Sok más terület mellett az oktatásban is valós az igény az integrációra, és egyre több intézményben törekszenek valamilyen fokú együttnevelés kialakítására. Ahhoz azonban, hogy az integráció az oktatásban valós helyet kapjon, számos feltétel teljesülésére van szükség.

Az integráció különféle szintekből épül fel, amelyeket megismerhetsz cikkünkből, az integrált nevelés előnyeivel és hátrányaival együtt.

Az “integráció”, az “integrálni” és az “integrált” jelentése

Integrálni jelentése

Az integrál, integrálni szó latin eredetű, az integrare szó jelentése “kiegészíteni”, míg az integer jelentése “egész, érintetlen”.
Az integrálni jelentése tehát nem más, mint

a kisebb, addig különálló rész egyetlen nagy rendszerbe való beépítése, beillesztése.

Integráció jelentése

Az integráció jelentése és szótári meghatározása tehát az integrálás folyamatát jelenti, amely során a több különálló rész valamely nagyobb egészbe, egységbe illeszkedik, olvad bele.

Ez vonatkozhat élettelen tárgyakra, élőlényekre és akár emberekre is, ahogy azt az oktatásban is használják.

Integrált jelző jelentése

Az integrált jelző jelentése gyakorlatilag az integráció folyamatának a megvalósulása.

Az integráció tehát a nevelés és a pedagógia esetében a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű és az ép gyermekek, illetve felnőttek együttes nevelését, oktatását és képzését jelenti egy közös élet- és tanulási térben.

Ilyenkor minden résztvevő számára biztosított az optimális fejlődési lehetőség és a fogyatékos gyermekek, fiatalok vagy felnőttek beilleszkedése az ép társaik közé.

Integrált nevelés előnyei és hátrányai

Az integrált nevelésnek és oktatásnak jelentős előnyei vannak:

• A gyermekkorban megélt elkülönülés hiánya magával hozza, hogy felnőttkorban természetessé válik a másik és egymás elfogadása
• Támogatja a tolerancia, empátia és segítőkészség kialakulását és erősödését
• Nem támogatja, sőt megnehezíti a diszkrimináció kialakulását és fennmaradását
• A speciális nevelési igényű gyerekek, felnőttek az ingergazdag, kihívásokkal teli, ugyanakkor támogató és elfogadó környezetben elég teret kapnak a fejlődéhez
• Biztosítja az esélyegyenlőséget
• Biztosítja a megfelelő számú szociális kölcsönhatások megvalósulását
• Esélyt ad a tehetséggondozásra és a gyengébb adottságok fejlesztésére
• A sajátos nevelési igényű tanuló énképe és önbizalma erősödik
• A sajátos nevelési igényű tanuló alkalmazkodó képessége fejlődik

Az együttnevelésnek azonban akadnak megoldandó kihívásai is:

• A pedagógusok, oktatók számára kihívást jelent a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése
• A pedagógusoknak, oktatóknak bővíteni kell a kompetenciájukat
• A pedagógusnak és oktatónak a tanítás, nevelés mellett a sajátos nevelési igényű tanuló szociális elfogadását is figyelemmel kell kísérnie
• A tanórai munka zökkenőmentességét nehezebb biztosítani
• A befogadás a fogyatékossági típusoknak megfelelően más-más tárgyi feltételek megléte mellett lehetséges csak

Az integrált nevelés előnyei és hátrányai között tehát jócskán akadnak olyan javítandó pontok és elemek, amelyekkel egyszerűbbé, gyorsabbá, egészében véve pedig működőképesebbé tehető az integráció folyamata.

Integráció fajtái

Az integrációnak kialakultak különféle formái, amelyek attól függnek, hogy az integrált nevelés-oktatás milyen fokozatban tudott megvalósulni:

• Spontán integráció
• Lokális integráció
• Szociális integráció
• Funkcionális integráció
• Fordított integráció

Az integráció fajtái közül leginkább az első, a spontán integráció jellemzi leginkább jelenleg a világ működését, az általános mindennapokat. Ilyenkor “hideg integráció” zajlik, amikor is az integráció szándéka nem tudatos, a gyermeket nem vizsgálta szakbizottság és nem gyógypedagógus foglalkozik vele, emiatt a fogyatékkal élő gyermek optimális fejlődésének lehetősége nem biztosított. Az iskola és a pedagógus külön támogatásban és segítségben nem részesül, így kénytelen maga megoldani és enyhíteni a kialakult hátrányokat.

Az integráció legegyszerűbb változata a lokális integráció, amely során egy fokkal tudatosabb az integráció szándéka — ilyenkor az épület használata közös. Ettől függetlenül a sérült és nem sérült tanulók között nincs érdemi kapcsolat, pusztán néhány szabadidős foglalkozás alkalmával alakulhat ki lehetőség a közös tevékenységekre.

