A motiváció rendkívül fontos ahhoz, hogy a gyermekek — sőt, a felnőttek is — fejlődni tudjanak.

Sokan az egyszerű büntetés-jutalmazás alapú motivációs eszközöket preferálják, jellemzően teljesen tudattalanul — pedig léteznek más, hasonlóan jól és hatékonyan működő módszerek is.

Mit érdemes tudni a motivációs eszközök óvodában történő alkalmazásáról, miben mások ezek, mint a felnőtteké, és hogyan használhatjuk őket tudatosan, a tanuló előnyére?

Íme, ezek a legjobb motivációs eszközök az oktatásban, pedagógiában!

Motiváció

A motiváció nem más, mint egy belső késztetés , amely az egyént arra ösztönzi, hogy egy adott cél elérése vagy egy adott szükséglet kielégítése érdekében cselekedjen. Olyan erőnek tekinthető, amely mozgósítja erőforrásainkat, irányítja viselkedésünket, és segít legyőzni az akadályokat és kihívásokat — akár az oktatás, tanulás vagy fejlődés terén.

A motiváció különböző forrásokból származhat, például belső vágyainkból, külső ösztönzőkből vagy társadalmi elvárásokból. Ezeket pedig befolyásolhatják személyes meggyőződéseink, attitűdjeink és múltbeli tapasztalataink is.

A motiváció erőssége és forrása személyenként eltérő lehet, és idővel változhat. Egyes személyek erősen motiváltak lehetnek egy adott cél elérése érdekében, míg másoknak hiányozhat vagy sokkal gyengébben van jelen bizonyos a motivációjuk, vagy nehezen tudják fenntartani azt.

Általánosságban elmondható, hogy a motiváció a siker elérésének és a bennünk rejlő lehetőségek teljes kiaknázásának döntő tényezőjének tekinthető. Ha megértjük, mi hajt bennünket, és kihasználjuk ezt a motivációt, olyan célokat tűzhetünk ki és olyan intézkedéseket hozhatunk, amelyek összhangban vannak értékeinkkel és törekvéseinkkel, ami teljesebb élethez vezet.

A motiváció tehát az oktatás egyik legfontosabb tényezője!

A gyerekek motiválása

A gyermekek — érthető módon — még teljesen máshogy tanulnak, mint a felnőttek, hiszen számukra a világ még egy nagy felfedezésre váró terület, ami telis-tele van rejtélyekkel, érdekességekkel és játékokkal.

Ezenkívül fontos különbség a felnőttek oktatásához és motivációjához képest az is, hogy míg a nagyobbak között nincs éles különbség az életkort tekintve, a gyermekek között muszáj szétválasztani a különböző korcsoportokat, hiszen ekkor még hatalmas különbség mutatkozik a kisebbek és a még kisebbek között az érdeklődési körök, tanulási vágy és motiválhatóság terén is

Fontos az is, hogy míg a felnőtteknek az is elég lehet, ha valamit elméletben megértenek, a gyermekeknek a gyakorlati alkalmazás jelenti a biztos tanulást.

„Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem!” —Konfuciusz

A legfontosabb azonban az a tény, hogy az oktatást sokan az iskolától számolják, pedig a gyermekek már az óvodában megkezdik a tartós és gyors fejlődést!

Motivációs eszközök az óvodában

A gyermekek esetében az első és legfontosabb motivációs eszköz egy olyan dolog, amire általában nem is motivációs eszközként tekintünk — valójában nem is az, inkább a motiváció előfutáraként lehet elképzelni.

Ez nem más, mint a szeretet és bizalom.

„Semmire se tudok megtanítani olyan gyereket, aki nem szeret engem.” —Eötvös József

Csak az a gyermek motiválható, aki figyel, tisztel és felnéz ránk, ezáltal utánoz, megnyílik és befogadja az információt.

Kizárólag ez után beszélhetünk eszközökről, amelyek között a legerősebb kétségtelenül a játék.

Ez a motiváció gyermekek esetében rendkívül egyszerűen működik, hiszen a játékon keresztül ismerhetik meg a világot, ezen keresztül tanulhatnak ésígy fejlődhetnek.

Az óvodáskorú gyermekek koncentrálóképessége még viszonylag rövid, ezért parányi, izgalmas és minél több érzékszervre ható ingergazdag feladatokkal tudjuk őket a leginkább lekötni, ezáltal motiválni a feladatok elvégzésére.

Az érzékszerveknek az egészség és a fejlődés szempontjából is rendkívül fontos feladata van, hiszen az auditív feladatok a hallásukat, a vizuális feladatok a látásukat fejleszti — ráadásul minden egyes érzékszerv mélyebb és mélyebb tanulást és berögződést eredményez.

Amennyiben tehát játékos, gyors, rövid és több érzékszervet stimuláló tananyagot dolgozunk ki, a kisgyermekek garantáltan fejlődni fognak.

Motiváció felnőtteknek: motivációs eszközök a tanításban, pedagógiában, e-learningben

Bár azt gondolnánk, hogy a játék csupán a gyermekek motivációs eszköze, ez azonban egyáltalán nem igaz.

A legjobb oktatók úgy alakítják ki az oktatóanyagaikat, hogy azok inkább tűnjenek játéknak, mint munkának — erre egy külön szakkifejezés is létrejött az utóbbi években: gamifikáció (angolul gamification).

Jutalom és büntetés, pontozás, verseny, ranglista, érmék és trófeák — ezek mind-mind egy jól működő, szórakoztató pedagógiai rendszer pillérei.

Ezenkívül nagyon fontos, hogy:

• az anyag egy jól kidolgozott keretrendszer sémájára épüljön
• teljesíthető kihívást jelentsen a tanulóknak függetlenül attól, hogy milyen szinten tartanak
• a tanulókat az oktatóval felhasználóbarát felületen kösse össze
• legyen élvezetes és hasznos is (pl.: gamifikáció)
• a gyakorlat domináljon az elmélettel szemben

Ezek a feltételek természetesen a fizikailag zajló oktatásban ugyanolyan fontosak, mint az e-learningben, habár a kontextus lehet más, de az oktatás és a pedagógia alapelvei régóta változatlanok.

Mi a SKOLL-nál kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a tanulás szeretete már gyerekkorban kialakuljon, hiszen később ebből születik meg az élethosszig tartó tanulás igénye és motivációja. Ezért támogatjuk a megfelelő motivációs eszközök kiválasztását és használatát már az óvodákban is.

A tanulási motiváció fejlesztése kulcskérdés, hiszen a tanulási kedv hiányában a legjobb tanterv, a legszínvonalasabb képzés sem éri el a célját. Cikkünkben megvizsgáljuk, mi a tanulási motiváció fogalma, melyek a szintjei, az összetevői, és mit tehetünk a tanulási motiváció erősítése érdekében.

A tanulási motiváció fogalma

A motiváció kifejezés latin eredetű, a “movere”, “mozogni”, “mozgatni” igéből keletkezett. A pszichológiában a motiváció egy gyűjtőfogalom, amely a cselekvésre, viselkedésre ösztönző tényezőket foglalja magában.

A motiváció fogalma a pedagógiában két aspektusra bontható, amelyek szorosan összefüggnek egymással. Knausz Imre, a téma egyik jeles szakértője A tanítás mestersége című könyvében azt írja, hogy:

• A tanulási motiváció egyik aspektusát azok a belső hajtóerők alkotják, amelyek a tanulót a tanárral való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik.
• A másik aspektust pedig az oktató erőfeszítései jelentik, amelyek célja, hogy a tanulót rávegyék a tanulásban való együttműködésre. Erre az aspektusra Knausz szerint motiválásként is hivatkozhatunk. 

A tanulási motiváció erősítése kulcskérdés, már csak azért is, mert a motiváció nagysága és a teljesítmény között összefüggés van.

Minél erőteljesebb a motiváció, egy bizonyos határig, annál nagyobb lesz a teljesítmény.

A tanulási motiváció szintjei

A tanulási motiváció 4 szintje a következő:

1. Beépült (internalizált) tanulási motiváció

A tanuló erkölcsi alapon, a saját lelkiismerete, kötelességtudata ösztönzésére teljesíti tanulással kapcsolatos kötelességeit. Ebben az esetben a tanulás fő motiváló tényezője a társadalom, a szülőknek vagy a tanulónak önmagával szemben támasztott morális elvárásai, illetve az ezeknek történő megfelelés.

2. Belső (intrinzik) tanulási motiváció

A tanulásra való vágy itt a tanuló saját, belső igényeiből táplálkozik, mint például:

• saját céljainak megvalósítása a tanulás révén (pl. nyelvvizsga, egyetemi felvételi),
• valódi érdeklődés a tananyag iránt, 
• élvezi a tanulás folyamatát.

3. Külső (extrinzik) tanulási motiváció

Az ismeretszerzés egy külső, a tanulástól idegen célért folyik. Éppen ezért, ha ez a külső tényező vagy az elérésére irányuló ösztönzés eltűnik, a tanulási motiváció is megszűnik. 

Néhány példa külső tanulási motivációra:

• jó jegyek vagy egyéb, az eredményes tanulással összefüggő jutalmak megszerzése,
• a tanárok, osztálytársak, szülők stb. elfogadása, elismerése, dicsérete, 
• a negatív következmények (pl. rossz jegy, bukás, megrovás, szidás, büntetés) elkerülése.

4. Presztízs tanulási motiváció

A presztízs mint tanulási motiváció a külső és a belső motiváció között helyezkedik el. Ebben az esetben a belső, önérvényesítő folyamatok és a külső versenyhelyzetek egyaránt ösztönöznek a tanulásra. A presztízs által motivált tanulók preferálják a gyors eredményekkel kecsegtető, viszonylag könnyen teljesíthető feladatokat, munkaterületeket, szakmákat.

A fenti 4 motivációs szintet tévesen úgy is említik néha, mint a tanulási motiváció fajtái. Ez azonban pontatlan kategorizálás, helyesen a tanulási motiváció szintjeiről beszélünk.

A tanulási motiváció összetevői

A tanulási motiváció összetevőit Kozéki Béla 1980-ban kiadott, A motiválás és a motiváció összefüggéseinek pedagógiai pszichológiai vizsgálata című könyvében írta le. Ennek alapján a tanulási motivációnak a következő három dimenzióját különítjük el.

1. Követő (affektív, szociális) dimenzió

A tanulási motiváció emocionális és szociális aspektusa. Magában foglalja például, hogy:

• a tanuló mennyire érzi és mennyire tud élni a közösségben való működés lehetőségével,
• milyen mértékben jön létre az oktató és a diák között érzelmi kapcsolat, összhang, 
• mennyire talál elfogadásra, megerősítésre a tanuló személyisége.

2. Érdeklődő (kognitív, aktivitási) dimenzió

A tananyag iránti érdeklődés jelentős motivációs tényező a tanulás során. Ezen a téren, vagyis hogy felkeltese a diákok érdeklődését, az oktató szerepe kulcsfontosságú. Ennek érdekében az oktató feladata, hogy felderítse, a diákok milyen témák iránt érdeklődnek, mely területen aktívak. Továbbá, hogy ezeken a területeken koordinálja, vezesse és fejlessze a tanulók aktivitását.

3. Teljesítő (effektív, morális) dimenzió 

A teljesítő dimenzió a tanulási motivációt a normaalakítás jellegzetességei felől közelíti meg, miközben nagy hangsúlyt fektet a tényleges viselkedés leírására. Magában foglalja például, hogy a szülő milyen mértékben képes az iskolai normákat elmagyarázni és érvényesíteni.

A tanulási motiváció kialakítása: motivációs eszközök a tanításban

Az oktatás, az tanóra elkezdésekor a tanulók lelkiállapota nem feltétlenül ideális a tanuláshoz. Számos körülmény jelentkezhet gátló tényezőként: a diák fáradt, apatikus, vagy épp ellenkezőleg: túlságosan izgatott. De az is lehet, hogy ideges, szorong stb.

Ezért már az óra első pillanatától kezdve az oktató feladatai közé tartozik a diákok hangulatának, a pillanatnyi légkörnek a felmérése és a megfelelő tanulási motiváció kialakítása.

Ebben a fejezetben áttekintjük, melyek azok a motivációs eszközök a pedagógiában, amelyek eredményesen alkalmazhatók a diákok tanulási kedvének felkeltésére.

A tanulók megismerése

Ha az oktató tudja a diákok nevét, néha beszélget velük a tananyagon kívül más témákról is, az segíti a köztük lévő bizalmas viszony kialakítását. Amennyiben a tanulók érzik, hogy fontosak a tanárnak, ez olyan érzelmi kapcsolatot alapoz meg kettejük között, ami önmagában is motiváló a diákok számára.

Pozitív légkör megteremtése

A legfontosabb, hogy a tanulók otthon érezzék magukat az órán, vagyis érezzék, hogy az oktatóra számíthatnak minden helyzetben.

Például akkor is, ha rossz választ adnak vagy gyengén teljesítenek. Ez a légkör megint csak önmagában is kedvet csinál az órákon való részvételre.

A pozitív, bizalmas légkör kialakításának fontos része, hogy a tanár tartózkodjon az intellektuális agressziótól, vagyis pl. ne hangsúlyozza, amikor valaki téves választ ad, hogy az illető mennyire buta. Ugyanígy érdemes arra is figyelni, hogy a tanulók egyike vagy egyik csoportja se nyomja el ehhez hasonlóan intellektuális fölényével a többieket.

Az ösztönző tárgyi környezet kialakítása

Fontos, hogy az órákon fizikai értelemben is komfortosan érezzék magukat a diákok. Ha egy állandó osztályteremről van szó, érdemes bevonni őket a terem díszítésébe, kialakításába, hogy az ő elképzeléseik is megjelenjenek. Ezen túl bizonyos határokig motiváló lehet az egyéni szempontok, igények figyelembe vétele: pl. mindenki a számára kényelmes széken, helyen üljön, vagy a terem hőmérsékletének beállításával is odafigyelni a tanulók kéréseire.

