A Maslow-piramissal, vagyis a szükséglethierarchia szintjeivel minden gazdaságtudományi hallgató megismerkedik már az első hetekben, valamelyik, vagy akár több tantárgy keretein belül is. Nem véletlenül: a marketingeseknek, a vezetőknek, a HR-eseknek, edzőknek és megannyi, emberekkel foglalkozó szakmának, illetve tudományágnak célja, hogy megismerje az emberi motivációt. A Maslow piramis pedig pontosan ezzel foglalkozik.
A Maslow piramis eredete
A Maslow-szükséglethierarchia Abraham Maslowtól, egy amerikai pszichológustól ered, aki az emberi motiváció tényezőit kutatta. A fő kérdés, amire a válaszokat kereste, hogy mi alapján, miért, hogyan cselekszünk? Mivel lehet jobban, és mivel kevésbé motiválni? Mi a motiváció csúcsa? Kategorizálhatóak-e az indíttatásaink? Kutatásainak eredményét 1954-ben tette közzé a Motivation and Personality című könyvében, amelyben piramisként illusztrálták a szükséglethierarchia szintjeit.
A Maslow piramis kritikája
- A Maslow-szükségletpiramis nem minden kultúrában értelmezhető ugyanúgy. Vannak kultúrák, ahol nem az egyén áll a középpontban – ezekben nem alkalmazható ez a motivációs modell.
- A hierarchiaszintek nem mindig a meghatározott sorrendben épülnek fel. Vannak olyanok, akiknek az elismerés és az önmegvalósítás többet számít, mint a biztonság (pl. nincs otthona, a vadonban él stb.).
- A Maslow-piramis nem tesz különbséget életszakaszok között. Minden életszakaszban más és más lehet az ember preferenciáinak sorrendje.
A Maslow-szükséglethierarchia szintjei
A különböző motivációs kategóriák között hierarchia állapítható meg, ezért is ábrázolták piramisként a szükségleteket. Azaz, ha nincsenek meg a talapzatul szolgáló legalapvetőbb szükségleteink (ezek a hiánypótló szükségletek), akkor lehetetlen a fejlődés, a növekedés, azaz a talapzatra épülő fentebbi szintek elérése. Eklatáns példa, hogy egy tanulótól felesleges elvárni, hogy a tanulásra koncentráljon, ha éhes, vagy ha ki kell mennie a mosdóba. De érdekes megközelítés az is, hogy ha adottságként egy magasabb szint rendelkezésre áll, miközben egy alacsonyabb éppen nem, a „boldogság” akkor is deficites. Ahogy haladunk a szinteken felfelé, egyre összetettebb és hosszabb távra kiható motivációs tényezőkkel találkozunk.
A kezdeti Maslow-piramis 5 szintből állt (alulról felfelé haladva):
- Fiziológiai szükségletek
- Biztonsági szükségletek
- A valahová tartozás, a közösség, a szeretet szükséglete
- Önbecsülés, elismerés szükséglete
- Önmegvalósítás
Fiziológiai szükségletek
Ide azok a szükségletek tartoznak, melyek az életben maradáshoz elengedhetetlenek: az étel, az ital, a levegő, az alvás, a menedék, a megfelelő hőmérséklet. Ezek a legfontosabbak, hiszen ezek nélkül lehetetlen a túlélés.
Biztonsági szükségletek
Amikor a menedékből (ami akár egy barlang is lehet) otthon válik, akkor a biztonsági szükséglet is kielégül. Régen legalábbis így volt: a biztonsági szükségletek főleg az ellenségtől, vadállatoktól való biztonságot jelentették. Ma már szofisztikáltabbá vált ez a kifejezés, és sokkal inkább az anyagi állapotot és a jó egészségügyi környezetet értjük alatta: a banki egyenleget, az orvosi ellátást, a gyógyszerek elérhetőségét, sőt sok esetben az érzelmi stabilitást.
A valahová tartozás és a szeretet szükséglete
Bár vannak introvertált emberek, a magány idővel elviselhetetlenné válik. Mindenkinek szüksége van társas kapcsolatokra, szociális hovatartozásra, barátokra, bizalomra, családra. Ezeknek a szociális szükségleteknek a hiánya (pl. árvaság) mentális problémákhoz vezethetnek, így majdhogynem olyan fontos ezeknek a kielégítése, mint a biztonsági szükségleteké.
Elismerés szükséglete
Az elismerésnek két alkategóriája van:
- önmagunk elismerése, vagyis az egyén méltósága;
- mások tisztelete, vagy az egyén presztízse.
Az elismerés vezet a magabiztossághoz. Az elismert ember ugyanis mer új dolgokkal kísérletezni, és feljebb törni a munkahelyén.
Önmegvalósítás
Az 5 szintes piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósító ember szereti és élvezi azt, amit nap mint nap csinál, azért megbecsülést kap, sőt anyagi biztonságot is elér általa. A vállalkozók, a sportolók vagy a művészek közül sokan ezen a szinten vannak.
A 7 szintes Maslow-szükségletpiramis
Pár évvel később a Maslow-szükségletpiramis kapott egy frissített verziót. Ebben az elismerés szükséglete után
- a kognitív szükségletek,
- az esztétikai szükségletek,
- majd az önmegvalósítás/meghaladás is helyet kaptak.
Kognitív szükségletek
A kognitív szükségletek a tanulás (egészen pontosan az önfejlesztés) utáni vágyat jelentik. Olvasd el cikkünket az élethosszig tartó tanulásról!
Esztétikai szükségletek
Az esztétikai szükségleteink a szépség iránti vágyat jelentik. Ide tartozik a rend és a tisztaság is, de különböző stílusjegyek, a lakás berendezése, egy festmény látványa is az esztétikai szükségletek közé sorolható.
Önmegvalósítás/önmeghaladás szükséglete
A Maslow-piramis új csúcsa nem az önmegvalósítás, hanem az önmeghaladás nevet kapta. Az önmeghaladás egy nehezen megfogható, spirituális eredetű szó, mely megnehezíti az eddig egyszerű Maslow-szükséglethierarchia megértését. Ezért általában erre a szintre továbbra is önmegvalósításként tekintenek a tudósok. Egyszerűen megfogalmazva, annak a szintnek a meghaladása tartozik ide, amit alapvető képességeink szerint elérhetőnek tartunk, legyen szó bármiről.
A SKOLL-nál kiemelt figyelmet szentelünk a tanulás megkezdéséhez és folytatásához tartozó motivációs tényezők feltárásának és kiaknázásának. Látható a Maslow-piramis felépítéséből, hogy oktatás esetén a magasabb és komplexebb szintekre próbálunk beférkőzni, azaz az alsóbb szintek kielégítése előfeltétele a sikeres tanulási folyamatnak. Ebben a szemléletben alakítjuk oktatási rendszereinket és digitális taneszközeinket.
Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!
