OktatásTananyag

A tanulási motiváció fejlesztése, motivációs eszközök a tanításban

Posted

A tanulási motiváció fejlesztése, eszközei
Sharing is sexy!

A tanulási motiváció fejlesztése kulcskérdés, hiszen a tanulási kedv hiányában a legjobb tanterv, a legszínvonalasabb képzés sem éri el a célját. Cikkünkben megvizsgáljuk, mi a tanulási motiváció fogalma, melyek a szintjei, az összetevői, és mit tehetünk a tanulási motiváció erősítése érdekében.

A tanulási motiváció fogalma

A motiváció kifejezés latin eredetű, a “movere”, “mozogni”, “mozgatni” igéből keletkezett. A pszichológiában a motiváció egy gyűjtőfogalom, amely a cselekvésre, viselkedésre ösztönző tényezőket foglalja magában.

A tanulási motiváció fajtái közül bármelyik hatékony lehet.

A motiváció fogalma a pedagógiában két aspektusra bontható, amelyek szorosan összefüggnek egymással. Knausz Imre, a téma egyik jeles szakértője A tanítás mestersége című könyvében azt írja, hogy:

  • A tanulási motiváció egyik aspektusát azok a belső hajtóerők alkotják, amelyek a tanulót a tanárral való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik.
  • A másik aspektust pedig az oktató erőfeszítései jelentik, amelyek célja, hogy a tanulót rávegyék a tanulásban való együttműködésre. Erre az aspektusra Knausz szerint motiválásként is hivatkozhatunk. 

 

A tanulási motiváció erősítése kulcskérdés, már csak azért is, mert a motiváció nagysága és a teljesítmény között összefüggés van.

Minél erőteljesebb a motiváció, egy bizonyos határig, annál nagyobb lesz a teljesítmény.

A tanulási motiváció szintjei

A tanulási motiváció 4 szintje a következő:

1. Beépült (internalizált) tanulási motiváció

A tanuló erkölcsi alapon, a saját lelkiismerete, kötelességtudata ösztönzésére teljesíti tanulással kapcsolatos kötelességeit. Ebben az esetben a tanulás fő motiváló tényezője a társadalom, a szülőknek vagy a tanulónak önmagával szemben támasztott morális elvárásai, illetve az ezeknek történő megfelelés.

2. Belső (intrinzik) tanulási motiváció

A tanulásra való vágy itt a tanuló saját, belső igényeiből táplálkozik, mint például:

  • saját céljainak megvalósítása a tanulás révén (pl. nyelvvizsga, egyetemi felvételi),
  • valódi érdeklődés a tananyag iránt, 
  • élvezi a tanulás folyamatát.

3. Külső (extrinzik) tanulási motiváció

Az ismeretszerzés egy külső, a tanulástól idegen célért folyik. Éppen ezért, ha ez a külső tényező vagy az elérésére irányuló ösztönzés eltűnik, a tanulási motiváció is megszűnik. 

Néhány példa külső tanulási motivációra:

  • jó jegyek vagy egyéb, az eredményes tanulással összefüggő jutalmak megszerzése,
  • a tanárok, osztálytársak, szülők stb. elfogadása, elismerése, dicsérete, 
  • a negatív következmények (pl. rossz jegy, bukás, megrovás, szidás, büntetés) elkerülése.

4. Presztízs tanulási motiváció

A presztízs mint tanulási motiváció a külső és a belső motiváció között helyezkedik el. Ebben az esetben a belső, önérvényesítő folyamatok és a külső versenyhelyzetek egyaránt ösztönöznek a tanulásra. A presztízs által motivált tanulók preferálják a gyors eredményekkel kecsegtető, viszonylag könnyen teljesíthető feladatokat, munkaterületeket, szakmákat.

A tanulási motiváció növelése lehetséges, ha megjelennek különféle motivációs eszközök a tanításban.

A fenti 4 motivációs szintet tévesen úgy is említik néha, mint a tanulási motiváció fajtái. Ez azonban pontatlan kategorizálás, helyesen a tanulási motiváció szintjeiről beszélünk.

A tanulási motiváció összetevői

A tanulási motiváció összetevőit Kozéki Béla 1980-ban kiadott, A motiválás és a motiváció összefüggéseinek pedagógiai pszichológiai vizsgálata című könyvében írta le. Ennek alapján a tanulási motivációnak a következő három dimenzióját különítjük el.

1. Követő (affektív, szociális) dimenzió

A tanulási motiváció emocionális és szociális aspektusa. Magában foglalja például, hogy:

  • a tanuló mennyire érzi és mennyire tud élni a közösségben való működés lehetőségével,
  • milyen mértékben jön létre az oktató és a diák között érzelmi kapcsolat, összhang, 
  • mennyire talál elfogadásra, megerősítésre a tanuló személyisége.

2. Érdeklődő (kognitív, aktivitási) dimenzió

A tananyag iránti érdeklődés jelentős motivációs tényező a tanulás során. Ezen a téren, vagyis hogy felkeltese a diákok érdeklődését, az oktató szerepe kulcsfontosságú. Ennek érdekében az oktató feladata, hogy felderítse, a diákok milyen témák iránt érdeklődnek, mely területen aktívak. Továbbá, hogy ezeken a területeken koordinálja, vezesse és fejlessze a tanulók aktivitását.

3. Teljesítő (effektív, morális) dimenzió 

A teljesítő dimenzió a tanulási motivációt a normaalakítás jellegzetességei felől közelíti meg, miközben nagy hangsúlyt fektet a tényleges viselkedés leírására. Magában foglalja például, hogy a szülő milyen mértékben képes az iskolai normákat elmagyarázni és érvényesíteni.

A tanulási motiváció kialakítása: motivációs eszközök a tanításban

Az oktatás, az tanóra elkezdésekor a tanulók lelkiállapota nem feltétlenül ideális a tanuláshoz. Számos körülmény jelentkezhet gátló tényezőként: a diák fáradt, apatikus, vagy épp ellenkezőleg: túlságosan izgatott. De az is lehet, hogy ideges, szorong stb.

Ezért már az óra első pillanatától kezdve az oktató feladatai közé tartozik a diákok hangulatának, a pillanatnyi légkörnek a felmérése és a megfelelő tanulási motiváció kialakítása.

A tanulási motiváció fejlesztése számos módon elérhető.

Ebben a fejezetben áttekintjük, melyek azok a motivációs eszközök a pedagógiában, amelyek eredményesen alkalmazhatók a diákok tanulási kedvének felkeltésére.

A tanulók megismerése

Ha az oktató tudja a diákok nevét, néha beszélget velük a tananyagon kívül más témákról is, az segíti a köztük lévő bizalmas viszony kialakítását. Amennyiben a tanulók érzik, hogy fontosak a tanárnak, ez olyan érzelmi kapcsolatot alapoz meg kettejük között, ami önmagában is motiváló a diákok számára.

Pozitív légkör megteremtése

 

A legfontosabb, hogy a tanulók otthon érezzék magukat az órán, vagyis érezzék, hogy az oktatóra számíthatnak minden helyzetben.

Például akkor is, ha rossz választ adnak vagy gyengén teljesítenek. Ez a légkör megint csak önmagában is kedvet csinál az órákon való részvételre.

A pozitív, bizalmas légkör kialakításának fontos része, hogy a tanár tartózkodjon az intellektuális agressziótól, vagyis pl. ne hangsúlyozza, amikor valaki téves választ ad, hogy az illető mennyire buta. Ugyanígy érdemes arra is figyelni, hogy a tanulók egyike vagy egyik csoportja se nyomja el ehhez hasonlóan intellektuális fölényével a többieket.

Az ösztönző tárgyi környezet kialakítása

Fontos, hogy az órákon fizikai értelemben is komfortosan érezzék magukat a diákok. Ha egy állandó osztályteremről van szó, érdemes bevonni őket a terem díszítésébe, kialakításába, hogy az ő elképzeléseik is megjelenjenek. Ezen túl bizonyos határokig motiváló lehet az egyéni szempontok, igények figyelembe vétele: pl. mindenki a számára kényelmes széken, helyen üljön, vagy a terem hőmérsékletének beállításával is odafigyelni a tanulók kéréseire.

Együttműködés a tanulókkal 

A tanulókkal történő kooperáció, a diákok bevonása a tanulási motiváció eszközei közül kitüntetett helyet foglal el. Ez az alapvető, stratégiai jellegű döntéseknél kezdődhet, mint például a tanulási célok megfogalmazása a diákokkal közösen. A tanulók bevonása a tananyag feldolgozása terén is folytatódhat, például kiscsoportos munka során feldolgozott feladatokkal. Vagy egyéb, a tanulók önálló munkáján alapuló tevékenységekkel, például:

  • viták,
  • projektmunka,
  • kiselőadások stb.  

Az is lényeges, illetve ideális, ha a tanulók számára mindig nyitva áll a lehetőség, hogy az anyaggal, az órák menetével stb. kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel.

