OktatásTananyag

Tananyagfejlesztés az online oktatásban

Tananyagfejlesztés az online oktatásban
Sharing is sexy!

Miért fontos a tananyagfejlesztés az oktatásban? A tanulási környezet átalakulásával egyre fontosabbá válik ez a kérdés: a régi tanulási módszerek lecserélődnek, a hagyományos, egyoldalú kommunikációra építő, “előadás-szerű” tanórák megváltoznak, a kompetenciák fejlesztése pedig egyre inkább digitális úton történik. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a változást ki hogyan reagálja le, és mennyit tesz azért, hogy az online oktatásban is fenntartsa a képzésben résztvevők figyelmét – ami szintén egyre nehezebbé válik.

Digitális tananyagfejlesztés lényege

Az információs társadalomban a tapasztalatokon keresztüli tudás előállítása és ezek minél szélesebb körű megosztása új kihívásokba ütközik: most már nem a tartalmon van a lényeg, hanem a megosztás módján. 

A tananyag fejlesztési folyamata viszont emiatt jóval több időt vesz igénybe: hiszen nem elég az információkat csak elmondani, leírni, hanem interaktívvá kell tenni: be kell vonni a tanulót.

Egy tanulási folyamat akkor lesz hatékony, hogyha a képzésben résztvevő valóban rá tud kapcsolódni a tananyagra, és tanulás közben is fennmarad az érdeklődése.

Tananyagfejlesztés lépései

A tananyagfejlesztés érintettjei

A digitális tartalomfejlesztés a legtöbb esetben egy külön tananyagfejlesztő csoport feladata. E csoport tagjai:

  • Projektvezető / Fejlesztési Vezető
  • Munkacsoportok szakmai vezetői
  • Tanárok, szerzők, tapasztalók: az információ forrásai, a célok képviselői
  • Szerkesztők, pedagógiai-módszertani szakterület képviselői
  • Grafikusok, videósok: fontos, hogy a tananyag vizuálisan is megjelenjen
  • Tananyagfejlesztők (informatikusok, programozók): akik ezt a digitális térbe ültetik
  • Minőségbiztosítók: nyelvi lektorok, tesztelők

A munkacsoportok kompetencia alapján jönnek létre, azaz lesz egy

  • Tartalomért felelős szakmacsoport: mit és miért tanítsunk?
  • Módszertanért felelős csoport: hogyan tanítsuk?
  • Technológiai szakmacsoport: hogyan valósítsuk meg digitálisan?

Ahogy említettük: míg régen a tananyagok elkészítése szinte kizárólag a tartalomért felelős személy, oktató feladata volt, addig ma már elengedhetetlen, hogy módszertanilag (a tananyag logikus tagolása, vizuális-animáció igények, forgatókönyvek) és technológiailag (a rendszer gyors legyen és átlátható) is rendben legyen a tanterv.

Tananyagfejlesztés lépései - digitális oktatás

Tananyagfejlesztés lépésről lépésre

Mik a tananyagfejlesztés konkrét lépései? A fenti munkacsoportok folyamatosan kapcsolódnak be a folyamatba.

  1. Ha úgy vesszük, nulladik lépés az újdonság megtapasztalása: egy kutató felfedezést tesz, majd megszületik a tudásátadás igénye. Így ő válik a tartalomért felelőssé.
  2. Koncepcióalkotás: fontos már az igény megszületésekor tisztázni, hogy pontosan mi a cél (ismeretterjesztés, megértés támogatása, kompetenciafejlesztés szemléletformálás, tudásmérés, esetleg ezek egyvelege), és ki a célközönség – ezek hiányában tud könnyen félre siklani a végső produktum. Ekkor érdemes megalkotni a kulcsüzeneteket, melyek átadása támogatja majd a célok elérését, és melyek halmaza később tematikaként (fejezet tagolás) szolgálhat.
  3. Információk rögzítése, tudássá formálása: forrásszövegek, fényképek, ábrák, infografikák, videók felkutatása, vagy készítése.
  4. Munkaszervezés: a szakértő az anyagokat átadja a projektvezetőnek, aki tervet készít, munkakörnyezetet alakít ki, határidőket tűz ki, és kijelöli a többi munkacsoport tagjait.
  5. Forgatókönyvírás: ennek részeként kiviteli tervszerűen kerülnek meghatározásra és kijelölésre a pedagógiai-módszertani és technológiai eszközök, a tanulási útvonalak, a tudás visszamérésének módjai, a grafikai irányok. Továbbá ekkor gondoskodhatunk az akadálymentesítésről, esetleg játékos elemek beépítéséről (pl. kerettörténet, minijátékok).
  6. Az előkészítés már sok alfeladatra oszlik:
    • Feladatok kiosztása
    • A szerkesztők elkezdik tagolni a tananyagot
    • Az illusztrátorok alapvető grafikai elemeket (pl. ikonok) terveznek
    • A programozók megteszik a szükséges elő-beállításokat
  7. Tananyag elkészítése:
    • A szerkesztők az oktatókkal együttműködésben véglegesítik a tartalmat
    • Az illusztrátorok, videósok ábrákat és animációkat készítenek
    • Megtörténik a szükséges hanganyagok felvétele
    • A programozók leképezik a tananyagot, beépítik a szöveges és multimédia elemeket, lefejlesztik az interakciókat.
  8. Tesztelés, ellenőrzés során az elkészült tananyagot a belső csoport tagjai, esetenként pedig külsős tesztelők, fókuszcsoportok ellenőrzik és véleményezik.
  9. Ha szükséges, a hibák kijavításra kerülnek.
  10. Publikálás, terjesztés.

