Mik azok a SMART célok, hogyan működik a célkitűzés modellje? Mindenkinek kell, hogy legyenek céljai – a magánéletben, a munkában, a sportban vagy a tanulásban. Vannak célok, amiket nehéz elérni, más célok egyenesen lehetetlennek tűnnek, de lehet úgy is csinálni a célkitűzést, hogy az tényleg segítsen az előrejutásban.

Mik azok a SMART célok?

A SMART célok abban segítenek, hogy

a célkitűzés ne egy megfoghatatlan vágy legyen, hanem egy specifikus leírás, amelynek mentén meg lehet alkotni a stratégiát az elérés érdekében. 

A SMART egy mozaikszó, ami öt angol szó kezdőbetűjéből áll, ötvözve azokat:

• Specific (specifikus)
• Measurable (mérhető)
• Achievable (elérhető)
• Relevant (releváns)
• Time-boxed (időhöz kötött)

Ha erre az öt aspektusra van válaszunk, akkor tudunk jó célt alkotni. Az, hogy “szeretnék gazdag lenni”, vagy “szeretnék megtanulni angolul” nem minősül célnak a SMART modellben, hiszen nem tartalmazza azt, hogy ezt hogyan lehet elérni. 

S – Specifikus (specific)

Ahhoz, hogy a cél specifikus/konkrét legyen, ki kell jelölni azt, hogy:

• Kit érint az adott cél? (Téged, egy csapatot, egy alkalmazottat stb.)
• Miről van szó, milyen területre vonatkozik a cél?
• Mit szeretnénk elérni, és mit teszünk ennek érdekében?

M – Mérhető (measurable)

Nagyon fontos, hogy a cél mérhető legyen, így kaphatunk információt arról, hogy hol tartunk, sikerült-e már elérni. Ide olyan kérdések tartoznak, mint:

• Mik a mérőszámok?
• Mennyivel (akár százalékosan) szeretnénk növelni/csökkenteni?

A – Elérhető (achievable)

Fontos, hogy ne az elérhetetlent hajszoljuk, és erről már az elején meggyőződjünk, hiszen ez adja majd a motiváció alapját. A “lottón nyerni” például nem egy reálisan elérhető cél – hacsak nem vásároljuk meg az összes kombinációnak megfelelő szelvényszámot. Kapcsolódó kérdések:

• Van erőforrásunk a célok elérésére (szaktudás, megfelelő számú kolléga stb.)?
• Ésszerű az adott cél?
• El lehet érni belátható és tervezhető idő alatt?

R – Releváns (relevant)

A célkitűzés akkor lesz jó, ha releváns. Ez olyan kérdésekkel ellenőrizhető, mint:

• Biztosan segíti az üzletet, ha a cél megvalósul?
• Van-e hozzáadott értéke a célnak?

T – Időhöz kötött (time-boxed)

A határidők betartása és betartatása nagyon fontos, és váratlanul nehéz feladat. Az előttünk álló munka mennyiségét rendre alábecsüljük. Próbáljunk meg a tervezéskor egy tágabb, tartható időintervallumot kijelölni. Induljunk ki Murphy törvényéből: ami közbejöhet, közbe is fog!

• Mikorra akarjuk elérni a célt?
• Egy napon/héten hány órát foglalkozunk a feladatokkal?
• Mi az, ami közbejöhet és csúszást okozhat? Kalkuláljuk bele!

A célkitűzés menete lépésről lépésre (gyakorlati minta)

Gyakori, hogy egy vállalat új belső szoftvert vezet be a dolgozói számára. Szintén gyakori, hogy ezek a fejlesztések rendre zsákutcába futnak, mert a munkavállalók nem tesztelték, ők nem lettek tájékoztatva a célokról, hogy miért készül a szoftver, és nem voltak megkérdezve arról, hogy milyen funkciókat látnának benne szívesen. Az alábbiakban egy vállalati e-learning keretrendszer bevezetését hozzuk fel gyakorlati példának a SMART modell szerint.

A kiinduló víziónk, hogy szeretnénk, ha a vállalat több profitot termelne és több hozzáadott értéket nyújtana ügyfelei számára, aminek egyik fontos sarokköveként a kollégák hatékony továbbképzését definiáljuk. Ekkor jutunk ahhoz a célhoz, hogy

“Alkalmazzunk egy új e-learning keretrendszert!”

Hogyan tudjuk kibontani a SMART modell szempontjai szerint?

1. “Alkalmazzunk egy új e-learning keretrendszert, hogy a dolgozóink között jobb legyen a tudásáramlás.” – Így már specifikus a cél, hiszen van miértje. 
2. “Alkalmazzunk egy új e-learning keretrendszert, hogy a dolgozóink közötti tudásáramlás 30%-kal hatékonyabb legyen, a betanítási idő harmadával csökkenjen” – Így válik a cél mérhetővé is.
3. “Alkalmazzunk egy új e-learning keretrendszert külső szakértő bevonásával, hogy a dolgozóink közötti tudásáramlás 30%-kal hatékonyabb legyen, a betanulási idő harmadával csökkenjen” – Mivel a cég nem tudja, hogyan kell ilyen keretrendszert létrehozni, ezért a cél külső szakértő bevonásával lesz elérhető. 
4. “Alkalmazzunk egy új e-learning keretrendszert külső szakértő bevonásával, hogy a dolgozóink közötti tudásáramlás 30%-kal hatékonyabb legyen, a betanulási idő harmadával csökkenjen, a jó onboarding miatt pedig 15%-kal csökkenjen a fluktuáció” – A cél még relevánsabb lesz, ha azzal a vállalati fluktuáció is csökkenni tud. Ez a változtatás tehát a cég egészére kihat, így releváns.  
5. “Alkalmazzunk egy új e-learning keretrendszert a következő fél éven belül külső szakértő bevonásával, hogy a dolgozóink közötti tudásáramlás 30%-kal hatékonyabb legyen, a betanulási idő harmadával csökkenjen, a jó onboarding miatt pedig 15%-kal csökkenjen a fluktuáció” – Ezzel pedig időhöz kötötté válik a projekt: fél év áll rendelkezésre. 

A SMART modell lényege

A SMART modell lényege, hogy világos és pontos célokat tudjunk kitűzni, relatíve rövid idő alatt, amire aztán stratégiát lehet építeni. A SMART célok fontos alappillérei a következő projekteknek!

A SKOLL-nál kifejezetten fontosnak tartjuk a jól feltérképezett célokat, hogy valóban sikeres projektekbe kezdhessünk bele. Szívesen támogatjuk már a célmeghatározást is, pl. a SMART modell alkalmazásával. Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

„Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél.” 

Tartja Ghandi híres mondása. Hogy mire gondolhatott pontosan? Miért divatos fogalom a lifelong learning? Valóban érdemes életünk végéig tanulni? Miért érdemes akár önerőből szervezni saját magunk képzését? Ezekre a kérdésekre keressük a választ bejegyzésünkben.

Mi az a lifelong learning?

A lifelong learning kifejezést fordíthatjuk élethosszig tartó tanulásként, vagy az élet minden szakaszában történő tanulásként. Mindkét fogalomban közös annak a felismerése, hogy 

“a tanulás nem feltétlenül egy szervezett és tudatos cselekvés, illetve nem merül ki a közoktatásban,“

még azok számára sem, akik kifejezetten negatív élményekkel hagyták azt ott. Sőt igazából semmilyen szempontból nem lehet határokat szabni, bármilyen esemény, cselekvés, tapasztalás, mely során valamilyen új információt szerzünk és azt hasznosítjuk is, tanulásnak minősül. Más kérdés, hogy bizonyos esetekben ez kötődik a „túléléshez” (kötelező elsajátítanom a szakmám), vagy a hobbihoz (imádok főzni, hát megtanultam 1000 receptet), így könnyen lehet, hogy észre sem vesszük, hogy éppen tanultunk valamit.

Apró kitekintés – amikor valakit arra akarunk motiválni, hogy képezze önmagát, pont azt érdemes becélozni, hogy vagy ne is legyen felismerhető, hogy tanulás zajlik, vagy ne váljon visszatartó erővé még akkor sem, ha lehull a lepel.

Az élethosszig tartó tanulás szakaszai

Talán ma már kevésbé jellemző az a „félreértés”, hogy a tanulás megáll a közoktatásnál, mégis érdemes rögzíteni –

“valószínűleg pont, hogy a közoktatás végeztével kezdődik meg igazán.”

Az egyértelmű válasz lehetne az, hogy a lifelong learning jegyében mindig mindenhol érdemes képeznünk magunkat – ez igaz lehet, de életünk különböző fázisaiban érdemes lehet a hangsúlyokat egyik-másik területre helyezni.

Gyermekkor – alapok elsajátítása

A gyermekoktatás olyan alapvető fiziológiai és mentális funkciók begyakorlásáról szól, mely megfelelő alapot biztosít a későbbi képzésekhez. Ahhoz, hogy sportolni tudjunk meg kell tanulni gyorsan, vagy hosszan futni, esetleg érdemes elsajátítani a megfelelő légzéstechnikákat. Hogy megértsük az összetettebb matematikai összefüggéseket, meg kell ismernünk a számokat. Ahhoz, hogy tudjunk a történelemről tanulni, ismernünk kell a különböző kifejezések jelentését.

Serdülőkor – alapműveltség (?), képességek felmérése

A serdülőkor egy érdekes egyvelege a gyermek- és felnőttoktatásnak, mert

“még mindig szükséges tágítani az alapműveltséghez kötődő tudáshalmazt, de már nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különböző tanulói kompetenciák fejlesztésére,”

mint pl. kommunikációs vagy együttműködési készségek. Ebben húzódik is egy konfliktushelyzet, nincs még teljesen egyetértés abban, hogy melyikre milyen arányban kellene összpontosítani. Az viszont tényszerű, hogy a fiatalokat olyan helyzetekre, szakmákra kellene felkészíteni, amelyeket lehet még elképzelni sem tudunk – ebben rejlik az alkalmazkodóképesség és egyéb problémamegoldó képességek fejlesztésének fontossága. Ehhez szervesen párosul egy felmérési feladat is – minél hamarabb és minél pontosabban érdemes feltárni a gyengeségeket és erősségeket, illetve legfőképpen az érdeklődési köröket. Ez az a fázis, ahol talán a legnagyobb jelentősége van az inspirációnak – ha itt nem ragadjuk meg a fiatalok alapvető tudás éhségét, sőt esetleg teljesen kiapasztjuk azt, akkor megnehezíthetjük a későbbi fázisok tanulási folyamatait.

Fiatal felnőttkor – szakosodás, szakmaválasztás, önmagunk megismerése

Ha ideális menetben zajlanak a megelőző fázisok, akkor sikeresen tud megtörténni egy (vagy több) szakma kiválasztása és az abban való elmerülés. Érdemes szerteágazó ismeretekre szert tenni, kipróbálni több mindent, hiszen ekkor lehet valódi tapasztalatunk arról, hogy valójában mivel szeretnénk foglalkozni. De eljön általában az a pont, ahol megállapodunk.

Jellemzően ekkor szokott „saját kezünkbe kerülni” a pszichénk, ekkortól egyre kevésbé jellemző, hogy egy mentor, tanító, vagy példakép alakítja hozzáállásunkat, elkezd kiforrni a saját világlátásunk. Ezt a folyamatot is érdemes tudatosan kezelni, és időt-energiát szentelni önmagunk megismerésére.

Munkavállalói kor – magánéleti kihívások, szakmai továbbképzés, fizikai és mentálhigiénia fenntartása

Ekkor már nagyon jellemző, hogy önállóságra kényszerülünk – meg kell oldanunk, hogy legyen egzisztenciánk, tudjunk gondoskodni a szeretteinkről, meg kell ugranunk kisebb-nagyobb akadályokat, illetve innentől könnyen lehet, hogy csak a saját kezünkbe kerül a fejlődésünk. Potenciális “veszélyfaktor”, hogy kizárólag a szakmánkkal foglalkozunk és háttérbe szorulnak olyan alapkészségek, amelyek latbavetését munkánk nem igényli. Érdemes kockázatkezelésképpen tudatosan figyelmet szentelni az érintett készségeknek és legalább szinten tartani.

Általában a szakmai élettel párhuzamosan a magánéletünkben is kezdenek gyarapodni azok a helyzetek, melyek megoldása ránk vár. Ezekben is folyamatosan fejlődnünk kell – tudnunk kell kezelni a konfliktusokat, háztartást kell vezetni, menedzselni kell a család dolgait, meg kell tudnunk javítani, vagy javíttatni az elromlott eszközöket.

Minden fázisában az életnek fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése, de talán ekkor érkeznek az első „támadások”, és nehézségek. Mentális szempontból egyre többet kell összpontosítanunk, és használnunk az agyunkat, miközben egyre valószínűbb, hogy háttérbe szorul a fizikai erőnlét fenntartása. Ezek miatt kell különösképpen tudatosan foglalkozni a higiéniánkkal, rendben tartani a 

• testet gyakori és változatos testmozgással,
• szellemet kikapcsolódás jellegű intellektuális és kulturális programokkal,
• lelket szeretteinkkel való kapcsolataink ápolásával.

Nyugdíjas kor – nyitottság kialakítása az újdonságok felé, fiatalok megértésének igénye

Nyugdíjas kor környékén jellemzően egy komoly tapasztalati és bölcsesség tár képződik, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes folytatni a fejlesztésünket. Ahhoz, hogy a fiatalabbaknak át tudjuk adni a megszerzett ismereteket, először ellenőrizni kell, hogy az adott érában is megőrizték-e „igazságukat”, vagy relevanciájukat, aztán szükség esetén hozzá kellhet formálni a mai világhoz a tapasztalatokat, hogy valóban segíteni tudjuk a következő generációkat. Pl. nem biztos, hogy progresszív, ha az 50 évvel ezelőtti udvarlási szokásokat próbáljuk elvárni a mai fiataloktól, tekintve a nemi szerepek, és a kommunikációs csatornák változását. Tartanunk kell a lépést a fejlődő világgal, és nyitottnak kell lennünk az újdonságokra. 

Nagyon jellemző mondás, hogy „régen minden jobb volt!” – de vajon valóban? Életünknek ebben a fázisában kellhet a legtöbb energiát a megértésnek szentelni, hogy ne tekintsünk azonnal borzalmasnak olyasmit, ami a mi fiatal korunkban másképpen volt. Ez is kulcsa annak, hogy tudásunkat érdemben tovább tudjuk adni.

Az egész életen át tartó tanulás fontossága

Hogy miért érdemes képeznünk magunkat?

Ez a kérdéskör megkerülhetetlen a szemléletváltáshoz. Ha valaki még nem érzi annak a fontosságát hogy felkészítse magát a változásokra, talán nem győzködni, inkább kérdezni érdemes. Az alábbi kérdéseket érdemes magunknak, illetve másoknak feltenni, ha felmerül ez a téma:

• Mit tennél akkor, ha biztosan tudnád, hogy 10 év múlva megszűnik az a szakma, amivel éppen foglalkozol?
  Hajlandó lennél más szakmák után érdeklődni? Elkezdenél „több lábon élni”?

• Szeretnél egészséges testben, egészséges tudattal élni, hogy minél tovább élvezhesd a munkád gyümölcsét?
  Hajlandó lennél elkezdeni rendszeresen sportolni? Elkezdenél tudatosan figyelni a stresszkezelésre, a nyugalom fenntartására?

• Zavarna, ha körülötted mindenki más eszközöket használna, vagy más „nyelvet” beszélne?
  Hajlandó lennél új dolgokat kipróbálni, új véleményeket meghallgatni? Regisztrálnál egy vadiúj közösségi platformra?

• Eddigi életed során hány válsághelyzetet éltél meg? Szeretnél a jövőbeni válsághelyzetekre felkészülni?
  Hajlandó lennél lemondani bizonyos kényelmi kiadásokról azért, hogy tartalékot gyűjthess? Elkezdenél félretenni önerőből a nyugdíjadra, az egészségügyi szolgáltatások fedezésére?

• Szeretnéd a gyermekedet, a környezetedben lévő fiatalokat hatékonyan (meg)tanítani?
  Ha valamiben úgy érzed teljesen biztos vagy, hajlandó lennél friss kutatásokban annak utánaolvasni? Elkezdenél figyelni arra, amit a fiatalok szeretnének?

Verdikt – lifelong learning

A kulcskompetenciák fejlesztése életünk minden szakaszában elengedhetetlenül fontos. A fejlődés elkerülhetetlen – amikor nem figyelünk oda, akkor is haladunk valamerre. Ha sikeresek szeretnénk lenni akár a munkánkban, akár a magánéletünkben, a haladás irányát és sebességét kell helyesen megválasztani. Ha szeretnénk az életünket jobbá tenni, nem csak a jelenben, hanem már a jövőben is, akkor érdemes a kontrollt a kezünkbe venni. Erről szól a lifelong learning.

