A tanulás fogalmával már kisgyermekkorban találkoztunk — a szerepére, fontosságára, valamint magának a “tanulásnak a megtanítására” azonban mégsem fektetünk elég nagy hangsúlyt.

Pedig ismerjük az örök igazságot: “jó pap holtig tanul”.

Ebben a cikkben bemutatjuk a tanulási képesség fogalmát, fő jellemzőit és egyéb komponenseit, amelyekkel végül nekiláthatunk a tanulási képesség fejlesztésének.

Képesség fogalma

A képesség fogalmának lexikális meghatározása szerint

a képesség nem más, mint valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke; tehetség.

Ebből a meghatározásból kitűnik, hogy a képesség mind a veleszületett adottságokból és hajlamokból, mind pedig a környezeti behatások által szerzett tapasztalatokból, ismeretekből és készségekből áll össze. Maga a képesség az emberi tevékenységek végzése során alakul ki.ű

A képesség megértéséhez érdemes tisztázni a kompetencia fogalmát és a képesség kompetenciában betöltött szerepét is, ugyanis a kettő nem szinoním fogalom — nem ugyanazt jelentik.

A kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség.

A pedagógiai szakirodalom szerint a kompetencia az alábbiakat foglalja magában:

• valamire való alkalmasság
• rutin
• képesség
• készség
• ismeret
• motiváltság

Láthatjuk tehát, hogy a képesség a kompetencia összetett komponens rendszerének a része. Ezek a komponensek mind-mind különállóak, önállósággal rendelkeznek és egymásra is hatnak.

Maga a képesség szintén egy funkcionális pszichikus rendszer, ami további egyszerűbb képességekből, készségekből, rutinokból és ismeretekből szerveződik, valamint működése egy adott tevékenységhez, belső/külső produktumhoz kötődik.

Tanulási képesség

A személyiségnek három általános alapkompetenciáját és egy speciális, felhasználói kompetenciáját különböztetjük meg.

Az egyik alapkompetencia — ami az információfeldolgozáshoz, mint a létezés egyik feltételéhez kapcsolódik — a kognitív kompetencia. Ez felelős az információk vételéért, kódolásáért, elemzéséért, termeléséért, használatáért, közléséért, tárolásáért.

A kognitív kompetencia meglétéhez pedig az alábbi alapképességek szükségesek:

• gondolkodási képesség
• tudásszerzés (ismeretszerzés, problémamegoldás, alkotás)
• kognitív kommunikációs képesség (ábraolvasás, ábrázolás, beszéd, beszédértés, olvasás, fogalmazás)
• tanulási képesség

A tanulási képesség tehát nem más, mint a kognitív kompetenciánk egyik alapképessége, egy tanult, pszichés szabályozási rendszer. Definíció szerint a „tanulásra való alkalmasság”. Önmagában, a személyiség különféle strukturális elemeitől elkülönülve nem értelmezhető. Szorosan kapcsolódik a kognitív és affektív funkciókhoz.

A tanulási képesség a tanulási szituációkban nyilvánul meg, illetve a rendszeres gyakorlással alakul ki, fejlődik. Ehhez szükséges, hogy egy tanulási szituációban megközelítően azonos helyzetek rendszeresen ismétlődjenek, aminek köszönhetően kialakul a specifikus viselkedés. Ez magával vonzza, hogy a folyamat során adott pszichikus folyamatok kapcsolatba, kölcsönhatásba kerülnek, ezek pedig ha rendszeressé válnak, kialakul a tanulási képesség. Minél többet ismétlünk, annál erősebb lesz.

A tanulékonyság vagy a tanulási eredmény mutatja a fejlettséget, amit a tanulás gyorsasága, az információ tárolásának stabilitása, a tanult ismeretek rugalmas alkalmazása és a felidézés könnyedsége jellemez.

A tanulási képesség komponensei:

• Figyelemkoncentráció
• Rövid és hosszú távú emlékezet
• Képzelet
• Analitikus gondolkodás
• Problémamegoldás
• Fogalmi gondolkodás
• Érdeklődés
• Lényegkiemelés
• Szókincs
• Tanulási stratégiák, stílusok
• Tanulási motiváció

A tanulási képesség tehát nem csak kognitív folyamatokból áll, hanem fontos szerep jut az egyéni emocionális és szociális összetevőknek is, mint például a motiváció, valamint a személyes, cselekvés útján szerzett tapasztalatoknak.

Amikor a karrierünkben történő szintlépésről gondolkodunk, ezekre az általános komponensekre érdemes fókuszálni, hiszen ezek teljesen függetlenek a szakterületünktől, és nem csak gyerekkorban, hanem felnőttként, munkavállalóként vagy vállalkozóként is remekül fejleszthetőek.

De vajon milyen lépésekből áll össze a tanulási képesség fejlesztése?

Tanulási képesség fejlesztése

A tanulási képesség a többszöri gyakorlás által jön létre, amit fenntartva a tanulási tevékenység képes fejlődni, ezáltal pedig lehetőség nyílik arra, hogy magát a képességet fejleszteni lehessen.

A tanulási képességfejlesztés feltételei:

• a tanulási képességek rendezése, a követelmények megfogalmazása
• az egyes képességekhez igazodnak a tananyagok és feladatok
• a fejlesztésben résztvevő tanuló képes a tőle elvárt önálló, aktív tevékenységre
• a képességszintek változása folyamatos ellenőrzés alatt állnak

Ha a feltételek adottak, a fejlődés első lépése a tanulási nehézségek okainak, hátterének a felfedése.

A második lépésben a tanuláshoz szükséges kognitív és affektív alapképességeket, mint az érzékelés, észlelési folyamatok, emlékezet, figyelem, érzelmek, szükséges optimális szintre emelni.

A harmadik lépés a szándékos tanulás teljesítményének optimalizálása, a tanulásra való alkalmasság növelése mellett.

Fontos továbbá kiemelni, hogy a képességfejlesztés csak akkor tud megvalósulni, ha a tanulóban a kellő motivációs rendszer és annak belső szabályozása megfelelően kialakult és működik. Erőszakkal vagy erőltetve a képességfejlesztés nem lehetséges.

Akkor sem kell elkeseredni, ha a tanulási képesség nem fejlődött ki rendesen, ugyanis ha a biológiai, pszichológiai és szociális feltételek adottak, akkor a tanulást segítő fejlesztés és nevelés tud hatni a személyiségre és a tanulási motiváció alakulására, akár öreg korban is. A lényeg a folyamatos, kitartó gyakorlás és törekvés.

Ehhez azonban szükség van a megfelelő tananyagokra is: mi a SKOLL-nál pontosan ebben tudunk segíteni.

Tanítóként, tanárként, egyetemi oktatóként vagy éppen egy céges tanfolyam előadójaként, trénereként számos oktatási módszer közül választhatunk. Ebben a posztban csak az általunk legfontosabbnak ítélt pedagógiai módszereket mutatjuk be, amelyek az oktatás során alkalmazhatóak. A hagyományos, tantermi tanítási módszerek mellett természetesen kitérünk ezek e-learning keretében alkalmazható alternatíváira is. 

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszereket többféleképpen is kategorizálhatjuk – lássunk néhány szempontot.

Kik vesznek részt benne?

Az oktatási módszer ebből a szempontból lehet:

• a tanár munkáján alapuló (pl. előadás, magyarázat)
• a tanuló munkáján alapuló (pl. kiselőadás, házi feladat),
• a tanuló és a tanár közös munkáján alapuló (pl. projekt, beszélgetés, megbeszélés, vita).

Milyen szerepe van az oktatás folyamatában?

• új ismeretet átadó módszerek,
• képességeket tanító módszerek,
• rendszerezést és rögzítést segítő módszerek
• szemléletformáló, érzékenyítő módszerek.

Az információ típusa alapján:

• verbális módszerek,
• szemléltető módszerek,
• modern technikát alkalmazó gyakorlati módszerek.

Az oktatási logika iránya szerint:

• induktív megközelítés: az egyedi ismeretből következtetünk általános szabályra, pl. egy számsor esetén, a számokból próbáljuk meg kikövetkeztetni a szabályt.
• és deduktív megközelítés: az általános szabályból következtetünk az egyedire, pl. ha minden veréb tollas és minden tollas madár állat, akkor minden veréb állat.

A tanulási munka irányításának szempontjai alapján:

• tanári dominanciájú módszerek,
• tanár-diák kooperatív módszerek,
• tanulói dominanciájú módszerek.

A posztban az első, tehát a szereplők tevékenysége alapján csoportosítottuk az oktatási módszereket.

A tanár munkáján alapuló oktatási módszerek

Előadás

A magyarázat és az elbeszélés mellett az előadás az oktatás leginkább bevett módszere. Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy téma logikus, részletes kifejtését foglalja magában. Időtartama jellemzően 15 perc és 1,5 óra között van, és a magyarázat, valamint az elbeszélés egyes elemeit is tartalmazhatja.

A hatékony előadás feltételezi a téma alapos ismeretét, és szabad előadásmódját (tehát nem pusztán az anyag felolvasását jelenti).

Felépítése:

• beveztés,
• kifejtés,
• összegzés.

Magyarázat

A magyarázat törvényszerűségek, szabályok, tételek, alapfogalmak megértését elősegítő pedagógiai módszer. A tanulók életkorától függően időtartama 5-10 vagy 20-25 perc.

Típusai:

• Értelmező, interpretatív: fogalmak, terminusok jelentését világítja meg. Jellemző kérdőszavai: Mi? Mit?
• Leíró: struktúrák bemutatása, részletezése, folyamatok levezetése. Kérdőszava: Hogyan?
• Okfeltáró: jelenségek okait mutatja be. Kérdőszava: Miért?

A hatékony magyarázat néhány fontos jellemzője, sajátossága, lényeges eleme:

• szemléletes példák,
• világos, egyszerű, logikus stílus,
• kérdések feltevése a tanulók felé,
• részösszegzések, összefoglalások bekitatása,
• vázlat készítése,
• audiovizuális, illetve interaktív eszközök használata.

Elbeszélés

Az elbeszélés vagy leírás egy konkrét tárggyal vagy témával kapcsolatos információk átadását jelenti. Az előadásnál rövidebb, témája konkrétabb. Ugyanakkor a magyarázattal ellentétben nem ok-okozati összefüggések megvilágítása az elsődleges célja, hanem a hallgatóság képzeletének, érzelmeinek mozgósítása.

Ez a pedagógiai módszer inkább részletes információk átadását jelenti, az adott téma szemléletes bemutatását. Használhatunk tárgyakat, fotókat, hangfelvételeket, film-bejátszásokat, interaktív táblát stb. annak érdekében, hogy az elbeszélést minél élményszerűbbé tegyük. A diákok így képzeletük mozgósítása révén átélhetik az elbeszélés tárgyával összefüggő jelenségeket, folyamatokat.

A tanári munkán nyugvó pedagógiai módszerek a távoktatás és az e-learning területén: a videó streaming

Az előadás, a magyarázat és az elbeszélés kiváltására egyaránt alkalmas a videó streaming. Két fő típusa a szinkron előadás és az aszinkron előadás.

A szinkron előadás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tanár élőben közvetíti az órát. Vagyis a tanulók láthatják, hallhatják őt, de az is lehetséges, hogy eszköze képernyőjének tartalmát osztja meg a diákokkal.

Az aszinkron előadás ezzel szemben egy már korábban rögzített felvétel közvetítését jelenti az online kurzus során. A szinkron előadással szemben ezt meg is lehet vágni, így egy jóval dinamikusabb, érdekesebb felvétel lesz a végeredmény.

Ezen felül egy animációs videó is praktikus lehet célzott, rövidebb ismeretek/magyarázatok átadására

– ebben az elhangzott narratív információkat rögtön illusztráljuk, akár a témától eltérő, de analogikusan illeszkedő példákkal.

A videostreaming kivitelezésére számos technikai lehetőség érhető el. Ezek közül kettőt korábban már részletesen is bemutattunk. Emellett a fentebb tárgyalt tanítási módszereken túl a szemléltetést is élményszerűbbé tehetjük az itt bemutatott eszközök segítségével.

A tanár és a diák közös munkáján alapuló pedagógiai módszerek

Szemléltetés

A szemléltetés, bemutató, illusztráció vagy demonstráció segíti a téma megértését, logikus rendszerezését, áttekintését, elemzését. Különösen az idegen nyelvek, a művészetek, leginkább a zene, a különböző szakmák elsajátítása során és a természettudományok oktatásánál hasznos ez a tanári módszer.

Fontos, hogy a szemléltetés szervesen kapcsolódjon az előző és ezt követő anyagrészekhez, valamint az alkalmazott oktatási módszerekhez.

A különböző demonstrációs és audiovizuális eszközök használata növeli a szemléltetés hatékonyságát és eredményességét.

A szemléltetés során nagy hangsúlyt kap a tanár és a diákok közötti interakció. A tanulók kérdései, a tanár válaszai segítik a diákokat az összefüggések megértésében, az ismeretek feldolgozásában és elsajátításában.

Megbeszélés

A megbeszélés az egyik legkedveltebb, dialógusokra épülő pedagógiai módszer. A lényege, hogy a tananyag feldolgozása a tanár kérdéseinek segítségével történik. A módszer motiválja a tanulókat, akik a tanár kérdései nyomán, azokra válaszolva maguk fedezik fel az új ismereteket. A tanár számára pedig a folyamatos visszacsatolás, visszajelzés teszi értékessé a megbeszélést. Így pontosan látja, hol tartanak a diákok, és a téma feldolgozásának menetét ehhez igazíthatja

A megbeszélés három kulcseleme:

Strukturálás – a megbeszélés témájának tagolása, a lényeges részek kiemelése, részösszefoglalások a tanulók közreműködésével.

Kérdezés –  a megbeszélés “lelke”, motorja, jó kérdések nélkül nincs eredményes megbeszélés. Kerüljük a sugalmazó, a túl általános, túlságosan bonyolult, a túl nehéz, illetve az eldöntendő kérdéseket.

Visszacsatolás, értékelés – a hatékony oktatás elképzelhetetlen a tanulóknak nyújtott visszajelzések nélkül. Ez többféleképpen is megvalósulhat, röviden is nyugtázhatunk egy helyes választ, de bővebben is indokolhatjuk, melyik része volt helyes és miért.

Vita

A vita a tanítási módszerek közül az egyik legszélesebb körű autonómiát biztosítja a tanulók számára. A vita során a diákok legalább annyi interakciót kezdeményeznek, mint a tanár, és ezek többsége nem a tanár, hanem egymás felé irányul. A vitában álláspontok, vélemények, kijelentések ütköznek.

A vita az ismeretek megszerzése mellett a tanulók kommunikációs képességeit is fejleszti. Tanárként fontos, hogy a vitát mindvégig kézben tartsuk, ugyanakkor a lehetőleg ne lépjünk túl a moderátori szerepen.

Projektmódszer

A projektmódszer legfőbb jellemzője a többi tanítási módszernél sokkal nagyobb önállóság, amit a tanulók számára biztosít. A projekt nem egy anyagrész elsajátításáról, sokkal inkább egy konkrét feladat megoldásáról, egy kézzelfogható eredmény létrehozásáról szól. Emiatt a hagyományos tantárgyi keretek kisebb-nagyobb fellazítását, rugalmas hozzáállást feltételez a tanár részéről. Ez vonatkozik a tanár-diák viszonyra is.

A projektmódszer során az ismeretek megszerzése indirekten történik, mintegy mellékterméke a projekt folyamatának. A projektmódszer tehát nem magát a tanulást helyezi a középpontba, sokkal inkább a tanuló érdeklődéséből és motivációjából indul ki.

A tanár és a diák közös munkáján alapuló pedagógiai módszerek a távoktatás és az e-learning területén

Online konzultáció

Mint említettük, a folyamatos visszacsatolás szerepe kulcsfontosságú – a távoktatás keretein belül a személyes interakciók lehetséges hiánya miatt ez fokozottan igaz. Az online konzultáció ideális megoldás a tanulók munkájának értékelésére, illetve annak felmérésére, hogy hol tartanak a tananyagban. Lehetőséget ad a homályos vagy nehezebben érthető anyagrészek átbeszélésére is.

Azoknak, akik a közeljövőben terveznek áttérni az online oktatásra, hasznos lehet korábbi blogposztunk ebben a témában.

A tanuló munkáján alapuló oktatási módszerek

Tanulói kiselőadás

A tanulói kiselőadás egy olyan didaktikai módszer, amelynek során egy rövid időre a tanár szerepét az egyik tanuló veszi át. Az előadást tartó tanuló az ismeretanyag elsajátításán túl beletanul a könyvtári és internetes kutatásba is. Emellett prezentációs tapasztalatokkal is gazdagodik. Megfelelő tanári támogatással ez a pedagógiai módszer a többi tanuló számára is hasznos lehet, éppen úgy profitálhatnak belőle, mint a tanár előadásaiból.

Házi feladat

Az egyik leghagyományosabb tanítási módszer, amely a tanítási órák között a diák otthoni munkájára helyezi a hangsúlyt. Ideális esetben az órán a tanuló elsajátít minden olyan ismeretet, ami a házi feladat megoldásához szükséges. Ilyenkor a házi feladat elmélyíti a megszerzett tudást.

A házi feladatot ugyanakkor sok kritika is éri. Gyakori ellenérv vele szemben, hogy túlságosan megnöveli a tanulásra fordított időt. Továbbá bírálói szerint elmélyíti a tanulók közötti különbségeket, mivel az otthoni körülmények döntő szerepet kapnak a házi feladat elkészítése során.

A tanuló munkáján alapuló pedagógiai módszerek a távoktatás és az e-learning területén

Az anyagrész önálló feldolgozása ellenőrző feladatok segítségével

A tanár által kijelölt és az interneten elérhetővé tett anyagrészt a tanuló a saját számítógépe előtt ülve önállóan sajátítja el. Az ismeretek ellenőrzését és elmélyítését a tanártól kapott ellenőrző feladatok, tesztek teszik hatékonyabbá. Előnye, hogy e-mail kapcsolat is elegendő a kivitelezéséhez. Hátránya is ebből adódik: rendkívül korlátozott a tanár és a tanuló között létrejövő interakciók száma és intenzitása. Erre lehet megoldás, ha e-mail helyett egy e-learning keretrendszert, azaz LMS-t használunk az oktatáshoz

Önálló, a tanuló munkájára, megfigyeléseire, kutatásaira támaszkodó tanulás

A tanár által megadott témakörök feldolgozása kutatások és egyéb tevékenységek során. A tanulók a tanár irányításával, de alapvetően önállóan dolgoznak. A tanulás kereteit ilyenkor sokkal inkább a tanulók szabják meg,  folyamatát ők szabályozzák. Ez a tanulási forma feltételezi a tanárszerep bizonyos fokú újragondolását, jelentőségének csökkentését. Valamint ezzel párhuzamosan a tanulók autonóm, önszabályozott attitűdjét.

Az online tanulás, az e-learning világát ugyanakkor számos tévhit övezi. Ebben a posztban ezek közül hármat cáfolunk meg.

Te is ismersz egy jól működő oktatási módszert? Írd meg nekünk!