A pedagógia egy úgymond multidiszciplináris tudomány, vagyis folytonos önfejlődést és aktív önfejlesztést igényel — emiatt pedig különböző szakmódszertanok és tantárgypedagógiák fejlődtek ki.
Az oktatás során a szakemberek felismerték annak az igényét, hogy az előre meghatározott tanulási utak helyett mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy kiválaszthassa a számára leginkább megfelelő egyéni tanulási módszereket, ezzel biztosítva a motivált, egész életre szóló tanulást.
A projektpedagógia egy olyan oktatói stratégia, amiben átalakul a tanítás-tanulás folyamata, az egyes projektfeladatok célja pedig az, hogy olyan életszerű helyzetet teremtsenek, amelyekkel a tanulók majd később, felnőttként a munka világában végül találkozni fognak — vagy akár már találkoztak is.
A projektpedagógia célja
A folyamatos fejlődésnek köszönhetően sok folyamat van változóban az oktatásban, legyen szó akár az iskola társadalmi környezetéről vagy akár a képzés mögöttes rendszeréről.
Manapság már nem lehet a 10, sőt, az 5 évvel ezelőtti módszertannal sem hatékonyan oktatni.
A frontális oktatás során a tanulók ugyanazokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és ütemben, párhuzamosan sajátítják el a tananyagot.
Ezzel szemben a projektpedagógia célkitűzése a konstruktív életvezetés, vagyis egy olyan irányított nevelési folyamat kialakítása, amiben megvalósul mind a közösség, mind az egyéni fejlesztés — az értékközvetítés válik a nevelés lényegévé. Alkalmazáskor kialakul a tanulókban az önismeret, önellenőrzés (self-assessment), valamint a társas értékelésre (peer-assessment) való törekvés is.
A projektoktatás, mint oktatási stratégia kitágítja az iskolai kereteket és tevékenységorientált iskolamodellt követ. A tanulók felelősekké válnak a saját tanulásukért. A projektmódszer támogatja a tanulókat abban, hogy ők maguk határozzák meg a tanulási szükségleteiket és a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokat.
Az egyéni tanulás szorosan összekapcsolódik a társas tanulással, tehát fejleszti és támogatja a tanulókkal és a tanárokkal való együttműködést is. Ezáltal a tanuló képessé válik a problémák megértésére, és a szerzett tudást más élethelyzetekben is képes lesz alkalmazni.
A projekt tehát egy olyan projektvezetési módszert alkalmazó fejlesztés, ami több résztvevő együttműködésével valósul meg és határozott ideig tart, nagy hangsúlyt fektetve a tervezés, szervezés és végrehajtás összehangolására, valamint a szellemi, fizikai és anyagi eszközök mozgósítására.
A projektpedagógia fő jellemzői
A projektpedagógia egy olyan új, projektorientált, integratív oktatási stratégia, amely a “tanulás tanulását” célozza meg, ahol a tanulás és a cselekvőképesség fejlesztése szorosan összefüggnek, a szerzett ismeretek pedig nem szoríthatók határok — pontosabban tantárgyi ismeretek — közé. Nem támogatja a merev iskolai órarendek és szervezési sémák fenntartását.
Célközpontúságának köszönhetően a sajátos célok elérését a valós életből vett példákon keresztül, természetes tanulási környezetben teszi lehetővé, ezzel segítve egy komplex szemléletmód kialakítását és motiválja a további célok megvalósítását.
A projektpedagógia egyik fő jellemzője, hogy nem feladat-, hanem problémacentrikus.
A projekt megvalósításának lépései:
- Tervezés
- Szervezés
- Kivitelezés
- Értékelés
A projekten dolgozó tanulóknak tudniuk kell értékelni a jelen helyzetet, majd egy jövőbeli állapotot kitűzve meg kell határozniuk a célt és az elérésének az útját. A tanár megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló számára.
A tanulók önállóan és célirányosan mérlegelnek és hoznak döntéseket: kijelölik a célhoz vezető lépéseket, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, megosztják a munkát maguk között. Nem elszenvedik, hanem aktívan megélik a munkafolyamatot, aminek minden fázisában felelős személyként élnek a döntési jogaikkal és vállalják az ezzel járó felelősséget.
A projektek valóságos és természetes tanulási folyamat létrejöttét teszik lehetővé. A pedagógus és a tanulók közös együttműködésén alapuló munka pedig lehetőséget ad arra, hogy a diákok belső motiváltságból tanuljanak és önálló döntéseket hozzanak. Az életszerű, praktikus, mindennapi problémákon alapuló tanulás a tanuló kezdeményezésére, javaslatára születik.
A pedagógiai projekt ismérvei
A pedagógiai projekt a differenciálás eszköze, ami mindig egy komplex, alkotó jellegű megismerési-cselekvési egysége a tanulóknak, akik partneri együttműködésben vannak mind egymással, mind pedig a tanárral. A projekt eredménye egy valós tárgyi vagy szellemi produktum, ami egy valóságos vagy szimulált (modellált) folyamaton keresztül jön létre.
Egy projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján lehet csoportosítani:
Jellege szerint:
- folyamatorientált
- eredményorientált
- vegyes projektek
Célterülete szerint:
- technikai projektek
- környezeti nevelési projektek
- gazdaságismereti projektek
- kutatási projektek
- vegyes projektek: az előbbiek vegyített típusai
Tartalma szerint:
- tantervi célokat, tartalmakat, követelményeket feldolgozó projekt (különböző tantárgyak, tantárgyrészek, több tantárgy, stb.)
- tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó projekt
- vegyes projekt: megjelennek benne a tantervi és a tanterven kívüli célok, tartalmak is
Résztvevő tanulók létszáma szerint:
- iskolai szintű projekt: az iskola összes tanulója részt vesz
- évfolyami szintű projekt: az adott iskola valamelyik évfolyamán tanuló összes osztály vesz részt
- osztályprojekt: egy adott iskolai osztály tanulói vesznek részt
- kiscsoport-projekt: adott osztályon, nagycsoporton belüli kiscsoport (kb. 3-6 fő),
- vegyes csoportú projekt: különböző életkorú, különböző osztályba járó tanulókból áll,
- egyéni projekt
Időstruktúrája szerint:
- folyamatos időtartamú projektek: az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak a tanulók. Lehet:
- néhány órás,
- egy napos,
- többnapos,
- egyhetes,
- nagyobb egység
- nem folyamatos időtartamú projektek: megszakítások vannak a feldolgozás során
- az előbbi kettő variálásával létrejött projekt
Témaválasztás módja szerint:
- pedagógus választja ki a témát/témákat
- pedagógus és tanuló közösen választják ki a témát/témákat
- a tanulók választják ki a témát/témákat
A projektcsoport
A csoportnagyság meghatározza a projektmunka sikeres haladását. Leginkább 3-4 fős, de maximum 6 fős csoportlétszám ajánlott. Ha ennél többen dolgoznak együtt, nagy az esélye annak, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, esetleg egyesek ki is kivonják magukat, rosszabb esetben akár hátráltathatják is az eredményes haladást.
Homogén csoportszervezés esetében a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében közel azonos szinten állnak. Ez a csoportszervezési forma főleg a kooperatív csoportmunkához ajánlott.
Homogén csoportszervezés helyett érdemes inkább a heterogén csoportszervezés mellett dönteni. Ilyenkor a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében jobban eltérnek egymástól. Ennek köszönhetően mindenki a maga erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában, mindemellett az egymástól való tanulás lehetősége is adott.
Ha a tanulók nem tudják teljes önállósággal megszervezni a csoportmunka menetét, akkor előre ki kell alakítani és osztani az adott csoportszerepeket. Ilyen lehet például az irányító, jegyző, rajzoló, prezentáló.
A projektpedagógia előnyei és nehézségei
Érdemes összefoglalni, hogy mik is a projektpedagógia legfőbb jellemzői, amelyek mind előnyei lehetnek a frontális oktatással szemben, illetve hogy milyen nehézségekbe ütközhet az implementálása.
Előnyei:
- Tanár – tanuló közös tevékenységben vesz részt.
- A résztvevők folyamatosan oktatási-nevelési helyzetben vannak.
- Tanár – tanuló interakció és a kommunikációs viszonyok átalakulnak.
- Tanár – tanuló nagyfokú szabadságot kap a célok kiválasztásában, tervezésben, a feladatok végrehajtásának módjában.
- A tanulás szabad és hatékony.
- Megtanítja a tanulókat tanulni.
- Az ismereteket egy valós projektben integrálja.
- Gyakorlati, a hétköznapokban alkalmazható tudás elsajátítását támogatja.
- A érdekes feladatok és az elvégzésükhöz szükséges önállóság motivációt nyújt, a tanuláshoz való viszony átalakul.
- Lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők jól érezzék magukat a tanulási folyamatban.
- Lehetőséget teremt a világ megismerésére, új kapcsolatok kialakítására.
- Támogatja az együttműködési készségek elsajátítását.
- Támogatja a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását.
Nehézségei:
- Jól szervezett időbeosztás szükséges, ami nehezen egyeztethető össze a szokásos szervezeti formákkal.
- Megbontja a hagyományos tantervi keretet.
- Interdiszciplináris jellegénél fogva összemossa a tantárgyi választóvonalakat.
- Új, nem hagyományos értékelési rendszert igényel.
Hol és hogyan hasznosítható mindez?
Ahogy azt korábban is írtuk, a projektpedagógia nem az iskolai követelmények teljesítésére, hanem a való élet kihívásaira készít fel, ezért már gyerekkorban érdemes elkezdeni az alkalmazását, vagyis “megtanulni helyesen tanulni”.
Amennyiben felnőttkorban merül fel az igény, hogy ne csak szikár ismeretet szerezzünk, hanem valós élethelyzetekre építve használjuk ki a projektpedagógia nyújtotta előnyöket, érdemes a felnőttképzési módszertanok felé fordulni. A SKOLL e-learning rendszerei mindkét célcsoport számára megfelelő környezetet biztosít kihasználva az informatika adta előnyöket. A SKOLL-nál hiszünk a kompetencia fejlesztésben, ezt figyelembe véve támogatjuk a képzési igények céllá formálásától kezdve a konkrét informatikai eszközök üzembehelyezéséig akár a teljes folyamatát a képzések szervezésének. Szorgalmas tanulók, professzionális oktatók — egy felhasználóbarát felületen összekötve. Ezt nyújtja a Skoll.
Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!