A létrejött e-tananyag felhasználása

Fontos, hogy a létrejött e-tananyagok egymásra épüljenek, azaz a diák előzetes tudása tananyagról tananyagra fejlődjön tovább.

Az e-learningnek kell, hogy legyen egy keretrendszere: az nem hatékony, ha a diák a különböző tananyagokat mind máshol leli fel. A keretrendszerre mint virtuális iskolára tekinthetünk, amelyben osztálytermeket (kurzusok) hozhatunk létre és ezen keresztül tudjuk az elkészült e-learning tananyagokat a tanulók számára elérhetővé tenni.

A szokások kialakítása nagyon fontos a tanulásban: ehhez pedig LMS rendszert kell használni.

LMS rendszer jelentése

Az LMS (Learning Management System) egy tanulási-oktatási rendszer, amelynek berkein belül a tananyag feltölthetővé válik, interaktívvá tehető,  és a számonkérés is lebonyolítható. Ilyen például a Moodle vagy a komolyabb képzésszervezői modulokkal felvértezett TOTARA.

Lényegük, hogy képzésszervező és tudásmenedzsment funkciókkal vannak ellátva:

  • kurzusokon keresztül képezik le a különböző kurzusokat és szelektálják azok elérését,
  • az e-learning tananyagok gyűjtőhelyei,
  • képesek a jelenléti képzéseket menedzselni,
  • alkalmasak a vizsgáztatásra, számonkérésre, zárt végű kérdések esetében az automatikus kiértékelésre,
  • kezelhető bennük a képzésben résztvevők egyéni képzési előrehaladása.
Virtuális osztályterem

Így jön létre a virtuális osztályterem

Nem csak a koronavírus miatt, hanem a Z generáció médiafogyasztási szokásai miatt is szükséges az, hogy a pedagógiai kultúra lekövesse a diákok tanulási igényeinek megváltozását. Sem egy tanuló, sem egy képzésben résztvevő kolléga nem képes fenntartani a figyelmét 45-90 percen keresztül – ez még akkor is nehéz, ha a képzés interaktív.

A digitális pedagógiának úgy kell tehát változnia, hogy a tananyag egyénileg is feldolgozható legyen, a tanulóhoz illeszkedjen a tanulás sebessége, azaz mindenki annyi időt tölthessen a tananyag feldolgozásával, amennyi neki szükséges.

Hiszen, ami valakinek elmagyarázható egy 45 perces matekórán, az másnak lehet, hogy két órába telne. Így a tanulók csoportja is két részre bomlik: lesz, akinek túl lassú, másnak túl gyors a haladás. Az előbbi unatkozik, az utóbbi kétségbeesik. Ez nem hatékony.

Biztosítani kell még az e-learningen kívüli személyes konzultációt is a képzésben résztvevőknek. Erre a kettős felosztásra tökéletes megoldást nyújthatnak a blended learning eszközei.

Tananyagfejlesztés napjainkban

A tananyagfejlesztés folyamatát számos ponton támogatják már különböző digitális megoldások:

A fenti eszközök már nem igényelnek különösebb informatikai szakképzettséget, programozói ismereteket. Manapság a titok már sokkal inkább ezek hatékony felhasználásában, a kezdeti célok célközönségre szabott kielégítésében van. Mi a SKOLL-nál is ezeket az eszközöket használjuk, immáron több mint 10 éve, így kiforrott pedagógiai megoldásokkal és temérdek tapasztalattal tudjuk támogatni a célok elérését.

 

Amennyiben szeretnél egy profi csapatot megbízni a tananyagod lefejlesztésével, vagy támogatásra lenne szükséged a “házon belül” végzett fejlesztéshez kötődően, vagy érdekelnének a témában további hasznos információk, keress minket bátran!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

SKOLL

A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik, 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.

SKOLL Learning Technologies Kft.

Sharing is sexy!
Hasonló posztokhoz kattints a címkék valamelyikére: