Kompetenciamérés 2025/2026: gyakori kérdések és válaszok

Bár a következő tanév kompetenciamérése még messze van, sok szülőben és diákban már most felmerülnek kérdések a témával kapcsolatban. Mit mérnek pontosan? Kiknek kell részt venniük? Hogyan érdemes készülni, és van-e ennek bármi hatása a továbbtanulásra? Bár a hivatalos tájékoztatás még nem jelent meg, az előző évek tapasztalatai alapján összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat és válaszokat.

Gyakori kérdések és válaszok

Mint minden nagyobb iskolai megmérettetés, a kompetenciamérés is sokakban szorongást kelthet. Aggodalomra azonban semmi ok: a diákok könnyedén felkészülhetnek rá, különösen akkor, ha időben elkezdik. Cikkünk ebben kíván segíteni. Így az alábbiakban összegyűjtöttük a témában leggyakrabban felmerülő kérdéseket és rövid válaszokat.

Mi pontosan a kompetenciamérés?

A kompetenciamérés egy országos teszt, amelyet meghatározott évfolyamokon tanuló általános iskolás és középiskolás diákok töltenek ki. A felmérés többek között azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a megszerzett tudásukat a gyakorlatban is alkalmazni – ezt nevezzük eszköztudásnak. A kompetenciamérés tehát nem pusztán az adott évfolyam tananyagát kéri számon, hanem sokkal inkább azt méri, mennyire tudják a diákok a tanultakat a mindennapi helyzetekben használni.

Kiknek szükséges részt venni a kompetenciamérésen a 2025/2026-os tanévben?

Az, hogy pontosan kiknek kell részt venniük a kompetenciamérésen, az elmúlt évek során többször is változott:

• 2001-ben az 5. és 9. évfolyam,
• 2002-ben a 6. és 10. évfolyam volt érintett,
• 2003 és 2021 között a 6., 8. és 10. évfolyam tanulóit mérték.
• 2022/2023-tól azonban jelentős bővítés történt: a 4-11. évfolyam diákjai vesznek részt a kompetenciamérésben.

Bár elsőre túlzásnak tűnhet, hogy ennyi évfolyamon kerül sor a felmérésre, ennek megvan a maga indoka. Az úgynevezett longitudinális vizsgálat lehetővé teszi, hogy az iskolák és akár az egyes tanulók fejlődése hosszabb távon is nyomon követhető legyen.

Mit mérnek a kompetenciamérés során?

Évfolyamonként eltérő, hogy a diákoknak mely készségeit vizsgálják a tesztek. A 2024/2025-ös tanévben a hivatalos tájékoztatás szerint az alábbi területekre fókuszálnak:

• „4. évfolyam: szövegértés, matematika mérés;
• 5. évfolyam: szövegértés, matematika mérés, digitális kultúra, történelem kísérleti mérés;
• 6-11. évfolyam: szövegértés, matematika, természettudomány, idegen nyelvi mérés az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében, illetve célnyelvi mérés angol, német, kínai nyelvből. Digitális kultúra, történelem kísérleti mérés.”

A kompetenciamérés célja annak felmérése, hogy a diákok hogyan tudják alkalmazni az iskolában tanultakat a gyakorlatban. Nézzük meg, mit jelent ez konkrétan!

Szövegértés

A szövegértési feladatok során a diákok az életkoruknak megfelelő, a mindennapi életből vett szövegrészleteket kapnak. Ilyenek lehetnek:

• elbeszélések,
• regényrészletek,
• ismeretterjesztő anyagok,
• újságcikkek,
• hirdetések,
• hétköznapi táblázatok.

A feladatok nemcsak az általános szövegértési képességet vizsgálják, hanem azt is, hogy a tanulók hogyan tudják kinyerni, értelmezni és hasznosítani a szövegben található információkat. Például:

• konkrét adatok visszakeresése,
• a szövegszerkezet elemeinek értékelése,
• vagy a tartalommal kapcsolatos összetettebb gondolatok megfogalmazása.

Matematika

A matematika feladatsor nem pusztán a tanórai anyagot kérdezi vissza, hanem azt is vizsgálja, hogy a diákok miként tudják az ismereteiket életszerű helyzetekben alkalmazni. Ezért a hagyományos példák helyett inkább hétköznapi problémák, valós élethelyzetekből vett matematikai kérdések jelennek meg.

Sokan tartanak ettől a résztől, ezért javasoljuk az online tanulási lehetőségek áttekintését is – ezzel kapcsolatban külön cikkünkben részletesen foglalkoztunk a matematika korrepetálás lehetőségeivel.

Természettudományok

Ebben a részben a tanulók olyan feladatokkal találkoznak, amelyek biológiai, fizikai, technikai és műszaki témákhoz kapcsolódnak. A hangsúly itt sem pusztán a tananyag visszaadásán van, hanem azon, hogy a diákok képesek-e a feladat szövegében szereplő információkat értelmezni és felhasználni egy adott probléma megoldásához.

Történelem

A történelem kompetenciamérés a kerettanterv anyagára épül, de nem kizárólag azt kéri számon. A hivatalos tájékoztatás szerint inkább azt vizsgálják, hogy a tanulók képesek-e összefüggésekben látni az eseményeket, értelmezni történelmi forrásokat, valamint kritikus gondolkodást alkalmazni.