Az értékelés a pedagógiában kiemelt jelentőséggel bír. Ily módon lehetséges megvizsgálni, hogy a tanulók tudása mennyire van összhangban a tervezett célokkal és követelményekkel. Ebben pedig a pedagógia mérés módszertana és területe ad fogódzkodót a pedagógusoknak ahhoz, hogy szabályszerűen ellenőrizzék, értékeljék és mérjék a tanulók haladását és fejlődését.
A különböző teszt-és feladatírás éppen ezért szigorú metodikai szabályokat kell hogy kövessen. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mik is azok a nyitott végű feladatok, milyen jellemzőik vannak, illetve példákkal is segítjük a leendő feladatírókat.
Alapvetően a tanterv határozza meg a tanulótól elvárható tudás és tananyag követelményeit. Jellemzően úgy alakítják ki őket, hogy összekapcsolja a célokat a tanulási eredménnyel és támogassa a cél és az eredmény megfelelését.
Éppen emiatt a feladatírónak szükséges tudnia, hogy az adott feladat alkalmas-e a tananyagtartalom megfelelő műveleti szintű gyakoroltatására, fejlesztésére, mérésére.
A tanuló 3 szinten képes felhasználni és alkalmazni modellként a szükséges tananyagot egy feladatmegoldás során:
A Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia meghatározta a lehetséges feladat szinteket a kognitív követelmények és az értelmi fejlődés szintjeire leképezve.
Magasabb rendű műveletek:
A fentieknek megfelelően a feladatok írása során mérlegelni kell, hogy mely követelményt tudja hatékonyan mérni egy-egy feladattípus, illetve melyet nem. A továbbiakban bemutatjuk a követelmények feladatokká alakításának a kérdés és a válasz típus alapján történő módszerét: a zárt és nyíltvégű feladatok közötti különbségeket.
Zárt vs. nyitott végű feladatok
A zártvégű feladatokat hívhatnánk feleletválasztó feladatoknak is, ebben az esetben ugyanis a megoldás — egyben vagy akár több részletben — szerepel a már megadott választási lehetőségek között, amit a tanulónak fel kell ismernie és helyesen ki kell választania. Ilyenkor tehát a válaszadás elemei adottak, illetve egy e-learning rendszerben a kiértékelés lehet automatikus.
Típusai:
Ezzel szemben a nyílt vagy nyitott végű feladatoknál — amiket hívhatnánk akár feleletalkotó feladatoknak is — nem szerepel a helyes megoldás, hanem a tanulónak kell azt vagy röviden, vagy hosszabb — szöveges vagy egyéb — formában megadnia, kifejtenie. Ilyenkor tehát a válaszadás csakis önállóan alkotott elemekkel történik.
Nézzük meg pontosan milyen nyitott végű feladatok vannak és hogyan lehet ezeket csoportosítani.
A nyíltvégű feladattípusokat a válasz kódja és a válasz hossza szempontjából lehet csoportosítani.
A válaszkód lehet:
A válasz hosszúsága alapján — már kiegészítve a fenti válaszkódokkal:
Mint az látható, mind a zárt, mind pedig a nyitott végű feladatok esetében sokféle feladattípus fordulhat elő, emiatt változatos mérőeszköznek tekinthetők. Míg a zárt végű feladatok főleg az ismeret és a megértés műveleti szintjének fejlesztését segíti, addig a nyílt végű feladatok a megértés, alkalmazás és a magasabb rendű műveleti szintben fejlesztenek.
Példák nyitott végű feladatokra
Amennyiben feladatíróként részletesebb tudásra, gyakorlásra vagy tapasztalatra van szükséged, érdemes megnézned a SKOLL által nyújtott e-learning képzésmenedzsment rendszert, amelyben:
Tananyagaink készítése során kiemelt figyelmet szentelünk az önellenőrzés, gyakorlás és vizsgázás különböző módszertanaira, hogy valódi tudást szerezzenek a tanulók képzéseik során.
Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!
Mivel foglalkozunk?
A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik. Több mint 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.
Lapozz cikkeink között az alábbi gombok segítségével: