Egyéb kategória

Szociálpszichológia jelentése, kísérletek

Posted

Szociálpszichológia
Sharing is sexy!

A szociálpszichológia a pszichológia egyik legérdekesebb, leginkább komplex területe. Az 1800-as évek végétől számítva a kutatók újabb és újabb megközelítésekkel vizsgálták az emberi elme működését. A szociálpszichológia egyszerre kíséri figyelemmel az egyének önészlelését és a társas interakciókat is. 

A szociálpszichológia története és területei

A legelső értekezések már az ókori Görögországban fellelhetők a szociálpszichológia területéről. Míg Arisztotelész szerint az ember természetéből adódóan keresi a társaságot, addig Platón azt mondta, hogy szükséges az államnak biztosítani és ösztökélni a társas összejöveteleket. 

Egy nagyobbat ugorva az időben: az 1860-as években már arról készültek feljegyzések, hogy a személyiség kifejlődése a kulturális és közösségi hatásokra vezethető vissza. Különösen a nyelven keresztül, amely egyrészt a közösség társadalmi terméke, másrészt az egyénben az adott társadalmi gondolkodás ösztönzésének eszköze – ez később a szociológia iránymutató gondolatává vált.

A kutatók főleg arra keresték a választ, hogy miért különbözik a viselkedésünk különböző társaságokban.

Miért döntünk máshogy, ha egyedül vagyunk, és miért változtatjuk meg a véleményünket társaságban? 

Ez alapján pedig a szociálpszichológiát különböző nézőpontok szerint csoportosították:

  • Csoportdinamika: milyen tulajdonságokon osztozik a csoport? Milyen a csoport struktúrája? Mi a csoport erőssége?
  • Önismeret: hogyan képes valaki az önészlelésre? Befolyásolhatja-e az önismeretet a személy környezete?
  • Vezető: mi a vezető szerepe egy csoportban? Hogyan szilárdítja meg a helyzetét? Milyen hatással van a csoportra – és a csoport egyéniségeire?
  • Nonverbális kommunikáció: mit jelentenek a különböző arckifejezések, kéz- és lábtartások? Mi jelent komfortérzetet – és mi segélykiáltást?
  • Komfort: mi az oka annak, hogy valaki elfogadja a csoporton belül elfoglalt szerepét? Mi a különbség a kifelé mutatott komfort és a belső komfortérzet között?
  • Agresszió: mi váltja ki az agresszív megnyilvánulást? Milyen hatással van ez az önértékelésre?
  • Előítélet, ítélkezés: mi okozza az előítéletet? Mi a különbség az ítélkezés és a diszkrimináció között? 

Tehát megvizsgálták, hogy működnek együtt a csoportok, mi az ideális vezetői viselkedésforma, illetve milyen verbális- és nonverbális jelekkel jelzik a résztvevők azt, hogy éppen komfortosan érzik magukat, agressziónak vannak kitéve, vagy akár ők maguk előítéletesek.

Mi a különbség a szociálpszichológia és a szociológia között?

Míg

a szociálpszichológia a társas viselkedés ok-okozati összefüggéseit vizsgálja,

főként a különböző személyiségtípusok dinamikáját, addig a szociológia az intézmények, a kulturális környezet és akár a nyelv befolyását figyeli az egész társadalom szintjén.

Mi az a személypercepció?

Az önismeret/önészlelés elmélete Daryl Bem pszichológustól származik. Akkor beszélünk önészlelésről, ha az ember képes önmaga felismerni az ok-okozatokat. Tudja, hogy mi az oka, amiért úgy cselekszik, ahogy.

szociálpszichológia

Szociálpszichológiai kísérletek

A szociálpszichológiai kísérletek közül a két legismertebbet szeretnénk felhozni példaként. Mit mutatnak meg ezek a kísérletek, miket tanulhatunk belőlük?

A Milgram-kísérlet

Milgram-kísérletének alapját a második világháború utáni perek adták; egészen pontosan a náci háborús bűnösök vallomásai, akik úgy védekeztek a bíróság előtt, hogy “ők csak a parancsokat követték”. Milgram a kísérletben az ő felelősségüket vizsgálja: elképzelhető, hogy tényleg csak a parancsot követték, vagy cinkosok-e, esetleg élvezték-e amit tettek?

A Milgram-kísérlethez férfiakat kerestek, majd mikor beérkeztek a jelentkezők, akkor párba osztották őket. Minden pár egy “tanárból” és egy “diákból” állt. A jelentkezők tudtukon kívül mind tanárok lettek – a diákokat pedig Milgram beépített emberei tették ki. 

A tanárok kezében egy elektrosokk-vezérlő volt, amivel 15V és 450V között büntethették a diákokat rossz válasz esetén (természetesen igazából nem szenvedtek áramütést a diákok). A kutatás célja az volt, hogy meddig engedelmeskedik valaki a parancsnak akkor, ha másokat bánt vele. Ezt úgy érte el, hogy a kutatás vezetője összeköttetésben volt a tanárral, akit ösztökélt arra, hogy büntesse a diákot.

A végeredmény? A tanárok 65%-a a legmagasabb dózisú áramütést mérte a diákra, 100% pedig 300V-ig biztosan folytatta a kísérletet. Ebből kikövetkeztethető: a hagyományos emberek nem úgy vannak “kódolva”, hogy megtagadják a parancsot. Az emberek szabálykövetőek.

A Stanfordi börtönkísérlet

Zimbardo és kollégái 1973-ban hozták létre a máig is leghíresebb kísérletnek számító Stanfordi börtönkísérletet. A kísérlet során a jelentkezőket két csoportra osztották: rabokra és börtönőrökre. Külön odafigyeltek arra, hogy a rabok hajlamosak legyenek a parancsok megtagadására, míg a börtönőrök domináns, agresszív személyek legyenek. Így készítették elő a későbbi konfliktusokat – amik már maguktól megtörténtek. 

A rabok lázadását a börtönőrök erőszakos fellépése követte, ami egyre erőteljesebbé vált. A rabokat megalázóan kezelték, nyilvánosan megszégyenítették őket a többiek előtt. Az őrök fellépése pedig azt eredményezte, hogy a két hétre tervezett börtönkísérletet a hatodik napon abba kellett hagyni, hiszen több rab is elvesztette személyes identitását: reménytelenné és depresszióssá vált. Ezzel párhuzamosan az őrök nem érezték át tetteik súlyát – a kialakított környezet és az egyenruha azt sugallta nekik, hogy ők így cselekszenek rendesen, ha rendet tartanak. Bármi áron.

A Skoll-nál kifejezetten törekszünk a digitális oktatás minden résztvevőjének számára a lehető leghasznosabbá alakítani az oktatás körülményeit.

Ennek elengedhetetlen része egyének esetén (legyen szó tanárról, vagy diákról) a pszichológia, csoportos tanulás esetén a szociálpszichológia tanulmányozása és az ezekből nyert tapasztalatok tanítás-tanulás tervezésbe való építése.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

SKOLL

A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik. Több mint 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.

SKOLL Learning Technologies Kft.

Sharing is sexy!
Hasonló posztokhoz kattints a címkék valamelyikére: