Az e-learning területén számos specifikáció található, amelyek segítségével az online tanulási tartalmak létrehozása, követése és értékelése egyszerűbbé és strukturáltabbá válik.

Ezek a specifikációk meghatározzák:

• hogyan integrálódhatnak a tanulási modulok a különböző tanulásmenedzsment rendszerekbe,
• hogyan követhetők nyomon a tanulók tevékenységei,
• hogyan tárolódhatnak a tanulók eredményei.

A megfelelő specifikáció kiválasztása elengedhetetlen ahhoz, hogy a digitális oktatási tartalmak hatékonyan és következetesen működjenek a különféle platformokon. Az ilyen szabványoknak köszönhetően az e-learning ipar képes egyre gyorsabban fejlődni, innoválni és alkalmazkodni a változó technológiai követelményekhez.

Az alábbiakban az egyik legnépszerűbb specifikációt, a Tin Can API-t fogjuk bemutatni.

Mi az a Tin Can API?

Maga a Tin Can API és az xAPI (Experience API) ugyanazt a specifikációt jelölik, csak két különböző néven ismertek.

A specifikációnak xAPI a hivatalos neve, míg a „Tin Can API” a kezdeti fejlesztési szakasz népszerű elnevezése volt.

Az xAPI egy olyan modern e-learning specifikációt jelent, amelyet a SCORM kiegészítéseként és annak korlátainak leküzdésére fejlesztettek ki. Képes a tanulói tevékenységek széles körű követésére, függetlenül attól, hogy ezek az aktivitások egy hagyományos LMS-ben vagy egyéb platformon történnek-e.

Miben más az xAPI, mint a SCORM?

A SCORM-ot amerikai Védelmi Minisztérium fejlesztette ki az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején — ez lett az e-learning tartalmak csomagolására és követésére használt de facto szabvány. Maga a SCORM főleg az online tanulási környezetben (pl. egy LMS-ben) végzett tevékenységeket képes követni, például:

• teszteredmények,
• elvégzett modulok,
• időtartam.

Egyik fontos limitációja, hogy a SCORM csomagoknak mindig egy LMS-sel kell kommunikálniuk — az adatok tárolása és kezelése az LMS-en belül történik. Emiatt korlátozott képességekkel rendelkezik az adaptív tanulás vagy a tanulói beavatkozás tekintetében. Emiatt kijelenthetjük, hogy bár széles körben elfogadott, korlátozott a modern technológiákkal való integráció tekintetében.

A SCORM kihívásaira válaszul az ADL (Advanced Distributed Learning Initiative) fejlesztette ki az xAPI-t, amely egy modern, rugalmasabb specifikációt kínál az e-learning követésére.

Képes követni az online és az offline tanulási tevékenységeket is, emellett pedig a mobil alkalmazásokat, szimulációkat és egyéb, nem LMS-ben történő tevékenységeket is.

Az xAPI egy külső adattárolót használ, az úgynevezett LRS-t (Learning Record Store). Ez lehetővé teszi, hogy a tanulási adatokat különféle platformokon és rendszereken keresztül gyűjtsük össze.

A gyűjtött adatok gazdagsága miatt jobban támogatja az adaptív tanulási környezeteket és a testreszabott tanulási utakat. Mivel tehát a tervezése során a jövőre is gondoltak, sokkal jobban alkalmazkodik a modern eszközökhöz és technológiákhoz.

Tin Can API (xAPI) a gyakorlatban

Összességében tehát az xAPI rugalmasabb és képességei sokkal szélesebb körűek, mint a SCORM, ami egy hagyományosabb és szigorúbban meghatározott specifikáció.

A választás azonban korántsem ilyen egyszerű — leginkább attól függ, hogy milyen konkrét igényekkel és környezettel rendelkezik az adott szervezet vagy oktatási intézmény.

Célszerű a gyakorlatban is kipróbálni őket a megfelelő minőségű e-learning anyagokkal, amelyek képesek megmutatni a technológia kínálta lehetőségeket.

Mi a SKOLL-nál folyamatosan arra törekszünk, hogy a legjobb minőségű és személyre szabott tananyagokat készítsük el ügyfeleinknek. Ha érdekelnek megoldásaink nézz szét weboldalunkon és próbáld ki a tananyagainkat!

A tanulás nem pusztán egy adott életszakaszt — a gyerekkort — foglalja magában, hanem egy egész életen át tartó izgalmas utazást, amely optimális esetben megállás nélkül formálja az elménket, ezáltal mind szakmailag, mind emberileg jobbá tesz mindannyiunkat.

A mai digitális világban eszközök sokasága érhető el, amelyek pontosan ebben segítenek minket: megkönnyítik, fokozzák és élvezetessé teszik ezt az utazást. Ezek a szoftverek, az interaktív online platformoktól kezdve a magával ragadó játékosításokig sokkal többek, mint egyszerű memorizálási segédeszközök — a száraz tanulást egy ösztönző és élvezetes élménnyé alakítják át. Ezáltal nem csak magát a tanulást, hanem a tevékenység szórakoztató értékét is jelentősen növelik.

Az ilyen erőforrások felhasználásával a tanulók — legyenek azok akár gyerekek vagy felnőttek — megújult kíváncsisággal, problémamegoldó képességgel és kreativitással közelíthetnek az oktatáshoz, ezek pedig, mint jól tudjuk, az életen át tartó tanulás legfontosabb alappillérei.

Az ilyen eszközök használata tehát nemcsak a mélyebb megértést segítik elő, hanem a tanulás iránti élethosszig tartó szeretetet is képesek kialakítani.

Ezek közül mutatunk be most egy igen jól ismert, népszerű és hatékony példát: a H5P-t.

Javascript és HTML5

A legtöbb forrásanyag ma már az interneten található meg, nagyrészt olyan weboldalak vagy weblapok gyűjteményében, amelyek hatalmas mennyiségű információkat tárolnak, tesznek kereshetővé, és azonnal elérhetővé.

Ahhoz azonban, hogy egy tudásanyag interaktívvá váljon, a weboldalt úgy kell felépíteni, hogy az támogassa az ilyen jellegű tartalmakat.

Itt jön a képbe a H5P, ami egy nyílt forráskódú, ezáltal ingyenes JavaScript alapú tartalomkezelő keretrendszer. Maga a H5P név a HTML5 Package rövidítése, és célja, hogy mindenki számára megkönnyítse az interaktív HTML5-tartalmak létrehozását, megosztását és újrafelhasználását.

Mire jó a H5P?

A H5P nem egy újabb publikációs rendszer, mint például a WordPress, a Drupal vagy a Moodle — a lényege pont az, hogy ezeken a már meglévő tartalomkezelő rendszereken interaktív tartalmakat tehessünk elérhetővé, mint például:

• Prezentációkat
• Kvízeket
• Játékokat
• Interaktív videókat
• Tanulókártyákat

A lista hatalmas, itt tekinthető meg — a funkciók egytől-egyig ki is próbálhatók.

A használatával jelentősen megkönnyíthetjük és élvezetesebbé tehetjük a tanulást, ezáltal dinamikusabbá tehetjük az egész tevékenységet — végül pedig kialakíthatjuk a tanulókban az örökké tartó fejlődés vágyát. A H5P-nek azonban más előnyei is vannak az interaktivitáson kívül:

Hozzáférhetőség: Mivel a H5P egy nyílt forráskódú eszköz, bárki számára elérhető. Az eszközök és böngészők széles skáláját támogatja, így biztosítva, hogy a tartalom széles közönség számára legyen elérhető.

Testreszabhatóság: A H5P segítségével az oktatók és a tartalomkészítők a tananyagokat a közönségük sajátos igényeihez és preferenciáihoz igazíthatják. Ez a személyre szabott megközelítés fokozza a megértést és a memorizálást

Integráció: A H5P-tartalmak integrálhatóak a különböző tanulásmenedzsment-rendszerekbe (LMS), weboldalakba és blogokba. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a meglévő oktatási infrastruktúrába való zökkenőmentes beágyazást.

Együttműködés: Elősegíti a tartalomkészítők közötti együttműködést, mivel a programmal megoszthatják és újrafelhasználhatják az interaktív tartalmakat. Ez hatékonyabb tartalomkészítési folyamathoz és gazdagabb tanulási élményhez vezethetnek.

Elemzés: A H5P egyes megoldásai lehetővé teszik a diákok teljesítményének és elkötelezettségének nyomon követését. Ezek az ismeretek felbecsülhetetlen értékűek lehetnek az oktatók számára annak megértésében, hogy a diákok hogyan lépnek kapcsolatba az anyaggal, és hol lehetne javítani rajtuk.

Költséghatékonyság: Nyílt forráskódú platformként a H5P ingyenesen — vagy egyes esetekben olcsóbban — használható, mint a szabadalmaztatott piaci eszközök, így vonzó lehetőség lehet a szűkös költségvetésű oktatók és intézmények számára.

Ahhoz tehát, hogy a tanulás ne csak hasznos, de szórakoztató tevékenység is legyen, a H5P-hez hasonló eszközök használata erőteljesen ajánlott!

Hol találkozhatsz interaktív tananyagokkal és tartalmakkal?

A H5P tehát lényegében különböző játékos feladatok gyűjtőneve, amelyeket egyszerűen be lehet ágyazni a tananyagba és az oktató feltöltheti a saját tartalmával a sablonokat.

Azonban nem csak és kizárólag a H5P használatával láthatsz példát a jól működő, tanulást segítő tartalmakra.

A SKOLL-nál kiemelten fontos, hogy a tanulók ne csak megértsék, hanem meg is szeressék a tananyagokat, örömmel álljanak neki a tanulásnak.

Amennyiben érdekel, hogy miként képes egy e-learning rendszer akár a felnőttek számára is vonzó, hatékony és szórakoztató tananyagot és keretrendszert biztosítani a szakmai fejlődéshez, tekintsd meg tananyag bemutatónkat!

A SCORM szabvány, vagy SCORM csomag kifejezésekkel gyakran találkozhatunk az e-learning világában. Cikkünkben lerántjuk a leplet ezekről és kitérünk arra is, miért érdemes szabványszerűen elkészíteni a digitális tananyagainkat.

A SCORM jelentése

A SCORM csomag informatikai szabványok összessége, egy mapparendszer, melyben internetes tartalmakat helyezhetünk el. Úgy érdemes elképzelni, mint a sztenderd papírlap méreteket, pl. az A4-est. Ahhoz, hogy a kinyomtatandó tartalom esztétikusan nézzen ki, “beleférjen” a nyomtatóba, ügyelnünk kell arra, hogy a szabvány méreteket betartsuk.

Nincs ez másként a SCORM-nál sem, mely mozaikszót kibontva a megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modelljéhez (Sharable Content Object Reference Model) jutunk.

Tehát tetszőleges fájl típusok (képek, videók, internetes oldalakat, szöveges dokumentumokat) rendszerezését, tananyaggá formálását értjük alatta.

Ha a digitális tananyagra, mint tankönyvre tekintünk, akkor a SCORM csomag jelképezi a kemény borítását a könyvnek, segíti a lapozhatóságot, ki- és becsukást és megmutatja meddig jutott az olvasásban egy tanuló. Ezeket a funkciókat nevezzük a számítógéppel támogatott oktatásnál tartalmak manipulációjának – kereshetővé válik a tartalom, biztosított a megosztás, az átvétel, és az újbóli felhasználás.

SCORM szabvány tananyag: minek kell megfelelni, mire jó?

A szabványnak való megfelelés előnye az alap filozófiából bontakozik ki:

• Bármilyen rendszeren futtatható anélkül, hogy valamelyik funkció csorbulna.
• Könnyen megtalálható a tartalom bármely része.
• A tartalom és a funkciók bármely része könnyen módosítható.
• A tananyag újrahasznosítható, könnyen másolható és szerkeszthető.

Az e-learning szabványnak megfelelő tananyagok több kisebb tartalom egységből állnak, melyek képesek kommunikálni LMS rendszerekkel (oktatási keretrendszerek). Kommunikáció alatt a tanulás nyomon követhetőségét értjük,

azaz annak a képességét, hogy lássuk hol tart egy tanuló az elsajátítás folyamatában, mit tekintett már meg, hány pontot szerzett stb.

SCORM használata, SCORM tananyag készítése

Ezt a tananyag szabványt akár kézzel is összeállíthatjuk, ha figyelünk arra, hogy megfelelő mappa elnevezéseket használjunk és beletegyük a tartalmi fájlok mellett a különböző kiegészítő fájlokat is, valamint megfelelően tömörítsük.

Ennél viszont megbízhatóbb megoldás, ha használunk valamilyen e-learning tananyagfejlesztő szoftvert

(pl. Articulate Storyline, vagy Adobe Captivate), mely segítségével kezelőfelületen összeállított tananyagokat tudunk egyből a szabványnak megfelelő módon publikálni. Elsősorban azon tananyagfejlesztőknek készült, akik minél magasabb fokon támogatni szeretnék tananyagaikkal a tanulási folyamatot.

SCORM csomag elérése

A SCORM tananyag eléréséhez egy oktatási keretrendszerre (elektronikus tanulási környezetre) is szükség van, amely képes a korábban említett funkciók kiaknázására. Ezen rendszerekbe a tananyag csomagot tömörítve tudjuk feltölteni, majd ugyanitt tudjuk kontrollálni, hogy mely tanulók férhetnek hozzá, valamint itt tudjuk riportolni az eredményeket is.

Mi a SKOLL-nál kínosan ügyelünk rá, hogy a tananyagaink platform függetlenül, szabványos formában készüljenek el, így garantálva, hogy bármilyen felületen (legyen az egy LMS, vagy egy honlap) felhasználhatók legyenek. 

Szeretnél belevágni a digitális tananyagok készítésébe? Kiváncsi vagy a témában? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Az iSpring Suite egy PowerPoint alapú e-learning tananyagfejlesztő szoftver, ami a ma is piacon lévő megoldások közül az egyik legrégebbi: 15 éves múltra tekint vissza. A SKOLL-nál is az egyik első dobozos eszköz volt, amit elkezdtünk használni még 2012-ben. A szoftver természetesen azóta óriási fejlődésen ment keresztül, fejlesztői komplex e-learning program- és szolgáltatáscsomaggá alakították az iSpring Suite-ot. Legnagyobb előnye, hogy a PowerPoint-ba épülve, az ott jól megszokott kezelőfelületen teszi lehetővé digitális tananyagok fejlesztését, ezáltal rövidítve az e-learning tananyagfejlesztő eszköz megismeréséhez és az online tananyagok fejlesztéséhez szükséges időt.

A program telepítése után a PowerPoint-ot elindítva láthatjuk, hogy egy új menüpont jelent meg – az iSpring Suite. Az új eszközök segítségével az alábbi példában látható tananyagokhoz hasonlóakat hozhatunk létre.

E-learning tananyag fejlesztése az iSpring segítségével

Az e-learning tananyag elkészítésének első lépéseként készítsünk egy új PowerPoint bemutatót. A prezentációt a megszokott módon, képi és szöveges elemekkel lehet összeállítani. Az iSpring előnye, hogy a tartalmi képek elkészítéséhez semmilyen különleges technikai megoldásra nincs szükségünk.

Az igényeknek megfelelően egyedi háttérképet szúrhatunk be, hogy bemutatónk még látványosabb és informatívabb legyen.

A Tervezés fülön belül kattintsunk a Háttér formázása gombra, a megjelenő oldalsó sávban pedig válasszuk a Kitöltés képpel vagy anyagmintával lehetőséget. A Beszúrás… gombra kattintva válogathatunk a számítógépünkön tárolt képek közül.

