Előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor a tanulók speciális igényei szükségessé teszik, hogy egyéni környezetben folytathassák tanulmányaikat. Ilyen tanulók lehetnek például a különböző fogyatékosságokkal élők, a tanulási nehézségekkel küzdők, a viselkedési kihívásokkal, vagy más speciális igényekkel rendelkezők. Ezekben az esetekben a környezetnek kell az egyéni igényekhez igazodnia, hogy a tanulók – a mentális és szociális fejlődésük érdekében – megkapják a megfelelő támogatást, lehetőségeket és oktatási módszereket.

Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a speciális környezet adott, nem változtatható, és nem kifejezetten tanulásra van kialakítva. Ennek ellenére mégis szükség van az adott környezetben végzett pedagógiai munkára. Ilyen például a kórházban vagy börtönben huzamosabb ideig tartózkodó fiatalok oktatása. Ahhoz, hogy ezen különleges körülmények között is eredményes legyen az oktatás, különböző speciális pedagógiák alakultak ki, idomulva a lehetőségekhez.

A speciális környezetben folytatott pedagógiai programok gyakran multidiszciplináris csapatmunkát igényelnek, amelyben tanárok, szakemberek, szülők és egyéb segítők együttműködnek annak érdekében, hogy a tanulók számára optimális tanulási és fejlődési lehetőségeket biztosítsanak.

A kórházpedagógia

A kórházpedagógia olyan terület, amely a betegség vagy sérülés miatt hosszabb ideig kórházban tartózkodó gyerekek oktatását és támogatását foglalja magában. Biztosítja, hogy a beteg gyerekek továbbra is hozzáférjenek az oktatáshoz és a tanuláshoz, még akkor is, ha hosszú ideig távol vannak az iskolától és az otthonuktól.

A kórházpedagógusok együtt dolgoznak az orvosokkal és a beteg gyermek családjával annak érdekében, hogy egyéni oktatási tervet dolgozzanak ki, amely megfelel a tanuló egyedi szükségleteinek, egészségügyi állapotának, és összhangban van a kezelési fázisokkal.

A kórházpedagógiai tevékenységek történhetnek egyéni oktatásban, csoportos foglalkozással, illetve távoktatásban is, az internet és az online oktatási platformok segítségével. Ezek a tevékenységek nemcsak az oktatást biztosítják a gyerekeknek, hanem hozzájárulnak a mentális egészségük megőrzéséhez, segítve őket abban, hogy pozitív élményeket szerezzenek a kórházi tartózkodás alatt, valamint a figyelem elterelésével csökkenjen a bennük lévő feszültség a betegség nehezebb szakaszaiban.

A kórházpedagógia kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a beteg gyerekek a gyógyulásukat követően, az izolált közegben eltöltött idő után sikeresen visszatérjenek az iskolai környezetbe. Ezenkívül segíti a gyerekek érzelmi és szociális fejlődését, valamint az iskolai teljesítményüket is javítja.

A börtönpedagógia

A börtönpedagógia olyan terület, amely a börtönkörnyezetben az elítéltek oktatására és rehabilitációjára összpontosít. Célja, hogy lehetőséget biztosítson a fogvatartottaknak különféle ismeretek és készségek megszerzésére, valamint a társadalmi visszailleszkedés elősegítésére.

A börtönpedagógia különböző formákat ölt az elítéltek életkorától függően. Lehet alapfokú és középfokú oktatás, melynek célja az általános iskolai bizonyítvány és az érettségi elérése, vagy szakmai képzés, amelynek célja egy szakképesítés megszerzése. A fogvatartottak akár felsőfokú tanulmányokat is végezhetnek. Ezek a programok általában rugalmasak és alkalmazkodóképesek, lehetővé téve a fogvatartottaknak, hogy az egyéni szükségleteikhez és képességeikhez igazodva fejlesszék tudásukat és készségeiket. Ehhez hozzájárul, hogy az osztályok kis létszámúak, ezért az oktató-nevelő munka meglehetősen hatékony.

A kitűzött célok elérésében sok kihívással szembesül a börtönpedagógia, úgy mint a korlátozott erőforrások és a szigorú biztonsági előírások betartása. Azonban a hatékony börtönpedagógiai programok létrehozása és működtetése rendkívül fontos a fogvatartottak újrakezdésének támogatása és a bűnismétlés csökkentése érdekében.

Az oktatás és képzés révén a fogvatartottak lehetőséget kapnak az önfejlesztésre és új készségek elsajátítására, ami segíthet abban, hogy sikeresen visszailleszkedjenek a társadalomba a szabadulásuk után. Emellett a börtönpedagógia hozzájárulhat a visszaesés megelőzéséhez is, mivel segítséget nyújt a fogvatartottaknak abban, hogy megtanulják az életre való felkészüléshez és a pozitív életmódhoz szükséges készségeket és attitűdöket.

Az e-learning és a speciális környezetben megvalósuló pedagógiák

A kórházpedagógiában az e-learning lehetőséget nyújt a beteg gyerekeknek, hogy a tanulásra összpontosítsanak még akkor is, amikor a kezelés okán, vagy kórházpedagógus hiányában nem vehetik igénybe egy oktató személyes segítségét. Az online tananyagok és interaktív oktatási eszközök segíthetnek a gyerekeknek fenntartani az iskolai kapcsolatot a kórházi tartózkodás alatt is.

A börtönpedagógiában a fogvatartottak nevelése erősen szabályozott, így főként hagyományos módon – tankönyvek, füzetek és íróeszközök segítségével – tanulnak. A büntetés-végrehajtásban az e-learning a személyi állomány képzésében tud szerepet vállalni, az oktatás változatosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében.

Mi a SKOLL-nál abban segítünk, hogy az online platformok segítségével a legkülönbözőbb oktatási környezetekben is létrejöhessen a hatékony tanulás.

Az értékelés a pedagógiában kiemelt jelentőséggel bír. Ily módon lehetséges megvizsgálni, hogy a tanulók tudása mennyire van összhangban a tervezett célokkal és követelményekkel. Ebben pedig a pedagógia mérés módszertana és területe ad fogódzkodót a pedagógusoknak ahhoz, hogy szabályszerűen ellenőrizzék, értékeljék és mérjék a tanulók haladását és fejlődését. 

A különböző teszt-és feladatírás éppen ezért szigorú metodikai szabályokat kell hogy kövessen. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mik is azok a nyitott végű feladatok, milyen jellemzőik vannak, illetve példákkal is segítjük a leendő feladatírókat.

Feladatírás a pedagógiában

Alapvetően a tanterv határozza meg a tanulótól elvárható tudás és tananyag követelményeit. Jellemzően úgy alakítják ki őket, hogy összekapcsolja a célokat a tanulási eredménnyel és támogassa a cél és az eredmény megfelelését.

Éppen emiatt a feladatírónak szükséges tudnia, hogy az adott feladat alkalmas-e a tananyagtartalom megfelelő műveleti szintű gyakoroltatására, fejlesztésére, mérésére. 

A tanuló 3 szinten képes felhasználni és alkalmazni modellként a szükséges tananyagot egy feladatmegoldás során:

1. felismerés
2. értelmezés
3. alkalmazás egy probléma megoldásában.

A Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia meghatározta a lehetséges feladat szinteket a kognitív követelmények és az értelmi fejlődés szintjeire leképezve.

• Ismeret szintű gondolkodási szint: tananyag felismerése, felidézése, emlékezés
  Pl: Válaszd ki a metafora definícióját!
• Megértés szintű gondolkodási szint: tananyag értelmezése, saját szavakkal történő leírása, interpretálása
  Pl: Az alábbi példák közül melyik metafora?
• Alkalmazás szintű gondolkodási szint: tananyag felhasználása egy problémamegoldásban
  Pl: Írj egy metaforát az alábbi kifejezések felhasználásával!

Magasabb rendű műveletek:

• Analízis szintű gondolkodási szint: tananyag használata elemzéshez, a lényeges elemek, struktúrák feltárásához, motívumok értelmezéséhez
  Pl: Miben különbözik a metafora a hasonlattól?
• Szintézis szintű gondolkodási szint: tananyag használata egyéni és eredeti produktumok létrehozásához
  Pl: Párosítsd össze a két oldal kifejezéseit, hogy egy metaforát kapj!
• Értékelés szintű gondolkodási szint: tananyag használata vélemény és ítéletalkotáshoz a saját értékrend alapján
  Pl: Az alábbi példák közül melyik a metafora és melyik a hasonlat? Miért?

A fentieknek megfelelően a feladatok írása során mérlegelni kell, hogy mely követelményt tudja hatékonyan mérni egy-egy feladattípus, illetve melyet nem. A továbbiakban bemutatjuk a követelmények feladatokká alakításának a kérdés és a válasz típus alapján történő módszerét: a zárt és nyíltvégű feladatok közötti különbségeket.

Zárt vs. nyitott végű feladatok

A zártvégű feladatokat hívhatnánk feleletválasztó feladatoknak is, ebben az esetben ugyanis a megoldás — egyben vagy akár több részletben — szerepel a már megadott választási lehetőségek között, amit a tanulónak fel kell ismernie és helyesen ki kell választania. Ilyenkor tehát a válaszadás elemei adottak, illetve egy e-learning rendszerben a kiértékelés lehet automatikus.

Típusai:

• Választás: megoldás helyessége, eldöntendő kérdés, egy jó válasz, több jó válasz, egy az egyhez vagy többszörös illesztés
• Sorképzés: mennyiségi, egyéb logikai
• Összehasonlítás: relációválasztás

Ezzel szemben a nyílt vagy nyitott végű feladatoknál — amiket hívhatnánk akár feleletalkotó feladatoknak is  — nem szerepel a helyes megoldás, hanem a tanulónak kell azt vagy röviden, vagy hosszabb — szöveges vagy egyéb — formában megadnia, kifejtenie. Ilyenkor tehát a válaszadás csakis önállóan alkotott elemekkel történik. 

Nézzük meg pontosan milyen nyitott végű feladatok vannak és hogyan lehet ezeket csoportosítani.

Nyitott végű feladatok csoportosítása

A nyíltvégű feladattípusokat a válasz kódja és a válasz hossza szempontjából lehet csoportosítani.

A válaszkód lehet:

• Verbális: szó, mondat vagy szöveges válasz
• Numerikus: szám, számok felsorolása vagy számítások
• Vizuális: rajz, ábrázolás, szerkesztés
• Formális: jel kiegészítés, egyenletek, bizonyítások

A válasz hosszúsága alapján — már kiegészítve a fenti válaszkódokkal:

• Rövid válasz — célja: ismeret
  • Egy szó (tulajdonnév vagy egyéb szó) kiegészítés
  • Egy szám kiegészítés
  • Rajz kiegészítés
  • Jel, szimbólum kiegészítés
• Hosszú válasz — célja: ismeret, megértés, alkalmazás
  • Egy mondat vagy verbális felsorolás
  • Számok felsorolása
  • Ábrázolás
  • Összefüggések, egyenletek
• Összefüggő válasz — célja: megértés, alkalmazás
  • Több összefüggő mondat, esszé
  • Számítások
  • Szabálykövető ábrázolás, szerkesztés
  • Folyamatok, bizonyítások

Mint az látható, mind a zárt, mind pedig a nyitott végű feladatok esetében sokféle feladattípus fordulhat elő, emiatt változatos mérőeszköznek tekinthetők. Míg a zárt végű feladatok főleg az ismeret és a megértés műveleti szintjének fejlesztését segíti, addig a nyílt végű feladatok a megértés, alkalmazás és a magasabb rendű műveleti szintben fejlesztenek.

Példák nyitott végű feladatokra

• Kitől származik az alábbi vers idézet?
• Add meg a hiányzó mássalhangzókat!
• Mikor volt a nándorfehérvári csata?
• Egészítsd ki a következő mondatot!
  A sebesség a(z) ………………… és a(z) ………………… hányadosa.
• Írd le a fotoszintézis fogalmát!
• Sorold fel a sejt részeit!
• Rajzold le a szinuszgörbét!
• Oldd meg a következő egyenletet és ellenőrizd is!
• Jellemezd az ókori görög társadalmat!

A nyitott végű feladatok alkalmazása

Amennyiben feladatíróként részletesebb tudásra, gyakorlásra vagy tapasztalatra van szükséged, érdemes megnézned a SKOLL által nyújtott e-learning képzésmenedzsment rendszert, amelyben:

• A kurzusok szervezése
• A tananyagok lejátszása
• A riportok megtekintése
• És a vizsgák lebonyolítása mind egyetlen platform részeként valósíthatók meg.

Tananyagaink készítése során kiemelt figyelmet szentelünk az önellenőrzés, gyakorlás és vizsgázás különböző módszertanaira, hogy valódi tudást szerezzenek a tanulók képzéseik során.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A pedagógia egy úgymond multidiszciplináris tudomány, vagyis folytonos önfejlődést és aktív önfejlesztést igényel — emiatt pedig különböző szakmódszertanok és tantárgypedagógiák fejlődtek ki. 

Az oktatás során a szakemberek felismerték annak az igényét, hogy az előre meghatározott tanulási utak helyett mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy kiválaszthassa a számára leginkább megfelelő egyéni tanulási módszereket, ezzel biztosítva a motivált, egész életre szóló tanulást. 

A projektpedagógia egy olyan oktatói stratégia, amiben átalakul a tanítás-tanulás folyamata, az egyes projektfeladatok célja pedig az, hogy olyan életszerű helyzetet teremtsenek, amelyekkel a tanulók majd később, felnőttként a munka világában végül találkozni fognak — vagy akár már találkoztak is.

A projektpedagógia célja

A folyamatos fejlődésnek köszönhetően sok folyamat van változóban az oktatásban, legyen szó akár az iskola társadalmi környezetéről vagy akár a képzés mögöttes rendszeréről.

Manapság már nem lehet a 10, sőt, az 5 évvel ezelőtti módszertannal sem hatékonyan oktatni. 

A frontális oktatás során a tanulók ugyanazokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és ütemben, párhuzamosan sajátítják el a tananyagot. 

Ezzel szemben a projektpedagógia célkitűzése a konstruktív életvezetés, vagyis egy olyan irányított nevelési folyamat kialakítása, amiben megvalósul mind a közösség, mind az egyéni fejlesztés — az értékközvetítés válik a nevelés lényegévé. Alkalmazáskor kialakul a tanulókban az önismeret, önellenőrzés (self-assessment), valamint a társas értékelésre (peer-assessment) való törekvés is.

A projektoktatás, mint oktatási stratégia kitágítja az iskolai kereteket és tevékenységorientált iskolamodellt követ. A tanulók felelősekké válnak a saját tanulásukért. A projektmódszer támogatja a tanulókat abban, hogy ők maguk határozzák meg a tanulási szükségleteiket és a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokat.

Az egyéni tanulás szorosan összekapcsolódik a társas tanulással, tehát fejleszti és támogatja a tanulókkal és a tanárokkal való együttműködést is. Ezáltal a tanuló képessé válik a problémák megértésére, és a szerzett tudást más élethelyzetekben is képes lesz alkalmazni. 

A projekt tehát egy olyan projektvezetési módszert alkalmazó fejlesztés, ami több résztvevő együttműködésével valósul meg és határozott ideig tart, nagy hangsúlyt fektetve a tervezés, szervezés és végrehajtás összehangolására, valamint a szellemi, fizikai és anyagi eszközök mozgósítására.

A projektpedagógia fő jellemzői

A projektpedagógia egy olyan új, projektorientált, integratív oktatási stratégia, amely a “tanulás tanulását” célozza meg, ahol a tanulás és a cselekvőképesség fejlesztése szorosan összefüggnek, a szerzett ismeretek pedig nem szoríthatók határok — pontosabban tantárgyi ismeretek — közé. Nem támogatja a merev iskolai órarendek és szervezési sémák fenntartását.

Célközpontúságának köszönhetően a sajátos célok elérését a valós életből vett példákon keresztül, természetes tanulási környezetben teszi lehetővé, ezzel segítve egy komplex szemléletmód kialakítását és motiválja a további célok megvalósítását. 

A projektpedagógia egyik fő jellemzője, hogy nem feladat-, hanem problémacentrikus. 

A projekt megvalósításának lépései: 

1. Tervezés
2. Szervezés
3. Kivitelezés
4. Értékelés

A projekten dolgozó tanulóknak tudniuk kell értékelni a jelen helyzetet, majd egy jövőbeli állapotot kitűzve meg kell határozniuk a célt és az elérésének az útját.  A tanár megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló számára.

A tanulók önállóan és célirányosan mérlegelnek és hoznak döntéseket: kijelölik a célhoz vezető lépéseket, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, megosztják a munkát maguk között. Nem elszenvedik, hanem aktívan megélik a munkafolyamatot, aminek minden fázisában felelős személyként élnek a döntési jogaikkal és vállalják az ezzel járó felelősséget.

A projektek valóságos és természetes tanulási folyamat létrejöttét teszik lehetővé. A pedagógus és a tanulók közös együttműködésén alapuló munka pedig lehetőséget ad arra, hogy a diákok belső motiváltságból tanuljanak és önálló döntéseket hozzanak. Az életszerű, praktikus, mindennapi problémákon alapuló tanulás a tanuló kezdeményezésére, javaslatára születik.

A pedagógiai projekt ismérvei

A pedagógiai projekt a differenciálás eszköze, ami mindig egy komplex, alkotó jellegű megismerési-cselekvési egysége a tanulóknak, akik partneri együttműködésben vannak mind egymással, mind pedig a tanárral. A projekt eredménye egy valós tárgyi vagy szellemi produktum, ami egy valóságos vagy szimulált (modellált) folyamaton keresztül jön létre.

Egy projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján lehet csoportosítani:

Jellege szerint:

• folyamatorientált
• eredményorientált
• vegyes projektek

Célterülete szerint:

• technikai projektek
• környezeti nevelési projektek
• gazdaságismereti projektek
• kutatási projektek
• vegyes projektek: az előbbiek vegyített típusai

Tartalma szerint:

• tantervi célokat, tartalmakat, követelményeket feldolgozó projekt (különböző tantárgyak, tantárgyrészek, több tantárgy, stb.)
• tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó projekt
• vegyes projekt: megjelennek benne a tantervi és a tanterven kívüli célok, tartalmak is

Résztvevő tanulók létszáma szerint:

• iskolai szintű projekt: az iskola összes tanulója részt vesz 
• évfolyami szintű projekt: az adott iskola valamelyik évfolyamán tanuló összes osztály vesz részt
• osztályprojekt: egy adott iskolai osztály tanulói vesznek részt
• kiscsoport-projekt: adott osztályon, nagycsoporton belüli kiscsoport (kb. 3-6 fő),
• vegyes csoportú projekt: különböző életkorú, különböző osztályba járó tanulókból áll,
• egyéni projekt

Időstruktúrája szerint:

• folyamatos időtartamú projektek: az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak a tanulók. Lehet:
  • néhány órás,
  • egy napos,
  • többnapos,
  • egyhetes,
  • nagyobb egység
• nem folyamatos időtartamú projektek: megszakítások vannak a feldolgozás során 
• az előbbi kettő variálásával létrejött projekt

Témaválasztás módja szerint:

• pedagógus választja ki a témát/témákat
• pedagógus és tanuló közösen választják ki a témát/témákat
• a tanulók választják ki a témát/témákat

A projektcsoport

A csoportnagyság meghatározza a projektmunka sikeres haladását. Leginkább 3-4 fős, de maximum 6 fős csoportlétszám ajánlott. Ha ennél többen dolgoznak együtt, nagy az esélye annak, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, esetleg egyesek ki is kivonják magukat, rosszabb esetben akár hátráltathatják is az eredményes haladást.

Homogén csoportszervezés esetében a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében közel azonos szinten állnak. Ez a csoportszervezési forma főleg a kooperatív csoportmunkához ajánlott.

Homogén csoportszervezés helyett érdemes inkább a heterogén csoportszervezés mellett dönteni. Ilyenkor a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében jobban eltérnek egymástól. Ennek köszönhetően mindenki a maga erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában, mindemellett az egymástól való tanulás lehetősége is adott.

Ha a tanulók nem tudják teljes önállósággal megszervezni a csoportmunka menetét, akkor előre ki kell alakítani és osztani az adott csoportszerepeket. Ilyen lehet például az irányító, jegyző, rajzoló, prezentáló.

A projektpedagógia előnyei és nehézségei

Érdemes összefoglalni, hogy mik is a projektpedagógia legfőbb jellemzői, amelyek mind előnyei lehetnek a frontális oktatással szemben, illetve hogy milyen nehézségekbe ütközhet az implementálása.

