A figyelem: a tanulás egyik legfontosabb tényezője
Sharing is sexy!
Kétségtelen, hogy a figyelem kulcsfontosságú tényező a hatékony tanulásban, munkavégzésben és kommunikációban. Mégis sokan találkoznak azzal a problémával, hogy képtelenek tartósan figyelni, vagy nehezükre esik összpontosítani. De nekik sem kell elkeseredniük, hiszen a figyelem fejleszthető! A cikkben megvizsgáljuk, hogy mi is az a figyelem, milyen fajtái vannak. Arról is lesz szó, hogy az egyes területek hogyan kapcsolódnak össze a tanulással és hogyan fejleszthetjük őket.
Mi az a figyelem?
Mindennapjaink során rengeteg különféle külső és belső inger ér bennünket. A figyelem segít szelektálni ezen ingerek között, és ezáltal meghatározza, mi az amit észlelünk, majd feldolgozunk. Képzeljünk csak el egy reflektort! Ahova a reflektor fényét irányítjuk, ott minden éles és részletgazdag, ugyanakkor a fénykörön kívül eső dolgokat alig érzékeljük.
A figyelem legfontosabb modelljei
Mivel a figyelem a pedagógia egyik legfontosabb területe, rengeteg kutatás és elmélet született a működésével kapcsolatban.
Broadbent “bottleneck” szűrőmodellje
Az elmélet lényege, hogy a figyelem olyan, mint egy szűrő, amellyel az érzékszerveink irányából érkező információkat megszűrjük, és csak azok az információk jutnak tovább, amelyek figyelmi csatornánk szerint relevánsak.
Triesman szűrőmodellje
Broadbent elméletével az a probléma, hogy valójában nem minden háttérinformáció vész el: hiába vagyunk elmélyülve például egy beszélgetésben, mégis fel tudunk idézni bizonyos körülményeket a környezetünkből. Az eredeti szűrőmodellt Triesman fejlesztette tovább, aki úgy találta, hogy a figyelem csak csillapítja a nem releváns ingerek aktivitását, így azokat éppen csak érzékeljük, de nem tudjuk mélyebben feldolgozni.
Kapacitásmodellek
A modern felfogás inkább a kapacitásmodell elméletét veszi figyelembe. Ennek úttörője Kahneman, aki szerint az emberi figyelmi kapacitás véges, és emiatt idomul az elvégezendő feladathoz, a helyzet igényeihez, valamint a feladatot végző személy elvárásaihoz és állapotához. Ez okozza azt a jelenséget is, hogy nehezebb feladatból kevesebbet tudunk megoldani, míg könnyebb feladatból többet.
Neisser kísérletében a résztvevőknek egyszerre kellett hangosan felolvasni és diktálás után írni. Ahogyan várható volt, először ez igen nehézkesen ment, de 6 hét kitartó gyakorlás után olyan jó eredmények születtek, mintha két teljesen különálló feladatot végeztek volna.
A kísérlet tanulsága, hogy képesek vagyunk egyszerre több dologra is hatékonyan odafigyelni, inkább az emlékezet az, ami korlátokat szab.
A figyelem területei
A figyelem tehát igenis fejleszthető, viszont ahhoz, hogy megértsük ennek mikéntjét, fontos megismerni a figyelem területeit.
A figyelem terjedelme
A figyelem terjedelme azt határozza meg, hogy egy adott pillanatban mennyi tárgyat vagy információt tudunk egyszerre befogadni. A figyelem terjedelmét a rövid idejű emlékezet szabja meg, és felnőtteknél ez 7 +/-2 információ befogadását jelenti.
Mi a jelentősége a tanulásban?
Ezt érdemes akkor is figyelembe venni, amikor egy e-learning tananyag felépítését tervezzük: egy modulban átlagosan ne legyen több mint 7 kulcs információ, üzenet. De ugyan emiatt nem érdemes egy magyarázó ábrát telezsúfolni rengeteg nyíllal, apró felirattal stb. A SKOLL oktatási anyagaiban kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a tananyagaink és ábráink felépítése kövesse a fenti szabályt, és egyértelmű, könnyen megjegyezhető segítséget nyújtsanak.
A figyelem tartóssága
A figyelem tartóssága azt jelenti, hogy mennyi ideig vagyunk képesek egy adott dologra odafigyelni. Ide kapcsolódó kifejezés a vigilancia, amely azt jelenti, hogy meddig tudunk maximális hatékonysággal figyelni.
A képlet itt már nem olyan egyszerű, mint az előző esetben, ugyanis számos tényező befolyásolja. Ilyen tényezők például:
- “Arousal” szint: mennyire vagyunk éberek és izgalmi állapotban?