A következő szinten a szociális integráció során tudatosan lehetőséget biztosítanak a két tanulócsoport foglalkozásokon vagy tanórán kívüli keveredésére. Annak ellenére, hogy a fejlesztések külön csoportokban történnek, a szabadidőben a tanulók együtt vannak.

Az integráció legmagasabb szintje — és egyben elérendő célja — a funkcionális integráció, aminek keretében a tanulókat a foglalkozások alkalmával sem választják külön. Két fokozata lehetséges:

• részleges integráció, amikor az idő egy részében van csak a fogyatékos tanuló a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban zajlik a fejlesztése.
• teljes integráció során a tanítás teljes időtartamában együtt vannak a tanulók, ekkor valósul meg az igazi együttnevelés.

Egy sajátos integrációs forma a fordított integráció, amikor is a nem fogyatékos tanulót fogadja be egy speciális intézmény.

Integráció az oktatásban, avagy az integrált oktatás

Az integrált oktatás tehát akkor valósulhat meg, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek és felnőttek az iskolai tanórákon — vagy online oktatáson — és azokon kívül is együtt tanulnak és nevelkednek más társaikkal, ehhez pedig adottak az intézményes feltételek is.

Valódi integrált nevelés és oktatás úgy jöhet létre, ha az intézmény fogadja a speciális szükségletű gyermeket vagy felnőtteket, az intézmény pedagógusai mellett pedig a szülők, gondviselők egyaránt felelősséget vállalnak az ilyen rendszerű oktatás megfelelő működéséért.

Fogadás esetén az oktatási intézmény nem változtat a működésén, a pedagógus igazi felelősséget nem vállal a tanulóért, a beilleszkedést a tanulótól várja el.

A sikeres integráció feltételei:

• A megfelelő attitűdök kialakítása a tanárokban (szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége)
• A tanárok szakmai kompetenciájának fejlesztése (módszertani ismeretek, megfelelő segédanyagok)
• Támogató környezet kialakítása iskolákon belül és kívül
• Megfelelő finanszírozási rendszer
• Kooperatív tanítás kialakítása multidiszciplináris tanárok és szakértők bevonásával
• Kooperatív tanulás kialakítása egymást segítő tanulócsoportok révén
• Együttműködés világos szabályok mentén
• Heterogén csoportok kialakítása, amit támogat a rugalmas és alternatív tanulásszervezés
• Hatékony tanítás feltételei adottak: igényesség, teljesítményorientáltság, folyamatos mérés és visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és nyomon követés

Habár ismertek az integrált oktatás feltételei és előnyei, hazánkban sok helyen hiányoznak a tárgyi és személyi feltételei az integrált nevelésnek. Alapvető probléma a megfelelő végzettséggel rendelkező gyógypedagógusok, valamint a munkájukat segítő asszisztensek és pedagógusok hiánya, emellett az egyéni foglalkozások feltételei és speciális eszközei sem mindig adottak.

Integráció az online oktatásban

Integrációról — bár lazább értelemben — akkor is beszélhetünk, ha egy gyengébb előzetes ismeretekkel rendelkező tanuló ugyanazt a képzést kapja, mint a több előzetes tudással rendelkező társai.

Mi a SKOLL-nál hisszük, hogy az integráció az online oktatásban is megvalósulhat és mindenki egy szintre hozható. Ehhez csupán szorgalmas tanulókra, képzett oktatókra, és az optimális környezetre van szükség, mely utóbbihoz e-learning anyagaink is hozzásegíthethetnek.

Az onboarding folyamat lényege az új munkavállalók integrálása a szervezetbe. Ez segíthet a munkaerő megtartásába, a munkáltatói márkaépítésben és csökkentheti a cég emberi erőforrás költségeit. Melyek a legjobb gyakorlatok? Hogyan érdemes a cégben alkalmazni? Milyen előnyökkel járhat az onboarding folyamat implementálása? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat!

Mi az onboarding jelentése?

A HR szaklapokban, tankönyvekben, konferenciákon gyakran találkozni a kifejezéssel, de vajon mi az onboarding jelentése? Az angol onboarding magyarul szó szerint beszállást jelent. Az ismert HR kifejezés az új munkavállaló szervezetbe való beillesztését jelenti. A fogalom magába foglalja a dolgozó mihamarabbi integrálását, a munkafeladatok elsajátítása, a céges kultúra megismerése, valamint a lojalitás fokozása által. A modern emberi erőforrás megközelítése szerint ez a folyamat gyakran sztenderdizált. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az új munkavállalók beillesztési folyamata előre fixált lépéseket kővet, amelyeket a HR szakember az individuális igények alapján személyre szabhat.

Az onboarding folyamat lépései

Egy tudatosan átgondolt és megtervezett onboarding folyamat nem ér véget a munkaköri leírás átadásával. A szervezeti integráció megfelelően felépített lépései jelentős hatással lehetnek a jövőbeli munkavégzésre, munkahelyi szocializációra és dolgozói elkötelezettségre. Következzenek az onboarding folyamat lépései!

