Tananyagfejlesztés az online oktatásban
Sharing is sexy!
Miért fontos a tananyagfejlesztés az oktatásban? A tanulási környezet átalakulásával egyre fontosabbá válik ez a kérdés: a régi tanulási módszerek lecserélődnek, a hagyományos, egyoldalú kommunikációra építő, “előadás-szerű” tanórák megváltoznak, a kompetenciák fejlesztése pedig egyre inkább digitális úton történik. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a változást ki hogyan reagálja le, és mennyit tesz azért, hogy az online oktatásban is fenntartsa a képzésben résztvevők figyelmét – ami szintén egyre nehezebbé válik.
Digitális tananyagfejlesztés lényege
Az információs társadalomban a tapasztalatokon keresztüli tudás előállítása és ezek minél szélesebb körű megosztása új kihívásokba ütközik: most már nem a tartalmon van a lényeg, hanem a megosztás módján.
A tananyag fejlesztési folyamata viszont emiatt jóval több időt vesz igénybe: hiszen nem elég az információkat csak elmondani, leírni, hanem interaktívvá kell tenni: be kell vonni a tanulót.
Egy tanulási folyamat akkor lesz hatékony, hogyha a képzésben résztvevő valóban rá tud kapcsolódni a tananyagra, és tanulás közben is fennmarad az érdeklődése.
Tananyagfejlesztés lépései
A tananyagfejlesztés érintettjei
A digitális tartalomfejlesztés a legtöbb esetben egy külön tananyagfejlesztő csoport feladata. E csoport tagjai:
- Projektvezető / Fejlesztési Vezető
- Munkacsoportok szakmai vezetői
- Tanárok, szerzők, tapasztalók: az információ forrásai, a célok képviselői
- Szerkesztők, pedagógiai-módszertani szakterület képviselői
- Grafikusok, videósok: fontos, hogy a tananyag vizuálisan is megjelenjen
- Tananyagfejlesztők (informatikusok, programozók): akik ezt a digitális térbe ültetik
- Minőségbiztosítók: nyelvi lektorok, tesztelők
A munkacsoportok kompetencia alapján jönnek létre, azaz lesz egy
- Tartalomért felelős szakmacsoport: mit és miért tanítsunk?
- Módszertanért felelős csoport: hogyan tanítsuk?
- Technológiai szakmacsoport: hogyan valósítsuk meg digitálisan?
Ahogy említettük: míg régen a tananyagok elkészítése szinte kizárólag a tartalomért felelős személy, oktató feladata volt, addig ma már elengedhetetlen, hogy módszertanilag (a tananyag logikus tagolása, vizuális-animáció igények, forgatókönyvek) és technológiailag (a rendszer gyors legyen és átlátható) is rendben legyen a tanterv.
Tananyagfejlesztés lépésről lépésre
Mik a tananyagfejlesztés konkrét lépései? A fenti munkacsoportok folyamatosan kapcsolódnak be a folyamatba.
- Ha úgy vesszük, nulladik lépés az újdonság megtapasztalása: egy kutató felfedezést tesz, majd megszületik a tudásátadás igénye. Így ő válik a tartalomért felelőssé.
- Koncepcióalkotás: fontos már az igény megszületésekor tisztázni, hogy pontosan mi a cél (ismeretterjesztés, megértés támogatása, kompetenciafejlesztés szemléletformálás, tudásmérés, esetleg ezek egyvelege), és ki a célközönség – ezek hiányában tud könnyen félre siklani a végső produktum. Ekkor érdemes megalkotni a kulcsüzeneteket, melyek átadása támogatja majd a célok elérését, és melyek halmaza később tematikaként (fejezet tagolás) szolgálhat.
- Információk rögzítése, tudássá formálása: forrásszövegek, fényképek, ábrák, infografikák, videók felkutatása, vagy készítése.
- Munkaszervezés: a szakértő az anyagokat átadja a projektvezetőnek, aki tervet készít, munkakörnyezetet alakít ki, határidőket tűz ki, és kijelöli a többi munkacsoport tagjait.
- Forgatókönyvírás: ennek részeként kiviteli tervszerűen kerülnek meghatározásra és kijelölésre a pedagógiai-módszertani és technológiai eszközök, a tanulási útvonalak, a tudás visszamérésének módjai, a grafikai irányok. Továbbá ekkor gondoskodhatunk az akadálymentesítésről, esetleg játékos elemek beépítéséről (pl. kerettörténet, minijátékok).
- Az előkészítés már sok alfeladatra oszlik:
- Feladatok kiosztása
- A szerkesztők elkezdik tagolni a tananyagot
- Az illusztrátorok alapvető grafikai elemeket (pl. ikonok) terveznek
- A programozók megteszik a szükséges elő-beállításokat
- Tananyag elkészítése:
- A szerkesztők az oktatókkal együttműködésben véglegesítik a tartalmat
- Az illusztrátorok, videósok ábrákat és animációkat készítenek
- Megtörténik a szükséges hanganyagok felvétele
- A programozók leképezik a tananyagot, beépítik a szöveges és multimédia elemeket, lefejlesztik az interakciókat.
- Tesztelés, ellenőrzés során az elkészült tananyagot a belső csoport tagjai, esetenként pedig külsős tesztelők, fókuszcsoportok ellenőrzik és véleményezik.
- Ha szükséges, a hibák kijavításra kerülnek.
- Publikálás, terjesztés.
A létrejött e-tananyag felhasználása
Fontos, hogy a létrejött e-tananyagok egymásra épüljenek, azaz a diák előzetes tudása tananyagról tananyagra fejlődjön tovább.
Az e-learningnek kell, hogy legyen egy keretrendszere: az nem hatékony, ha a diák a különböző tananyagokat mind máshol leli fel. A keretrendszerre mint virtuális iskolára tekinthetünk, amelyben osztálytermeket (kurzusok) hozhatunk létre és ezen keresztül tudjuk az elkészült e-learning tananyagokat a tanulók számára elérhetővé tenni.
A szokások kialakítása nagyon fontos a tanulásban: ehhez pedig LMS rendszert kell használni.
LMS rendszer jelentése
Az LMS (Learning Management System) egy tanulási-oktatási rendszer, amelynek berkein belül a tananyag feltölthetővé válik, interaktívvá tehető, és a számonkérés is lebonyolítható. Ilyen például a Moodle vagy a komolyabb képzésszervezői modulokkal felvértezett TOTARA.
Lényegük, hogy képzésszervező és tudásmenedzsment funkciókkal vannak ellátva:
- kurzusokon keresztül képezik le a különböző kurzusokat és szelektálják azok elérését,
- az e-learning tananyagok gyűjtőhelyei,
- képesek a jelenléti képzéseket menedzselni,
- alkalmasak a vizsgáztatásra, számonkérésre, zárt végű kérdések esetében az automatikus kiértékelésre,
- kezelhető bennük a képzésben résztvevők egyéni képzési előrehaladása.
Így jön létre a virtuális osztályterem
Nem csak a koronavírus miatt, hanem a Z generáció médiafogyasztási szokásai miatt is szükséges az, hogy a pedagógiai kultúra lekövesse a diákok tanulási igényeinek megváltozását. Sem egy tanuló, sem egy képzésben résztvevő kolléga nem képes fenntartani a figyelmét 45-90 percen keresztül – ez még akkor is nehéz, ha a képzés interaktív.
A digitális pedagógiának úgy kell tehát változnia, hogy a tananyag egyénileg is feldolgozható legyen, a tanulóhoz illeszkedjen a tanulás sebessége, azaz mindenki annyi időt tölthessen a tananyag feldolgozásával, amennyi neki szükséges.
Hiszen, ami valakinek elmagyarázható egy 45 perces matekórán, az másnak lehet, hogy két órába telne. Így a tanulók csoportja is két részre bomlik: lesz, akinek túl lassú, másnak túl gyors a haladás. Az előbbi unatkozik, az utóbbi kétségbeesik. Ez nem hatékony.
Biztosítani kell még az e-learningen kívüli személyes konzultációt is a képzésben résztvevőknek. Erre a kettős felosztásra tökéletes megoldást nyújthatnak a blended learning eszközei.
Tananyagfejlesztés napjainkban
A tananyagfejlesztés folyamatát számos ponton támogatják már különböző digitális megoldások:
- a tananyag tartalmi felosztását tervezhetjük online tématérkép szerkesztővel;
- készíthetünk sablonokból, online megoldással saját animációkat;
- online képernyőrögzítő szolgáltatásokkal készíthetünk képernyővideókat;
- elérhetők pusztán alapfunkciókkal (így sokkal egyszerűbben használható) videóvágó programok;
- sőt léteznek már e-learning tananyag fejlesztői eszközök is.
A fenti eszközök már nem igényelnek különösebb informatikai szakképzettséget, programozói ismereteket. Manapság a titok már sokkal inkább ezek hatékony felhasználásában, a kezdeti célok célközönségre szabott kielégítésében van. Mi a SKOLL-nál is ezeket az eszközöket használjuk, immáron több mint 10 éve, így kiforrott pedagógiai megoldásokkal és temérdek tapasztalattal tudjuk támogatni a célok elérését.
Amennyiben szeretnél egy profi csapatot megbízni a tananyagod lefejlesztésével, vagy támogatásra lenne szükséged a “házon belül” végzett fejlesztéshez kötődően, vagy érdekelnének a témában további hasznos információk, keress minket bátran!
Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!
Mivel foglalkozunk?
A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik. Több mint 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.
Lapozz cikkeink között az alábbi gombok segítségével:
