Nyitott végű feladatok: Csoportosításuk, előnyeik (példákkal)

Posted

Nyitott végű kérdés
Sharing is sexy!

Az értékelés a pedagógiában kiemelt jelentőséggel bír. Ily módon lehetséges megvizsgálni, hogy a tanulók tudása mennyire van összhangban a tervezett célokkal és követelményekkel. Ebben pedig a pedagógia mérés módszertana és területe ad fogódzkodót a pedagógusoknak ahhoz, hogy szabályszerűen ellenőrizzék, értékeljék és mérjék a tanulók haladását és fejlődését. 

A különböző teszt-és feladatírás éppen ezért szigorú metodikai szabályokat kell hogy kövessen. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mik is azok a nyitott végű feladatok, milyen jellemzőik vannak, illetve példákkal is segítjük a leendő feladatírókat.

Feladatírás a pedagógiában

Alapvetően a tanterv határozza meg a tanulótól elvárható tudás és tananyag követelményeit. Jellemzően úgy alakítják ki őket, hogy összekapcsolja a célokat a tanulási eredménnyel és támogassa a cél és az eredmény megfelelését.

Éppen emiatt a feladatírónak szükséges tudnia, hogy az adott feladat alkalmas-e a tananyagtartalom megfelelő műveleti szintű gyakoroltatására, fejlesztésére, mérésére. 

A tanuló 3 szinten képes felhasználni és alkalmazni modellként a szükséges tananyagot egy feladatmegoldás során:

  1. felismerés
  2. értelmezés
  3. alkalmazás egy probléma megoldásában.

A Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia meghatározta a lehetséges feladat szinteket a kognitív követelmények és az értelmi fejlődés szintjeire leképezve.

  • Ismeret szintű gondolkodási szint: tananyag felismerése, felidézése, emlékezés
    Pl: Válaszd ki a metafora definícióját!
  • Megértés szintű gondolkodási szint: tananyag értelmezése, saját szavakkal történő leírása, interpretálása
    Pl: Az alábbi példák közül melyik metafora?
  • Alkalmazás szintű gondolkodási szint: tananyag felhasználása egy problémamegoldásban
    Pl: Írj egy metaforát az alábbi kifejezések felhasználásával!

Magasabb rendű műveletek:

  • Analízis szintű gondolkodási szint: tananyag használata elemzéshez, a lényeges elemek, struktúrák feltárásához, motívumok értelmezéséhez
    Pl: Miben különbözik a metafora a hasonlattól?
  • Szintézis szintű gondolkodási szint: tananyag használata egyéni és eredeti produktumok létrehozásához
    Pl: Párosítsd össze a két oldal kifejezéseit, hogy egy metaforát kapj!
  • Értékelés szintű gondolkodási szint: tananyag használata vélemény és ítéletalkotáshoz a saját értékrend alapján
    Pl: Az alábbi példák közül melyik a metafora és melyik a hasonlat? Miért?

A fentieknek megfelelően a feladatok írása során mérlegelni kell, hogy mely követelményt tudja hatékonyan mérni egy-egy feladattípus, illetve melyet nem. A továbbiakban bemutatjuk a követelmények feladatokká alakításának a kérdés és a válasz típus alapján történő módszerét: a zárt és nyíltvégű feladatok közötti különbségeket.

Nyitott végű feladatok

Zárt vs. nyitott végű feladatok

A zártvégű feladatokat hívhatnánk feleletválasztó feladatoknak is, ebben az esetben ugyanis a megoldás — egyben vagy akár több részletben — szerepel a már megadott választási lehetőségek között, amit a tanulónak fel kell ismernie és helyesen ki kell választania. Ilyenkor tehát a válaszadás elemei adottak, illetve egy e-learning rendszerben a kiértékelés lehet automatikus.

Típusai:

  • Választás: megoldás helyessége, eldöntendő kérdés, egy jó válasz, több jó válasz, egy az egyhez vagy többszörös illesztés
  • Sorképzés: mennyiségi, egyéb logikai
  • Összehasonlítás: relációválasztás

Ezzel szemben a nyílt vagy nyitott végű feladatoknál — amiket hívhatnánk akár feleletalkotó feladatoknak is  — nem szerepel a helyes megoldás, hanem a tanulónak kell azt vagy röviden, vagy hosszabb — szöveges vagy egyéb — formában megadnia, kifejtenie. Ilyenkor tehát a válaszadás csakis önállóan alkotott elemekkel történik. 

Nézzük meg pontosan milyen nyitott végű feladatok vannak és hogyan lehet ezeket csoportosítani.

Nyitott végű feladatok csoportosítása

A nyíltvégű feladattípusokat a válasz kódja és a válasz hossza szempontjából lehet csoportosítani.

A válaszkód lehet:

  • Verbális: szó, mondat vagy szöveges válasz
  • Numerikus: szám, számok felsorolása vagy számítások
  • Vizuális: rajz, ábrázolás, szerkesztés
  • Formális: jel kiegészítés, egyenletek, bizonyítások

A válasz hosszúsága alapján — már kiegészítve a fenti válaszkódokkal:

  • Rövid válasz — célja: ismeret
    • Egy szó (tulajdonnév vagy egyéb szó) kiegészítés
    • Egy szám kiegészítés
    • Rajz kiegészítés
    • Jel, szimbólum kiegészítés
  • Hosszú válasz — célja: ismeret, megértés, alkalmazás
    • Egy mondat vagy verbális felsorolás
    • Számok felsorolása
    • Ábrázolás
    • Összefüggések, egyenletek
  • Összefüggő válasz — célja: megértés, alkalmazás
    • Több összefüggő mondat, esszé
    • Számítások
    • Szabálykövető ábrázolás, szerkesztés
    • Folyamatok, bizonyítások

Mint az látható, mind a zárt, mind pedig a nyitott végű feladatok esetében sokféle feladattípus fordulhat elő, emiatt változatos mérőeszköznek tekinthetők. Míg a zárt végű feladatok főleg az ismeret és a megértés műveleti szintjének fejlesztését segíti, addig a nyílt végű feladatok a megértés, alkalmazás és a magasabb rendű műveleti szintben fejlesztenek.

nyílt végű feladatok

Példák nyitott végű feladatokra

  • Kitől származik az alábbi vers idézet?
  • Add meg a hiányzó mássalhangzókat!
  • Mikor volt a nándorfehérvári csata?
  • Egészítsd ki a következő mondatot!
    A sebesség a(z) ………………… és a(z) ………………… hányadosa.
  • Írd le a fotoszintézis fogalmát!
  • Sorold fel a sejt részeit!
  • Rajzold le a szinuszgörbét!
  • Oldd meg a következő egyenletet és ellenőrizd is!
  • Jellemezd az ókori görög társadalmat!

A nyitott végű feladatok alkalmazása

Amennyiben feladatíróként részletesebb tudásra, gyakorlásra vagy tapasztalatra van szükséged, érdemes megnézned a SKOLL által nyújtott e-learning képzésmenedzsment rendszert, amelyben:

  • A kurzusok szervezése
  • A tananyagok lejátszása
  • A riportok megtekintése
  • És a vizsgák lebonyolítása mind egyetlen platform részeként valósíthatók meg.

Tananyagaink készítése során kiemelt figyelmet szentelünk az önellenőrzés, gyakorlás és vizsgázás különböző módszertanaira, hogy valódi tudást szerezzenek a tanulók képzéseik során.

 

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

    Tetszett a cikk? Szeretnél a témában ingyenesen tovább tanulni?

    Akkor iratkozz fel, és küldünk egy e-mailt, ha díjmentes, online kurzust indítunk!

    0% spam, 100% online oktatás.

    A feliratkozással elfogadod az adatkezelési tájékoztatót.

    SKOLL

    A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik. Több mint 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.

    SKOLL Learning Technologies Kft.

    Sharing is sexy!