A koronavírus miatti helyzetben előtérbe került az e-learning és a blended learning fogalma. Az iskolák és a tanárok a lehető leghatékonyabb és mindenki számára megfelelő módszerekkel igyekeznek biztosítani az oktatást. A pandémia egy olyan kényszerhelyzetet hozott létre, aminek hosszú távon is érezni fogjuk a hatásait: a berögzült tanulási módszerek helyett digitális megoldások kerültek fókuszba, ezzel valószínűleg nem csak a jelen, hanem a jövő oktatási rendszerét is megalapozva.
A teljes e-learningre való átállás azonban kevés helyen zökkenőmentes, és az emberek alapvető szociális igényei miatt talán sosem nyújt majd teljes megoldást a problémára: itt jön képbe a blended learning.
Blended learning jelentése
A blended learning magyarul “vegyes tanulást” jelent. A blended jelentésével sok területen találkozhatunk, például olyan kávékra is használják, amelyek különböző típusú kávészemeket is tartalmaznak.
A blended learning is tulajdonképpen egy “keverék”: a hagyományos, személyes, jelenlétet igénylő oktatás és az e-learning közös alkalmazása.
Szinte végtelen metodika áll a tanárok és diákok rendelkezésére, hiszen rengeteg szoftver, számonkérési fajta és eszköz érhető el. A legelrugaszkodottabb ötletek már a VR (virtuális valóság) megjelenését jósolják az oktatásban – itt még nem tartunk, de korán sem olyan biztos, hogy sokat kell várnunk a VR használatára.
Képzeld csak el, ahogy
- egy orvostanhallgató a VR segítségével abszolválja az anatómia vizsgát
- vagy valaki a jogosítványát szerzi meg a virtuális valóságnak köszönhetően.
A blended képzés menete, lényege
De ne szaladjunk ennyire előre! Mitől válhat ez a képzési forma ideálissá? Attól, hogy
ötvözi a két pólus előnyeit és csorbítja azok hátrányait:
- segíti a tanulót abban, hogy a saját tempójában tanulja meg az elméleti ismereteket, azáltal, hogy online elérhetővé válnak a tananyagok;
- a jelenléti alkalmakon lehetőség van a gyakorlatorientált és készségfejlesztő feladatokat csoportban elvégezni, közben kérdezni az oktatótól, és összességében szociális életet élni;
- de lehetőség van a távolról való becsatlakozásra is, így akár az előadás hallgatható otthonról vagy utazás közben is, esetleg ha valaki betegség miatt hagyja ki az iskolát.
A “face to face” (szemtől szemben) személyes találkozók van, hogy kikerülhetetlenek – vannak olyan iparágak, szervezeti- és nemzeti kultúrák ahol elengedhetetlen a személyes ismertség, illetve vannak olyan kompetenciák, amelyek a személyes interakciók során tudnak hatékonyan fejlődni. Ezeken felül nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az ember evolúciósan társas lény. Több kutatás is rámutatott, hogy az online szféra nem egyen értékűen elégíti ki ezt az igényt a személyes találkozással.
Tanulási módszerek: a blended learning típusai
Az online eszközök használatával egy teljesen új irányba indulhat el az oktatás, az eddigi jutalmazási rendszer is átalakulhat a blended learning elterjedésével. A hagyományos tanterv és számonkérési módok egyre elavultabbnak számítanak, a gamifikáció viszont könnyen integrálható a digitális oktatásba.
Képzeld csak el, hogy nem érdemjegyeket szerzel, hanem pontokat gyűjtesz egy egész tanév során. Szintet lépsz, esetleg a megszerzett pontjaidat beválthatod olyan kiváltságokra, mint például a “súgás” egy dolgozat alatt.
Nézzük, hogy milyen típusai vannak a blended learning-nek.
E-learning képzések a középpontban
A blended learning képzések nem teljesen 50-50%-ban foglalják magukban az online és az offline módszereket. Van, ahol inkább a digitális oktatás kerül előtérbe, másik esetben pedig a tantermi oktatás megtartása a fontos, néhány online megoldás igénybe vételével. Az arányt a pedagógiai célok határozzák meg.
Lássuk, hogy nézhet ki az, amikor az e-learning van inkább túlsúlyban:
- Valós idejű online oktatás: ebben az esetben az oktatás Zoom-on vagy más platformon keresztül történik, viszont a tanulóknak van lehetőségük személyesen is egyeztetni az oktatóval.
- Aszinkron online képzések: ilyenkor feltöltött diasorok, oktatóvideók érhetőek el valamilyen online felületen, konzultáció vagy számonkérés viszont történhet személyesen is.
- Projektmunkára épülő blended learning: ez a típus szinte teljes szabadságot ad a diákok számára. A feladat egy projektmunka elvégzése, amit megtehet online vagy face to face is, egyedül, vagy csoportban, vagy oktatójával konzultálva.
A hagyományos oktatásra építve
Ezek azok a blended learning módszerek, amelyek inkább a tradicionális oktatást részesítik előnyben.
Ilyenek:
- “Forgószínpad” jellegű tanuló állomások: a tanuló állomások közül vannak, amik építhetnek személyes csapatmunkára, de vannak olyanok is, amelyeknél a tanulóknak egy videót kell megnézniük, vagy egy online tesztet kell kitölteniük. A tanulók bizonyos időközönként, vagy feladatuk elvégzése után egy újabb állomást látogatnak meg, friss feladatokkal.
- Tantermi tanulás, online házi feladatok: ezt a módszert már régóta használják, főleg az egyetemeken elterjedt – de talán ideje a középiskolákban is állandósítani. Lényege, hogy a házi feladatokat nem az órán mutatják be a diákok, hanem online adják be, és automatikusan kerül kiértékelésre (illetve jelzi a tanár számára, hogy mely területek mennek kevésbé jól a diákoknak).
- Hagyományos tanulás, online gamifikáció: ennek előnye az, hogy nincs szükség a diákok részéről technikai eszközökre, az elmaradottabb településeken viszont nagy segítség lehet az, hogy a hagyományos oktatási rendszerben való teljesítményt a tanár regisztrálja egy online felületre, és készít riportokat a tanulók számára.
Blended learning eszközök
A fentiekből is látható, hogy a digitális megoldásokban rengeteg a potenciál. Nem csak a tanulás megkönnyítése érdekében, hanem az előrehaladások monitorozásában, az elmaradások kimutatásában, a típushibák azonosításában.
Ha például egy online házi feladat során a rendszer automatikusan kimutatja azt, hogy egy kérdésre a diákok fele rossz választ adott, a tanár értesítést kaphat erről, és tudhatja azt, hogy mit érdemes még egyszer elmagyarázni az órán.
A blended learning akkor lehet igazán célravezető, ha megvan a nyitottság mind a tanárok, mind a diákok részéről. Egy rendszer érthető implementálása, a jutalmak kitalálása, és a visszajelzések figyelése a tanár (és az iskola) feladata.
A diákok részéről viszont szintén nem a kamera és mikrofon kikapcsolása és az online oktatás “túlélése” az elvárt attitűd, hanem az, hogy felismerjék a blended learning adta lehetőségeket az oktatásban.
Mi, a SKOLL-nál elkötelezettek vagyunk a digitális formátumokkal szemben, azonban még mi is a blended képzésekben hiszünk. Úgy gondoljuk, hogy a képzések szervezését teljes mértékben digitális eszközökkel érdemes végezni, mint pl. a Moodle, vagy a Totara, az oktatási anyagok azon részét pedig, amelyek önálló koncentrációt igényelnek, digitális formátumban érdemes megosztani a tanulókkal. Azonban nem lehet kihagyni a képletből az emberek szociális igényeit sem, így lehetőséget kell biztosítani személyes konzultációkra, illetve a kompetenciák egy légtérben, csapatban való fejlesztésére.
Amennyiben szeretnél hasonlóan gyakorlatias, hatékonyan működő tanácsokat és tippeket kapni blended formátumú képzések megtervezéséhez, keress minket bátran!
Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!
