Sokat hallhatunk az asszertivitás fogalmáról. De vajon mi pontosan az asszertív kommunikáció jelentése és melyek a módszerei? Érdemes alkalmazni a munkahelyi és családi környezetben? Tanulható a társas interakciók ezen formája? Cikkünkben ezekre keressük a választ!

Asszertivitás: mi az asszertív kommunikáció jelentése?

Legyen szó egyetemi kurzusokról, vezetői tréningről vagy pszichológia könyvekről, az asszertivitás gyakran felbukkanó fogalom. A kifejezést először Joseph Wolpe, dél-amerikai pszichológus használta 1958-ban megjelent, a neurózis gyógyításáról szóló könyvében. Wolpe a kifejezést eredetileg “a szorongás kölcsönös gátlásának” jelölésére használta. Az asszertív jelentése idővel kibővült és átalakult.

Az asszertív kommunikáció jelentése:

Az asszertivitás (önérvényesítés) egy olyan tudatos viselkedésforma megválasztása, amelyben az ember kialakítja magában azt a tudatos belső erőt, rendet, melynek segítségével az egyenrangúság alapelvét szem előtt tartva képviselni tudja magát a kapcsolataiban, érvényesíteni tudja magát a kommunikációjában. (…) Az asszertivitás és a vele szorosan összefüggő önbecsülés nagy segítségünkre lehet a bizonytalanság és a változás körülményei között, illetve válsághelyzetekben egyaránt. Az önkifejezés (asszertivitás) megértésének egyik módja, ha úgy szemléljük, mint az intim szféra megvédésének és a többiekre, valamint a társadalomra gyakorolt kihatásnak nem romboló módját.

Összefoglalva elmondható, hogy az asszertív kommunikáció kombinálja mások érdekeinek a figyelembevételét és egyéni érdekérvényesítést. Ez jelentősen növeli a társas kapcsolatok hatékonyságát. A következőkben összefoglaljuk a kommunikációs módszer legfontosabb előnyeit.

Az asszertivitás előnyei

1. Hatékonyabbá teszi a probléma megoldást

Az asszertivitás előnyei szerteágazóak, azonban az egyik leginkább kiemelkedő a probléma megoldás hatékonyságának fokozása. Családi, iskolai és munkahelyi kapcsolatokban is gyakran felmerülhetnek konfliktusok. Ezek gyors és minden fél számára kielégítő megoldása nem jöhet létre asszertivitás hiányában.

2. Erősíti a kapcsolatokat

Az asszertív kommunikáció segít abban, hogy az önérdek érvényesítés során elkerülhessük mások megsértését. Az empatikus, szenzitív és figyelmes konfliktuskezelés támogatja a kapcsolatok elmélyítését.

3. Segíti a konfliktus kezelést

Az emberi kapcsolatok normális velejárója a nézeteltérés. Munkahelyi projektek, iskolai feladatok, családi kapcsolatok és a hétköznapi élet egyéb színterei számos vita lehetőségeket tartogatnak. Ahhoz, hogy a véleménykülönbségeket konstruktív módon tudják megvitatni a résztvevők, szükséges az asszertivitás eszközeit alkalmazni.

4. Növeli a produktivítást

Zavarónak találod, hogy munkatársad lassan reagál az email üzenetekre? Nem tudod miképp bíráld a megbeszélésen felvetett ötletet mások megsértése nélkül? Hasonló helyzetben jó segítséget jelenthet az asszertív kommunikáció. Az egyszerűen alkalmazható módszerek mankót jelentenek azokban a társas helyzetekben, amikor bizonytalan vagy.

Valóban hatásos asszertív kommunikáció gyakorlatok

Manuel J. Smith, amerikai pszichológus és író, 1975-ben megjelent “When I Say No, I Feel Guilty” című könyvében olyan asszertív kommunikáció gyakorlatok ismerhetőek meg, amelyek hatékonyan használhatóak a mindennapok során. A következőkben ezekből emelünk ki többet.

Negatív megerősítés

A negatív megerősítés olyan asszertív kommunikáció gyakorlat, amely során elismerjük a kritika egészét vagy egy részét, de nem mondunk le az önérdek érvényesítésről.

Ködösítés

A ködösítés során a beszélgető partner állításainak nem lényeges részét elfogadjuk, azonban önérdek érvényesítési törekvésünkhöz továbbra is ragaszkodunk.

Megakadt lemez

A megakadt lemez technika alkalmával kérésünket több alkalommal kifejezzük, így nyomatékosítva az elérni kívánt célt. Fontos, hogy a megakadt lemez egy ponton túl kontraproduktív lehet. Sokszoros kérés ellenére sem teljesített feladatok esetén szükséges lehet a negatív visszacsatolás.

Én-közlés

Az én-közlés során olyan formában közöljük véleményünket vagy a konstruktív kritikát, hogy elkerüljük a “te” és “ti” személyes névmások használatát. Ehelyett végig az “én” személyes névmást használjuk a mondatokban. Gyakori technika a “megfigyelés, gondolat, érzés, igény” és “érzés, történés, kérés”. Példa az utóbbi használatára:

• Érzés: Úgy érzem, hogy az ügyfélelégedettség csökkent az elmúlt üzleti negyedévben.
• Történés: Észrevettem, hogy az átlagos vásárlói kosárérték csökkent 15%-kal az előző időszakhoz képest.
• Kérés: Tudsz kérlek, figyelni arra, hogy a vásárlói kérdésekre és hívásokra a vállalati protokollt követve válaszolj?

Negatív érdeklődés

A negatív érdeklődés technika során a fogadott kritika további részletezését kérjük. Ez segíthet az alaptalan kritika felfedésében vagy a valós kritika mélyebb megértésében.

Gyakori kérdések és válaszok

Mi az asszertív kommunikáció tréning?

Az asszertív kommunikáció tréning olyan képzés, amely során pszichológusok és kommunikációs szakemberek segítenek az empatikus önérdekérvényesítési képességek elsajátításában.

Mik azok az asszertív kommunikáció mondatok?

Az asszertív kommunikáció mondatok olyan séma kifejezések, amelyek segíthetnek abban, hogy váratlan helyzetekben megfelelően reagáljunk. Ezek memorizálása segíthet a kezdeti szakaszban, amikor még intuitív módon nem megy az asszertív közlés.

Mit mér az asszertív kommunikáció teszt?

Az asszertív kommunikáció teszt olyan pszichológia vizsgálat, amely során egy adott személy kommunikációs és probléma megoldó képességeit vizsgálják. Fontos, hogy kizárólag szakember által elemzett és sztenderdizált tesztet használjunk az asszertivitás méréséhez.

Tanítható az asszertív kommunikáció gyerekeknek? Milyenek az asszertív kommunikáció gyakorlatok gyerekeknek?

Igen, tanítható az asszertív kommunikáció gyerekeknek. Számos könyv, gyakorlat, játék és kurzus érhető el fiatalkorú gyermekek számára. A szociális képességek korai fejlesztése megkönnyítheti az iskolai beilleszkedést és a kortársakkal való együttműködést. Az asszertív kommunikáció gyakorlatok gyerekeknek általában gamifikáció elveket alkalmaznak. Ez segíti a tananyag gyors és egyszerű befogadását.

Asszertív kommunikáció példák: hogyan alkalmazható a gyakorlatban az elmélet?

Az őszinte és közös érdekeket figyelembe vevő asszertivitás nem manipulatív és mesterkélt. A gyakorlati alkalmazás során érdemes minden érintett akaratát mérlegelni.

Asszertív kommunikáció példák:

• Negatív megerősítés: “Valóban eltértem a megrendelő által kért struktúrától a weboldalon némileg, ennek oka a technikai megvalósíthatóság.”
• Ködösítés: “Egyetértek veled abban, hogy a robusta kávébabból is finom ital készíthető, de maradjuk ezúttal az arabica kávéból készült italnál.”

Hogyan fejleszthetem a kommunikációmat?

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

A kommunikáció az ember életének egyik legfontosabb területe.

Legfőbb célja a tájékoztatás, értesítés, a társas kapcsolatok javítása és fenntartása.

De a kommunikáció célja nem csak az, hogy minél világosabb, érthetőbb és lényegretörőbb módon közvetítse az információt, hanem az is, hogy célt érjen. Szimpátiát keltsen, empátiát ébresszen, konfliktust kezeljen – mindezeket önérvényesítésnek nevezzük.

Amikor az információcsere mindezen feltételeket teljesíti, akkor hatékony kommunikációról beszélünk.

De mitől lesz a kommunikáció hatékony, mi az az asszertív kommunikáció, és hogyan sajátítható el?

Az önérvényesítés fontossága

Az önérvényesítés nem csak a karrierünkben, a munkahelyünkön vagy az üzleti világban fontos, hanem a magánéletben, a családi közegben és az iskolában is.

Nagyon fontos kifejeznünk azt, amire szükségünk van, hiszen enélkül sosem érhetjük el, ami végül kihat nem csak a saját hangulatunkra, de a minket körülvevő emberekre is.

Minél nyíltabban, őszintébben és pontosabban fogalmazzuk meg a vágyainkat, annál közelebb jutunk hozzájuk.

Egyrészről előfordulhat, hogy megszerzésükkel senkinek sem ártunk, így az egyetlen akadályt mindvégig csak az jelentette, hogy mi magunk nem mertük szóvá tenni.

De az is előfordulhat, hogy vágyainkkal mások érdekeit sértjük. Ez esetben az önérvényesítő kommunikációval olyan megoldáshoz juthatunk, ami mindenki számára kielégítő lehet.

Ahhoz azonban, hogy az önérvényesítés ne okozza egyik fél dominálását sem, elengedhetetlen a hatékony kommunikáció.

Magának a kommunikációnak több stílusa is létezik, többek között:

• Passzív
• Agresszív
• Passzív-agresszív
• Asszertív
• Stb.

A passzivitással az a probléma, hogy a passzív embert könnyen kihasználják, jóval kevesebb a sikerélménye, ráadásul nem képes változtatni a helyzeten, amikor kényelmetlen szituációba kerül – tehát kevésbé hatékony kommunikációs stílus, amikor az önérvényesítésről van szó.

Az agresszió haragot ébreszt vagy félelmet generál, ezáltal bár rövidtávon eléri célját, hosszútávon ellenségeket kreál.

A passzív-agresszív stílus pedig talán mind közül a legveszélyesebb, mert jóval kevésbé érződik rövidtávon, mégis rengeteg frusztrációval és dühvel jár a kommunikáció összes résztvevője számára hosszútávon.

A hatékony kommunikáció, az effektív problémamegoldás, és a gyümölcsöző társas kapcsolatok érdekében kétségtelenül az asszertivitás alkalmazása a leginkább jövedelmező.

Asszertív kommunikáció

Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy a közlő saját igényeit és érzéseit őszintén felvállalva kommunikál, de mindezt úgy teszi, hogy magabiztos marad, és a másik fél érzéseit és igényeit is meghallgatja, megérti és figyelembe veszi.

Tehát egyik fél sem dominálja a kommunikációt, ezáltal egyik félnek sem kell olyan helyzetbe kerülnie, ami számára kényelmetlen vagy hátrányos.

Sőt, a legfőbb célja nem más, mint a problémamegoldás.

A problémáknál sokszor előfordul, hogy az egyik fél kevésbé hibás – nagyon ritka az, amikor mindkét félnek ugyanannyira van igaza, vagy ugyanannyira téved. Az asszertív kommunikáció lényege, hogy ekkor sincs domináns fél, mert mindketten a probléma megoldására törekszenek, tekintet nélkül arra, hogy éppen ki hibázott, vagy kinek van igaza.

Az asszertivitás jelentése önbizalom és magabiztosság, agresszív megnyilvánulások nélkül.

Az asszertív kommunikáció tehát önérvényesítést jelent.

De hogyan tudjuk alkalmazni a gyakorlatban?

Először is, a problémákat, a feszültség okát mindig E/1-ben szükséges megfogalmazni — “nekem ez a gondom”, “én így érzek”, stb.

Előfordulhat azonban, hogy mással szemben kell véleményt vagy kritikát kommunikálnunk, ilyenkor pedig más kommunikációs technikákra van szükség. Ezesetben fontos, hogy sose a másik személyével kapcsolatban fogalmazzuk meg a problémáinkat, hanem a személy viselkedésével kapcsolatban, amin könnyen változtatni tud, és kevésbé érzi sértőnek.

Emellett fontos az is, hogy a problémát minél jobban, részletesebben és a másik fél számára is érthetően fogalmazzuk meg. Mindig a kommunikátor feladata az, hogy úgy kommunikáljon, hogy azt a címzett rögtön megértse, feldolgozza. Gyakori probléma például, hogy egy adott témában edukáltabb, műveltebb ember nem képes hatékonyan kifejezni magát egy a témában kevésbé edukált, műveletlenebb ember számára. Ez minden esetben az edukáltabb ember feladata, hiszen jóval könnyebb leegyszerűsíteni magát az üzenetet, mintsem tovább edukálni a másik felet.

Az E/1-es megfogalmazás és a probléma részletes körülírása mellett a kommunikáció eszközeihez tartozik az is, hogy az érintett személyt meghallgassuk, megértsük és a véleményét figyelembe vegyük. Az információcsere egy kétoldalú folyamat, nincs ez másképp az asszertív kommunikációban sem.

Nagyon jó technika például, ha elismételjük azt, amit a másik fél mondott, ezáltal mi magunk is sokkal jobban feldolgozzuk a közölt tényt, illetve a másik fél is megbizonyosodhat arról, hogy eljutott az üzenete hozzánk.

A verbális közlés mellett nagyon fontos a nonverbális metakommunikáció is, ugyanis egyes kutatások szerint az információcsere legnagyobb része nem szóban történik.

Érdemes tehát nem csak arra figyelni, hogy mit közlünk, hanem hogy hogyan közöljük. Ez vonatkozik a verbális közlésre is, mint például a hanglejtésre vagy a hangerőre, de a nonverbális gesztikulációra, kézmozdulatokra, testbeszédre is.

Így néz ki az asszertivitás elméleti alkalmazása.

De hogyan sajátítható el a hatékony kommunikáció a gyakorlatban?

A hatékony kommunikáció elsajátítása

Ahogy azt már a bevezetőben is írtuk, a kommunikáció a közösségi lények – így az ember – egyik legfontosabb készsége.

Nagyban hozzájárul emberi kapcsolataink minőségéhez, életszínvonalunk alakulásához, és ezáltal mentális jólétünkhöz is.

Jó hír, hogy sokkal könnyebben alakítható, módosítható és fejleszthető, mint más készségek (pl.: kreativitás).

Ezáltal akár otthon, a saját barátainkon és családunkon gyakorolva is nagy fejlődés érhető el, de a fejlődés még hatékonyabb lehet, ha tréningeken, szakemberektől kapjuk.

Kompetenciafejlesztő online tananyagainkban között a hatékony kommunikáció is fontos szerepet kap, amelyről részletesebben itt lehet tájékozódni.

Összefoglalás

A hatékony kommunikáció egyik legfontosabb alappillére, hogy se az egyik, se a másik fél ne dominálja az interakciót.

Ez legkönnyebben az asszertív kommunikációval érhető el, de ha az egyensúly felborul, akkor az információcsere agresszívvé, passzívvá, vagy passzív-agresszívvé válhat.

Ennek megelőzése érdekében érdemes folyamatosan gyakorolni az önérvényesítő kommunikációt, amelyet akár otthon, akár tréningek során is el lehet sajátítani.

Megéri, hiszen az eredménye:

• Sokkal gyümölcsözőbb emberi kapcsolatok
• Vágyak és célok elérése
• Kevesebb veszekedés
• Jóval kevesebb elfojtott sérelem
• Kevesebb stressz

Kérdésed van a hatékony kommunikációval kapcsolatban? Jelentkezz díjmentes e-learning képzésünkre! A jelentkezés teljesen kockázatmentes, hiszen semmilyen kötelezettséggel nem jár. A tananyag önálló tanulással, a saját időbeosztásod szerint, bárhonnan elvégezhető. A kurzusok teljesítése körülbelül 4 órát vesz igénybe. A határidőig sikeres vizsgát tevők hivatalos felnőttképzési tanúsítványt kapnak!

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!