Előnyei:

• Tanár – tanuló közös tevékenységben vesz részt.
• A résztvevők folyamatosan oktatási-nevelési helyzetben vannak.
• Tanár – tanuló interakció és a kommunikációs viszonyok átalakulnak.
• Tanár – tanuló nagyfokú szabadságot kap a célok kiválasztásában, tervezésben, a feladatok végrehajtásának módjában.
• A tanulás szabad és hatékony.
• Megtanítja a tanulókat tanulni.
• Az ismereteket egy valós projektben integrálja.
• Gyakorlati, a hétköznapokban alkalmazható tudás elsajátítását támogatja.
• A érdekes feladatok és az elvégzésükhöz szükséges önállóság motivációt nyújt, a tanuláshoz való viszony átalakul.
• Lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők jól érezzék magukat a tanulási folyamatban.
• Lehetőséget teremt a világ megismerésére, új kapcsolatok kialakítására.
• Támogatja az együttműködési készségek elsajátítását.
• Támogatja a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását.

Nehézségei:

• Jól szervezett időbeosztás szükséges, ami nehezen egyeztethető össze a szokásos szervezeti formákkal.
• Megbontja a hagyományos tantervi keretet.
• Interdiszciplináris jellegénél fogva összemossa a tantárgyi választóvonalakat.
• Új, nem hagyományos értékelési rendszert igényel.

Hol és hogyan hasznosítható mindez?

Ahogy azt korábban is írtuk, a projektpedagógia nem az iskolai követelmények teljesítésére, hanem a való élet kihívásaira készít fel, ezért már gyerekkorban érdemes elkezdeni az alkalmazását, vagyis “megtanulni helyesen tanulni”.

Amennyiben felnőttkorban merül fel az igény, hogy ne csak szikár ismeretet szerezzünk, hanem valós élethelyzetekre építve használjuk ki a projektpedagógia nyújtotta előnyöket, érdemes a felnőttképzési módszertanok felé fordulni. A SKOLL e-learning rendszerei mindkét célcsoport számára megfelelő környezetet biztosít kihasználva az informatika adta előnyöket. A SKOLL-nál hiszünk a kompetencia fejlesztésben, ezt figyelembe véve támogatjuk a képzési igények céllá formálásától kezdve a konkrét informatikai eszközök üzembehelyezéséig akár a teljes folyamatát a képzések szervezésének. Szorgalmas tanulók, professzionális oktatók — egy felhasználóbarát felületen összekötve. Ezt nyújtja a Skoll.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Tanulni sokféleképpen lehet – de hogyan a leghatékonyabb? Van-e egy tökéletes, kidolgozott technika, vagy több tanulási típust kell vegyíteni a legjobb eredmény eléréséhez? Tanuláselméletek és jelentéseik.

Alapfogalmak

Ahhoz, hogy a tanuláselméletek jellemzőit, előnyeit és hátrányait a legkönnyebben megérthessük, tisztában kell lennünk egy-két alapfogalommal. 

Tanuláselmélet

Mik azok a tanuláselméletek?

Ezek az elméletek úgy jöttek létre, hogy megfigyeltük a tanulási formákat: az ösztönös, az irányított tanulást, az utánzást és a komplex, problémamegoldáson alapuló tanulást.

A megfigyelésekből elméletek születtek, az elméletekből pedig gyakorlati alkalmazás vált.

Klasszikus kondicionálás

A klasszikus kondicionálás azt jelenti, hogy két olyan ingert társítunk össze a tanulás folyamata alatt, amelyek között a kezdetben nincsen kapcsolat. Tipikus példa erre a pavlovi reflex. Ivan Pavlov kísérlete során csengővel jelezte a kutyának, hogyha az étel elkészült. Kezdetben a kutya nyáltermelése csak az étel látványára indult be, de később összekapcsolta a csengőszó és az étel látványának ingerét, tehát már a csengőszóra elkezdett a kutya nyált termelni. Tudta: a csengőszó a vacsorát jelenti. 

A klasszikus kondicionálás lett később a behaviorizmus alapja.

Operáns- vagy instrumentális kondicionálás

Az instrumentális kondicionálás elmélete Skinnerhez köthető. Burrhus Frederic Skinner feltevése a büntetésen és a jutalmazáson alapul. Skinner patkánykísérlete során az állatok a kék gomb megnyomásával élelmiszerhez juthattak, míg ha a piros gombot érintették meg, akkor áramütés érte őket. Skinner így az ösztönös viselkedés (ahogy végül Pavlov kutyájának is ösztönössé vált a reakció a csengőszóra) mellett megkülönböztet instrumentális, operatív viselkedést is, amelyeket tudatos gondolkodás előz meg. 

Komplex tanulás

A komplex tanulás több mint asszociációk kialakítása. A tanuló személy ilyenkor problémát old meg, amelyhez többlépéses stratégia szükséges. A stratégiaalkotás során mentálisan képezi le a szituációt: nem a valós térben kísérletezik, hanem fejben alakítja ki a helyzetet, és keresi a lehető legjobb megoldást a problémára.

A tanulás fajtái

Lássuk, hogy mi a tanulás három fő fajtája, amelyekkel a leggyakrabban szembesülhetünk. 

Behaviorizmus

A behaviorizmus, azaz viselkedésalapú értelmezés alapján a tanulással együtt a viselkedés is megváltozik. Egy élőlény (a behavioristák a tanulás folyamatát nem csak emberekre értik) ingerek hatására másképpen viselkedik, mint a tanulás előtt. 

A tanulás során fontos a környezet, hiszen az befolyásolja a viselkedést. A behaviorizmus a klasszikus és az instrumentális kondicionálást használja fel.

A behaviorista tanulás főleg óvodás, általános iskolásokra jellemző, hiszen a gyerekek ebben az életkorban rengeteg viselkedésmintát alakítanak ki. 

Kognitivizmus

A kognitív tanuláselmélet az információfeldolgozás módját, folyamatát vizsgálja. A kognitivizmus

• észlelésre,
• priorizálásra (csak a fontos információk épülnek be a memóriába),
• hosszú távú memória gyakorlására,
• kognitív sémák kialakítására
• és a képességek kialakulására bontja a tanulás folyamatát. 

A kognitivizmus főleg az elméleti tanulást foglalja magában, amely során a tanuló fogalmakat, sémákat, információkat raktároz el, és idéz fel a megfelelő pillanatokban.

Konstruktivizmus

A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulás nem passzív ismeretszerzés, hanem aktív tapasztalás. Azaz a tanuló saját kutatásokkal, saját tapasztalatokkal szerzi az új ismereteket. Ezeket pedig később problémamegoldásra, többlépcsős stratégia alkotására használja fel. A konstruktivizmus által komplex tanulás jön létre. 

Alapelve, hogy ugyanazt az információt, tananyagot máshogyan is lehet értelmezni, tehát az egész tanulási folyamat egy aktív, személyes konstrukció kialakítása.

A tanuláselméletek alkalmazása

Az oktatástervezés életkortól függően, folyamatosan változik.

Míg kezdetben nagy szerepet kap a behaviorizmus, később a passzív tananyagon alapuló kognitivizmus kerül előtérbe, az egyetemen pedig már sok a gyakorlati, konstruktivista elméletre épülő tanóra. 

A nyugati oktatásfejlesztést alapul véve ma már egyre inkább népszerűbbé válik az aktív, konstruktivista tanulás.

Egy szervezet számára fontos, hogy a meglévő ismeretek átadása mellett új információanyagra is szert tegyen, tehát a tanítás során ösztönözze a kollégákat arra, hogy a tananyagot továbbgondolva a vállalati folyamatokat fejlesszék.

A sikeres tanításhoz, illetve a különböző tanuláselméletek alkalmazásához elengedhetetlen egy jó tudásmenedzsment platform – a SKOLL-nál mi pont ezt kínáljuk!

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Tanítóként, tanárként, egyetemi oktatóként vagy éppen egy céges tanfolyam előadójaként, trénereként számos oktatási módszer közül választhatunk. Ebben a posztban csak az általunk legfontosabbnak ítélt pedagógiai módszereket mutatjuk be, amelyek az oktatás során alkalmazhatóak. A hagyományos, tantermi tanítási módszerek mellett természetesen kitérünk ezek e-learning keretében alkalmazható alternatíváira is. 

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszereket többféleképpen is kategorizálhatjuk – lássunk néhány szempontot.

Kik vesznek részt benne?

Az oktatási módszer ebből a szempontból lehet:

• a tanár munkáján alapuló (pl. előadás, magyarázat)
• a tanuló munkáján alapuló (pl. kiselőadás, házi feladat),
• a tanuló és a tanár közös munkáján alapuló (pl. projekt, beszélgetés, megbeszélés, vita).

Milyen szerepe van az oktatás folyamatában?

• új ismeretet átadó módszerek,
• képességeket tanító módszerek,
• rendszerezést és rögzítést segítő módszerek
• szemléletformáló, érzékenyítő módszerek.

Az információ típusa alapján:

• verbális módszerek,
• szemléltető módszerek,
• modern technikát alkalmazó gyakorlati módszerek.

Az oktatási logika iránya szerint:

• induktív megközelítés: az egyedi ismeretből következtetünk általános szabályra, pl. egy számsor esetén, a számokból próbáljuk meg kikövetkeztetni a szabályt.
• és deduktív megközelítés: az általános szabályból következtetünk az egyedire, pl. ha minden veréb tollas és minden tollas madár állat, akkor minden veréb állat.

A tanulási munka irányításának szempontjai alapján:

• tanári dominanciájú módszerek,
• tanár-diák kooperatív módszerek,
• tanulói dominanciájú módszerek.

A posztban az első, tehát a szereplők tevékenysége alapján csoportosítottuk az oktatási módszereket.

A tanár munkáján alapuló oktatási módszerek

Előadás

A magyarázat és az elbeszélés mellett az előadás az oktatás leginkább bevett módszere. Olyan monologikus szóbeli közlési módszer, amely egy téma logikus, részletes kifejtését foglalja magában. Időtartama jellemzően 15 perc és 1,5 óra között van, és a magyarázat, valamint az elbeszélés egyes elemeit is tartalmazhatja.

A hatékony előadás feltételezi a téma alapos ismeretét, és szabad előadásmódját (tehát nem pusztán az anyag felolvasását jelenti).

Felépítése:

• beveztés,
• kifejtés,
• összegzés.

Magyarázat

A magyarázat törvényszerűségek, szabályok, tételek, alapfogalmak megértését elősegítő pedagógiai módszer. A tanulók életkorától függően időtartama 5-10 vagy 20-25 perc.

Típusai:

• Értelmező, interpretatív: fogalmak, terminusok jelentését világítja meg. Jellemző kérdőszavai: Mi? Mit?
• Leíró: struktúrák bemutatása, részletezése, folyamatok levezetése. Kérdőszava: Hogyan?
• Okfeltáró: jelenségek okait mutatja be. Kérdőszava: Miért?

A hatékony magyarázat néhány fontos jellemzője, sajátossága, lényeges eleme:

• szemléletes példák,
• világos, egyszerű, logikus stílus,
• kérdések feltevése a tanulók felé,
• részösszegzések, összefoglalások bekitatása,
• vázlat készítése,
• audiovizuális, illetve interaktív eszközök használata.

Elbeszélés

Az elbeszélés vagy leírás egy konkrét tárggyal vagy témával kapcsolatos információk átadását jelenti. Az előadásnál rövidebb, témája konkrétabb. Ugyanakkor a magyarázattal ellentétben nem ok-okozati összefüggések megvilágítása az elsődleges célja, hanem a hallgatóság képzeletének, érzelmeinek mozgósítása.

Ez a pedagógiai módszer inkább részletes információk átadását jelenti, az adott téma szemléletes bemutatását. Használhatunk tárgyakat, fotókat, hangfelvételeket, film-bejátszásokat, interaktív táblát stb. annak érdekében, hogy az elbeszélést minél élményszerűbbé tegyük. A diákok így képzeletük mozgósítása révén átélhetik az elbeszélés tárgyával összefüggő jelenségeket, folyamatokat.

A tanári munkán nyugvó pedagógiai módszerek a távoktatás és az e-learning területén: a videó streaming

Az előadás, a magyarázat és az elbeszélés kiváltására egyaránt alkalmas a videó streaming. Két fő típusa a szinkron előadás és az aszinkron előadás.

A szinkron előadás tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tanár élőben közvetíti az órát. Vagyis a tanulók láthatják, hallhatják őt, de az is lehetséges, hogy eszköze képernyőjének tartalmát osztja meg a diákokkal.

Az aszinkron előadás ezzel szemben egy már korábban rögzített felvétel közvetítését jelenti az online kurzus során. A szinkron előadással szemben ezt meg is lehet vágni, így egy jóval dinamikusabb, érdekesebb felvétel lesz a végeredmény.

Ezen felül egy animációs videó is praktikus lehet célzott, rövidebb ismeretek/magyarázatok átadására

– ebben az elhangzott narratív információkat rögtön illusztráljuk, akár a témától eltérő, de analogikusan illeszkedő példákkal.

A videostreaming kivitelezésére számos technikai lehetőség érhető el. Ezek közül kettőt korábban már részletesen is bemutattunk. Emellett a fentebb tárgyalt tanítási módszereken túl a szemléltetést is élményszerűbbé tehetjük az itt bemutatott eszközök segítségével.

A tanár és a diák közös munkáján alapuló pedagógiai módszerek

Szemléltetés

A szemléltetés, bemutató, illusztráció vagy demonstráció segíti a téma megértését, logikus rendszerezését, áttekintését, elemzését. Különösen az idegen nyelvek, a művészetek, leginkább a zene, a különböző szakmák elsajátítása során és a természettudományok oktatásánál hasznos ez a tanári módszer.

Fontos, hogy a szemléltetés szervesen kapcsolódjon az előző és ezt követő anyagrészekhez, valamint az alkalmazott oktatási módszerekhez.

A különböző demonstrációs és audiovizuális eszközök használata növeli a szemléltetés hatékonyságát és eredményességét.

A szemléltetés során nagy hangsúlyt kap a tanár és a diákok közötti interakció. A tanulók kérdései, a tanár válaszai segítik a diákokat az összefüggések megértésében, az ismeretek feldolgozásában és elsajátításában.

Megbeszélés

A megbeszélés az egyik legkedveltebb, dialógusokra épülő pedagógiai módszer. A lényege, hogy a tananyag feldolgozása a tanár kérdéseinek segítségével történik. A módszer motiválja a tanulókat, akik a tanár kérdései nyomán, azokra válaszolva maguk fedezik fel az új ismereteket. A tanár számára pedig a folyamatos visszacsatolás, visszajelzés teszi értékessé a megbeszélést. Így pontosan látja, hol tartanak a diákok, és a téma feldolgozásának menetét ehhez igazíthatja

A megbeszélés három kulcseleme:

Strukturálás – a megbeszélés témájának tagolása, a lényeges részek kiemelése, részösszefoglalások a tanulók közreműködésével.

Kérdezés –  a megbeszélés “lelke”, motorja, jó kérdések nélkül nincs eredményes megbeszélés. Kerüljük a sugalmazó, a túl általános, túlságosan bonyolult, a túl nehéz, illetve az eldöntendő kérdéseket.

Visszacsatolás, értékelés – a hatékony oktatás elképzelhetetlen a tanulóknak nyújtott visszajelzések nélkül. Ez többféleképpen is megvalósulhat, röviden is nyugtázhatunk egy helyes választ, de bővebben is indokolhatjuk, melyik része volt helyes és miért.

Vita

A vita a tanítási módszerek közül az egyik legszélesebb körű autonómiát biztosítja a tanulók számára. A vita során a diákok legalább annyi interakciót kezdeményeznek, mint a tanár, és ezek többsége nem a tanár, hanem egymás felé irányul. A vitában álláspontok, vélemények, kijelentések ütköznek.

A vita az ismeretek megszerzése mellett a tanulók kommunikációs képességeit is fejleszti. Tanárként fontos, hogy a vitát mindvégig kézben tartsuk, ugyanakkor a lehetőleg ne lépjünk túl a moderátori szerepen.

Projektmódszer

A projektmódszer legfőbb jellemzője a többi tanítási módszernél sokkal nagyobb önállóság, amit a tanulók számára biztosít. A projekt nem egy anyagrész elsajátításáról, sokkal inkább egy konkrét feladat megoldásáról, egy kézzelfogható eredmény létrehozásáról szól. Emiatt a hagyományos tantárgyi keretek kisebb-nagyobb fellazítását, rugalmas hozzáállást feltételez a tanár részéről. Ez vonatkozik a tanár-diák viszonyra is.

A projektmódszer során az ismeretek megszerzése indirekten történik, mintegy mellékterméke a projekt folyamatának. A projektmódszer tehát nem magát a tanulást helyezi a középpontba, sokkal inkább a tanuló érdeklődéséből és motivációjából indul ki.

A tanár és a diák közös munkáján alapuló pedagógiai módszerek a távoktatás és az e-learning területén

Online konzultáció

Mint említettük, a folyamatos visszacsatolás szerepe kulcsfontosságú – a távoktatás keretein belül a személyes interakciók lehetséges hiánya miatt ez fokozottan igaz. Az online konzultáció ideális megoldás a tanulók munkájának értékelésére, illetve annak felmérésére, hogy hol tartanak a tananyagban. Lehetőséget ad a homályos vagy nehezebben érthető anyagrészek átbeszélésére is.

Azoknak, akik a közeljövőben terveznek áttérni az online oktatásra, hasznos lehet korábbi blogposztunk ebben a témában.

A tanuló munkáján alapuló oktatási módszerek

Tanulói kiselőadás

A tanulói kiselőadás egy olyan didaktikai módszer, amelynek során egy rövid időre a tanár szerepét az egyik tanuló veszi át. Az előadást tartó tanuló az ismeretanyag elsajátításán túl beletanul a könyvtári és internetes kutatásba is. Emellett prezentációs tapasztalatokkal is gazdagodik. Megfelelő tanári támogatással ez a pedagógiai módszer a többi tanuló számára is hasznos lehet, éppen úgy profitálhatnak belőle, mint a tanár előadásaiból.

Házi feladat

Az egyik leghagyományosabb tanítási módszer, amely a tanítási órák között a diák otthoni munkájára helyezi a hangsúlyt. Ideális esetben az órán a tanuló elsajátít minden olyan ismeretet, ami a házi feladat megoldásához szükséges. Ilyenkor a házi feladat elmélyíti a megszerzett tudást.

A házi feladatot ugyanakkor sok kritika is éri. Gyakori ellenérv vele szemben, hogy túlságosan megnöveli a tanulásra fordított időt. Továbbá bírálói szerint elmélyíti a tanulók közötti különbségeket, mivel az otthoni körülmények döntő szerepet kapnak a házi feladat elkészítése során.

A tanuló munkáján alapuló pedagógiai módszerek a távoktatás és az e-learning területén

Az anyagrész önálló feldolgozása ellenőrző feladatok segítségével

A tanár által kijelölt és az interneten elérhetővé tett anyagrészt a tanuló a saját számítógépe előtt ülve önállóan sajátítja el. Az ismeretek ellenőrzését és elmélyítését a tanártól kapott ellenőrző feladatok, tesztek teszik hatékonyabbá. Előnye, hogy e-mail kapcsolat is elegendő a kivitelezéséhez. Hátránya is ebből adódik: rendkívül korlátozott a tanár és a tanuló között létrejövő interakciók száma és intenzitása. Erre lehet megoldás, ha e-mail helyett egy e-learning keretrendszert, azaz LMS-t használunk az oktatáshoz

Önálló, a tanuló munkájára, megfigyeléseire, kutatásaira támaszkodó tanulás

A tanár által megadott témakörök feldolgozása kutatások és egyéb tevékenységek során. A tanulók a tanár irányításával, de alapvetően önállóan dolgoznak. A tanulás kereteit ilyenkor sokkal inkább a tanulók szabják meg,  folyamatát ők szabályozzák. Ez a tanulási forma feltételezi a tanárszerep bizonyos fokú újragondolását, jelentőségének csökkentését. Valamint ezzel párhuzamosan a tanulók autonóm, önszabályozott attitűdjét.

Az online tanulás, az e-learning világát ugyanakkor számos tévhit övezi. Ebben a posztban ezek közül hármat cáfolunk meg.

Te is ismersz egy jól működő oktatási módszert? Írd meg nekünk!