Az otthoni tanulás elterjedésével új memóriafejlesztő gyakorlatok is kialakultak, amelyek segítenek feldobni és hatékonyabbá tenni a tanulást. Cikkünkben 5 neuroedukációs memóriagyakorlatot mutatunk be!

Technikák a memória fejlesztésére

Gyakran küzdenünk kell azért, hogy bizonyos dolgokra emlékezzünk. Ez lehet azért, mert csökken a figyelmünk, vagy mert túlteng körülöttünk az információ, és ez leterheli az agyunkat. De pusztán az is előfordulhat, hogy nem tanítottak meg nekünk olyan felidézési technikákat, amelyek valóban működnek. Bármi legyen is az oka, az már beigazolódni látszik, hogy a régimódi módszerek – mint például a szokványos memorizálás – nem eredményeznek elég hatékony tanulást. Itt az ideje, hogy modernebb módszerekkel támogassuk memóriánkat az információk gyors és hosszú távú tárolásában, ezzel segítve a hatékony tanulást. Ahhoz, hogy kiaknázzuk agyunk hihetetlen képességeit, felvázolunk néhány memóriafejlesztő technikát, amelyek átalakítják a tanulási és tudásmegtartási szokásainkat.

Hatékony memóriarendszerek létrehozása emlékezést segítő technikákkal

Az évek során számos oktatási irányzat és akadémiai diskurzus határozott meg ajánlott tanulási módokat, felidézési technikákat és emlékezést segítő megoldásokat. Bár ezek valóban követendő módszerek, gyakran túl összetettek és mereven strukturáltak ahhoz, hogy hatékonyan segítsék a mai világban felmerülő, széles körű oktatási szükségleteket.

Épp ezért nem is lehet egyetlen jó megoldást, minden helyzetre adaptálható memóriagyakorlatot megnevezni.

Ennek felismerése nyomán jött létre az úgynevezett neuroedukáció az idegtudomány, a pedagógia és az oktatáspszichológia ötvözeteként. A neuroedukáció azzal foglalkozik, hogy feltárja az agy tanulásának bonyolult működését, és ezen keresztül optimális tanulási-tanítási módszereket dolgozzon ki, amelyek a legtöbbet hozzák ki az agy tudásteremtő és tudásmegőrző képességéből. Az így kialakult, idegtudományos alapon nyugvó technikák a tudományág fejlődésével és az agy tanulási folyamatának mélyebb megértésével együtt folyamatosan fejlődnek, és egyre távolabb kerülnek a régimódi memorizálás módszerétől.

A neuroedukáció célja olyan tanulási gyakorlatok kialakítása, amelyek felkeltik és fenntartják a figyelmet, javítják a tanulás hatékonyságát, és fejlesztik a hosszú távú memóriát.

5 neuroedukációs gyakorlat a hatékony és hosszú távú tanulásért

Mivel a tudás megszilárdítása nagymértékben függ a figyelemtől, ezért olyan gyakorlatokat érdemes végezni tanulásképp, amelyek egyidejűleg fejlesztik a memóriát és fenntartják a figyelmet. A következő lista 5 neuroedikációs memóriafejlesztő technikát tartalmaz, valamint ötleteket az oktatási keretek között történő felhasználására.

1. Mások tanítása

Egy másik személy tanítása nagymértékben elősegíti a tudás megszerzését és hosszú távú megtartását. Ez a módszer arra ösztönzi a tanulókat, hogy fordítsák figyelmüket az anyag alapos megértésére, és komplex kognitív feldolgozási folyamatot indít el a tanításra való felkészülés során. Ahhoz ugyanis, hogy az adott tananyagot a tanulók átadhassák társaiknak, először pontosan meg kell érteniük, majd le kell fordítaniuk egyszerűbb kifejezésekre, hogy el tudják magyarázni. Mások tanítása egy élő visszajelzési hurkot hoz létre, hiszen a hallgatóság kérdéseket tehet fel, és további információkat kérhet azokhoz a részekhez, amelyek még nem világosak a számára, ezzel mélyítve az ismereteket mind a tanító, mind a hallgató számára.

Felhasználás

• Prezentációs projektek: a tanár megbízza a tanulókat, hogy nézzenek utána különféle témáknak, készítsenek belőlük prezentációt, és tartsanak róluk előadást a társaiknak.
• Társak tanítása: a tanár párokat hoz létre a diákokból, a pár egyik tagja a tanító, a másik a tanuló. A tanár szerepű tanulónak egy adott témát kell elmagyarázni a társának. Az optimális eredmény érdekében javasolt ezt követően szerepet cserélni a párok között.

2. Tapasztalatszerzés

A tapasztalati tanulás és az aktív részvétel megkönnyíti a tanulók számára megértést és az ismeretek megszilárdulását a memóriában. Ezek a gyakorlatok jellemzően különféle szenzoros élményeket foglalnak magukban, lehetővé téve a tanulók számára, hogy fizikailag kölcsönhatásba lépjenek a tananyaggal, ami erősebb idegi kapcsolatok kialakítását és mélyebb kognitív feldolgozást eredményez. Mivel ezek a gyakorlati tevékenységek igénybe veszik az érzékszerveket, ezért lekötik a tanulók figyelmét, és lehetővé teszik számukra a különböző készségek, például a problémamegoldás és a kritikai gondolkodás gyakorlását, amelyek hosszú távon tovább fokozzák a tanulás hatékonyságát.

Felhasználás

• Kísérletek: a tanár az elméleti ismereteket kísérleteken keresztül mutatja be, így adva lehetőséget a tanulóknak a reakciók és eredmények megfigyelésére.
• Modellezés: a tanár olyan fizikai modelleket hoz létre, amelyek különböző fogalmakat vagy struktúrákat szemléltetnek, ezzel segítve a megértést és a tudás gyakorlati alkalmazását.

3. Ismétlés

Az ismétlés egy alapvető, az emlékezést támogató stratégia, amely elősegíti a tudásszerzést azáltal, hogy bekapcsolja az adott információhoz kapcsolódó idegpályákat. Ez biztosítja, hogy a többszörösen feldolgozott információk szükség esetén könnyen hozzáférhetők legyenek. Idegtudományi szempontból nézve ez azt jelenti, hogy minél több, az információhoz kapcsolódó idegpálya aktiválódik, annál hatékonyabb lesz a szükséges jelek továbbítása, vagyis annál gyorsabb és hatékonyabb lesz a tanulás. Ezért az ismétlés erősíti az idegi kapcsolatokat, ami hozzájárul, hogy a jövőben sokkal könnyebben lehessen előhívni az adott információt.

Felhasználás

• Tanulókártyák: a tanulók elkészítik és rendszeresen aktualizálják a kulcskifejezések és fogalmak kártyáit. Általában a kártya egyik oldala tartalmazza a kifejezést/fogalmat/kérdést, a másik pedig a választ.
• Gyakorlás: a tanár úgy strukturálja a tananyagot, hogy a tanulók rendszeresen és ismételten foglalkozhassanak az anyaggal a tanulás megerősítése érdekében.

4. Időközönkénti tanulás

Az időközönként történő tanulás azt jelenti, hogy többször, kisebb tanulási egységek segítségével tanulunk ahelyett, hogy egy hosszas tanulási egységben végeznénk a tanulást. Ez a memóriafejlesztési technika kihasználja az agy azon tulajdonságát, hogy hatékonyabban őrzi meg az információkat, ha rendszeresen, hosszabb időn keresztül elővesszük azokat. Ez a módszer elősegíti a megszerzett információk hosszú távú megőrzését. Az időnkénti ismétlés kiváló módja a kognitív túlterheltség és a kiégés csökkentésének, miközben hatékonyabb teljesítményt és jobb tanulási eredményeket tesz lehetővé.

Felhasználás

• Visszakeresési feladatok: olyan feladatok adása a tanulók számára, amelyekhez szükséges a jegyzetek, anyagok és tevékenységek újbóli megtekintése akár füzetből, akár online tanulási felületen.
• Kvíz: olyan kvízjáték összeállítása és lebonyolítása, amely tartalmazza a tanított fogalmakat és tudáselemeket, ezzel is szükségessé téve, hogy a tanulók újra előhívják az agyukban tárolt, megfelelő információkat.

5. Tantárgyközi kapcsolatok

A tantárgyközi kapcsolatok kiemelése felkelti a tanulók érdeklődését, és kényszeríti az agyat, hogy új kapcsolatokat alakítson ki a korábban különállóan tárolt információk között. Ez a memóriafejlesztő technika javítja a problémamegoldó képességet, és fejleszti a kritikus gondolkodást, mert komplex rendszerbe kapcsolja az agyban tárolt információkat, ezzel lehetővé téve az összetett problémák változatos megoldását. Ezenkívül a technika fejleszti a hosszú távú memóriát is.

Felhasználás

• Vegyes tanulási időszakok: a tanár egy tanulási alkalom alatt több tantárgyhoz kötődő információkat hoz be, és ezek között váltogat, hogy a tanulók agya aktívan és éberen dolgozza fel az információkat.
• Vegyes feladatsorok: a vegyes, tehát egymáshoz kapcsolódó, de különálló tantárgyak tudáselemeit tartalmazó feladatsorok lehetővé teszik, hogy a tanulók váltsanak a különböző típusú gondolkodási és megoldási módszerek között.

Mi a SKOLL-nál neuroedukációs szempontokat is előtérbe helyezve alakítjuk ki online tananyagainkat a hatékony és hosszú távú tanulás érdekében. Ha kíváncsi vagy, milyen oktatóanyagokat készítünk, nézd meg mintatananyagunkat, és keress minket bizalommal!

Bár vannak olyan tevékenységek (például a regényírás, egyéni sportok, stb.), amelyeket egyedül könnyebb és hatékonyabb elvégezni, a vállalati szektorban ez a helyzet ritkán áll fenn.

Egy cégen belül a legtöbb áttörést a csoportos munka teszi lehetővé, ahol az egyes tagok különböző képességei és szakértelmei összeadódnak — az egész pedig ezáltal többé válik, mint a részek összessége. A legtöbb sikeres vállalati projektek és innováció gyakran a jól összehangolt csapatmunka eredménye.

Ennek következtében a vállalatokban szinte nincsen olyan feladatkör, ahol az egyén hatékonyabb lenne, mint a csapat. Éppen ez az oka annak, amiért a csapatmunka kiemelt fontosságú szereppel bír a legtöbb cég vállalati kultúrájában és működésében.

De vajon mi a csapatmunka fogalma, jelentése, és milyen módszerekkel alakítható ki és tehető gördülékenyebbé?

A csapatmunka fogalma, jelentése

A csapatmunka a közös célok elérésére irányuló együttműködés folyamata, ahol a csoport tagjai különböző készségeket, képességeket és perspektívákat hoznak, és erőiket egyesítik a közös feladat megoldásának érdekében.

Ez a fogalom nem csupán az egyes tagok közötti interakciókra utal, hanem egy nagyobb, a teljes csapatot átjáró szinergiára is.

A csapatmunka alapvetően tehát azt jelenti, hogy az egyéni erőfeszítések összessége nagyobb hatékonyságot és jobb eredményeket hoz, mint amennyit az egyének külön-külön elérnének.

A csapat tagjai közötti összhang és a közös cél érdekében való elköteleződés:

• növeli a projektek sikerességének esélyét,
• javítja a döntéshozatal minőségét,
• és elősegíti az innovatív ötletek kialakulásának esélyét.

A csapatmunka tehát nem csupán a munkaerő hatékonyabb felhasználása, hanem egy olyan kultúra születéséről is szól, amely elősegíti a tagok közötti összetartást, a személyes fejlődést és a szervezet teljesítményének javulását, ezzel csökkentve a fluktuációt, az elégedetlenséget vagy éppen az engedelmetlenséget.

De vajon hogyan alakítható ki rugalmas, egészséges, hatékony csapatmunka?

A csapatmunka legfontosabb szabályai

A csapatmunkában a kommunikáció, az együttműködés, az egymás iránti tisztelet és a konstruktív visszajelzések kiemelt szerepet kapnak.

A közös munka sikerének alapvető elemei közé tartoznak az olyan alapelvek, amelyek elősegítik az együttműködés hatékonyságát és a csoporton belüli harmonikus munkakapcsolatokat.

Néhány ezek közül:

• Közös célok meghatározása: Minden tag számára világosnak kell lennie, hogy milyen célok elérése a csapat feladata, és mindenkinek elkötelezetté kell válnia ezek elérésében.
• Nyílt és őszinte kommunikáció: A tagoknak nyíltan és őszintén kell kommunikálniuk egymással. Ez magában foglalja az információk, gondolatok és érzések megosztását, valamint a konstruktív visszajelzés gyakorlását is az egyéni ego háttérbe szorításával a közös jó érdekében.
• Szerepek és felelősségek tisztázása: Minden csapattagnak tisztában kell lennie a saját és a többiek szerepeivel és felelősségeivel, hogy elkerüljék a felesleges konfliktusokat.
• Együttműködés és egymás támogatása: A csapattagoknak együtt kell működniük és támogatniuk kell egymást, különösen a nehéz időszakokban vagy a kihívásokkal teli időszakokban.
• Konfliktuskezelés: A csapaton belüli nézeteltérések és konfliktusok kezelésére hatékony és konstruktív módszereket kell alkalmazni, elkerülve a személyeskedést és a destruktív kritikát.
• Rugalmas hozzáállás: A csapattagoknak nyitottnak kell lenniük az új ötletekre és a változásra, valamint képesnek kell lenniük alkalmazkodni a különböző helyzetekhez.
• Kollektív döntéshozatal: A döntéseket lehetőség szerint kollektívan kell meghozni, figyelembe véve minden csapattag véleményét és szakértelmét.
• Közös felelősségvállalás: A sikerben és a kudarcban egyaránt közösen kell vállalni a felelősséget, a jutalmat és a büntetést is.

Hogyan tanulhatjuk meg a sikeres csapatmunka alapelveit?

A hatékony csapatmunka elsajátítása szinte minden esetben a gyakorlatban kell, hogy történjen.

Emellett azonban az is rendkívül fontos, hogy ne csak átéljük, hanem fel is tudjuk ismerni, vajon mitől olyan gördülékeny a munka a csapatunkban.

Ehhez érdemes egy kicsit a csapatmunka elméletét is tanulmányozni — a SKOLL által is fejlesztett e-learning platformok, mint a Moodle és Totara is lehetőséget kínál erre, szakértő oktatókkal és egy jól használható, a tanulást előtérbe helyező rendszerekkel.

Mai rohanó, globalizált világunkban a pontos kommunikáció sosem volt még ilyen fontos.

Mondanivalónk ma már a technológia segítségével akár a másodperc töredéke alatt eljuttathat a címzetthez. Ez a gyorsaság azonban nem csupán előnnyé, hanem elvárt normává is vált, legyen szó akár üzleti tárgyalásokról, ügyfélkapcsolatról vagy munkahelyi együttműködésről. Az ügyfelek és kollégák egyaránt gyors és hatékony kommunikációt várnak, ami ezáltal nélkülözhetetlenné vált a mai versenyképes piaci környezetben.

Vajon miként tudunk megfelelni ezeknek az elvárásoknak?

Kapcsolattartás munkatársakkal

A munkatársakkal történő hatékony kapcsolattartás kulcsfontosságú a hatékony munkavégzés és a munkahelyi produktivitás szempontjából.

Az effektív munkahelyi kommunikáció nem csupán a feladatok és projektek sikeres lebonyolítását segíti elő, de együttműködési és csapatdinamikai szempontból is nélkülözhetetlen.

A nyílt, őszinte és lényegretörő kommunikáció elősegíti az esetleges félreértések és konfliktusok időben történő feloldását. Ezenkívül a rendszeres visszajelzések és a kölcsönös támogatás erősíti a munkatársi kapcsolatokat, és motiváltabb, elkötelezettebb céggé alakíthatja a kollégák alkotta csapatokat. Emellett a kölcsönös bizalom és a megbecsülés érzése is nő, ami hozzájárul az egyéni és csoportos teljesítmény növekedéséhez, illetve a fluktuáció csökkenéséhez.

Kapcsolattartás ügyfelekkel

Az ügyfélkapcsolatok gondozása az üzleti siker egyik alapvető pillére.

Az ügyfelekkel való kommunikáció során nem csupán az értékesítési folyamatokról és a termékről vagy szolgáltatásról adhatunk tájékoztatást, hanem bizalmat is építünk és hosszú távú kapcsolatokat alakítunk ki.

Ehhez azonban fontos tudni, hogy az ügyfelek elvárják, hogy érdeklődéssel és odafigyeléssel forduljunk feléjük, valamint gyors és hatékony válaszokat kapjanak kérdéseikre vagy problémáikra. Ezenkívül az őszinte, átlátható és következetes kommunikáció mélyíti az ügyfél-üzleti viszonyt, és hozzájárul az ügyfélhűség növeléséhez.

A jól működő ügyfélkapcsolat nem csupán ismételt vásárlásokat eredményez, hanem ajánlásokat és pozitív visszajelzéseket is hozhat, amelyek tovább erősítik az üzleti renomét.

De vajon milyen eszközökkel érhetjük el mindezt a legkönnyebben?

A legjobb kommunikációs eszközök

E-mail szolgáltatások: Hiába a számos újabb kommunikációs eszköz megjelenése, az e-mail továbbra is egyfajta “szakmai szabvány”, a Gmail és az Outlook pedig a két legnépszerűbb platform.

Azonnali üzenetküldő alkalmazások: A WhatsApp, a Messenger, a Slack és a Microsoft Teams gyors, valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, mind egyszemélyes, mind pedig a csoportos kommunikációban. Támogatják a szöveges, hang- és videokommunikációt, így sokoldalúan használható eszközök mind a személyes, mind pedig szakmai használatra.

Videokonferencia platformok: A Zoom, a Microsoft Teams, a Google Meet és a Cisco WebEx nélkülözhetetlen eszközök egy olyan korszakban, amikor a távmunka és a virtuális megbeszélések napról napra egyre elterjedtebbé válnak.

Projektmenedzsment-eszközök: Az olyan alkalmazások, mint az Asana, a Trello és a Monday.com nagyszerű platformokat biztosítanak a csapatmunkához, a feladatok kezeléséhez, valamint a projekt részleteiről és a határidőkről való kommunikációhoz.

Közösségi médiaplatformok: A LinkedIn, a Twitter, a Facebook és az Instagram mind a személyes, mind pedig a szakmai kommunikáció fő platformjaiként szolgálnak, lehetővé téve az ötletek megosztását, a hálózat- és a márkaépítést.

Ezek az eszközök néhány év alatt forradalmasították a kommunikációt, dinamikusabb, sokoldalúbb és azonnali eszmecserét tettek lehetővé, függetlenül az érintett felek közötti fizikai távolságtól.

A legjobb kommunikációs források pedig igyekeznek minél több formátumot, típust és eszközt használni annak érdekében, hogy az információ ne csak megosztva legyen, hanem fel is legyen dolgozva.

Ebben segíthet akár egy harmonikusan, felhasználóbarát módon összerakott e-learning keretrendszer is a megfelelő tananyagokkal tűzdelve. Ez pontosan az, amit mi a SKOLL-nál minden ügyfelünknél igyekszünk elérni, ezzel segítve, nem csak a tudás jobb és hatékonyabb rögzülését, de a kommunikáció és csapatmunka fejlődését is.

A konfliktusok elkerülhetetlen részei az emberi életnek — előfordulnak iskolai osztálytermekben, zakatoló munkahelyeken, és még a családi otthonok falai között is. Ott, ahol két vagy több ember találkozik, több mint valószínű, hogy különböző nézetek, érdekek és személyes célok találkoznak, amelyek gyakran összeütközésbe kerülnek.

De vajon miért van ez így? A konfliktus gyakran negatív jelzőként használt fogalom, mégis, megfelelő kezelése révén a fejlődés és a megújulás lehetőségét is magában hordozza. Mint a tűz, amely pusztít, de ugyanakkor meleget és fényt is ad, a konfliktus is képes rombolni, hogy aztán valami szép dolog serkenjen ki a helyén.

A kulcs a megfelelő kezelésében rejlik: az ismeretek és a megértés eszközeivel felszerelkezve tehetjük a konfliktusokat konstruktívvá és hasznossá, legyen szó akár egy diák és tanár közötti nézeteltérésről, egy kollégák közötti rivalizálásról, vagy egy családi vita komplikált dinamikájáról.

Mi a konfliktus — mi a konfliktuskezelés jelentése?

A konfliktus olyan helyzet, amelyben két vagy több fél között ellentétes érdekek, vélemények vagy célkitűzések állnak fenn.

A konfliktus lehet nyílt vagy rejtett, és a konfliktus alapja lehet valós vagy észlelt ellentmondás.

A konfliktusok formái különbözőek lehetnek: ezek lehetnek verbálisak, fizikaiak, érzelmiek vagy akár értékrendi alapúak is.

Mindez azt jelenti, hogy a konfliktusok természetüknél fogva komplexek, és rendszerint nem egyszerűen fekete-fehér helyzetek.

A konfliktuskezelés a konfliktusok hatékony és konstruktív megoldására irányuló készségek, technikák és eszközök alkalmazása. A konfliktuskezelés nem feltétlenül jelenti a konfliktusok teljes megszüntetését vagy elkerülését — sokkal inkább arról szól, hogy miként lehet a konfliktusokat úgy kezelni, hogy azok ne vezessenek destruktív eredményekhez, és lehetőség szerint elősegítsék az érintett felek közötti pozitív változásokat vagy megállapodásokat.

A konfliktuskezelés módjai

A konfliktuskezelés módjait öt nagy csoportba vagy lépésre bonthatjuk:

1. Értelmezés és megértés: Az első lépés a konfliktus pontos meghatározása és az érintett felek motivációinak megértése.
2. Kommunikáció: A nyílt, őszinte és tisztelettudó kommunikáció elősegítheti az érdekek és álláspontok tisztázását.
3. Empátia: Az érintett feleknek meg kell próbálniuk megérteni a másik fél nézőpontját — még akkor is, ha nem értenek egyet vele.
4. Tárgyalás és közvetítés: Ebben a fázisban az érintett felek megpróbálnak kialakítani egy olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható.
5. Megoldás és integráció: A megállapodás vagy közös megoldás elfogadása, és annak integrálása az érintett felek közötti kapcsolatba.

De vajon milyen konfliktuskezelési módszerek léteznek, amelyek magukban foglalják ezeket a lépéseket?

Konfliktuskezelési módszerek

A konfliktuskezelési módszerek sokfélesége lehetővé teszi az egyéni és csoportdinamikákhoz való alkalmazkodást.

A „kerülés” vagy „elkerülés” egy olyan megközelítés, amely átmenetileg elkerüli a konfliktust, amíg nem lesz alkalmasabb idő a megoldásra.

A „versengés” vagy „hatalomgyakorlás” módszerében az egyik fél dominánsan próbálja érvényesíteni az akaratát.

Az „alkalmazkodás” vagy „engedékenység” a másik fél igényeinek előtérbe helyezését jelenti, gyakran a saját érdekek háttérbe szorításával.

A „kompromisszum” olyan középutas megoldás keresését jelenti, ahol mindkét fél enged valamennyit az igényeiből.

A „kollaboráció” vagy „együttműködés” pedig egy win-win megoldásra törekszik, ahol az érintett felek közösen dolgoznak ki egy mindenki számára elfogadható megoldást.

Konfliktuskezelési technikák

A konfliktuskezelés sikeressége gyakran múlik az érintett felek hozzáállásán, nyitottságán és képességén a kompromisszumra.

Így, míg a konfliktusok természetes és elkerülhetetlen részei az emberi életnek, a konfliktuskezelés fontos eszköze lehet annak, hogy ezekből a helyzetekből tanuljunk, növekedjünk és fejlődjünk.

A konfliktuskezelés, csak úgy, mint a legtöbb soft-skill tanulható e-learning formában is. Ha szeretnéd kipróbálni, jelentkezz díjmentes e-learning képzésünkre! A jelentkezés semmilyen kötelezettséggel nem jár. A kurzusok teljesítése körülbelül 4 órát vesz igénybe, a tananyag önálló tanulással, a saját időbeosztásod szerint, bárhonnan elvégezhető. A határidőig sikeres vizsgát tevők hivatalos felnőttképzési tanúsítványt kapnak!

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

Mik azok az életcélok, és milyen életkorban javasolt kitűzni őket? Szükségesek-e egyáltalán? Mi számít jó életcélnak, mennyiben járul ez hozzá az egyén boldogságához? Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak.

Mi az az életcél?

A HR Portál enciklopédiája alapján

az életcél az ember életének értelmet adó célkitűzés, amely mélyen gyökerezik az általa elsajátított kultúrában, valóságos és vélt érdekeiben, értékfelfogásában.

Az emberek tudatossága különböző mértékű: egyesek szinte minden cselekedetük során az életcéljuk elérésére törekednek, míg mások lefektetett életcél nélkül sodródnak. 

A mai világban a határozott és szilárd életcél megléte pozitív tulajdonság, de a gyorsan változó globális környezetben az is szükséges, hogy ezeket az életcélokat idővel felülvizsgáljuk, és rugalmasan változtassuk, ha a helyzet úgy kívánja. 

Az anyagi javak, mint életcélok

Az életcél megtalálása mindenkinek csakis a saját feladata. De egyáltalán mi számít ilyen célnak? A legtöbben egyből az anyagiakra asszociálnak: egy ház, egy autó, nyaralás minden nyáron, a legjobb éttermek meglátogatása… Ezek azonban nem életcélok – az anyagi javak hajszolása nem lehet az életút végállomása, csak része. 

Miért fontos megtalálni az életfeladatunkat?

Az életcél megtalálása sokkal fontosabb, mint gondolnánk, és nem csupán egy szépen hangzó feladat. Ha értelmes, céltudatos életet élünk, az hozzájárul a jobb fizikai egészséghez és a mentális fittséghez, valamint csökkenti a krónikus betegségek kockázatát. Ha adottságainkat mások szolgálatában használjuk fel, az segíthet megtalálni valódi életfeladatunkat, míg az elszigeteltség és a magány egzisztenciális válságot okozhat.

Ha van egy célod, az lehetővé teszi számodra, hogy:

• olyan életet élj, amely összhangban van az értékeiddel;
• motiváltabb, fegyelmezettebb és hatékonyabb legyél abban, hogy önmagad legjobb változatává válj;
• hosszú távon örömet találj azokban a dolgokban, amelyeket végzel, akármi legyen is az.

A személyes célok meghatározása, az életcélok kitűzése

Az alapos önvizsgálat segít a gondolatainkat arra összpontosítani, amit a legjobban élvezünk az életben, és ami értelmet ad számunkra. Mindenkinek más-más képességei vannak, és másban tehetséges. Ha időt szánunk arra, hogy elemezzük, miben vagyunk kiemelkedőek, az segít megtalálni az életcélokat, illetve az is támogató lehet, ha aktívan próbálunk ki új, inspiráló dolgokat, és mindig nyitott szemmel járunk a világban. 

Az életfeladat megtalálása gyakran arról szól, hogy felfedezzük, hová tartozunk igazán. Amikor találkozunk azzal a közösséggel, ahol úgy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk, akkor képessé válunk igazán önmagunk lenni. Ha tisztába kerülünk az alapvető értékeinkkel, és nem keressük a külső megerősítést, könnyebb lesz megtalálni a valódi utunkat. A cél megtalálása viszont egy életen át tartó utazás, amelynek során a rugalmasság lehetővé teszi, hogy úgy fejlődjünk, hogy közben hűek maradunk önmagunkhoz. 

Fejlődésfókuszú gondolkodásmód, hogy megtaláljuk önmagunkat

Ha megállunk önmagunk fejlesztésében, megrekedünk.

Sokan nem veszik észre, hogy megvan a belső erejük, hogy bővítsék tudásukat, fejlesszék érzelmi intelligenciájukat, és önmaguk lehető legjobb változatává váljanak.

A fejlődésfókuszú gondolkodásmóddal rendelkező emberek viszont hisznek abban, hogy a legalapvetőbb képességeik is fejleszthetők odaadással és kemény munkával – az ész és a tehetség pedig csak a kiindulópont. Ez a szemlélet a tanulás szeretetét és a rugalmasságot teremti meg, ami elengedhetetlen a jó teljesítményekhez.

A fejlődésközpontú gondolkodásmód azt is lehetővé teszi, hogy

• a kihívásokat lehetőségként fogadjuk el, 
• kitartsunk a kudarcok ellenére is, és
• elfogadjuk a visszajelzést és az építő kritikát.

A SKOLL-nál a fejlődésközpontú gondolkodásmód híveiként felnőttképzésekhez is adunk támogatást. Az életcél felkutatása és az elérésére tett törekvések szorosan kapcsolódnak az „egy életen át tartó tanulás” (lifelong learning) elméletéhez, ezért is hiszünk az oktatás forradalmi erejében.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A Maslow-piramissal, vagyis a szükséglethierarchia szintjeivel minden gazdaságtudományi hallgató megismerkedik már az első hetekben, valamelyik, vagy akár több tantárgy keretein belül is. Nem véletlenül: a marketingeseknek, a vezetőknek, a HR-eseknek, edzőknek és megannyi, emberekkel foglalkozó szakmának, illetve tudományágnak célja, hogy megismerje az emberi motivációt. A Maslow piramis pedig pontosan ezzel foglalkozik.

A Maslow piramis eredete

A Maslow-szükséglethierarchia Abraham Maslowtól, egy amerikai pszichológustól ered, aki az emberi motiváció tényezőit kutatta. A fő kérdés, amire a válaszokat kereste, hogy mi alapján, miért, hogyan cselekszünk? Mivel lehet jobban, és mivel kevésbé motiválni? Mi a motiváció csúcsa? Kategorizálhatóak-e az indíttatásaink? Kutatásainak eredményét 1954-ben tette közzé a Motivation and Personality című könyvében, amelyben piramisként illusztrálták a szükséglethierarchia szintjeit. 

A Maslow piramis kritikája

• A Maslow-szükségletpiramis nem minden kultúrában értelmezhető ugyanúgy. Vannak kultúrák, ahol nem az egyén áll a középpontban – ezekben nem alkalmazható ez a motivációs modell. 
• A hierarchiaszintek nem mindig a meghatározott sorrendben épülnek fel. Vannak olyanok, akiknek az elismerés és az önmegvalósítás többet számít, mint a biztonság (pl. nincs otthona, a vadonban él stb.).
• A Maslow-piramis nem tesz különbséget életszakaszok között. Minden életszakaszban más és más lehet az ember preferenciáinak sorrendje.

A Maslow-szükséglethierarchia szintjei

A különböző motivációs kategóriák között hierarchia állapítható meg, ezért is ábrázolták piramisként a szükségleteket. Azaz, ha nincsenek meg a talapzatul szolgáló legalapvetőbb szükségleteink (ezek a hiánypótló szükségletek), akkor lehetetlen a fejlődés, a növekedés, azaz a talapzatra épülő fentebbi szintek elérése. Eklatáns példa, hogy egy tanulótól felesleges elvárni, hogy a tanulásra koncentráljon, ha éhes, vagy ha ki kell mennie a mosdóba. De érdekes megközelítés az is, hogy ha adottságként egy magasabb szint rendelkezésre áll, miközben egy alacsonyabb éppen nem, a „boldogság” akkor is deficites. Ahogy haladunk a szinteken felfelé, egyre összetettebb és hosszabb távra kiható motivációs tényezőkkel találkozunk.

A kezdeti Maslow-piramis 5 szintből állt (alulról felfelé haladva):

• Fiziológiai szükségletek
• Biztonsági szükségletek
• A valahová tartozás, a közösség, a szeretet szükséglete
• Önbecsülés, elismerés szükséglete
• Önmegvalósítás

Fiziológiai szükségletek

Ide azok a szükségletek tartoznak, melyek az életben maradáshoz elengedhetetlenek: az étel, az ital, a levegő, az alvás, a menedék, a megfelelő hőmérséklet. Ezek a legfontosabbak, hiszen ezek nélkül lehetetlen a túlélés.

Biztonsági szükségletek

Amikor a menedékből (ami akár egy barlang is lehet) otthon válik, akkor a biztonsági szükséglet is kielégül. Régen legalábbis így volt: a biztonsági szükségletek főleg az ellenségtől, vadállatoktól való biztonságot jelentették. Ma már szofisztikáltabbá vált ez a kifejezés, és sokkal inkább az anyagi állapotot és a jó egészségügyi környezetet értjük alatta: a banki egyenleget, az orvosi ellátást, a gyógyszerek elérhetőségét, sőt sok esetben az érzelmi stabilitást.

A valahová tartozás és a szeretet szükséglete

Bár vannak introvertált emberek, a magány idővel elviselhetetlenné válik. Mindenkinek szüksége van társas kapcsolatokra, szociális hovatartozásra, barátokra, bizalomra, családra. Ezeknek a szociális szükségleteknek a hiánya (pl. árvaság) mentális problémákhoz vezethetnek, így majdhogynem olyan fontos ezeknek a kielégítése, mint a biztonsági szükségleteké.

Elismerés szükséglete

Az elismerésnek két alkategóriája van:

• önmagunk elismerése, vagyis az egyén méltósága;
• mások tisztelete, vagy az egyén presztízse.

Az elismerés vezet a magabiztossághoz. Az elismert ember ugyanis mer új dolgokkal kísérletezni, és feljebb törni a munkahelyén.

Önmegvalósítás

Az 5 szintes piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósító ember szereti és élvezi azt, amit nap mint nap csinál, azért megbecsülést kap, sőt anyagi biztonságot is elér általa. A vállalkozók, a sportolók vagy a művészek közül sokan ezen a szinten vannak.

A 7 szintes Maslow-szükségletpiramis

Pár évvel később a Maslow-szükségletpiramis kapott egy frissített verziót. Ebben az elismerés szükséglete után 

• a kognitív szükségletek,
• az esztétikai szükségletek,
• majd az önmegvalósítás/meghaladás is helyet kaptak.

Kognitív szükségletek

A kognitív szükségletek a tanulás (egészen pontosan az önfejlesztés) utáni vágyat jelentik. Olvasd el cikkünket az élethosszig tartó tanulásról!

Esztétikai szükségletek

Az esztétikai szükségleteink a szépség iránti vágyat jelentik. Ide tartozik a rend és a tisztaság is, de különböző stílusjegyek, a lakás berendezése, egy festmény látványa is az esztétikai szükségletek közé sorolható. 

Önmegvalósítás/önmeghaladás szükséglete

A Maslow-piramis új csúcsa nem az önmegvalósítás, hanem az önmeghaladás nevet kapta. Az önmeghaladás egy nehezen megfogható, spirituális eredetű szó, mely megnehezíti az eddig egyszerű Maslow-szükséglethierarchia megértését. Ezért általában erre a szintre továbbra is önmegvalósításként tekintenek a tudósok. Egyszerűen megfogalmazva, annak a szintnek a meghaladása tartozik ide, amit alapvető képességeink szerint elérhetőnek tartunk, legyen szó bármiről.

A SKOLL-nál kiemelt figyelmet szentelünk a tanulás megkezdéséhez és folytatásához tartozó motivációs tényezők feltárásának és kiaknázásának. Látható a Maslow-piramis felépítéséből, hogy oktatás esetén a magasabb és komplexebb szintekre próbálunk beférkőzni, azaz az alsóbb szintek kielégítése előfeltétele a sikeres tanulási folyamatnak. Ebben a szemléletben alakítjuk oktatási rendszereinket és digitális taneszközeinket.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Sokan csak robotpilóta üzemmódban rohannak át az életükön, pedig az önismeret lehetővé tenné, hogy felelősséget vállaljunk az érzelmeinkért, gondolatainkért és tetteinkért, illetve hogy összességében teljesebb életet éljünk. Hogyan lássunk neki az önismeret fejlesztésének, és mi mindenben segíthet, ha tudatosabb kapcsolatra teszünk szert önmagunkkal?

Mit értünk önismeret alatt?

Az önismeret magában foglalja önmagunk különböző aspektusainak tudatosítását, beleértve a jellemvonásainkat, viselkedésünket és érzéseinket.

Fontos készség, amelyet erősíthetünk, hogy segítsen minket a személyes fejlődésünk útján. 

Stresszes, modern életünkben könnyű passzívan reagálni a környezetünkre, és kihagyni a kapcsolódás lehetőségét másokkal. Holott az érzelmi intelligencia birtoklása és érzelmeink szabályozása a legértékesebb készségek közé tartozik, az önismeret pedig ennek az intelligenciának az alapköve. Te is szégyellted már el magad néhányszor az életedben egy-egy heves kirohanásod miatt, vagy kaptál már olyan visszajelzéseket, amik rosszul estek, esetleg jogtalannak éreztél? Ezek mindennapos jelenségek, amelyeket akkor tudunk helyükön kezelni (tanulni belőle, fejlődni, vagy éppen figyelmen kívül hagyni), ha foglalkozunk saját magunk működésének, gondolkodásmódjának megértésével.

Ahogy egyre nagyobb önismeretre teszünk szert, úgy érkeznek meg a válaszok is a következő kérdésekre:

• Mi képezi az értékrendünk alapjait: mit tartunk helyesnek és helytelennek?
• Mik a mozgatórugóink: melyek azok a dolgok, amelyek motiválnak minket?
• Milyen automatikus szokások uralnak bennünket: melyek azok a dolgok, amelyeket ösztönösen, gondolkodás nélkül teszünk?
• Milyen érzelmi triggerek alapján működünk: melyek azok a dolgok, amelyek erős érzelmeket váltanak ki belőlünk?
• Mi az, ami könnyen megy nekünk, és mi az, amit mások talán egyszerűnek találnak, de számunkra kihívást jelentenek?

Az önismeret pszichológiai vonatkozásai

Az éntudatosság pszichológiai elmélete azt állítja, hogy nem vagyunk érzelmeink, reakcióink és hormonjaink összessége, bár ezek az elemek nagy hatással vannak ránk. Inkább a tudatosság azon szintjén vagyunk (pontosabban lehetünk), amely ezeket a dolgokat megfigyeli és szükség esetén felülbírálja. 

Az elmélet azt is sugallja, hogy ha olyan szintű önismerettel rendelkezünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tisztán megfigyeljük és azonosítsuk érzelmi és ösztönös reakcióinkat, akkor képesekké válhatunk irányítani azokat. Ezáltal pedig elmozdulhatunk az eseményekre, történésekre adott puszta reakcióktól az életünk aktív tervezése és alakítása felé.

Személyiségfejlesztés önismereti módszerekkel

Ha pontosan tudod (és nem csak hiszed), hogy ki vagy, az segít eldönteni, mit kell tenned a fejlődésed érdekében.

Gyakran az önismeret tárja fel azokat a képességbeli hiányosságokat, amelyeken dolgozni szeretnénk például párkapcsolati problémák vagy a munkahelyi gondok esetén.  

A személyiségfejlesztés az önismeretnél kezdődik, amikor képes vagy válaszolni ezekre a kérdésekre:

• Melyek azok a gyengeségek, amelyek visszatartanak?
• Mely erősségekből tudnál többet kihozni?
• Melyek azok a szokások, amelyek rossz döntések meghozatalára sarkallnak?
• Mi az, ami igazán motivál?

A válaszok megalkotása során saját érdekünk, hogy őszinték legyünk – könnyen juthatunk téves következtetésre, ha az egónkra hallgatunk.

Milyen előnyökkel jár az önismeret fejlesztése?

Amellett, hogy segít azonosítani, hogy az életedben hol van lehetőséged fejlődésre, az önismeret fejlesztése számos pozitív hatással bír a gondolkodásmódod, az önbecsülésed és az életszemléleted szempontjából.

• Pozitív, de realisztikus attitűdre nevel;
• segít hinni abban, hogy képes vagy fejlődni és változni;
• a gyenge pontok megvilágításával segítséget nyújt azok fejlesztésében, cselekvőképessé tesz;
• erősíti az önbizalmadat és az önértékelésedet; illetve
• segít jobban kezelni a stresszt és az érzelmeket, ami lehetővé teszi számodra, hogy jobb döntéseket hozz. 

4 módszer az önismeret fejlesztése érdekében

Az önismeret alapos önvizsgálatot igényel, ám az őszinte, ítélkezésmentes önelemzés nem könnyű feladat. Az objektív önreflexióhoz le kell csendesítenünk az elménket, és meg kell bocsátani magunknak a tökéletlenségeinket, továbbá nem szabad megfeledkeznünk az érdemeinkről sem. Milyen módszereket érdemes kipróbálni? Mutatjuk!

• Az önismeret növelésének egyik remek technikája a mindfulness gyakorlatok beépítése mindennapjainkba. A meditáció vagy a jóga segít abban, hogy a jelenben maradj, és lehalkítsd az elméd fecsegését. 
• A meditáció alternatívája lehet a naplóírás, ami alapvetően egyfajta beszélgetés önmagunkkal. Lehetővé teszi, hogy rögzítsd, mi történt veled, és hogyan reagáltál. Arra is lehetőséged nyílik, hogy a helyzetből kilépve, később, nyugodtabb körülmények között elemezhesd az eseményeket, döntéseidet, reakcióidat. 
• A séta, különösen a természet csendjében, hasznos lehet az önismeret fejlesztése szempontjából. Az elme hajlamos a lábunkkal együtt nekiiramodni, így egy kis tudatossággal megvizsgálhatjuk, hogy mi a részünk abban, ami épp történik velünk a munkahelyünkön, a társas kapcsolatainkban vagy a családon belül.

Ha megkérsz egy közeli barátot, hogy segítsen tisztábban látni, az is jelentős mérföldkő lehet az önismeretben, hiszen egy külső szem hasznos lehet a megértésben, mivel egészséges távolságot tud tartani a problémáidtól és a motivációidtól. Az ilyen barát megválasztásánál is tudatosnak kell lenni – alapvetően jóindulatú, de őszinte és megfontolt személyt érdemes választanunk.

A SKOLL-nál úgy véljük, hogy az oktatási anyagokkal elsősorban eszköztárat tudunk biztosítani a tanulók számára, azonban az ő bevonásuk nélkül lehetetlen feladat az alkalmas eszközöket számukra kiválasztani. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a tanulók az önismeretükkel is foglalkozzanak és megismerjék sok egyéb mellett a tanulási szokásaikat is.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Hogyan segítheti a mindennapjainkat a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét? Milyen gyakorlatokat folytathatunk, hogy elkerüljük a stresszt? 

Napjainkban az ember egy nap alatt több információt lát és dolgoz fel, mint a középkorban akár egy év alatt. A gyorsuló hétköznapokkal, a társadalmi- és munkahelyi elvárásokkal együtt pedig a fokozódó stressz is a hétköznapok részévé vált. 

Valószínűleg ezen jelenségekre mintegy természetes reakcióként egyre nagyobb divat a sport, a jóga, a meditáció – a “lelassulás”, ami a slow-mozgalomnak is fő üzenete. Ezek mind a munkában, mind a tanulásban, mind a szociális kapcsolatainkban nagy segítséget nyújthatnak. Nézzük, milyen mindfulness gyakorlatokat tudsz Te is elvégezni otthon, mindössze pár perc alatt.

Mi az a mindfulness?

A mindfulness – magyarul tudatos jelenlét – definíciója szerint azt jelenti, hogy az egyén képes közvetlenül odafigyelni arra, amit éppen cselekszik, rá tud hangolódni a folyamatra, és ítélkezés mentesen, elfogulatlanul észlel és érzékel a cselekvés során.

Tehát figyelmen kívül hagyja a sztereotípiákat, a zavaró tényezőket, a múlton vagy éppen a jövőn való merengést és csak annak szenteli a figyelmét, ami valóban, az adott pillanatban megtörténik. 

A tudatos jelenlét gyökerei a buddhista meditációs gyakorlatokig nyúlnak vissza, ebből alakult ki a modern, éber figyelmet igénylő gyakorlatsorozat.

A mindfulness lényege nem az, hogy az ember relaxációs állapotba kerüljön, sokkal inkább az, hogy elfogadja a jelent. Az egyén a gyakorlat során a stresszt nem megszünteti, hanem objektíven vizsgálja, és elfogadja, keresi a lehetőségeit a megoldásra.

A tudatos jelenlét hívószavai:

• a jelenben élni,
• ítélkezés mentesen,
• realisztikusan,
• nyitottan,
• elfogadással.

Mindfulness gyakorlatok

A mindfulness gyakorlatok bármikor, bármilyen cselekvés közben elvégezhetők, és kellő gyakorlás után azonnal jótékonyan hatnak kedélyállapotunkra:

• a stressz csökken, a szorongás enyhül,
• a koncentrációs képesség és a motiváció erősödik,
• a memória javul,
• a türelem és az empátia nő.

Hagyományos vs mindfulness meditáció

A mindfulness-nek nincsen köze a valláshoz, hiszen nem egy külső erő felé, hanem befelé, saját magunkra és a cselekvésünkre összpontosítunk. A mindfulness meditáció egyik eleme a hálaadás, ami inkább afféle elégedettségérzet, amit saját magunk irányába fejezünk ki. A hagyományos meditációval ellentétben pedig csak az elménkre van szükség: testünkre, különböző pózok felvételére nincs.

Hálagyakorlatok

A hálagyakorlatok során engedjük el a negatív gondolatokat, és koncentráljunk azokra a hétköznapi dolgokra, amik miatt hálásak lehetünk: a biztonságos környezetre, az otthonra, a barátokra, szeretteinkre. Ezeket vegyük sorra, mindegyikre szánjunk pár másodpercet, hogy tényleg tudatosodjanak.

Tudatos napindítás

Lehet tudatosan enni, fürdeni, sétálni – de a legfontosabb talán az, hogy tudatosan indítsuk a napot. Zárjuk ki a külvilágot a reggelek során, koncentráljunk saját magunkra az aznapi teendőink helyett, így felkészítve magunkat a kihívásokra.

Tudatos jelenlét a gyakorlatban – nem biztos, hogy egyszerű

A mindfulness lényege, hogy nem kell mindent azonnal akarni, éljünk inkább a jelenben, harmóniában azzal, amink van. Lassan, de folyamatosan bővítsük tudásunkat és fejlesszük magunkat: erről szól lifelong learning című cikkünk is.

A tudatos jelenlét technikáját elsajátítani nem egyszerű: olyan akarat kell hozzá, mint leszokni a dohányzásról, vagy rávenni magunkat a mindennapi sportolásra. Ha azonban sikerül elsajátítanunk a mindfulness gyakorlatok módszereit, akkor napi 10 perc gyakorlással sokkal könnyebben vehetjük az akadályokat: akár a munkában, akár az oktatásban.

A SKOLL-nál nem csak az oktatási anyagok minőségét tartjuk fontosnak, ezek csupán a „képlet” egyik felét teszik ki. Ugyanennyire fontos a befogadó fél (a tanulók) mentális és lelki állapota, felkészültsége és nyitottsága a tanulási folyamatra. Ezért szoktunk azon dolgozni, hogy a mindfulness elméletéhez hasonló módszertani elemekkel is bővítsük tananyagainkat.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A pozitív megerősítések elengedhetetlenül fontosak az életben. Minden személy igényli a pozitív visszacsatolást, hiszen a személyiségünket formálja az, hogyha támogatást kapunk. Az önbizalom, a személyes percepció kialakításának előfeltétele az, hogy pozitív megerősítésben részesüljünk.

Miért fontosak a pozitív gondolatok?

Ha valaki pozitív gondolatokkal a fejében indul el reggel otthonról, nagyobb valószínűséggel lesz egy produktív, tartalmas napja,

mint annak, aki borúsan látja a világot – vagy éppen önmagát. Önmagunk megerősítése a legfontosabb, amit tehetünk annak érdekében, hogy boldogabbak lehessünk.

A pozitív megerősítést és az önreflexiót pedig lehet tanulni, tudatos kontroll alá vonni és gyakorolni – tehát nem velünk született képesség a “pozitív gondolkodás”. 

A pozitív megerősítések szabályai

Mik a legfontosabb szabályok a pozitív megerősítések során, miként fog működni mindez a gyakorlatban?

Önmagunk megerősítése:

1. Ne csak a külső forrásokra hivatkozz! Sok az önbizalomtréner a YouTube-on, de fontos, hogy saját magunk is készítsünk anyagokat a személyünk megerősítéséhez. Mondj fel hangüzenetre egy szituációt, amikor győztél, amiből tanultál. Hallgasd újra!
2. Ne kérkedj a sikereiddel – hiszen az olyan, mintha másoknak bizonyítanál. Magadnak teljesíts, magadat fejleszd!
3. Higgy a pozitív gondolatban! 
4. Ne használj negatív szavakat: fogalmazz meg célt úgy, hogy a célra fókuszálj. Ne tagadj: ne azt mondd magadnak, hogy “nem akarok dohányozni”, hanem azt, hogy “mostantól egészségesebben élek – és milyen jól csinálom!”
5. Soha ne mondd, hogy soha: idővel vizsgáld felül a megerősítéseidet, hogy még mindig egyeznek-e az önképeddel, és amilyen emberré válni akarsz.
6. Jelen időben dicsérd magad. Hagyd figyelmen kívül a múltat és a jövőt, a jelenre fókuszálj. 

Mások dicsérete:

1. Dicsérd meg az apró sikereket is!
2. Mindenkit a saját képességeihez mérj – ne hasonlítgass össze!
3. Fogadd el, ha valaki máshogy gondolkozik, hadd járja a saját útját.

Megerősítés a digitális oktatásban

A digitális oktatásban se felejtsük el a pozitív megerősítések szerepét.

Bár nincs személyes találkozás, és a tesztek eredményéről is legtöbbször csak egy számítógép képernyőjén értesülnek a tanulók, próbáljunk meg emellé valami pozitív gondolatot elhelyezni.

Fontos, hogy egyéni szinten történjen a megerősítés: ne egy sablonüzenetet küldjünk ki minden résztvevőnek, hanem amennyiben energiánk engedi, külön-külön emeljük ki az egyének pozitívumait. 

Pozitív, megerősítő mondatok, amiket használhatsz

Fontos, hogy a pozitív gondolatokat ne csak kapjuk, hanem adjuk is. Ilyenek lehetnek:

• Számít a véleményed.
• Légy önmagad.
• Nem gond, ha hibáztál, legközelebb menni fog.
• Értelmes és hasznos dolgokat teszel.
• Fontos vagy számunkra.
• Becsületes és tisztességes ember vagy.
• Az élet nem verseny.
• Tisztellek.
• Elfogadom, hogy másként gondolkodsz.
• A családod szeret téged.
• Ne félj különbözni másoktól.
• Szeretlek.

Forrás: boldogsagora.hu

És persze vannak olyan mondatok is, amiket magadnak kell ismételgetned:

• Egészséges vagyok.
• Boldog vagyok.
• Nyugodt vagyok.
• Sok energiám van.
• Gyorsan tanulok.
• A gondolataimat én irányítom.
• Békében vagyok magammal és a világgal.
• Szeretetteljes kapcsolatban élek.
• Csodálatos munkám van.
• Minden nap fejlődök.
• Minden napom egyre jobb lesz.
• Nagyon motivált vagyok.
• Tervezek és megvalósítok.

A Skoll módszertanainak fontos részét képezik a tanulók számára nyújtott rendszeres visszajelzések, illetve a folyamatos lelkesítés, pozitív megerősítés. Nem csak az a célunk, hogy a tanulók elkezdjék a tanulást, hanem az is, hogy motiváltan folytassák azt. Miközben reális képet kell mutatnunk a teljesítményükről, még a negatív eredmény esetén is szükséges a tovább próbálkozásra való bátorítás.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A szociálpszichológia a pszichológia egyik legérdekesebb, leginkább komplex területe. Az 1800-as évek végétől számítva a kutatók újabb és újabb megközelítésekkel vizsgálták az emberi elme működését. A szociálpszichológia egyszerre kíséri figyelemmel az egyének önészlelését és a társas interakciókat is. 

A szociálpszichológia története és területei

A legelső értekezések már az ókori Görögországban fellelhetők a szociálpszichológia területéről. Míg Arisztotelész szerint az ember természetéből adódóan keresi a társaságot, addig Platón azt mondta, hogy szükséges az államnak biztosítani és ösztökélni a társas összejöveteleket. 

Egy nagyobbat ugorva az időben: az 1860-as években már arról készültek feljegyzések, hogy a személyiség kifejlődése a kulturális és közösségi hatásokra vezethető vissza. Különösen a nyelven keresztül, amely egyrészt a közösség társadalmi terméke, másrészt az egyénben az adott társadalmi gondolkodás ösztönzésének eszköze – ez később a szociológia iránymutató gondolatává vált.

A kutatók főleg arra keresték a választ, hogy miért különbözik a viselkedésünk különböző társaságokban.

Miért döntünk máshogy, ha egyedül vagyunk, és miért változtatjuk meg a véleményünket társaságban? 

Ez alapján pedig a szociálpszichológiát különböző nézőpontok szerint csoportosították:

• Csoportdinamika: milyen tulajdonságokon osztozik a csoport? Milyen a csoport struktúrája? Mi a csoport erőssége?
• Önismeret: hogyan képes valaki az önészlelésre? Befolyásolhatja-e az önismeretet a személy környezete?
• Vezető: mi a vezető szerepe egy csoportban? Hogyan szilárdítja meg a helyzetét? Milyen hatással van a csoportra – és a csoport egyéniségeire?
• Nonverbális kommunikáció: mit jelentenek a különböző arckifejezések, kéz- és lábtartások? Mi jelent komfortérzetet – és mi segélykiáltást?
• Komfort: mi az oka annak, hogy valaki elfogadja a csoporton belül elfoglalt szerepét? Mi a különbség a kifelé mutatott komfort és a belső komfortérzet között?
• Agresszió: mi váltja ki az agresszív megnyilvánulást? Milyen hatással van ez az önértékelésre?
• Előítélet, ítélkezés: mi okozza az előítéletet? Mi a különbség az ítélkezés és a diszkrimináció között? 

Tehát megvizsgálták, hogy működnek együtt a csoportok, mi az ideális vezetői viselkedésforma, illetve milyen verbális- és nonverbális jelekkel jelzik a résztvevők azt, hogy éppen komfortosan érzik magukat, agressziónak vannak kitéve, vagy akár ők maguk előítéletesek.

Mi a különbség a szociálpszichológia és a szociológia között?

Míg

a szociálpszichológia a társas viselkedés ok-okozati összefüggéseit vizsgálja,

főként a különböző személyiségtípusok dinamikáját, addig a szociológia az intézmények, a kulturális környezet és akár a nyelv befolyását figyeli az egész társadalom szintjén.

Mi az a személypercepció?

Az önismeret/önészlelés elmélete Daryl Bem pszichológustól származik. Akkor beszélünk önészlelésről, ha az ember képes önmaga felismerni az ok-okozatokat. Tudja, hogy mi az oka, amiért úgy cselekszik, ahogy.

Szociálpszichológiai kísérletek

A szociálpszichológiai kísérletek közül a két legismertebbet szeretnénk felhozni példaként. Mit mutatnak meg ezek a kísérletek, miket tanulhatunk belőlük?

A Milgram-kísérlet

Milgram-kísérletének alapját a második világháború utáni perek adták; egészen pontosan a náci háborús bűnösök vallomásai, akik úgy védekeztek a bíróság előtt, hogy “ők csak a parancsokat követték”. Milgram a kísérletben az ő felelősségüket vizsgálja: elképzelhető, hogy tényleg csak a parancsot követték, vagy cinkosok-e, esetleg élvezték-e amit tettek?

A Milgram-kísérlethez férfiakat kerestek, majd mikor beérkeztek a jelentkezők, akkor párba osztották őket. Minden pár egy “tanárból” és egy “diákból” állt. A jelentkezők tudtukon kívül mind tanárok lettek – a diákokat pedig Milgram beépített emberei tették ki. 

A tanárok kezében egy elektrosokk-vezérlő volt, amivel 15V és 450V között büntethették a diákokat rossz válasz esetén (természetesen igazából nem szenvedtek áramütést a diákok). A kutatás célja az volt, hogy meddig engedelmeskedik valaki a parancsnak akkor, ha másokat bánt vele. Ezt úgy érte el, hogy a kutatás vezetője összeköttetésben volt a tanárral, akit ösztökélt arra, hogy büntesse a diákot.

A végeredmény? A tanárok 65%-a a legmagasabb dózisú áramütést mérte a diákra, 100% pedig 300V-ig biztosan folytatta a kísérletet. Ebből kikövetkeztethető: a hagyományos emberek nem úgy vannak “kódolva”, hogy megtagadják a parancsot. Az emberek szabálykövetőek.

A Stanfordi börtönkísérlet

Zimbardo és kollégái 1973-ban hozták létre a máig is leghíresebb kísérletnek számító Stanfordi börtönkísérletet. A kísérlet során a jelentkezőket két csoportra osztották: rabokra és börtönőrökre. Külön odafigyeltek arra, hogy a rabok hajlamosak legyenek a parancsok megtagadására, míg a börtönőrök domináns, agresszív személyek legyenek. Így készítették elő a későbbi konfliktusokat – amik már maguktól megtörténtek. 

A rabok lázadását a börtönőrök erőszakos fellépése követte, ami egyre erőteljesebbé vált. A rabokat megalázóan kezelték, nyilvánosan megszégyenítették őket a többiek előtt. Az őrök fellépése pedig azt eredményezte, hogy a két hétre tervezett börtönkísérletet a hatodik napon abba kellett hagyni, hiszen több rab is elvesztette személyes identitását: reménytelenné és depresszióssá vált. Ezzel párhuzamosan az őrök nem érezték át tetteik súlyát – a kialakított környezet és az egyenruha azt sugallta nekik, hogy ők így cselekszenek rendesen, ha rendet tartanak. Bármi áron.

A Skoll-nál kifejezetten törekszünk a digitális oktatás minden résztvevőjének számára a lehető leghasznosabbá alakítani az oktatás körülményeit.

Ennek elengedhetetlen része egyének esetén (legyen szó tanárról, vagy diákról) a pszichológia, csoportos tanulás esetén a szociálpszichológia tanulmányozása és az ezekből nyert tapasztalatok tanítás-tanulás tervezésbe való építése.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!