Együttműködés a tanulókkal 

A tanulókkal történő kooperáció, a diákok bevonása a tanulási motiváció eszközei közül kitüntetett helyet foglal el. Ez az alapvető, stratégiai jellegű döntéseknél kezdődhet, mint például a tanulási célok megfogalmazása a diákokkal közösen. A tanulók bevonása a tananyag feldolgozása terén is folytatódhat, például kiscsoportos munka során feldolgozott feladatokkal. Vagy egyéb, a tanulók önálló munkáján alapuló tevékenységekkel, például:

• viták,
• projektmunka,
• kiselőadások stb.  

Az is lényeges, illetve ideális, ha a tanulók számára mindig nyitva áll a lehetőség, hogy az anyaggal, az órák menetével stb. kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel.

Változatos módszerek, színes órák 

Az órák során számos eszköz vethető be, hogy a tanulás ne egy monoton, unalmas tevékenység legyen a diákok számára. Ilyenek a kooperatív tanulás eszköztárában található módszerek mellett például:

• prezentációs eszközök,
• videók,
• az anyaghoz kapcsolódó internetes oldalak bevonása,
• történetek, esetleírások, az életből vett példák a tananyag illusztrálására,
• különböző módon eljutni ugyanahhoz a kulcsfogalomhoz, következtetéshez,
• humorral oldani az óra komolyságát.

Példamutatás, dicséret, megerősítés

A tanulási motiváció eszközei közül a mai napig az egyik legerősebb a tanár személyes példája. Ugyanez igaz a tanártól kapott dicséretre és más megerősítésre az osztályozáson, illetve az értékelés hivatalos keretein túl. Amennyiben a diákok támogatása, motiválása kapcsán az előbbiek összekapcsolódnak a holisztikus szemlélettel és az egyéni bánásmóddal, még eredményesebben alkalmazhatók a tanulási motiváció növelésére.

A tanulási motiváció fejlesztése, erősítése a tanulók oldaláról

A tanulási motivációt illetően kettőn áll a vásár: nem csak az oktató feladata ennek erősítése, a tanulón is sok múlik. Zárásként néhány tippet adunk, mit tehetsz diákként a tanulási motiváció növelése érdekében.

Pontosan miért tanulsz? A motivációd elemzése

Egy érettségi, egy szakma, egy nyelvvizsga vagy egy főiskolai, egyetemi diploma megszerzése éveken át tartó folyamat. Biztos, hogy lesznek nehéz időszakok, amikor a szokásosnál nehezebb kitartani és befektetni a tanulásba a szükséges munkát és időt. 

Ezekre úgy készülhetsz fel, ha előzetesen tisztázod magadban, igazán miért is fontos neked a tanulás céljának elérése. Az alábbi kérdések segíthetnek ebben:

• Pontosan mi a cél, amit a tanulással szeretnék elérni?
• Miért fontos a számomra ennek a célnak az elérése?
• Mik azok a külső vagy belső adottságok, tényezők, körülmények, amelyek hátráltathatnak ebben?
• Melyek azok, amelyek segítenek ebben? 
• Mikorra szeretném elérni a kitűzött célt? 
• Milyen akadályokkal kerülhetek szembe a cél elérése során? 
• Mit tehetek ezek leküzdésére?

Szokások, napirend

Az iskola vagy az oktatást végző szervezet, illetve az oktató biztosítja a tanulás tárgyi feltételeit, a megfelelő körülményeket, a szükséges eszközök egy részét vagy egészét. A tanuló felelőssége, hogy tanulásra készen, megfelelő állapotban megjelenjen a tanulás helyszínén a kellő időben. Vagyis neked kell arról gondoskodni, hogy ne legyél éhes, szomjas, fáradt, amikor a tanulásra sor kerül. Ehhez szükség van jó minőségű és megfelelő időben történő étkezésre, pihenésre, alvásra stb., illetve ezek megfelelő arányára a tanulással.

Miben vagy jó és miben vagy gyengébb? A teljesítményed elemzése

A motiváció hosszú távú fenntartásához szükség van rá, hogy tudd, miben vagy jó.

A legjobb, ha a tanulási célod elérésével összefüggésben készítesz egy listát az erősségeidről és a gyengeségeidről is.

A gyengeségeidre így könnyebben találhatsz megoldást, dolgozhatsz ki forgatókönyveket arra nézve, hogyan változtathatsz rajtuk. Az erősségeid listája pedig a nehéz pillanatokban is lendületet adhat, hogy továbblépj a holtponton.

Kérdésed van a tanulási motivációval kapcsolatban? Kiegészítenéd a cikket, vagy vitatkoznál vele? Keress minket!