Készen állsz egy hatalmas utazásra, ahol távoli tájakon barangolhatsz, érdekes karakterekkel találkozhatsz és hihetetlen kalandokban vehetsz részt?

Nos, pontosan erről szól a storytelling, azaz a történetmesélés.

Az emberi képzelet az egyik, ha nem a legfantasztikusabb dolog a világon, amelynek a segítségével nem csak nevetésre vagy sírásra tudunk rábírni másokat, hanem ami még fontosabb: tanulásra is!

Ehhez azonban tudnunk kell, hogy pontosan mi is az a történetmesélés, milyen médiumokban használhatjuk eszközként, és mire kell odafigyelnünk, ha a szórakoztatás mellett az oktatást is fontosnak tartjuk.

Íme minden, amit a storytellingről — a történetmesélésről — tudni érdemes: a storytelling jelentésétől egészen az oktatásban betöltött szerepéig.

Storytelling jelentése

A storytelling jelentése: a kommunikáció egyik legerőteljesebb formája, amely különböző narratívákat használ az emberek összekapcsolására, az élmények megosztására, valamint magával ragadó és emlékezetes világok létrehozására.

A történetmesélés lényege tehát nem más, mint hogy az emberek — a sztorik megosztásán keresztül — mélyebb szinten kapcsolódjanak egymáshoz. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy élményeket, érzelmeket és gondolatokat osszunk meg egymással, ezáltal hatással legyünk egymás érzéseire, gondolkodására, sőt, akár viselkedésére is.

A történetmesélésben az a szép, hogy rajta keresztül képesek vagyunk akár egész világokat és a bennük élő karaktereket is teremteni, amelyek sok esetben csupán kitalációk, a történetek által azonban mégis életre kelnek a hallgatóink vagy olvasóink fejében.

A nyelv segítségével élénk képeket festhetünk az ismerős és az ismeretlen dolgokról, és olyan utazásra vihetjük közönségünket, amely egyszerre informatív (hasznos) és érdekes (szórakoztató).

A történetmesélés médiumai

A történetmesélésnek számos formája létezik, például:

• Beszélt szó
• Írás
• Jelrendszer

Ezeken belül megkülönböztetjük a különböző médiumokat is — ahol maga a kommunikáció zajlik:

• Filmek
• Sorozatok
• Játékok
• Meetingek
• Tudományos cikkek
• Youtube videók

…és még sorolhatnánk.

A történetmesélés tehát egy olyan univerzális képesség, amely bármilyen formában és bármelyik médiumban történhet — a lényeg az információáramlás.
A történetmesélés tehát a kommunikáció, az empátia és a megértés erőteljes, pótolhatatlan eszköze. Lehetővé teszi számunkra, hogy a világot különböző perspektívákból lássuk, és tanuljunk mások tapasztalataiból, ami végül értelmes és tartós módon gazdagítja életünket.

A történetmesélés központi elemei

Ahhoz, hogy egy jó, meggyőző, cselekvésre bíró történetet adjunk elő, ismernünk kell azokat az alkotóelemeket, amik egy ilyen sztorit felépítenek:

• Téma: A téma a történet mögöttes üzenete vagy gondolata. Az a jó, ha a közönség a történet befejezése után is elgondolkodik rajta.
• Karakterek: Azok az emberek vagy lények, akik a történetet benépesítik. Jól kidolgozottnak kell lenniük, határozott személyiséggel, motivációkkal és egymással közötti kapcsolatokkal.
• Cselekmény: A cselekmény az elbeszélést irányító történet. Világos eleje, közepe és vége kell, hogy legyen, és a cselekménynek olyan fejlődési irányt vagy konfliktust kell mutatnia, amely leköti a közönséget.
• Konfliktus: A konfliktus az, ami előreviszi a történetet, és feszültséget teremt. Lehet belső (pl.: egy döntéssel küzdő szereplő) vagy külső (pl.: egy szereplő, aki akadályokkal vagy egy ellenféllel néz szembe).
• Helyzet: A helyszín az az idő és az a hely, ahol a történet játszódik. Jól leírtnak és szemléletesen ábrázoltnak kell lennie, hogy a közönség el tudja képzelni, és el tudjon merülni a történetben.
• Hangnem: A hangnem a történet hangulata vagy atmoszférája. Lehet komoly, vicces, izgalmas vagy bármilyen más, a történethez illő hangulat.

Ezen elemek meggyőző és koherens módon történő kombinálásával a mesélő emlékezetes és magával ragadó elbeszélést hozhat létre, amely reakciót válthat ki a közönségből.

Storytelling az oktatásban

A pedagógia egyik legfontosabb alapelve a “ne mondd, mutasd”.

Ahelyett, hogy az információkat és a tanyanyagot száraz tényekkel prezentálnánk, megpróbálhatjuk érdekes karakterekkel, izgalmas kalandokkal, és mindezt egy hihetetlen világban bemutatni — így ugyanis jóval érdekesebb lesz tanulóvá válni, mintha csak kontextus nélküli tényekkel bombáznának minket.

Ami pedig az egész pikantériáját adja: a storytelling nem csak gyermekekkel működik, hiszen az emberi agy — kortól teljesen függetlenül — imádja a történeteket.

Amennyiben tehát gyári munkásoknak, irodai dolgozóknak, HR menedzsereknek vagy éppen informatikai szakembereknek szeretnénk új készségeket, módszertanokat vagy gyakorlati tippeket megtanítani, bátran nyúlhatunk a storytellinghez:

• Mutassunk be esettanulmányokat
• Hozzunk fel szemléltető példákat
• Meséljünk el valós, megtörtént eseményeket

Ezáltal nem csak az oktatás színvonala fog emelkedni vagy a tanulók kedve fog jelentősen javulni, de a megtanult információk száma is lényegesebben nagyobbá válik — nem hiába alkalmazzuk mi is ezt az erőteljes módszert a SKOLL e-learning tananyagaiban.