Változatos módszerek, színes órák 

Az órák során számos eszköz vethető be, hogy a tanulás ne egy monoton, unalmas tevékenység legyen a diákok számára. Ilyenek a kooperatív tanulás eszköztárában található módszerek mellett például:

  • prezentációs eszközök,
  • videók,
  • az anyaghoz kapcsolódó internetes oldalak bevonása,
  • történetek, esetleírások, az életből vett példák a tananyag illusztrálására,
  • különböző módon eljutni ugyanahhoz a kulcsfogalomhoz, következtetéshez,
  • humorral oldani az óra komolyságát.

Példamutatás, dicséret, megerősítés

A tanulási motiváció eszközei közül a mai napig az egyik legerősebb a tanár személyes példája. Ugyanez igaz a tanártól kapott dicséretre és más megerősítésre az osztályozáson, illetve az értékelés hivatalos keretein túl. Amennyiben a diákok támogatása, motiválása kapcsán az előbbiek összekapcsolódnak a holisztikus szemlélettel és az egyéni bánásmóddal, még eredményesebben alkalmazhatók a tanulási motiváció növelésére.

A tanulási motiváció fejlesztése, erősítése a tanulók oldaláról

motivacios-eszkozok-a-pedagogiaban

A tanulási motivációt illetően kettőn áll a vásár: nem csak az oktató feladata ennek erősítése, a tanulón is sok múlik. Zárásként néhány tippet adunk, mit tehetsz diákként a tanulási motiváció növelése érdekében.

Pontosan miért tanulsz? A motivációd elemzése

Egy érettségi, egy szakma, egy nyelvvizsga vagy egy főiskolai, egyetemi diploma megszerzése éveken át tartó folyamat. Biztos, hogy lesznek nehéz időszakok, amikor a szokásosnál nehezebb kitartani és befektetni a tanulásba a szükséges munkát és időt. 

Ezekre úgy készülhetsz fel, ha előzetesen tisztázod magadban, igazán miért is fontos neked a tanulás céljának elérése. Az alábbi kérdések segíthetnek ebben:

  • Pontosan mi a cél, amit a tanulással szeretnék elérni?
  • Miért fontos a számomra ennek a célnak az elérése?
  • Mik azok a külső vagy belső adottságok, tényezők, körülmények, amelyek hátráltathatnak ebben?
  • Melyek azok, amelyek segítenek ebben? 
  • Mikorra szeretném elérni a kitűzött célt? 
  • Milyen akadályokkal kerülhetek szembe a cél elérése során? 
  • Mit tehetek ezek leküzdésére?

Szokások, napirend

Az iskola vagy az oktatást végző szervezet, illetve az oktató biztosítja a tanulás tárgyi feltételeit, a megfelelő körülményeket, a szükséges eszközök egy részét vagy egészét. A tanuló felelőssége, hogy tanulásra készen, megfelelő állapotban megjelenjen a tanulás helyszínén a kellő időben. Vagyis neked kell arról gondoskodni, hogy ne legyél éhes, szomjas, fáradt, amikor a tanulásra sor kerül. Ehhez szükség van jó minőségű és megfelelő időben történő étkezésre, pihenésre, alvásra stb., illetve ezek megfelelő arányára a tanulással.

Miben vagy jó és miben vagy gyengébb? A teljesítményed elemzése

A motiváció hosszú távú fenntartásához szükség van rá, hogy tudd, miben vagy jó.

A legjobb, ha a tanulási célod elérésével összefüggésben készítesz egy listát az erősségeidről és a gyengeségeidről is.

A gyengeségeidre így könnyebben találhatsz megoldást, dolgozhatsz ki forgatókönyveket arra nézve, hogyan változtathatsz rajtuk. Az erősségeid listája pedig a nehéz pillanatokban is lendületet adhat, hogy továbblépj a holtponton.

A tanulási motiváció fogalma egy dolog, de nem biztos, hogy kellő motiváció tanuláshoz.

Kérdésed van a tanulási motivációval kapcsolatban? Kiegészítenéd a cikket, vagy vitatkoznál vele? Keress minket!

    Tetszett a cikk? Szeretnél a témában ingyenesen tovább tanulni?

    Akkor iratkozz fel, és küldünk egy e-mailt, ha díjmentes, online kurzust indítunk!

    0% spam, 100% online oktatás.

    A feliratkozással elfogadod az adatkezelési tájékoztatót.

    SKOLL

    A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik. Több mint 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.

    SKOLL Learning Technologies Kft.

    Sharing is sexy!