Tananyag

3 általános tévhit az e-learning világában

Tévhitek

Az e-learning-hez kötődően több tévhittel találkoztunk már, amelyek potenciálisan elhomályosítják az oktatás alapvető céljait. Ebben a bejegyzésben a 3 leggyakoribb magabiztos kijelentő/felkiáltó mondat végén cseréljük a felkiáltójelet kérdőjelre.

1. Az én szakmám kizárólag jelenléti oktatás keretein belül való­sítható meg!?

Teljesen felesleges tantermi oktatásban gondolkodni a XXI. szá­zadban!?

A két gondolat között szoros kapcsolat van a végletekben való gondolkodás miatt. Mindkét kijelentés pusztán egyik aspektusát fedi le egy oktatási stratégiának. El kell azonban fogadni, hogy nincs két ugyanolyan hozzáállású, felkészültségű, motiváltsággal rendelkező tanuló és feltételezhetően az a cél, hogy az oktatás a célközönség teljes egészén kifejtse pozitív hatását. Az, aki kizárja a digitális technológiát az oktatási eszköztárából, az helyből feladja, hogy a fiatalok figyelmét megragadja, vagy hogy a tanulási folyamatot hatékonyabbá csiszolja. Aki pedig a digitális megoldásokat látja egyeduralkodónak, az kifelejti az egyenletből a pszichológiát – azt a tényt, hogy az ember társas lény és szüksége van arra, hogy társaival kommunikálni tudjon.

A fenti okokból (is) kifolyólag, bár mi elsősorban az e-learning területén mozgunk, kifejezetten fontosnak tartjuk a jelenléti oktatási formákat és eszközöket is, így igazán az úgynevezett kevert (szakszerűen blended) képzésekben hiszünk. A sikeres blended képzés titka, hogy a jelenléti és digitális oktatási formákra, mint eszközökre tekintsünk – azt kell tudnunk megválasztani, hogy melyik ismeret átadására melyik eszköz a legalkalmasabb.

Tévhitek

2. Kizárólag videós/szöveges/interaktív elemekben gondolkoz­hatok!?

Hasonló téves leegyszerűsítése az oktatásnak, hogy egyetlen típusú multimédia elemmel hatékonyan le lehet fedni mindent. Egyrészt ahogy korábban említettük téves megközelítés, amikor az egyébként feltehetőleg heterogén célközönséget megpróbáljuk beskatulyázni. Ugyanazt az információt van, aki nyugodt környezetben, csöndben olvasva tudja a leghatékonyabban fel- és bedolgozni. Van, akinek hallania (is) kell, megint másnak egy játékban kell elrejteni. Van, aki pusztán egy definícióból azonnal átlátja egy fogalom értelmét és minden más kiegészítő ismeret untatja, míg másnak szüksége van rá, hogy példákkal legyen illusztrálva, egy harmadik embernek pedig több szempontból kell rávilágítani, vagy analógiát kell mutatni, hogy tudássá formálhassa az információt.

Másrészt, ha a tanulási folyamatra, mint egy láncra tekintünk, akkor azt kell belátnunk, hogy sokkal könnyebb a figyelmet végig fenntartani, ha több különböző színű és formájú láncszemekből készítjük el – így érhető el, hogy pl. egy 2 oldalnyi hosszúságú szöveg után berakva egy videót, majd egy játékos kvízt, ne fásuljon el a tanuló.

A fentiekből fakadóan mi azt javasoljuk, hogy változatos eszközökben gondolkodj már alapból – ebben is számíthatsz ránk.

3. Készen van az e-learning tananyag, zárhatjuk a projektet!?

Ha hosszútávon gondolkodsz és szeretnéd, ha sikeres/eredményes lenne a képzésed, akkor két dologgal mindenképpen kell még számolnod, miután elkészült a meghirdethető állapotú e-learning tananyag – utókövetés és továbbfejlesztés. Az elkészült produktum egy leképeződése az aktuális helyzetnek, szakmai, grafikai, technológiai és módszertani szempontból is. Mindenképpen érdemes karbantartani az előbbi 4 szempont mentén az oktatási anyagokat, hiszen bármelyik területen lehet számítani változásra, akár pár éven belül. Ha valóban az a célod, hogy hatékony digitális és módszertani eszközökkel mindig a lehető legjobb eredményt érd el, folyamatosan monitoroznod érdemes, hogy merre tart a világ és a célközönséged. Apropó célközönség – sose felejtsd el őket is bevonni a felülvizsgálatba, kérd ki a véleményüket, hiszen végeredményben ők a felhasználói a tananyagoknak!

Ebben a szemléletben szervezzük mi is a szolgáltatásainkat, hosszú távra tervezünk minden ügyfelünkkel.

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem e-learning munkatársa.