A tanulás fogalmával már kisgyermekkorban találkoztunk — a szerepére, fontosságára, valamint magának a “tanulásnak a megtanítására” azonban mégsem fektetünk elég nagy hangsúlyt.
Pedig ismerjük az örök igazságot: “jó pap holtig tanul”.
Ebben a cikkben bemutatjuk a tanulási képesség fogalmát, fő jellemzőit és egyéb komponenseit, amelyekkel végül nekiláthatunk a tanulási képesség fejlesztésének.
Képesség fogalma
A képesség fogalmának lexikális meghatározása szerint
a képesség nem más, mint valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke; tehetség.
Ebből a meghatározásból kitűnik, hogy a képesség mind a veleszületett adottságokból és hajlamokból, mind pedig a környezeti behatások által szerzett tapasztalatokból, ismeretekből és készségekből áll össze. Maga a képesség az emberi tevékenységek végzése során alakul ki.ű
A képesség megértéséhez érdemes tisztázni a kompetencia fogalmát és a képesség kompetenciában betöltött szerepét is, ugyanis a kettő nem szinoním fogalom — nem ugyanazt jelentik.
A kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség.
A pedagógiai szakirodalom szerint a kompetencia az alábbiakat foglalja magában:
- valamire való alkalmasság
- rutin
- képesség
- készség
- ismeret
- motiváltság
Láthatjuk tehát, hogy a képesség a kompetencia összetett komponens rendszerének a része. Ezek a komponensek mind-mind különállóak, önállósággal rendelkeznek és egymásra is hatnak.
Maga a képesség szintén egy funkcionális pszichikus rendszer, ami további egyszerűbb képességekből, készségekből, rutinokból és ismeretekből szerveződik, valamint működése egy adott tevékenységhez, belső/külső produktumhoz kötődik.
Tanulási képesség
A személyiségnek három általános alapkompetenciáját és egy speciális, felhasználói kompetenciáját különböztetjük meg.
Az egyik alapkompetencia — ami az információfeldolgozáshoz, mint a létezés egyik feltételéhez kapcsolódik — a kognitív kompetencia. Ez felelős az információk vételéért, kódolásáért, elemzéséért, termeléséért, használatáért, közléséért, tárolásáért.
A kognitív kompetencia meglétéhez pedig az alábbi alapképességek szükségesek:
- gondolkodási képesség
- tudásszerzés (ismeretszerzés, problémamegoldás, alkotás)
- kognitív kommunikációs képesség (ábraolvasás, ábrázolás, beszéd, beszédértés, olvasás, fogalmazás)
- tanulási képesség
A tanulási képesség tehát nem más, mint a kognitív kompetenciánk egyik alapképessége, egy tanult, pszichés szabályozási rendszer. Definíció szerint a „tanulásra való alkalmasság”. Önmagában, a személyiség különféle strukturális elemeitől elkülönülve nem értelmezhető. Szorosan kapcsolódik a kognitív és affektív funkciókhoz.
A tanulási képesség a tanulási szituációkban nyilvánul meg, illetve a rendszeres gyakorlással alakul ki, fejlődik. Ehhez szükséges, hogy egy tanulási szituációban megközelítően azonos helyzetek rendszeresen ismétlődjenek, aminek köszönhetően kialakul a specifikus viselkedés. Ez magával vonzza, hogy a folyamat során adott pszichikus folyamatok kapcsolatba, kölcsönhatásba kerülnek, ezek pedig ha rendszeressé válnak, kialakul a tanulási képesség. Minél többet ismétlünk, annál erősebb lesz.
A tanulékonyság vagy a tanulási eredmény mutatja a fejlettséget, amit a tanulás gyorsasága, az információ tárolásának stabilitása, a tanult ismeretek rugalmas alkalmazása és a felidézés könnyedsége jellemez.
A tanulási képesség komponensei:
- Figyelemkoncentráció
- Rövid és hosszú távú emlékezet
- Képzelet
- Analitikus gondolkodás
- Problémamegoldás
- Fogalmi gondolkodás
- Érdeklődés
- Lényegkiemelés
- Szókincs
- Tanulási stratégiák, stílusok
- Tanulási motiváció
A tanulási képesség tehát nem csak kognitív folyamatokból áll, hanem fontos szerep jut az egyéni emocionális és szociális összetevőknek is, mint például a motiváció, valamint a személyes, cselekvés útján szerzett tapasztalatoknak.
Amikor a karrierünkben történő szintlépésről gondolkodunk, ezekre az általános komponensekre érdemes fókuszálni, hiszen ezek teljesen függetlenek a szakterületünktől, és nem csak gyerekkorban, hanem felnőttként, munkavállalóként vagy vállalkozóként is remekül fejleszthetőek.
De vajon milyen lépésekből áll össze a tanulási képesség fejlesztése?
Tanulási képesség fejlesztése
A tanulási képesség a többszöri gyakorlás által jön létre, amit fenntartva a tanulási tevékenység képes fejlődni, ezáltal pedig lehetőség nyílik arra, hogy magát a képességet fejleszteni lehessen.
A tanulási képességfejlesztés feltételei:
- a tanulási képességek rendezése, a követelmények megfogalmazása
- az egyes képességekhez igazodnak a tananyagok és feladatok
- a fejlesztésben résztvevő tanuló képes a tőle elvárt önálló, aktív tevékenységre
- a képességszintek változása folyamatos ellenőrzés alatt állnak
Ha a feltételek adottak, a fejlődés első lépése a tanulási nehézségek okainak, hátterének a felfedése.
A második lépésben a tanuláshoz szükséges kognitív és affektív alapképességeket, mint az érzékelés, észlelési folyamatok, emlékezet, figyelem, érzelmek, szükséges optimális szintre emelni.
A harmadik lépés a szándékos tanulás teljesítményének optimalizálása, a tanulásra való alkalmasság növelése mellett.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a képességfejlesztés csak akkor tud megvalósulni, ha a tanulóban a kellő motivációs rendszer és annak belső szabályozása megfelelően kialakult és működik. Erőszakkal vagy erőltetve a képességfejlesztés nem lehetséges.
Akkor sem kell elkeseredni, ha a tanulási képesség nem fejlődött ki rendesen, ugyanis ha a biológiai, pszichológiai és szociális feltételek adottak, akkor a tanulást segítő fejlesztés és nevelés tud hatni a személyiségre és a tanulási motiváció alakulására, akár öreg korban is. A lényeg a folyamatos, kitartó gyakorlás és törekvés.
Ehhez azonban szükség van a megfelelő tananyagokra is: mi a SKOLL-nál pontosan ebben tudunk segíteni.
