E-gyorstalpaló sorozatunk következő részében részletesen bemutatjuk a felhőszolgáltatások fogalmát, előnyeit, hátrányait és olyan ingyenes szolgáltatásokat, melyekkel könnyedén kiaknázható a technológiában rejlő lehetőség. Ismerd meg, hogyan fokozhatod az adatbiztonságod, teheted hatékonyabbá munkád és oszthatsz meg fájlokat másokkal a felhőszolgáltatások segítségével!

Mi a felhőszolgáltatás fogalma

A felhőalapú számítástechnika (angolul cloud computing) alatt azokat az informatikai szolgáltatásokat értjük, melyek a programok futtatását és a fájlok tárolását nem a saját eszközünkön, hanem egy távoli szerveren végzik. Nem egyértelmű ez alapján a felhőszolgáltatás fogalma? A következőkben egy gyakorlati példán keresztül szemléltetjük a hagyományos és felhőalapú szolgáltatások közötti különbségeket.

• Hagyományos szövegszerkesztés: Marcellt megkéri főnöke, hogy állítson össze egy jelentést a marketingkampány eredményeiről egy ügyfél részére. Marcell összegyűjti a szükséges adatokat, elvégzi a számításokat, majd a számítógépén megnyitja a szövegszerkesztő programját. A jelentésben részletesen bemutatja a marketingkampány fontosabb tulajdonságait, grafikonokon ábrázolja az eredményeket, és szövegesen értékeli a sikereket. Miután Marcell elkészült a riporttal, elmenti a fájlt, mely a számítógép merevlemezére kerül. A dokumentumot lokálisan, vagyis a saját eszközén tárolja. Ha szeretné főnökének vagy az ügyfélnek bemutatni a jelentést, akkor a fájlt szükséges valamilyen módon (például e-mailben) megosztani.
• Felhőalapú szövegszerkesztés: a marketingügynökség úgy dönt, hogy a fokozott adatbiztonság és a könnyebb kollaboráció érdekében váltanak egy felhőszolgáltatásra, a Google Workspace-re. Így Marcell a következő jelentést már a Google Docs felületen állítja össze, mely hasonlít korábbi szövegszerkesztő programjára. A jelentés ismét tartalmazza a kampány összes részletét, ám ezúttal nem a saját eszköz adattárolójára menti el, hanem a Google egyik távoli szerverére. Így a fájl másokkal történő megosztása egyszerűbb, ráadásul Marcell akkor sem fogja elveszíteni a riportot, ha saját laptopja elveszne vagy tönkremenne.

Melyek a felhőszolgáltatás előnyei?

Felhőszolgáltatásokat szinte mindenki használ, hiszen a legnépszerűbb alkalmazások és programok többsége alkalmazza a technológiát. Hogy miért vált ilyen széles körben elterjedtté? A következőkben bemutatjuk, melyek a felhőszolgáltatás előnyei!

1. Adatbiztonság

A felhőszolgáltatások egyik legfontosabb előnye a fokozott adatbiztonság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a féltve őrzött képek, videók, naplóbejegyzések, jegyzetek, egyetemi dolgozatok, munkahelyi dokumentumok és egyéb fájlok akkor sem vesznek el, ha a saját eszközöd tönkremegy vagy elveszik. Mivel a fájlokat nem laptopon, asztali gépen, telefonon, tableten vagy egyéb digitális eszközön tárolod, hanem egy távoli szerveren, így biztos lehetsz abban, hogy az értékes adatok biztonságban vannak.

2. Egyszerű hozzáférhetőség

A felhőszolgáltatások további fontos előnye a könnyebb hozzáférhetőség. Egy felhőalapú adattároló (például a Google Drive) lehetővé teszi, hogy egy fájlt bármely eszközödről egyszerűen elérhesd. Így például a laptopodon szerkesztett vizsgajegyzeteidet könnyedén olvashatod a telefonodról az egyetemre menet a buszon. Nem szükséges e-mailben elküldeni, kinyomtatni vagy egyéb módon gondoskodni arról, hogy nálad legyen, hiszen a felhőben került elmentésre, melyhez hozzáférhetsz bármely eszközödről.

3. Könnyű kollaboráció másokkal

Legyen szó munkáról, egyetemi projektről vagy szimplán egy családi nyaralásról, számos olyan élethelyzet van, melyben igazán hasznos lehet egy fájl megosztása másokkal. Ez a felhőszolgáltatások esetén egyszerűen és könnyen megoldható. A fájlok megosztást követően egy időben szerkeszthetővé válnak, így akár szimultán többen is dolgozhattok egy feladaton.

4. Felhasználóbarátság

Bár az informatikában kevésbé jártas személyeknek elsőre riasztóan hathat, azonban a felhőszolgáltatások használata magától értetődő és gyorsan tanulható. A legtöbb felhőalapú szolgáltatás kezelőfelülete hasonlít a már jól ismert programokra, így általában nem szükséges az alapoktól újratanulni mindent.

Melyek a felhőszolgáltatás hátrányai?

A fent bemutatott előnyök mellett vannak bizonyos korlátok, amelyekkel érdemes tisztában lenni. A következőkben bemutatjuk, melyek a felhőszolgáltatás hátrányai.

Visszatérő költségek

Habár számos felhőszolgáltatás ingyenesen elérhető, általában az extra funkciókért havi díjat számolnak fel. Például a Google Drive esetén minden felhasználó 15 GB adatot kap ingyenesen, amely elegendő akár több órányi videó és sok ezer kép tárolására. Amint megtelt az ingyenes tárhely, a további adattárolásért szükséges fizetni. A cikk publikálásakor havi elszámolás esetén:

• 100 GB – 690 Ft / hó
• 2 TB – 3590 Ft / hó

Ezzel szemben egy lokális adattároló (például egy külső HDD) megvásárlásának csupán egyszeri bekerülési költsége van, és nem jár visszatérő kiadással.

Internetelérési probléma

A lokálisan tárolt fájlok bármikor elérhetőek, nem szükséges internet a hozzáféréshez. Ezzel szemben a felhőszolgáltatások kizárólag internetkapcsolattal érhetőek el. Így használatuk problémás lehet utazás vagy átmeneti internetkiesés esetén. Némely szolgáltatás (például a Google Workspace) lehetővé teszi az offline szerkesztést, amely hibrid megoldásként készít egy lokális biztonsági másolatot a megjelölt fájlokról. Ezek internetkapcsolat nélkül is módosíthatóak, majd a program szinkronizálja az online verzióval, amint helyreállt a kapcsolat.

Szolgáltatáskiesés

A megbízható felhőszolgáltatások esetén egyáltalán nem jellemző a szolgáltatáskiesés, azonban mégis érdemes ezt a potenciális kockázatot is megemlíteni. Előfordulhat olyan szerverhiba vagy egyéb IT-probléma, amely miatt a felhőben tárolt adatok átmenetileg elérhetetlenné válnak. Ez különösen kellemetlen lehet, ha szűk határidővel dolgozunk.

Milyen felhőszolgáltatások vannak?

Több ezer felhőszolgáltatás érhető el, így terjedelmi okok miatt nem tudjuk mindet bemutatni. Összegyűjtöttünk négy kiemelkedően népszerű felhőszolgáltatást, melyet több milliárd ember használ naponta.

Google Drive (Google One)

A Google felhőalapú tárhelyszolgáltatása, amely lehetővé teszi a fájlok tárolását, megosztását és szinkronizálását különböző eszközök között. Az akár ingyenesen használható felületen elérhetőek az alábbi hasznos programok:

• Google Docs: a Google Docs olyan online is használható, felhőalapú szövegszerkesztő, amely funkcióiban szinte azonos a Microsoft Word programmal.
• Google Sheets: a Google Sheets egy sokoldalú táblázatkezelő szoftver, mely online tárolja az adatokat. A program funkciói tovább bővíthetőek pluginek segítségével.
• Google Slides: a PowerPoint felhőalapú alternatíváját keresed? Jó hírünk van, a Google Slides pont ezt nyújtja! A prezentációkészítő szoftver segítségével stílusos bemutatókat készíthetsz percek alatt.

OneDrive

A OneDrive a Microsoft felhőalapú tárhelyszolgáltatása, amely szoros integrációban működik a Microsoft Office programokkal. Lehetővé teszi a fájlok tárolását, szinkronizálását és megosztását. Érdekesség, hogy Magyarországon minden egyetemista 1 TB ingyenes OneDrive tárhelyet kap, míg a jogviszony tart. A részletekért keresd saját intézményed tájékoztatóját.

Dropbox

A Dropbox egy akár ingyenesen is használható, felhőalapú fájltároló és -megosztó szolgáltatás, amely intuitív kezelőfelületével hódította meg a felhasználókat. A platform hátránya, hogy az ingyenes tervben csupán 2 GB tárhely áll rendelkezésre, árazása pedig magasabb, mint a OneDrive vagy Google One esetén.

iCloud

Apple-eszközöket használsz? Akkor egészen biztos, hogy találkoztál már az iCloud szolgáltatással. A vállalat minden Apple-fiókhoz automatikusan 5 GB ingyenes tárhelyet biztosít, mely tovább bővíthető extra díj ellenében. Az iCloud-on tárolhatóak biztonsági mentések, képek, videók és egyéb fájlok. Így például, ha új Apple-eszközt vásárolsz, a megfelelő beállítások esetén automatikusan visszaállíthatóak a korábbi rendszerbeállítások.

Gyakori kérdések és válaszok

Mi a felhőszolgáltatás jelentése?

A felhőszolgáltatás jelentése olyan program, amely a fájltárolást és a programok futtatását nem a saját eszközön végzi, hanem egy távoli szerveren.

Mitől „felhő” a felhőszolgáltatás?

A felhő (angol cloud) metafora lényege, hogy az eszköztől távol történik az adattárolás és a programok futtatása.

Melyek a legjobb felhőszolgáltatások?

A legjobb felhőszolgáltatások megtalálásához érdemes a saját igényeidet mérlegelni és megismerni az elérhető szolgáltatásokat. Mivel az egyéni preferenciák jelentősen eltérnek, így lehetetlen mindenki számára optimális választást javasolni.

Digitáliskészség-fejlesztő tananyagot keresel?

Hasznosnak találtad a cikkünket? A digitális készségek fejlesztése az élet minden területén hasznos lehet. Ha szeretnéd e-learning-tananyagokkal segíteni a digitális készségeid fejlődését, akkor jelentkezz díjmentes e-learning-képzéseinkre! A jelentkezés teljesen kockázatmentes, hiszen semmilyen kötelezettséggel nem jár. A tananyag önálló tanulással, a saját időbeosztásod szerint, bárhonnan elvégezhető. A kurzusok teljesítése körülbelül 4 órát vesz igénybe. A határidőig sikeres vizsgát tevők hivatalos felnőttképzési tanúsítványt kapnak!

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

Bár vannak olyan tevékenységek (például a regényírás, egyéni sportok, stb.), amelyeket egyedül könnyebb és hatékonyabb elvégezni, a vállalati szektorban ez a helyzet ritkán áll fenn.

Egy cégen belül a legtöbb áttörést a csoportos munka teszi lehetővé, ahol az egyes tagok különböző képességei és szakértelmei összeadódnak — az egész pedig ezáltal többé válik, mint a részek összessége. A legtöbb sikeres vállalati projektek és innováció gyakran a jól összehangolt csapatmunka eredménye.

Ennek következtében a vállalatokban szinte nincsen olyan feladatkör, ahol az egyén hatékonyabb lenne, mint a csapat. Éppen ez az oka annak, amiért a csapatmunka kiemelt fontosságú szereppel bír a legtöbb cég vállalati kultúrájában és működésében.

De vajon mi a csapatmunka fogalma, jelentése, és milyen módszerekkel alakítható ki és tehető gördülékenyebbé?

A csapatmunka fogalma, jelentése

A csapatmunka a közös célok elérésére irányuló együttműködés folyamata, ahol a csoport tagjai különböző készségeket, képességeket és perspektívákat hoznak, és erőiket egyesítik a közös feladat megoldásának érdekében.

Ez a fogalom nem csupán az egyes tagok közötti interakciókra utal, hanem egy nagyobb, a teljes csapatot átjáró szinergiára is.

A csapatmunka alapvetően tehát azt jelenti, hogy az egyéni erőfeszítések összessége nagyobb hatékonyságot és jobb eredményeket hoz, mint amennyit az egyének külön-külön elérnének.

A csapat tagjai közötti összhang és a közös cél érdekében való elköteleződés:

• növeli a projektek sikerességének esélyét,
• javítja a döntéshozatal minőségét,
• és elősegíti az innovatív ötletek kialakulásának esélyét.

A csapatmunka tehát nem csupán a munkaerő hatékonyabb felhasználása, hanem egy olyan kultúra születéséről is szól, amely elősegíti a tagok közötti összetartást, a személyes fejlődést és a szervezet teljesítményének javulását, ezzel csökkentve a fluktuációt, az elégedetlenséget vagy éppen az engedelmetlenséget.

De vajon hogyan alakítható ki rugalmas, egészséges, hatékony csapatmunka?

A csapatmunka legfontosabb szabályai

A csapatmunkában a kommunikáció, az együttműködés, az egymás iránti tisztelet és a konstruktív visszajelzések kiemelt szerepet kapnak.

A közös munka sikerének alapvető elemei közé tartoznak az olyan alapelvek, amelyek elősegítik az együttműködés hatékonyságát és a csoporton belüli harmonikus munkakapcsolatokat.

Néhány ezek közül:

• Közös célok meghatározása: Minden tag számára világosnak kell lennie, hogy milyen célok elérése a csapat feladata, és mindenkinek elkötelezetté kell válnia ezek elérésében.
• Nyílt és őszinte kommunikáció: A tagoknak nyíltan és őszintén kell kommunikálniuk egymással. Ez magában foglalja az információk, gondolatok és érzések megosztását, valamint a konstruktív visszajelzés gyakorlását is az egyéni ego háttérbe szorításával a közös jó érdekében.
• Szerepek és felelősségek tisztázása: Minden csapattagnak tisztában kell lennie a saját és a többiek szerepeivel és felelősségeivel, hogy elkerüljék a felesleges konfliktusokat.
• Együttműködés és egymás támogatása: A csapattagoknak együtt kell működniük és támogatniuk kell egymást, különösen a nehéz időszakokban vagy a kihívásokkal teli időszakokban.
• Konfliktuskezelés: A csapaton belüli nézeteltérések és konfliktusok kezelésére hatékony és konstruktív módszereket kell alkalmazni, elkerülve a személyeskedést és a destruktív kritikát.
• Rugalmas hozzáállás: A csapattagoknak nyitottnak kell lenniük az új ötletekre és a változásra, valamint képesnek kell lenniük alkalmazkodni a különböző helyzetekhez.
• Kollektív döntéshozatal: A döntéseket lehetőség szerint kollektívan kell meghozni, figyelembe véve minden csapattag véleményét és szakértelmét.
• Közös felelősségvállalás: A sikerben és a kudarcban egyaránt közösen kell vállalni a felelősséget, a jutalmat és a büntetést is.

Hogyan tanulhatjuk meg a sikeres csapatmunka alapelveit?

A hatékony csapatmunka elsajátítása szinte minden esetben a gyakorlatban kell, hogy történjen.

Emellett azonban az is rendkívül fontos, hogy ne csak átéljük, hanem fel is tudjuk ismerni, vajon mitől olyan gördülékeny a munka a csapatunkban.

Ehhez érdemes egy kicsit a csapatmunka elméletét is tanulmányozni — a SKOLL által is fejlesztett e-learning platformok, mint a Moodle és Totara is lehetőséget kínál erre, szakértő oktatókkal és egy jól használható, a tanulást előtérbe helyező rendszerekkel.

A sikeres vállalatok működésében számtalan különféle folyamat játszik elengedhetetlen szerepet, a tervezéstől kezdve és értékesítésen át az ügyfélszolgálatig.

Az ehhez hasonló részlegeket irányító vezetők, pénzügyi szakemberek, humánerőforrás-specialisták és marketing szakértők mind egyedi szempontokat és képességeket hoznak a vállalathoz — éppen ezért a szerepek közötti harmonikus együttműködés elengedhetetlen a cég növekedéséhez.

Ezt az összehangoltságot a projektmenedzsment biztosítja, amely mint egy központi iránytű, segít az erőforrások és feladatok optimalizált koordinációjában.

De vajon mi az a projektmenedzsment és miként segíthet a vállalkozás mindennapi működésében?

A projektmenedzsment fogalma

A projektmenedzsment fogalma — ahogy a neve is sugallja — a projektek tervezésének, szervezésének, végrehajtásának és befejezésének fegyelmezett és strukturált módszertanát foglalja magában, azzal a céllal, hogy a projektet határidőre, a meghatározott költségkereten belül és a kívánt minőségben hajtsák végre.

A projektmenedzsment középpontjában leginkább a célok és erőforrások koordinációja, valamint az érintettek közötti kommunikáció áll. Ez magában foglalja a projekt életciklusának minden szakaszát, beleértve:

• az igényfelmérést,
• a tervezést,
• a végrehajtást,
• a monitorozást
• az értékelést,
• valamint a projekt lezárását.

A projektmenedzsment eszközei és technikái lehetővé teszik a projektek sikeres megvalósítását és az esetleges kockázatok kezelését a projekt teljes időtartama alatt.

Mit is jelent ez a valóságban?

Projektmenedzsment jelentése

A projektmenedzsment a közhiedelemmel ellentétben nem csak a feladatok végrehajtását jelenti, hanem magában foglalja az erőforrások, az idő, a pénz és a csapatok koordinálását is, valamint a kockázatok és a változások kezelését.

Ezen túl, a projektmenedzsment hozzáadott értéket is képvisel, mivel segíti a vállalatokat és projekteket abban, hogy hatékonyabban és előreláthatóbban működjenek, optimalizálva a projektek sikerességét és az eredmények elérését.

Mi a projektmenedzsment feladata?

A projektmenedzsment feladata, ahogy fentebb is említettük, annak biztosítása, hogy minden részfolyamat a tervezettek szerint haladjon. Ennek tükrében több konkrét feladat is a projektmenedzsment részének tekinthető:

• Projekttervezés: A projekt céljainak, határidőinek és költségvetésének meghatározása, valamint az erőforrások és tevékenységek ütemezése.
• Erőforrások koordinálása: Az emberi, pénzügyi és egyéb erőforrások megfelelő elosztása és kezelése a projekt során.
• Kockázatkezelés: A lehetséges kockázatok azonosítása, elemzése és kezelése, valamint stratégiák kidolgozása azok elkerülésére vagy minimalizálására.
• Partnerekkel való kommunikáció: Az érintettekkel való folyamatos kommunikáció fenntartása, tájékoztatás a projekt állapotáról, változásairól és előrehaladásáról.
• Minőségellenőrzés: Biztosítani, hogy a projekt eredményei megfeleljenek a meghatározott minőségi követelményeknek.
• Időmenedzsment: Annak biztosítása, hogy a projekt az ütemtervnek megfelelően haladjon.
• Költségvetés kezelése: A projekt költségeinek nyomon követése és azoknak a meghatározott költségvetésen belül tartása.
• Csapatvezetés: A projektcsapat motiválása, vezetése és támogatása, valamint a csapaton belüli konfliktusok kezelése.
• Dokumentáció: A projektterv, a kockázati jelentések és egyéb kapcsolódó dokumentációk készítése és karbantartása.
• Projekt lezárása: A projekt eredményeinek értékelése, a tanulságok levonása, és a projekt záró dokumentációjának elkészítése.

Mindezen feladatok végrehajtása biztosítja, hogy a projekt a tervezett céljainak és követelményeinek megfelelően valósuljon meg.

Hol láthatod és tanulhatod meg a gyakorlatban is?

Érdekesnek találtad a cikkünket? A projektmenedzsment készségek fejlesztése az élet minden területén hasznos lehet. Ha szeretnéd e-learning-tananyagokkal segíteni a projektmenedzsment készségeid fejlődését, akkor jelentkezz díjmentes e-learning képzésünkre! A jelentkezés teljesen kockázatmentes, hiszen semmilyen kötelezettséggel nem jár. A tananyag önálló tanulással, a saját időbeosztásod szerint, bárhonnan elvégezhető. A kurzusok teljesítése körülbelül 4 órát vesz igénybe. A határidőig sikeres vizsgát tevők hivatalos felnőttképzési tanúsítványt kapnak!

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

A legkeresettebb munkahelyi kompetenciák listája gyakorlatilag folyamatosan változik – hiszen magukból a munkakörökből is folyamatosan jönnek létre újabbak és újabbak. Régen a kiegyensúlyozott és a megbízható volt a nyerő, ma már sokkal trendibb a “rugalmas” és az “asszertív kommunikáció” szavakat írni az önéletrajzba. 

A legfontosabb szakmai kompetenciák is rotálódnak bizonyos időközönként. Míg pár éve még a Microsoft Excel és Word tudás sokat nyomott a latban, addig 2022-ben a közösségi médiában való jártasság, a hirdetéskezelés, a videóvágás sokkal gyakrabban keresett képességek.

Mi az a kompetencia?

A kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség. Az Oktatási Hivatal oldalán így definiálják a kompetencia fogalmát:

alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Összetett rendszerről van szó, alkotóelemei elsősorban az egyén szociális kompetenciáihoz, az állampolgári és társadalmi műveltséghez köthetők.

A kompetenciáknak a Quebec-program szerint négy nagy csoportja van:

• Intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás)
• Módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák)
• Személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal)
• Kommunikáció

De egy sokkal szélesebb rétegben elfogadott és alkalmazott csoportosítás mindössze két részre osztja a kompetenciákat:

• Puha kompetenciákra, azaz soft skillekre, amik a személyes, intellektuális és szociális képességeknek felelnek meg;
• és kemény kompetenciákra, amelyek nyelvismeretet, végzettséget, szakmai és számítógépes ismereteket fednek le.

A legkeresettebb munkával kapcsolatos készségek

Fontos, hogy egy cég tudja, hogy milyen kompetenciákkal rendelkező személyt szeretne felvenni egy pozíció betöltésére. Legyen kreatív? Jól ossza be a maga és mások idejét? Mennyire legyen csapatjátékos? Milyen nyelveket beszéljen?

Nézzük, melyek ma a legkeresettebb munkahelyi kompetenciák! 

Személyes kompetenciák

• Kommunikáció
• Problémamegoldó-képesség
• Csapatmunka
• Vezetői készségek
• Időmenedzsment
• Alkalmazkodás
• Kreatív gondolkodás
• Empátia
• Monotonitástűrés
• Részletesség
• Önismeret, önmotiváció
• Felelősségvállalás
• Szabálykövetés
• Asszertív kommunikáció
• Magabiztosság

Szakmai kompetenciák

• Idegen nyelvek ismerete
• Programozói ismeretek (kódolás és webfejlesztés, mesterséges intelligencia)
• Adott szakterület eszközeinek ismerete (pl. építészmérnökök számára Archicad, grafikusok számára Adobe programok, vágóknak Sony Vegas, stb.)
• Adatkezelés, adatábrázolás és értelmezés
• Marketing és közösségi média ismeretek (Google Ads, SEO, Meta hirdetések)
• Tanítási képesség
• Prezentációs, előadói és értékesítő képességek
• Vállalatirányítási készségek
• Egészségügyi ismeretek
• Jogosítvány
• Coaching

Kompetenciafejlesztés felnőttkorban

Míg a személyi kompetenciák nagy része már gyermekkorban kialakul (szülők, tanárok, edzők, külső tényezők hatására), amelyeken csak biztos önismerettel, akaraterővel és sokszor segítség bevonásával lehet csak javítani, addig a szakmai kompetenciák folyamatosan fejleszthetők. 

Egy új kolléga viselkedésmintái nem fognak megváltozni az első napokban (persze az önismeret fejlesztése sem lehetetlen, csak sokkal hosszabb időt vesz igénybe). Ezért is dönt sok cég inkább a személyes készségek alapján, hiszen a szakmai ismeretek mindig bővíthetők.

Fontos, hogy a dolgozók a munkaköri leírásukhoz illő kompetenciákkal gazdagodjanak. Egy könyvelőnek felesleges végigülnie a ‘client service’ képzést, ahogy az ügyfeleseknek sem kell tudnia a legújabb könyvelő szoftver funkcióit.

Munkahelyi kompetenciák mérése LMS rendszerben

Egy képzésszervező rendszer sokat segíthet a munkahelyi kompetenciák mérésében. Az LMS (Learning Management System) figyelembe veszi, hogy

• Kiket kell képezni, továbbképezni?
• Mik a jártasságok, hiányosságok?
• Milyen képzés szükséges a hiányosságok pótlására?
• Milyen a képzésben résztvevő képzési előélete, milyen képzéseket végzett?
• Milyen eredménnyel?
• Ki hogy áll a képzéseivel?

Egy képzésszervező rendszer bármilyen létszámú és struktúrájú szervezetre alkalmazható, digitális és tantermi oktatások, továbbképzések esetén is. Az LMS-sel lehetséges

• a képzésekre való jelentkezés,
• az oktatási anyagok megtekintése és letöltése,
• a visszajelzés és a vizsgáztatás,
• és az eredmények nyomonkövetése is.

Egy képzésszervező rendszer képes a képzések közötti viszonyok kezelésére (egyik elvégzése előfeltétele a másik elérésének), továbbá riportál, statisztikákat készít a kollégák munkahelyi kompetenciáinak előrehaladásáról.

 

A SKOLL-nál rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a lexikális tudás túlsúlya helyett a kompetenciafejlesztésre fókuszáljanak ügyfeleink, hogy versenyképes és fenntartható tudással és tapasztalatokkal bővüljenek a munkavállalók. Ezt támogatván saját, szakértők által megtervezett, „polcról leemelhető” tananyagokat is kínálunk.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A szociálpszichológia a pszichológia egyik legérdekesebb, leginkább komplex területe. Az 1800-as évek végétől számítva a kutatók újabb és újabb megközelítésekkel vizsgálták az emberi elme működését. A szociálpszichológia egyszerre kíséri figyelemmel az egyének önészlelését és a társas interakciókat is. 

A szociálpszichológia története és területei

A legelső értekezések már az ókori Görögországban fellelhetők a szociálpszichológia területéről. Míg Arisztotelész szerint az ember természetéből adódóan keresi a társaságot, addig Platón azt mondta, hogy szükséges az államnak biztosítani és ösztökélni a társas összejöveteleket. 

Egy nagyobbat ugorva az időben: az 1860-as években már arról készültek feljegyzések, hogy a személyiség kifejlődése a kulturális és közösségi hatásokra vezethető vissza. Különösen a nyelven keresztül, amely egyrészt a közösség társadalmi terméke, másrészt az egyénben az adott társadalmi gondolkodás ösztönzésének eszköze – ez később a szociológia iránymutató gondolatává vált.

A kutatók főleg arra keresték a választ, hogy miért különbözik a viselkedésünk különböző társaságokban.

Miért döntünk máshogy, ha egyedül vagyunk, és miért változtatjuk meg a véleményünket társaságban? 

Ez alapján pedig a szociálpszichológiát különböző nézőpontok szerint csoportosították:

• Csoportdinamika: milyen tulajdonságokon osztozik a csoport? Milyen a csoport struktúrája? Mi a csoport erőssége?
• Önismeret: hogyan képes valaki az önészlelésre? Befolyásolhatja-e az önismeretet a személy környezete?
• Vezető: mi a vezető szerepe egy csoportban? Hogyan szilárdítja meg a helyzetét? Milyen hatással van a csoportra – és a csoport egyéniségeire?
• Nonverbális kommunikáció: mit jelentenek a különböző arckifejezések, kéz- és lábtartások? Mi jelent komfortérzetet – és mi segélykiáltást?
• Komfort: mi az oka annak, hogy valaki elfogadja a csoporton belül elfoglalt szerepét? Mi a különbség a kifelé mutatott komfort és a belső komfortérzet között?
• Agresszió: mi váltja ki az agresszív megnyilvánulást? Milyen hatással van ez az önértékelésre?
• Előítélet, ítélkezés: mi okozza az előítéletet? Mi a különbség az ítélkezés és a diszkrimináció között? 

Tehát megvizsgálták, hogy működnek együtt a csoportok, mi az ideális vezetői viselkedésforma, illetve milyen verbális- és nonverbális jelekkel jelzik a résztvevők azt, hogy éppen komfortosan érzik magukat, agressziónak vannak kitéve, vagy akár ők maguk előítéletesek.

Mi a különbség a szociálpszichológia és a szociológia között?

Míg

a szociálpszichológia a társas viselkedés ok-okozati összefüggéseit vizsgálja,

főként a különböző személyiségtípusok dinamikáját, addig a szociológia az intézmények, a kulturális környezet és akár a nyelv befolyását figyeli az egész társadalom szintjén.

Mi az a személypercepció?

Az önismeret/önészlelés elmélete Daryl Bem pszichológustól származik. Akkor beszélünk önészlelésről, ha az ember képes önmaga felismerni az ok-okozatokat. Tudja, hogy mi az oka, amiért úgy cselekszik, ahogy.

Szociálpszichológiai kísérletek

A szociálpszichológiai kísérletek közül a két legismertebbet szeretnénk felhozni példaként. Mit mutatnak meg ezek a kísérletek, miket tanulhatunk belőlük?

A Milgram-kísérlet

Milgram-kísérletének alapját a második világháború utáni perek adták; egészen pontosan a náci háborús bűnösök vallomásai, akik úgy védekeztek a bíróság előtt, hogy “ők csak a parancsokat követték”. Milgram a kísérletben az ő felelősségüket vizsgálja: elképzelhető, hogy tényleg csak a parancsot követték, vagy cinkosok-e, esetleg élvezték-e amit tettek?

A Milgram-kísérlethez férfiakat kerestek, majd mikor beérkeztek a jelentkezők, akkor párba osztották őket. Minden pár egy “tanárból” és egy “diákból” állt. A jelentkezők tudtukon kívül mind tanárok lettek – a diákokat pedig Milgram beépített emberei tették ki. 

A tanárok kezében egy elektrosokk-vezérlő volt, amivel 15V és 450V között büntethették a diákokat rossz válasz esetén (természetesen igazából nem szenvedtek áramütést a diákok). A kutatás célja az volt, hogy meddig engedelmeskedik valaki a parancsnak akkor, ha másokat bánt vele. Ezt úgy érte el, hogy a kutatás vezetője összeköttetésben volt a tanárral, akit ösztökélt arra, hogy büntesse a diákot.

A végeredmény? A tanárok 65%-a a legmagasabb dózisú áramütést mérte a diákra, 100% pedig 300V-ig biztosan folytatta a kísérletet. Ebből kikövetkeztethető: a hagyományos emberek nem úgy vannak “kódolva”, hogy megtagadják a parancsot. Az emberek szabálykövetőek.

A Stanfordi börtönkísérlet

Zimbardo és kollégái 1973-ban hozták létre a máig is leghíresebb kísérletnek számító Stanfordi börtönkísérletet. A kísérlet során a jelentkezőket két csoportra osztották: rabokra és börtönőrökre. Külön odafigyeltek arra, hogy a rabok hajlamosak legyenek a parancsok megtagadására, míg a börtönőrök domináns, agresszív személyek legyenek. Így készítették elő a későbbi konfliktusokat – amik már maguktól megtörténtek. 

A rabok lázadását a börtönőrök erőszakos fellépése követte, ami egyre erőteljesebbé vált. A rabokat megalázóan kezelték, nyilvánosan megszégyenítették őket a többiek előtt. Az őrök fellépése pedig azt eredményezte, hogy a két hétre tervezett börtönkísérletet a hatodik napon abba kellett hagyni, hiszen több rab is elvesztette személyes identitását: reménytelenné és depresszióssá vált. Ezzel párhuzamosan az őrök nem érezték át tetteik súlyát – a kialakított környezet és az egyenruha azt sugallta nekik, hogy ők így cselekszenek rendesen, ha rendet tartanak. Bármi áron.

A Skoll-nál kifejezetten törekszünk a digitális oktatás minden résztvevőjének számára a lehető leghasznosabbá alakítani az oktatás körülményeit.

Ennek elengedhetetlen része egyének esetén (legyen szó tanárról, vagy diákról) a pszichológia, csoportos tanulás esetén a szociálpszichológia tanulmányozása és az ezekből nyert tapasztalatok tanítás-tanulás tervezésbe való építése.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Mi az a kooperatív tanulás? Mit takar a kooperatív munka, a kooperatív tanulásszervezés fogalma? Milyen kooperatív módszerek és eszközök vannak? Ebben a posztban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Frontális oktatás és kooperatív tanulás: mi a különbség?

Frontális oktatás: tanári monológ a katedráról

A kooperatív tanulás sok tekintetben a hagyományos, poroszos, frontális oktatás ellentetje. Az utóbbi hierarchikus, tanár dominanciájú módszer, amikor az információ kizárólagos hordozója és átadója a tanár. Ez az az oktatási forma, amikor a tanár a katedráról vagy a tábla előtt monológ formájában igyekszik a tananyagot a tanulók fejébe verni. Az oktatási folyamatban nem, vagy alig kap szerepet a tanár és a diákok közötti vagy a diákok egymás közötti interakciója. A tanulók passzív szereplők.

Természetesen a frontális oktatás is nagyon fontos, és megvan a maga szerepe.

A törzsanyag átadásakor, illetve ha a diákoknak nincsenek előzetes ismeretei, ez lehet az egyik leghatékonyabb oktatási forma. Ugyanakkor a mai, felgyorsult világban, amikor az embereket számos helyről rengeteg információ éri, a “mai fiatalok”, vagyis a Z és alfa generáció számára az ismeretek átadására hatékonyabb módszerek is léteznek. (Ez egyébként, ha kisebb mértékben is, de ugyanúgy igaz az idősebb korosztályok esetében is.)

Mi az a kooperatív tanulás?

Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a kooperatív tanulás jelzős szerkezetet alkotó két szót. A tanulás szó jelentését talán nem kell különösebben magyarázni. A kooperatív jelentése: összeköttetésben lévő, együttműködő, olyan személy, aki hajlandó együttműködni másokkal.

A kooperatív tanulás tehát a tanulók korábbi ismeretei és a modern technológiák alkalmazása mellett az együttműködésre és a csapatmunkára helyezi a hangsúlyt.

Definíció szerint a kooperatív tanulásszervezés azoknak a pedagógiai módszereknek az összességét jelenti, amelyek a tanulást társas tevékenységgé teszik.

Ennek az oktatási formának egyik alapműve Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyve, A könyv az USA-ban az egyik legkedveltebb tanári kézikönyv. Kagan szerint a kooperatív tanulás olyan tanítási módszer, amely a tanulók együttműködésén alapul.

A kooperatív tanulási forma a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén nyugszik. Lényege hogy a csoport minden tagjának feladata a többiek segítése az aktuális cél elérésében. Így minden tanuló motivált az együttműködésre, a közös munkára, és arra, hogy a csoport összes tagja elsajátítsa az aktuális ismereteket.

A kooperatív tanulás jellemzői

A kooperatív tanulási technikák további fontos elemei:

• A tanár szerepe háttérbe szorul: nem ő ad választ a tanulók kérdéseire. Ezeket a közösen végzett munka során, illetve egymástól kapják meg a diákok.
• Az ismeretek megszerzése mellett legalább ilyen fontos az erre irányuló aktív és kollektív cselekvés, a készen kapott tudás helyett.
• A tanulók elsajátítják:
  • a hatékony együttműködés,
  • a kölcsönös tisztelet,
  • az empátia,
  • valamint a kritikus gondolkodás képességét is.

A kooperatív tanuláshoz szükséges feltételek

Külső feltételek

A kooperatív tanuláshoz szükséges, megfelelően kialakított tér

A megfelelő tér alapvető fontosságú. A tanulók egymással szembe fordulva ülnek, úgy, hogy mind egymást, mind a táblát jól lássák, és mindenki elérje a szükséges eszközöket. Lényeges az is, hogy könnyedén tudjanak egymással kommunikálni, akkora hangerővel, ami a többi csoportot nem zavarja a munkában. Az oktató szerepének csökkenése itt is megjelenik: a tanári asztal nem kerül a középpontba.

A kooperatív tanulás további külső feltételei:

• a tanulók felkészítése az együttműködésre,
• csoportok kialakítása,
• feladatok kijelölése,
• tanulásszervezés.

Belső feltételek

• felfedezési vágy, kíváncsiság,
• az ismeretek elsajátítása és továbbadása,
• megbeszélések, eszmecserék, konstruktív viták,
• kompetenciák, készségek kibontakoztatása a tanulási folyamat során.

A kooperatív tanulásszervezés alapelvei

Építő egymásrautaltság

Amikor az egyik diák fejlődése a másik diák fejlődésének függvénye, amikor a csoport minden tagjának sikeréhez szükséges a többi tag sikere, építő egymásrautaltságról beszélünk. Mindez az egész közösség szintjén is érvényesül, vagyis a kiscsoportok sikere is a többi csoport fejlődésétől függ. Ekkor minden tag és csoport érdekelt a többiek maximális sikerében.

Egyéni felelősség

Fontos, hogy a kooperatív tanulás során a résztvevők mindegyike a saját munkájáért is felelősséget vállaljon. A csoportcélok csak így valósulhatnak meg eredményesen. A tapasztalatok szerint a jól megválasztott csoportcélok megerősítik az egyéni felelősséget és javítják az egyéni tanulási teljesítményt.

Egyenlő részvétel

A kooperatív tanulás sikeréhez szükséges, hogy mindenki egyformán részt vegyen benne. Mivel nem jellemző, hogy az egyenlő részvétel spontán kialakuljon, ezt a részvételi normák szabályozásával, illetve munkamegosztással lehet előmozdítani. A részvételi normák szabályozása elsősorban a különböző kooperatív eszközök, kooperatív módszerek alkalmazásával lehetséges. (Ezekről részletesen is írunk alább, a hasonló című alfejezetben.)

Az egyenlő részvétel másik kulcsa a munkamegosztás, ami a feladatok felosztásával érhető el.

Például az egyik tanuló a tananyagban szereplő író magánéletét, a másik a pályáját, a harmadik a műveit dolgozza fel

Párhuzamos interakciók elve

A hagyományos, frontális oktatásra jellemző, hogy csak egy ember – általában az oktató – beszél, a diák csak akkor, ha felszólítják. A tanulók közötti interakciót pedig egyenesen szankcionálják, büntetik. A kooperatív tanulásnak viszont alapvető eleme a diákok egymás közötti kommunikációja. Ennek során a tanulók egymás közötti interakciói párhuzamosan zajlanak.

Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvében hangsúlyozza, hogy a valódi kooperatív munka során mind a négy alapelvnek érvényesülnie kell. Amennyiben az oktatás során mind a négy, az előbbiekben ismertetett elv megjelenik, kooperatív tanulási folyamatról beszélhetünk.

Kooperatív tanulási technikák, módszerek, eszközök

Az elméleti keretek tisztázását követően, a könnyebb érthetőség kedvéért az alábbiakban ismertetünk néhány konkrét, gyakorlati eszközt, melyek a kooperatív tanulást támogatják. A lista természetesen közel sem teljes, számtalan további lehetőség van, most ekezből néhány népszerűt villantunk fel ötletadónak.

Kooperatív eszköz	Kooperatív eszköz leírása
Csoportmozaik	Kiscsoportok esetében alkalmazott kooperatív módszer. Lényege, hogy a végcél teljesítéséhez szükséges részfeladatokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó anyagrészeket, forrásokat, jegyzeteket, tanulási segédeszközöket az egyes tagokhoz delegálják. A munkamegosztás révén az egyes tagok által mozaikszerűen elvégzett részfeladatok végül kiadják a nagy egészet. A szakértői mozaik csoportokon belül alkalmazott megfelelője.
Szóforgó	A szóforgó egy csoporton belüli kooperatív eszköz, amely hatékonyan biztosítja az egyenlő esélyű részvételt a kooperatív munkában. Kezdetben érdemes egy-egy tanulóra bízni a szóforgó működtetését. Így az irányított gyakorlás révén a csoportban természetessé válik, hogy mindenki hozzászól a témához, kérdez, válaszol, vagyis kommunikál a többiekkel.
Diákkvartett	Az egyik leginformálisabb, legkötetlenebb kooperatív technika. A lényege, hogy a csoport tagjai együtt ötleteljenek, gondolkozzanak, közösen dolgozzanak a megoldáson. Közösen is jegyezteljenek, és a munka végén együtt ellenőrizzék a megoldást.
Csoportforgó	A csoportfogó azok közé a kooperatív módszerek közé tartozik, amelyek a csoportok közötti munka szintjén működnek. A csoportforgó egyenlő esélyű megnyilatkozást tesz lehetővé a csoportok között. A módszernek köszönhetően a csoportok sorban, egymás után, képviselőik útján, azonos időben, formában nyilatkoznak meg. A kiscsoportok belső munkájának közös ellenőrzésére vagy részvételeiknek, kérdéseiknek összegzésére szolgál.
Szakértői mozaik	A szakértői mozaik olyan kiscsoportok közötti módszer, amely a tartalmi célokat szolgáló források (azaz a tananyag) csoportok közötti felosztására épül. A közös feldolgozásra, elsajátításra szánt tartalmi rész felosztása annyiképpen lehetséges, ahány kooperatív projektterv készül. A szakértői mozaik a csoportmozaik csoportok szintjén alkalmazott megfelelője.

Miért jó a kooperatív tanulás?

A kooperatív tanulás a hagyományos tanári attitűdhöz képest rugalmasabb megközelítési módot igényel az oktató részéről. Ha azonban megvan a kellő rugalmasság, számos előnye kibontakozik ennek az oktatási formának.

Néhány példa:

• A kooperatív csoportmunka sokkal inkább megfelel a Z és alfa generáció igényeinek, valamint a korszerű oktatás követelményeinek.
• A hatékonyan megszervezett kooperatív munka növeli a tanulás eredményességét.
• A kooperatív tanulás során a tanulók elsajátítják az empátia, a tolerancia, a kölcsönös elfogadás és segítségnyújtás szabályait.
• A kooperatív tanulás egyenlő esélyeket kínál a hátrányos helyzetű vagy gyengébb képességű tanulóknak is.

A kooperatív tanulás nem az egyetlen oktatási forma. A különböző oktatási és pedagógiai módszerekről korábbi blogposztunkban részletesen olvashatsz.

Kérdésed van a kooperatív tanulással kapcsolatban? Kiegészítenéd a cikket, vagy vitatkoznál vele? Keress minket!