Mi a SKOLL-nál hiszünk az élethosszig tartó tanulásban, és számos olyan digitális és távoktatási megoldás kidolgozásában vettünk részt, amellyel támogatni tudtuk ezt a szemléletet. Kíváncsi vagy rá? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Az iSpring Suite egy PowerPoint alapú e-learning tananyagfejlesztő szoftver, ami a ma is piacon lévő megoldások közül az egyik legrégebbi: 15 éves múltra tekint vissza. A SKOLL-nál is az egyik első dobozos eszköz volt, amit elkezdtünk használni még 2012-ben. A szoftver természetesen azóta óriási fejlődésen ment keresztül, fejlesztői komplex e-learning program- és szolgáltatáscsomaggá alakították az iSpring Suite-ot. Legnagyobb előnye, hogy a PowerPoint-ba épülve, az ott jól megszokott kezelőfelületen teszi lehetővé digitális tananyagok fejlesztését, ezáltal rövidítve az e-learning tananyagfejlesztő eszköz megismeréséhez és az online tananyagok fejlesztéséhez szükséges időt.

A program telepítése után a PowerPoint-ot elindítva láthatjuk, hogy egy új menüpont jelent meg – az iSpring Suite. Az új eszközök segítségével az alábbi példában látható tananyagokhoz hasonlóakat hozhatunk létre.

E-learning tananyag fejlesztése az iSpring segítségével

Az e-learning tananyag elkészítésének első lépéseként készítsünk egy új PowerPoint bemutatót. A prezentációt a megszokott módon, képi és szöveges elemekkel lehet összeállítani. Az iSpring előnye, hogy a tartalmi képek elkészítéséhez semmilyen különleges technikai megoldásra nincs szükségünk.

Az igényeknek megfelelően egyedi háttérképet szúrhatunk be, hogy bemutatónk még látványosabb és informatívabb legyen.

A Tervezés fülön belül kattintsunk a Háttér formázása gombra, a megjelenő oldalsó sávban pedig válasszuk a Kitöltés képpel vagy anyagmintával lehetőséget. A Beszúrás… gombra kattintva válogathatunk a számítógépünkön tárolt képek közül.

A tananyagok elkészítése során mindenkiben felmerül az igény, hogy szeretné ellenőrizni a tanulói tevékenységét, tudását. Erre természetesen a szoftver fejlesztői is gondoltak, és készítettek a programban egyszerűen kezelhető teszteket is. Több kérdéstípusból választhatunk, valamint alkalmazhatunk fogd és vidd típusú feladatokat is.

Kérdések beszúrása az iSpring Quizmaker használatával

Az iSpring Sollutions segítségével 14 különböző feladattípust építhetünk be a tananyagunkba. Ehhez az iSpring Suite fülre kattintva válasszuk a Quiz lehetőséget. Ezzel elindul a Quizmaker, azaz a kvíz készítő eszköz.

A megjelenő ablakban válasszuk a Graded Quiz lehetőséget. Ezzel a funkcióval több kérdésből álló feladatsort hozhatunk létre, ahol a tanuló ellenőrizheti tudását. A Survey lehetőséggel pedig kérdőíveket ágyazhatunk a tananyagba, amivel a tanulók kifejthetik véleményüket egy egy témában, vagy visszajelzést adhatnak kérdések megválaszolásával.

Példánkban most egy feleletválasztós kérdés létrehozását mutatjuk be. Ehhez a Multiple Choice lehetőséget kell kiválasztani. Szerencsére segítségünkre vannak a kérdéstípusokhoz tartozó ikonok, így mindig könnyen megtalálhatjuk a számunkra megfelelőt.

Az iSpring kvízkészítő felülete nagyon hasonló a Microsoft Word szövegszerkesztőhöz, ezért könnyű a szöveges elemek formázása.

Töltsük ki a Question (Kérdés), Choices (Válaszok) és a Feedback (Visszajelzés) mezőket, majd lépjünk át a bal oldalon látható Quiz Results (Kvíz eredmények) nézetre.

Az Quiz Results nézetnél egyedi visszajelzést adhatunk annak függvényében, hogy a tanuló jól vagy rosszul válaszolt. A jobb oldali Result Slide Options felületet állítsuk be úgy, hogy csak az Allow users to retry quiz legyen bejelölve.

Ezzel lehetővé tehetjük, hogy a tanulók többször is próbálkozhassanak a kérdés megválaszolásával. Példánk során nem szükséges pontszámokat beállítanunk, de érdemes kipróbálni a különböző lehetőségeket.

Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy egy-egy beállítás mit eredményez, akkor a felső menüsáv Preview lehetőségével megtekinthetjük az adott teszt működését.

A továbbiakban három, gyakran használt kérdés típust mutatunk be.

Sorbarendezés – Sequence questions

A sorbarendezős feladatokkal könnyen lemérheti a tanuló, hogy egy folyamat lépéseit mennyire sikerült elsajátítania.

Fogd és vidd – Drag and Drop question

Ezzel a módszerrel vizuálisabb formában ellenőrizhetjük, hogy tanulóink valóban elsajátították-e a tananyagot. Az egyes elemeket megfelelő helyre húzva csoportosíthatják a fogalmakat vagy akár szövegkiegészítős feladatokat is létrehozhatunk.

Hotspot

A kérdéstípus segítségével területeket jelölhetünk ki egy képen, amelyekre rákattinthatnak a tanulók. Így elkerüljük a fölösleges kérdéseket és sokkal interaktívabbá tehetjük a válaszadást. Példánkban a tanulónak az utat eltorlaszoló dobozokat kell megtalálnia.

Kérdések szerkesztése során a dianézetben, tehát a Slide View oldalon mindig leellenőrizhetjük, hogy fog megjelenni egy képernyő, illetve további szöveges és képi elemeket szúrhatunk be.

E-learning tananyag publikálása az iSpring-ből

Ha kész vagyunk, akkor a Publish menüpont segítségével exportálhatjuk a tananyagot.

Ha a Moodle vagy Totara e-learning rendszerekbe szeretnénk feltölteni az elkészült e-learning tananyagot, akkor SCORM csomag formájában szükséges elmenteni a tananyagot. Ehhez válasszuk ki az LMS fület, állítsuk be a fájl mentésének helyét, válasszuk a SCORM 1.2 lehetőséget, majd kattintsunk a Publish lehetőségre. Az exportálást követően elérjük a fájlt a megadott mappában.

Az iSpring segítségével egyszerűen készíthetünk interaktív kérdésekkel és játékokkal színesített tananyagokat, akár már meglévő prezentációinkból is. A programba ágyazott számos kérdéstípus segítségével a tartalomhoz leginkább igazodó feladatokat állíthatunk össze.

Ha megtetszett a program, töltsd le az ingyenes próbaverziót az iSpring oldaláról és próbáld ki te is. Továbbá készséggel állunk rendelkezésedre akár felmerülő kérdéseiddel kapcsolatban, akár a szoftver használatának oktatása kapcsán. Keress minket bátran!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A SKOLL csapatánál 10 éve foglalkozunk Moodle e-learning rendszerek (Learning Management System, azaz LMS) bevezetésével: telepítéssel, arculati és funkcionális testreszabással, üzemeltetéssel. Teljesen egyedi funkciókat is szoktunk fejleszteni, azonban számtalan olyan eset van, amikor ügyfeleinknek egyszerűbb (gyorsabb, költséghatékonyabb) megoldásra van szüksége. A Moodle szerencsére erre is nyújt megoldást: rengeteg kiegészítő plugin, modul tölthető le ingyenesen hozzá. A következő posztban megmutatjuk, hogyan lehet Moodle plugineket letölteni, telepíteni és kezelni!

A Moodle rendszerek magasan személyre szabhatóak, amit pluginekkel, más szóval bővítményekkel, segédprogramokkal tehetünk meg. Ezeket több típusra oszthatjuk, ilyenek például az autentikációs pluginek, tevékenység modulok, helyi segédprogramok, blokkok, de telepíthetünk így beépülő szövegszerkesztőket, vagy akár űrlap elemeket is. Összességében tehát 

a Moodle LMS bármely része bővíthető beépülő pluginekkel, modulokkal.

A folytatásban végignézzük, hogyan kereshetünk számunkra leginkább megfelelő segédprogramokat, adminisztrátorként hogyan telepíthetjük fel ezeket Moodle rendszerünkbe, és hogyan távolíthatjuk el, amelyikre már nincs szükségünk. 

Letölthető Moodle kiegészítők, bővítmények, pluginek keresése

Legegyszerűbben a Moodle hivatalos oldalán kereshetünk segédprogramokat.

Itt lehetőségünk van adott szóra keresni (értelemszerűen csak angolul), de akár a plugin célja (adminisztráció, kommunikáció stb.), vagy konkrét típus (tevékenység, blokk, téma stb.) szerint is böngészhetünk.

A legtöbbet használt plugin típusok: 

• Tevékenység modulok: a Moodle kurzusokban használható oktatási célú tevékenységek, például beadandó feladat, kvíz, vagy fórum. A beépített tevékenységek listája olyan népszerű ingyenes pluginekkel bővíthető, mint a mind map, chekclist, vagy Zoom meeting.
• Blokkok: különböző kiegészítő tartalmak, widgetek megjelenítését teszik lehetővé az oldalsó sávban, vagy bannerként. Sokszor a tevékenység moduloknak van blokk változata is, ahol további kiegészítő funkciókhoz férünk hozzá a tevékenységgel kapcsolatban. Ilyen blokk tartozik például a cheklist-hez is, vagy letölthető önálló blokk kurzus kontaktok, vagy Facebook kommentek megjelenítése.
• Témák: a Moodle rendszerhez többszáz letölthető arculat, design template érhető el. Ezek jellemzően egy fix elrendezést és az adminisztrátor által a Moodle-ből változtatható elemeket (logó, színek stb.) adnak. Az igazán látványos Moodle designhez fejlesztői és grafikai tudás sem árt, de a letölthető témák segítségével ezek nélkül is elég látványos eredményeket érhetünk el
• Autentikációs pluginek: ezekkel tudunk különböző bejelentkezési módokat engedélyezni a Moodle portálunkra. Például: a felhasználók regisztrálhatják saját magukat, az adminisztrátor hozza létre őket, vagy valamilyen külső rendszerből érkeznek. Elérhetőek például ingyenes autentikációs bővítmények LDAP, CAS vagy Oauth2 alapú rendszerekhez. 
• Riportok: a Moodle e-learning rendszer szinte minden tevékenységet naplóz, így rengeteg riport, kimutatás érhető el az alaprendszerben is. Ezek száma azonban tovább bővíthető a letölthető riport pluginnekkel, melyek szövegesen, grafikusan és letölthető formában is tartalmazhatják a kívánt adatokat. 

Moodle pluginek keresésénél a fentieken túl megadhatjuk, hogy melyik verziójú rendszerhez keresünk bővítményt, vagy milyen kitüntetéssel díjazottat. Ha megtaláltuk a számunkra legjobban alkalmazható segédprogramot, akkor ezt ingyenesen letölthetjük és használhatjuk a poszt további részében ismertetett módon.

Hogyan kell Moodle plugint, modult telepíteni?

Bővítményeket több módon telepíthetünk, a rendszer lehetőséget ad arra is, hogy közvetlenül a szerverünkön telepítsünk egy plugin. Most az egyszerűség kedvéért azt a metódust nézzük meg részletesebben, ami adminisztrátoroknak elérhető a Moodle felületéről.

Moodle bővítmények hozzáadása a Segédprogram-telepítővel

Segédprogramok telepítésének lépései: 

1. Belépés adminisztrátorként
2. Segédprogram-telepítő megnyitása
3. Plugin feltöltése
4. Ellenőrzések elvégzése
5. Telepítés véglegesítése

Ahhoz, hogy plugineket telepítsünk, először be kell jelentkeznünk megfelelő jogosultságú felhasználóval. Ezek a felhasználói jogosultságok általában a Portáladminisztrátor és Igazgató szerepkörökhöz vannak hozzárendelve. Ezt követően a Portálkezelés -> Segédprogramok -> Segédprogramok telepítése menüpont megnyitása után tudjuk elérni a webes telepítő oldalt. 

Erről a felületről lehetőségünk nyílik megnyitni a Moodle plugin gyűjteményét. A gombra kattintva elküldésre kerül a telepített Moodle verziója, így csak olyan plugineket fogunk látni, amelyek kompatibilisek rendszerünkkel. 

Ha kiválasztottuk a telepíteni kívánt bővítményt, nincs más dolgunk, mint letölteni, ezután pedig a moodle Segédprogramok telepítése oldalán folytatni a telepítést. Itt fel kell tölteni a telepíteni kívánt bővítményt tartalmazó állományt. Ehhez nincs más dolgunk, mint drag and drop módszerrel a megfelelő helyre húzni az állományt, vagy a feltöltést megtehetjük az Állományválasztó megnyitása gombra kattintva, a bal oldali felsorolásból az Állomány feltöltése pontot választva.

Feltöltés után a Segédprogram telepítése a tömörített állományból gombra kattintva indítható el a telepítés. A telepítés előtt a Moodle elvégez bizonyos ellenőrzéseket, majd vagy tájékoztat, ha valamilyen probléma áll fenn, vagy az ellenőrzés sikerességéről kapunk egy üzenetet. 

A Folytatás gombra kattintva tovább léphetünk a telepítés folyamatában. Ezután egy, a rendszer kompatibilitásával kapcsolatos ellenőrző oldalra kerülünk. 

Ha a rendszerünk minden pontnál megfelelt, akkor a Folytatás gombra kattintva a szükséges telepítés(ek)eket összegző képernyőre kerülünk. 

A Moodle adatbázisának verziófrissítése most gombra kattintva elindul a telepítés. Miután a Moodle elvégezte a szükséges telepítéseket, frissítéseket, egy összegző képernyőre kerülünk. 

Ezzel le is zárult a bővítmény telepítési folyamata, nincs más dolgunk, mint a Folytatás gombra kattintva visszanavigálni a portálunkra, és beállítani a plugint.

Moodle pluginek, bővítmények beállítása

Ha a telepített kiegészítőhöz tartozik általános, rendszerszintű beállítás, azt a Portáladminisztráció -> Segédprogramok -> Segédprogramok áttekintése menüpontból tudjuk elérni.  A Moodle bővítmények beállítási lehetőségei már minden esetben a konkrét plugintól, a feltelepített bővítmény funkcióitól függnek. Például a Könyv tevékenység modul esetén itt tudjuk megadni, hogy milyen fejezetszámozási lehetőségek, navigálási módok legyenek elérhetőek az egész Moodle rendszerünkben, az összes kurzusban az oktatók számára, amikor létrehoznak egy konkrét könyv tevékenységet a tanulóknak.

Ezeken az általános beállításokon kívül a segédprogramok hozzáadhatnak a portál adminisztrációs menükhöz is egyedi beállítási oldalakat, így

minden esetben érdemes megnézni a pluginnel kapcsolatos dokumentációt is, vagy szakértő segítségét kérni a beállításban.

Moodle bővítmények verziófrissítése

Ha telepítünk egy plugint, akkor azt karban is kell tartanunk, és figyelnünk kell rá, hogy a megjelenő frissítéseket rendszeresen telepítsük, mivel ezek sokszor biztonsági frissítéseket is tartalmaznak, vagy új, jobban használható funkciókat tartalmaz a frissebb verzió. 

A bővítmények verziófrissítésének folyamata ugyanaz, mint a telepítésé, elvégzése biztonsági és funkcionális okokból is feltétlenül ajánlott.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a feltöltött állomány ellenőrzésekor fogunk kapni egy figyelmeztetést, hogy a megadott helyen már létezik fájl, és ez törlésre fog kerülni. Ez az üzenet informatív jellegű, ha van hozzáférésünk a szerverhez, akkor érdemes egy biztonsági mentést készíteni az eredeti fájlokról, egyébként nyugodtan ugorjunk a következő lépésre.

Moodle pluginek, modulok eltávolítása

Amennyiben egy bővítményt már nem használunk, érdemes lehet letörölni. Szintén a Segédprogramok áttekintése oldalról érhető el a törlés lehetősége is. Egy plugin törléséhez nincs más dolgunk, mint az Eltávolítás linkre kattintani. 

Ezután meg kell erősítenünk a plugin törlését, ezt az alábbi felületen a Folytatás gombra kattintva tehetjük meg. 

Ezután a pluginünk eltávolításra kerül a rendszerből, amiről az alábbi képernyőn kapunk visszajelzést.

Ezután még el is kell távolítanunk a fájlokat a szerverünkről, hogy megakadályozzuk a plugin újratelepülését. 

Posztunkban megmutattuk, hogy a Moodle rugalmas lehetőségeket nyújt arra, hogy egyedivé tegyük rendszerünket pluginek segítségével, amelyeket egyszerűen telepíthetünk, és konfigurálhatunk saját igényeink szerint. 

Jó szívvel buzdítunk minden Moodle rendszergazdát, portáladminisztrátort új Moodle pluginek használatára, hogy ezáltal bővítse rendszerének elérhető funkcióit, tovább motiválva tanulóit és oktatóit. Amennyiben Moodle rendszered testreszabásával kapcsolatos kérdésed van, esetleg épp a rendszer bevezetése előtt állsz, keress minket bátran!