OktatásTananyag

Hatékony kommunikáció: az önérvényesítés gyakorlati alkalmazása

hatékony kommunikáció
Sharing is sexy!

A kommunikáció az ember életének egyik legfontosabb területe.

Legfőbb célja a tájékoztatás, értesítés, a társas kapcsolatok javítása és fenntartása.

De a kommunikáció célja nem csak az, hogy minél világosabb, érthetőbb és lényegretörőbb módon közvetítse az információt, hanem az is, hogy célt érjen. Szimpátiát keltsen, empátiát ébresszen, konfliktust kezeljen – mindezeket önérvényesítésnek nevezzük.

Amikor az információcsere mindezen feltételeket teljesíti, akkor hatékony kommunikációról beszélünk.

De mitől lesz a kommunikáció hatékony, mi az az asszertív kommunikáció, és hogyan sajátítható el?

Az önérvényesítés fontossága

Az önérvényesítés nem csak a karrierünkben, a munkahelyünkön vagy az üzleti világban fontos, hanem a magánéletben, a családi közegben és az iskolában is.

Nagyon fontos kifejeznünk azt, amire szükségünk van, hiszen enélkül sosem érhetjük el, ami végül kihat nem csak a saját hangulatunkra, de a minket körülvevő emberekre is.

Minél nyíltabban, őszintébben és pontosabban fogalmazzuk meg a vágyainkat, annál közelebb jutunk hozzájuk.

Egyrészről előfordulhat, hogy megszerzésükkel senkinek sem ártunk, így az egyetlen akadályt mindvégig csak az jelentette, hogy mi magunk nem mertük szóvá tenni.

De az is előfordulhat, hogy vágyainkkal mások érdekeit sértjük. Ez esetben az önérvényesítő kommunikációval olyan megoldáshoz juthatunk, ami mindenki számára kielégítő lehet.

Ahhoz azonban, hogy az önérvényesítés ne okozza egyik fél dominálását sem, elengedhetetlen a hatékony kommunikáció.

Magának a kommunikációnak több stílusa is létezik, többek között:

  • Passzív
  • Agresszív
  • Passzív-agresszív
  • Asszertív
  • Stb.

A passzivitással az a probléma, hogy a passzív embert könnyen kihasználják, jóval kevesebb a sikerélménye, ráadásul nem képes változtatni a helyzeten, amikor kényelmetlen szituációba kerül – tehát kevésbé hatékony kommunikációs stílus, amikor az önérvényesítésről van szó.

Az agresszió haragot ébreszt vagy félelmet generál, ezáltal bár rövidtávon eléri célját, hosszútávon ellenségeket kreál.

A passzív-agresszív stílus pedig talán mind közül a legveszélyesebb, mert jóval kevésbé érződik rövidtávon, mégis rengeteg frusztrációval és dühvel jár a kommunikáció összes résztvevője számára hosszútávon.

A hatékony kommunikáció, az effektív problémamegoldás, és a gyümölcsöző társas kapcsolatok érdekében kétségtelenül az asszertivitás alkalmazása a leginkább jövedelmező.

Asszertív kommunikáció

önérvényesítés

Az asszertív kommunikáció azt jelenti, hogy a közlő saját igényeit és érzéseit őszintén felvállalva kommunikál, de mindezt úgy teszi, hogy magabiztos marad, és a másik fél érzéseit és igényeit is meghallgatja, megérti és figyelembe veszi.

Tehát egyik fél sem dominálja a kommunikációt, ezáltal egyik félnek sem kell olyan helyzetbe kerülnie, ami számára kényelmetlen vagy hátrányos.

Sőt, a legfőbb célja nem más, mint a problémamegoldás.

A problémáknál sokszor előfordul, hogy az egyik fél kevésbé hibás – nagyon ritka az, amikor mindkét félnek ugyanannyira van igaza, vagy ugyanannyira téved. Az asszertív kommunikáció lényege, hogy ekkor sincs domináns fél, mert mindketten a probléma megoldására törekszenek, tekintet nélkül arra, hogy éppen ki hibázott, vagy kinek van igaza.

Az asszertivitás jelentése önbizalom és magabiztosság, agresszív megnyilvánulások nélkül.

Az asszertív kommunikáció tehát önérvényesítést jelent.

De hogyan tudjuk alkalmazni a gyakorlatban?

Először is, a problémákat, a feszültség okát mindig E/1-ben szükséges megfogalmazni — “nekem ez a gondom”, “én így érzek”, stb.

Előfordulhat azonban, hogy mással szemben kell véleményt vagy kritikát kommunikálnunk, ilyenkor pedig más kommunikációs technikákra van szükség. Ezesetben fontos, hogy sose a másik személyével kapcsolatban fogalmazzuk meg a problémáinkat, hanem a személy viselkedésével kapcsolatban, amin könnyen változtatni tud, és kevésbé érzi sértőnek.

Emellett fontos az is, hogy a problémát minél jobban, részletesebben és a másik fél számára is érthetően fogalmazzuk meg. Mindig a kommunikátor feladata az, hogy úgy kommunikáljon, hogy azt a címzett rögtön megértse, feldolgozza. Gyakori probléma például, hogy egy adott témában edukáltabb, műveltebb ember nem képes hatékonyan kifejezni magát egy a témában kevésbé edukált, műveletlenebb ember számára. Ez minden esetben az edukáltabb ember feladata, hiszen jóval könnyebb leegyszerűsíteni magát az üzenetet, mintsem tovább edukálni a másik felet.

Az E/1-es megfogalmazás és a probléma részletes körülírása mellett a kommunikáció eszközeihez tartozik az is, hogy az érintett személyt meghallgassuk, megértsük és a véleményét figyelembe vegyük. Az információcsere egy kétoldalú folyamat, nincs ez másképp az asszertív kommunikációban sem.

Nagyon jó technika például, ha elismételjük azt, amit a másik fél mondott, ezáltal mi magunk is sokkal jobban feldolgozzuk a közölt tényt, illetve a másik fél is megbizonyosodhat arról, hogy eljutott az üzenete hozzánk.

A verbális közlés mellett nagyon fontos a nonverbális metakommunikáció is, ugyanis egyes kutatások szerint az információcsere legnagyobb része nem szóban történik.

Érdemes tehát nem csak arra figyelni, hogy mit közlünk, hanem hogy hogyan közöljük. Ez vonatkozik a verbális közlésre is, mint például a hanglejtésre vagy a hangerőre, de a nonverbális gesztikulációra, kézmozdulatokra, testbeszédre is.

Így néz ki az asszertivitás elméleti alkalmazása.

De hogyan sajátítható el a hatékony kommunikáció a gyakorlatban?

A hatékony kommunikáció elsajátítása

Ahogy azt már a bevezetőben is írtuk, a kommunikáció a közösségi lények – így az ember – egyik legfontosabb készsége.

Nagyban hozzájárul emberi kapcsolataink minőségéhez, életszínvonalunk alakulásához, és ezáltal mentális jólétünkhöz is.

Jó hír, hogy sokkal könnyebben alakítható, módosítható és fejleszthető, mint más készségek (pl.: kreativitás).

Ezáltal akár otthon, a saját barátainkon és családunkon gyakorolva is nagy fejlődés érhető el, de a fejlődés még hatékonyabb lehet, ha tréningeken, szakemberektől kapjuk.

Kompetenciafejlesztő online tananyagainkban között a hatékony kommunikáció is fontos szerepet kap, amelyről részletesebben itt lehet tájékozódni.

Összefoglalás

A hatékony kommunikáció egyik legfontosabb alappillére, hogy se az egyik, se a másik fél ne dominálja az interakciót.

Ez legkönnyebben az asszertív kommunikációval érhető el, de ha az egyensúly felborul, akkor az információcsere agresszívvé, passzívvá, vagy passzív-agresszívvé válhat.

Ennek megelőzése érdekében érdemes folyamatosan gyakorolni az önérvényesítő kommunikációt, amelyet akár otthon, akár tréningek során is el lehet sajátítani.

Megéri, hiszen az eredménye:

  • Sokkal gyümölcsözőbb emberi kapcsolatok
  • Vágyak és célok elérése
  • Kevesebb veszekedés
  • Jóval kevesebb elfojtott sérelem
  • Kevesebb stressz

Kérdésed van a hatékony kommunikációval kapcsolatban? Kiegészítenéd a cikket, vagy vitatkoznál vele? Keress minket!

SKOLL

A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik, 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.

SKOLL Learning Technologies Kft.

Sharing is sexy!
Hasonló posztokhoz kattints a címkék valamelyikére: