevelési módszerekre:
- kölcsönös ellenőrzés
- kölcsönös felvilágosítás
- kölcsönös követelménytámasztás, tiltás
- kölcsönös példaadás
- kölcsönös segítségadás
- kölcsönös értékelés
Eltérő besorolások
A fenti beosztás mellett alternatív kategorizálások is megjelentek a szakirodalomban. Az nevelési módszerek vizsgálatakor érdemes Kozma Tamás nevelésszociológia szakértő felosztását is bemutatni. A felsorolás a nevelési módszereket három kategóriába osztja cél szerint.
A érvelés, informálás és tudatosítás módszerei
- oktatás
- példa (példaadás, idol bemutatása)
- bírálat
- beszélgetés, felvilágosítás
- előadás, informálás, véleménykülönbségek kifejezése
A tevékenység megszervezésének eszközei:
- követelés
- megbízás
- ellenőrzés
- verseny, gamifikáció
- előadás
- gyakorlás
A magatartásra ható módszerek:
- motiválás
- kényszerítő módszerek
- gátlást kiváltó módszerek
Mi a SKOLL-nál elsősorban felnőtteknek, vállalatok dolgozóinak szóló e-learning tananyagokat fejlesztünk, de kipróbáltuk már magunkat többek között óvodás gyermekek iskolaérettségét mérő alkalmazás fejlesztésében, és gimnazistáknak szóló környezetvédelmi szemléletformáló tananyag készítésében is. Hiszünk benne, hogy az igazán jó e-learning tananyagok fejlesztése nem csak a cégek kiváltsága!