- Érdekel-e az adott terület? Motiváltak vagyunk például a tanulásban?
- Mennyire monoton a figyelmünk tárgya?
- Mekkora a feladattudatunk szintje?
Hogyan hasznosíthatjuk a tanulás tervezésében?
Nem újdonság, hogy minél kitartóbbak vagyunk, annál jobb eredményeink születnek. A figyelem lekötése viszont egy érdekes, változatos, interaktív és a megfelelő helyeken pihenőkkel tarkított oktatási anyaggal sokkal hatékonyabban lehetséges. Tananyagainkat tudatosan így tervezzük meg és építjük fel. A tanulók feladata ugyanakkor, hogy kiszűrjék a zavaró tényezőket, amik elvonhatják a figyelmet.
A figyelem megosztottsága
A figyelem megosztottsága azt jelenti, hogy hány dologra vagyunk képesek egyszerre koncentrálni. Ez az összetettebb feladatok teljesítésében kritikus fontosságú.
Nagyon jól példázza ennek a fontosságát a következő egyszerű, online Stroop figyelem teszt.
Stroop figyelem teszt
Feladat: A következő szavak különböző színekkel vannak leírva. Mondjuk ki hangosan annak a színnek a nevét, amivel a szavak le vannak írva!
Ugye, hogy nem volt könnyű? Ennek az az oka, hogy míg a figyelmünket a színekre összpontosítjuk, a szavak jelentése a háttérben megzavarják figyelmünket. Azonban a teszt többszöri elvégzése után az eredmények gyorsan javulnak!
Hogyan vegyük ezt figyelembe tananyagok fejlesztésekor?
Oktatási anyagok fejlesztésekor, legyen szó digitális vagy hagyományos anyagokról, nagyon fontos megtalálni az egyensúlyt a könnyebb, gyors sikerélményt biztosító, és nehezebb, komplexebb feladatok között. Így fejleszthetjük a figyelem ezen területét is, de a komplex feladat utáni kisebb pihenővel fenntarthatjuk, növelhetjük a figyelem tartósságát is.
A figyelem átvitele
Ez a terület azt mutatja, hogy mennyire vagyunk képesek figyelmünket az egyik dologról a másikra irányítani. Ez történhet spontán is, de egy nagyobb inger hatására akaratlanul is.
Mi a jelentősége az online oktatásban?
A megfelelő ritmusú váltás a különböző feladattípusok között nagyon fontos, mert a túl gyakori váltás összezavarja a tanulót, és túl sok energiát vesz el tőle. Ez nem csak a feladattípusokra, hanem a különböző interakciókra, multimédia elemekre egyaránt igaz, például a videós és szöveges tartalmak közötti rossz ütemű, túl gyakori váltás is zavaró lehet a tanulók számára.
A figyelem fajtái
A figyelem fajtáit meghatározhatjuk a beérkező inger, vagy a figyelem jellege alapján.
Az inger jellege alapján a figyelem lehet:
- Vizuális figyelem: például olvasás, képfelismerés, videó követése
- Auditív figyelem: például hanganyag hallgatása, beszédfelismerés
A figyelem jellege alapján lehet:
- Szándékos, azaz akaratlagos figyelem: ilyenkor a figyelem fenntartása mentális erőfeszítést igényel. Ilyen például egy unalmas előadásra való odafigyelés.
- Spontán vagy akaratlan figyelem: erős, szokatlan ingerre azonnal átirányul a figyelmünk. Ilyen lehet az erős zaj, erős színek és mozgás. Ezt a figyelmet próbálja kihasználni a reklámipar, gondoljunk csak a színesebbnél színesebb plakátokra.
- Automatikus figyelem: Ilyenkor úgy figyelünk oda valamire, hogy szinte semmilyen erőfeszítést nem kell tenni. Az automatikus figyelem gyakorolható, és párhuzamos munkavégzést tesz lehetővé.
- Kitartó figyelem: más néven éberségnek is hívjuk, és hosszú ideig fennálló nagy erőfeszítést igényel. Legnagyobb ellensége az idő, számos kísérlet bizonyítja, hogy az éberség az idő múlásával jelentősen csökken.
- Szelektív figyelem: amikor tudatosan csak bizonyos információkra, ingerekre próbálunk figyelni. Ilyen például, amikor előre tudjuk, hogy milyen kérdést kell megválaszolnunk és ez alapján összpontosítjuk a figyelmünket.
A figyelem fejlesztése
A figyelem fejlesztése azért kritikus fontosságú, mert
fejlesztésével más pszichikus funkciók, például az észlelés, emlékezet, a gondolkodás szervezettsége és hatékonysága is javul.
Jó esetben a figyelem fejlesztése iskoláskorban kezdődik, de felnőttkorban is jelentős sikereket lehet elérni.
Milyen feladatokkal lehet fejleszteni a figyelmet felnőttkorban?
A tartós figyelem fejlesztése
Fontos, hogy a tanulási folyamat alatt megfelelően motiváltak legyünk, amiben nagy segítséget nyújt, ha a tananyag érdekes feladatokkal van ellátva. Szintén lényeges, hogy számunkra optimális nehézségű feladatokkal találkozzunk. Tanulás közben meghatározott időnként szüneteket is be kell iktatni – akár az erre való figyelmeztetést is beletervezhetjük a tananyagokba.
A szelektív figyelem fejlesztése
Saját magunk is könnyen fejleszthetjük ezt a képességünket, ha például egy cikk elolvasása vagy egy videó megtekintése után összefoglaljuk annak a lényegét, vagy valamilyen szempont alapján kigyűjtjük a fontos információkat.
A megosztott figyelem fejlesztése
A megosztott figyelem fejlesztését nehezebb, komplexebb rejtvények megfejtésével gyakorolhatjuk a mindennapokban. Remek ötlet a Rubik-kocka rendszeres használata, lehetőleg időre, amivel az intenzív figyelmet is fejleszthetjük. Érdemes egyszerre csak rövidebb ideig végezni a nehéz feladatokat, de egy napon akár többször is visszatérni hozzájuk.
A vizuális figyelem fejlesztése
Erre nagyszerű a következő gyakorlat: bárhol járunk, álljunk meg egy kicsit, és figyeljük meg a környezetünket. Próbáljuk meg memorizálni, mit hol találunk, mi milyen színű, milyen alakú. Majd pár másodpercig becsukott szemmel idézzük fel a látottakat! A gyakorlattal nem csak a vizuális figyelmünk fog fejlődni, hanem gondolataink is lecsendesednek kicsit. Szintén jó ötlet, ha van gyermekünk, memóriakártyával játszani!
Az auditív figyelem fejlesztése
Manapság rengeteg érdekes podcastot (emberek beszélgetését rögzítő hanganyagot) találni az interneten. Válasszunk ki egy szimpatikusat, és jegyzeteljük ki a fontos információkat! Olyan feladatot is csinálhatunk, amiben az előadóra jellemző vagy az érdekes szófordulatokat írjuk le. Gyermekekkel pedig játszhatunk szóláncot, utolsó betűvel, de nehezítésként akár az utolsó 2 betűvel is.
Pár általános jó tanács
A figyelem minősége nem csak személyenként, de bizonyos tényezők hatására is változik. Befolyásoló tényező az időpont, például, hogy melyik szakaszában járunk az évnek, hétnek, napnak. Nagy hatással van rá a pszichés és testi állapotunk is. Az alábbi jó tanácsok betartásával bárki kihozhatja magából a maximumot:
- Figyeljünk oda a kiegyensúlyozott táplálkozásra és a rendszerezett életmódra!
- Sportoljunk! A sport bizonyítottan növeli a szellemi teljesítőképességet, és a kitartásodat!
- Pihenjünk eleget! A kialvatlanság jelentős mértékben rontja a teljesítményt!
- A nehezebb feladatok megoldását inkább a hét elején és reggel végezzük!
- Mindig teremtsünk nyugodt környezetet, ahol nem vonja el semmi a figyelmünket! Munkahelyen nagy segítség lehet egy zajszűrős fülhallgató és valamilyen nyugodt, nem zavaró zene.
- Írjuk össze a feladattal/tanulással kapcsolatos céljainkat! Sokkal könnyebb úgy összpontosítani, ha tudjuk, miért küzdünk!
- Alakítsunk ki rituálékat! Például tanulás előtt mindig készítsünk egy csésze teát, rakjunk be zenét, ezzel is jelezve elménknek, hogy mi következik!
Végül, hogy stílusosak legyünk: köszönjük a figyelmet!
Ha tetszett a bejegyzés vagy épp nem értesz vele egyet, esetleg úgy érzed, jól jönne egy kis segítség a gyakorlatban, keress minket!
Mivel foglalkozunk?
A SKOLL az egyik legnagyobb, kifejezetten online oktatással, e-learning rendszerekkel, digitális tananyagokkal foglalkozó hazai vállalkozás. Csapatunkat pedagógusok, forgatókönyvírók, grafikusok, videós stáb, programozók és tananyagfejlesztők egyaránt erősítik. Több mint 10 éves tapasztalattal teljesen lefedjük az e-learning komplex értékláncát.
Lapozz cikkeink között az alábbi gombok segítségével:
