Tanulni sokféleképpen lehet – de hogyan a leghatékonyabb? Van-e egy tökéletes, kidolgozott technika, vagy több tanulási típust kell vegyíteni a legjobb eredmény eléréséhez? Tanuláselméletek és jelentéseik.
Alapfogalmak
Ahhoz, hogy a tanuláselméletek jellemzőit, előnyeit és hátrányait a legkönnyebben megérthessük, tisztában kell lennünk egy-két alapfogalommal.
Tanuláselmélet
Mik azok a tanuláselméletek?
Ezek az elméletek úgy jöttek létre, hogy megfigyeltük a tanulási formákat: az ösztönös, az irányított tanulást, az utánzást és a komplex, problémamegoldáson alapuló tanulást.
A megfigyelésekből elméletek születtek, az elméletekből pedig gyakorlati alkalmazás vált.
Klasszikus kondicionálás
A klasszikus kondicionálás azt jelenti, hogy két olyan ingert társítunk össze a tanulás folyamata alatt, amelyek között a kezdetben nincsen kapcsolat. Tipikus példa erre a pavlovi reflex. Ivan Pavlov kísérlete során csengővel jelezte a kutyának, hogyha az étel elkészült. Kezdetben a kutya nyáltermelése csak az étel látványára indult be, de később összekapcsolta a csengőszó és az étel látványának ingerét, tehát már a csengőszóra elkezdett a kutya nyált termelni. Tudta: a csengőszó a vacsorát jelenti.
A klasszikus kondicionálás lett később a behaviorizmus alapja.
Operáns- vagy instrumentális kondicionálás
Az instrumentális kondicionálás elmélete Skinnerhez köthető. Burrhus Frederic Skinner feltevése a büntetésen és a jutalmazáson alapul. Skinner patkánykísérlete során az állatok a kék gomb megnyomásával élelmiszerhez juthattak, míg ha a piros gombot érintették meg, akkor áramütés érte őket. Skinner így az ösztönös viselkedés (ahogy végül Pavlov kutyájának is ösztönössé vált a reakció a csengőszóra) mellett megkülönböztet instrumentális, operatív viselkedést is, amelyeket tudatos gondolkodás előz meg.
Komplex tanulás
A komplex tanulás több mint asszociációk kialakítása. A tanuló személy ilyenkor problémát old meg, amelyhez többlépéses stratégia szükséges. A stratégiaalkotás során mentálisan képezi le a szituációt: nem a valós térben kísérletezik, hanem fejben alakítja ki a helyzetet, és keresi a lehető legjobb megoldást a problémára.
A tanulás fajtái
Lássuk, hogy mi a tanulás három fő fajtája, amelyekkel a leggyakrabban szembesülhetünk.
Behaviorizmus
A behaviorizmus, azaz viselkedésalapú értelmezés alapján a tanulással együtt a viselkedés is megváltozik. Egy élőlény (a behavioristák a tanulás folyamatát nem csak emberekre értik) ingerek hatására másképpen viselkedik, mint a tanulás előtt.
A tanulás során fontos a környezet, hiszen az befolyásolja a viselkedést. A behaviorizmus a klasszikus és az instrumentális kondicionálást használja fel.
A behaviorista tanulás főleg óvodás, általános iskolásokra jellemző, hiszen a gyerekek ebben az életkorban rengeteg viselkedésmintát alakítanak ki.
Kognitivizmus
A kognitív tanuláselmélet az információfeldolgozás módját, folyamatát vizsgálja. A kognitivizmus
- észlelésre,
- priorizálásra (csak a fontos információk épülnek be a memóriába),
- hosszú távú memória gyakorlására,
- kognitív sémák kialakítására
- és a képességek kialakulására bontja a tanulás folyamatát.
A kognitivizmus főleg az elméleti tanulást foglalja magában, amely során a tanuló fogalmakat, sémákat, információkat raktároz el, és idéz fel a megfelelő pillanatokban.
Konstruktivizmus
A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulás nem passzív ismeretszerzés, hanem aktív tapasztalás. Azaz a tanuló saját kutatásokkal, saját tapasztalatokkal szerzi az új ismereteket. Ezeket pedig később problémamegoldásra, többlépcsős stratégia alkotására használja fel. A konstruktivizmus által komplex tanulás jön létre.
Alapelve, hogy ugyanazt az információt, tananyagot máshogyan is lehet értelmezni, tehát az egész tanulási folyamat egy aktív, személyes konstrukció kialakítása.
A tanuláselméletek alkalmazása
Az oktatástervezés életkortól függően, folyamatosan változik.
Míg kezdetben nagy szerepet kap a behaviorizmus, később a passzív tananyagon alapuló kognitivizmus kerül előtérbe, az egyetemen pedig már sok a gyakorlati, konstruktivista elméletre épülő tanóra.
A nyugati oktatásfejlesztést alapul véve ma már egyre inkább népszerűbbé válik az aktív, konstruktivista tanulás.
Egy szervezet számára fontos, hogy a meglévő ismeretek átadása mellett új információanyagra is szert tegyen, tehát a tanítás során ösztönözze a kollégákat arra, hogy a tananyagot továbbgondolva a vállalati folyamatokat fejlesszék.
A sikeres tanításhoz, illetve a különböző tanuláselméletek alkalmazásához elengedhetetlen egy jó tudásmenedzsment platform – a SKOLL-nál mi pont ezt kínáljuk!
Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!
