Sok más terület mellett az oktatásban is valós az igény az integrációra, és egyre több intézményben törekszenek valamilyen fokú együttnevelés kialakítására. Ahhoz azonban, hogy az integráció az oktatásban valós helyet kapjon, számos feltétel teljesülésére van szükség.
Az integráció különféle szintekből épül fel, amelyeket megismerhetsz cikkünkből, az integrált nevelés előnyeivel és hátrányaival együtt.
Az “integráció”, az “integrálni” és az “integrált” jelentése
Integrálni jelentése
Az integrál, integrálni szó latin eredetű, az integrare szó jelentése “kiegészíteni”, míg az integer jelentése “egész, érintetlen”.
Az integrálni jelentése tehát nem más, mint
a kisebb, addig különálló rész egyetlen nagy rendszerbe való beépítése, beillesztése.
Integráció jelentése
Az integráció jelentése és szótári meghatározása tehát az integrálás folyamatát jelenti, amely során a több különálló rész valamely nagyobb egészbe, egységbe illeszkedik, olvad bele.
Ez vonatkozhat élettelen tárgyakra, élőlényekre és akár emberekre is, ahogy azt az oktatásban is használják.
Integrált jelző jelentése
Az integrált jelző jelentése gyakorlatilag az integráció folyamatának a megvalósulása.
Az integráció tehát a nevelés és a pedagógia esetében a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű és az ép gyermekek, illetve felnőttek együttes nevelését, oktatását és képzését jelenti egy közös élet- és tanulási térben.
Ilyenkor minden résztvevő számára biztosított az optimális fejlődési lehetőség és a fogyatékos gyermekek, fiatalok vagy felnőttek beilleszkedése az ép társaik közé.
Integrált nevelés előnyei és hátrányai
Az integrált nevelésnek és oktatásnak jelentős előnyei vannak:
- A gyermekkorban megélt elkülönülés hiánya magával hozza, hogy felnőttkorban természetessé válik a másik és egymás elfogadása
- Támogatja a tolerancia, empátia és segítőkészség kialakulását és erősödését
- Nem támogatja, sőt megnehezíti a diszkrimináció kialakulását és fennmaradását
- A speciális nevelési igényű gyerekek, felnőttek az ingergazdag, kihívásokkal teli, ugyanakkor támogató és elfogadó környezetben elég teret kapnak a fejlődéhez
- Biztosítja az esélyegyenlőséget
- Biztosítja a megfelelő számú szociális kölcsönhatások megvalósulását
- Esélyt ad a tehetséggondozásra és a gyengébb adottságok fejlesztésére
- A sajátos nevelési igényű tanuló énképe és önbizalma erősödik
- A sajátos nevelési igényű tanuló alkalmazkodó képessége fejlődik
Az együttnevelésnek azonban akadnak megoldandó kihívásai is:
- A pedagógusok, oktatók számára kihívást jelent a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése
- A pedagógusoknak, oktatóknak bővíteni kell a kompetenciájukat
- A pedagógusnak és oktatónak a tanítás, nevelés mellett a sajátos nevelési igényű tanuló szociális elfogadását is figyelemmel kell kísérnie
- A tanórai munka zökkenőmentességét nehezebb biztosítani
- A befogadás a fogyatékossági típusoknak megfelelően más-más tárgyi feltételek megléte mellett lehetséges csak
Az integrált nevelés előnyei és hátrányai között tehát jócskán akadnak olyan javítandó pontok és elemek, amelyekkel egyszerűbbé, gyorsabbá, egészében véve pedig működőképesebbé tehető az integráció folyamata.
Integráció fajtái
Az integrációnak kialakultak különféle formái, amelyek attól függnek, hogy az integrált nevelés-oktatás milyen fokozatban tudott megvalósulni:
- Spontán integráció
- Lokális integráció
- Szociális integráció
- Funkcionális integráció
- Fordított integráció
Az integráció fajtái közül leginkább az első, a spontán integráció jellemzi leginkább jelenleg a világ működését, az általános mindennapokat. Ilyenkor “hideg integráció” zajlik, amikor is az integráció szándéka nem tudatos, a gyermeket nem vizsgálta szakbizottság és nem gyógypedagógus foglalkozik vele, emiatt a fogyatékkal élő gyermek optimális fejlődésének lehetősége nem biztosított. Az iskola és a pedagógus külön támogatásban és segítségben nem részesül, így kénytelen maga megoldani és enyhíteni a kialakult hátrányokat.
Az integráció legegyszerűbb változata a lokális integráció, amely során egy fokkal tudatosabb az integráció szándéka — ilyenkor az épület használata közös. Ettől függetlenül a sérült és nem sérült tanulók között nincs érdemi kapcsolat, pusztán néhány szabadidős foglalkozás alkalmával alakulhat ki lehetőség a közös tevékenységekre.
A következő szinten a szociális integráció során tudatosan lehetőséget biztosítanak a két tanulócsoport foglalkozásokon vagy tanórán kívüli keveredésére. Annak ellenére, hogy a fejlesztések külön csoportokban történnek, a szabadidőben a tanulók együtt vannak.
Az integráció legmagasabb szintje — és egyben elérendő célja — a funkcionális integráció, aminek keretében a tanulókat a foglalkozások alkalmával sem választják külön. Két fokozata lehetséges:
- részleges integráció, amikor az idő egy részében van csak a fogyatékos tanuló a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban zajlik a fejlesztése.
- teljes integráció során a tanítás teljes időtartamában együtt vannak a tanulók, ekkor valósul meg az igazi együttnevelés.
Egy sajátos integrációs forma a fordított integráció, amikor is a nem fogyatékos tanulót fogadja be egy speciális intézmény.
Integráció az oktatásban, avagy az integrált oktatás
Az integrált oktatás tehát akkor valósulhat meg, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek és felnőttek az iskolai tanórákon — vagy online oktatáson — és azokon kívül is együtt tanulnak és nevelkednek más társaikkal, ehhez pedig adottak az intézményes feltételek is.
Valódi integrált nevelés és oktatás úgy jöhet létre, ha az intézmény fogadja a speciális szükségletű gyermeket vagy felnőtteket, az intézmény pedagógusai mellett pedig a szülők, gondviselők egyaránt felelősséget vállalnak az ilyen rendszerű oktatás megfelelő működéséért.
Fogadás esetén az oktatási intézmény nem változtat a működésén, a pedagógus igazi felelősséget nem vállal a tanulóért, a beilleszkedést a tanulótól várja el.
A sikeres integráció feltételei:
- A megfelelő attitűdök kialakítása a tanárokban (szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége)
- A tanárok szakmai kompetenciájának fejlesztése (módszertani ismeretek, megfelelő segédanyagok)
- Támogató környezet kialakítása iskolákon belül és kívül
- Megfelelő finanszírozási rendszer
- Kooperatív tanítás kialakítása multidiszciplináris tanárok és szakértők bevonásával
- Kooperatív tanulás kialakítása egymást segítő tanulócsoportok révén
- Együttműködés világos szabályok mentén
- Heterogén csoportok kialakítása, amit támogat a rugalmas és alternatív tanulásszervezés
- Hatékony tanítás feltételei adottak: igényesség, teljesítményorientáltság, folyamatos mérés és visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és nyomon követés
Habár ismertek az integrált oktatás feltételei és előnyei, hazánkban sok helyen hiányoznak a tárgyi és személyi feltételei az integrált nevelésnek. Alapvető probléma a megfelelő végzettséggel rendelkező gyógypedagógusok, valamint a munkájukat segítő asszisztensek és pedagógusok hiánya, emellett az egyéni foglalkozások feltételei és speciális eszközei sem mindig adottak.
Integráció az online oktatásban
Integrációról — bár lazább értelemben — akkor is beszélhetünk, ha egy gyengébb előzetes ismeretekkel rendelkező tanuló ugyanazt a képzést kapja, mint a több előzetes tudással rendelkező társai.
Mi a SKOLL-nál hisszük, hogy az integráció az online oktatásban is megvalósulhat és mindenki egy szintre hozható. Ehhez csupán szorgalmas tanulókra, képzett oktatókra, és az optimális környezetre van szükség, mely utóbbihoz e-learning anyagaink is hozzásegíthethetnek.