Toborzás

Meglepő lehet, de az onboarding folyamata már a toborzásnál elkezdődik. Egy felkészült HR szakember a kiválasztási folyamat során képes megtalálni a pozíció betöltésére alkalmas jelöltet.

Tájékoztatás

Szintén a folyamat elengedhetetlen része a kiválasztott pályázó pontos és hiteles tájékoztatása a felvételi folyamattal kapcsolatban. Ezen lépésnél érdemes kitérni a céges irányelvek, a foglalkoztatási és munkavégzési feltételek, valamint a bérezés pontos ismertetésére.

Beillesztés

Az onboarding folyamat legjelentőségteljesebb lépése a beillesztés. Ekkor az új munkavállaló tudomást szerez a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretekről és elvárásokról, valamint megismeri leendő munkatársait. A folyamat részeként eredményesen alkalmazkodik munkaköréhez, tartósan beilleszkedik és befogadásra kerül a munkaszervezetbe.

Mentorálás

Az elméleti ismeret elsajátítása mellett fontos a gyakorlati tudás mihamarabbi megszerzése. Ehhez több cég alkalmaz mentorrendszert, melynek segítségével nem csupán a munkafeladatok magabiztos ellátása, de a hatékony szocializáció is elérhető. A munkavállalói integrálás hatékonysága külső vagy belső szakmai tréningekkel és beilleszkedést segítő programokkal tovább fokozható.

Nyomonkövetés

A sikeres onboarding lezáró lépéseit a munkába lépés után érdemes 2-3 hónapon át nyomon követni. A folyamat részét képezi az új kolléga elégedettségének mérése, a rendszeres visszajelzés és teljesítményértékelés.

A beillesztési folyamat legfontosabb előnyei

Az új dolgozó gyors és hatékony szervezetbe való integrálása a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke. A szervezet szereplőinek együttműködéséhez az új belépő és a vállalati értékek összhangjára van szükség. Ebben segíthet a beillesztési folyamat!

A sikeres beillesztési folyamat előnyei az egyén oldaláról

Az onboarding nem csupán a szervezeti érdekeket szolgálja. Azzal, hogy a munkavállaló beilleszkedését végig kíséri egy előre meghatározott rendszer, a következő előnyökre számíthatunk.
Onboarding előnyei a munkavállalónak:

• a cég értékes tagjaként tekint magára,
• munkafeladatait magabiztosan látja el,
• elégedett és motivált,
• azonosul a szervezeti célokkal,
• megfelel a vele szemben támasztott elvárásoknak,
• működőképes szervezeti viszonyokat alakít ki,
• fokozza a produktivítást,
• csökkenti a kezdetekben tapasztalt bizonytalanságot és stresszt,
• lerövidíti a munkafolyamatok elsajátítására fordított időt.

A sikeres beillesztési folyamat előnyei szervezeti oldalról

Természetesen a sikeres onboarding a szervezet aspektusából is előnyös. Az alábbi példákban összefoglaltuk a legfontosabb pozitív következményeket.
Onboarding előnyei a szervezet számára:

• az új munkavállaló eredményesen betölti munkakörét,
• együttműködik a közös vállalati célkitűzés érdekében,
• munkafeladatait az elvárt minőségben látja el,
• lojalis és kompetens tagjává válik a munkacsoportnak.

Gyakori hibák az onboarding során

Azok a szervezetek, akik használnak onboarding rendszereket, gyakran az alábbi hibákba ütköznek. Összefoglaltuk a leggyakoribb bakikat, amelyek elkerülésével javítható a beillesztési folyamat eredményessége.

1. Pontatlan munkakör leírás

Az onboarding folyamat során kritikusan fontos, hogy a munkaköri feladatokat egyértelműen és érthetően kommunikálják a munkavállaló felé. Ennek elmulasztása akadályozhatja a beilleszkedést és csökkentheti a munka hatékonyságát.

2. Kommunikációs csatornák bemutatásának hiánya

Gyakori probléma a szervezeti kommunikációs csatornák bemutatásának hiánya. Ez akadályozhatja a dolgozók közötti munkacélú kapcsolatteremtést. Fontos, hogy a felvételt követően a dolgozók megismerjék, mely felületeken érhetik el kollégáikat.

3. Hatáskörök és felelősségek tisztázatlansága

A hatáskörök és felelősségek tisztázatlansága konfliktusokhoz vezethet. Ennek elkerülése érdekében már az onboarding alkalmával érdemes kitérni ezekre a kérdésekre. További segítséget nyújthatnak a szervezetirányítási- és projektmenedzsment rendszerek.

Onboarding és e-learning

Az onboarding során az információk átadását kiválóan támogathatjuk e-learning tananyagokkal is: így az új belépők érdekes animációkat megnézve, izgalmas interaktív feladatokat megoldva sajátíthatják el a legfontosabb ismereteket. A SKOLL-nál számos ilyen kurzust csináltunk már, ha érdekelnek a részletek, lépj velünk kapcsolatba!