A tananyagok elkészítése során mindenkiben felmerül az igény, hogy szeretné ellenőrizni a tanulói tevékenységét, tudását. Erre természetesen a szoftver fejlesztői is gondoltak, és készítettek a programban egyszerűen kezelhető teszteket is. Több kérdéstípusból választhatunk, valamint alkalmazhatunk fogd és vidd típusú feladatokat is.

Kérdések beszúrása az iSpring Quizmaker használatával

Az iSpring Sollutions segítségével 14 különböző feladattípust építhetünk be a tananyagunkba. Ehhez az iSpring Suite fülre kattintva válasszuk a Quiz lehetőséget. Ezzel elindul a Quizmaker, azaz a kvíz készítő eszköz.

A megjelenő ablakban válasszuk a Graded Quiz lehetőséget. Ezzel a funkcióval több kérdésből álló feladatsort hozhatunk létre, ahol a tanuló ellenőrizheti tudását. A Survey lehetőséggel pedig kérdőíveket ágyazhatunk a tananyagba, amivel a tanulók kifejthetik véleményüket egy egy témában, vagy visszajelzést adhatnak kérdések megválaszolásával.

Példánkban most egy feleletválasztós kérdés létrehozását mutatjuk be. Ehhez a Multiple Choice lehetőséget kell kiválasztani. Szerencsére segítségünkre vannak a kérdéstípusokhoz tartozó ikonok, így mindig könnyen megtalálhatjuk a számunkra megfelelőt.

Az iSpring kvízkészítő felülete nagyon hasonló a Microsoft Word szövegszerkesztőhöz, ezért könnyű a szöveges elemek formázása.

Töltsük ki a Question (Kérdés), Choices (Válaszok) és a Feedback (Visszajelzés) mezőket, majd lépjünk át a bal oldalon látható Quiz Results (Kvíz eredmények) nézetre.

Az Quiz Results nézetnél egyedi visszajelzést adhatunk annak függvényében, hogy a tanuló jól vagy rosszul válaszolt. A jobb oldali Result Slide Options felületet állítsuk be úgy, hogy csak az Allow users to retry quiz legyen bejelölve.

Ezzel lehetővé tehetjük, hogy a tanulók többször is próbálkozhassanak a kérdés megválaszolásával. Példánk során nem szükséges pontszámokat beállítanunk, de érdemes kipróbálni a különböző lehetőségeket.

Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy egy-egy beállítás mit eredményez, akkor a felső menüsáv Preview lehetőségével megtekinthetjük az adott teszt működését.

A továbbiakban három, gyakran használt kérdés típust mutatunk be.

Sorbarendezés – Sequence questions

A sorbarendezős feladatokkal könnyen lemérheti a tanuló, hogy egy folyamat lépéseit mennyire sikerült elsajátítania.

Fogd és vidd – Drag and Drop question

Ezzel a módszerrel vizuálisabb formában ellenőrizhetjük, hogy tanulóink valóban elsajátították-e a tananyagot. Az egyes elemeket megfelelő helyre húzva csoportosíthatják a fogalmakat vagy akár szövegkiegészítős feladatokat is létrehozhatunk.

Hotspot

A kérdéstípus segítségével területeket jelölhetünk ki egy képen, amelyekre rákattinthatnak a tanulók. Így elkerüljük a fölösleges kérdéseket és sokkal interaktívabbá tehetjük a válaszadást. Példánkban a tanulónak az utat eltorlaszoló dobozokat kell megtalálnia.

Kérdések szerkesztése során a dianézetben, tehát a Slide View oldalon mindig leellenőrizhetjük, hogy fog megjelenni egy képernyő, illetve további szöveges és képi elemeket szúrhatunk be.

E-learning tananyag publikálása az iSpring-ből

Ha kész vagyunk, akkor a Publish menüpont segítségével exportálhatjuk a tananyagot.

Ha a Moodle vagy Totara e-learning rendszerekbe szeretnénk feltölteni az elkészült e-learning tananyagot, akkor SCORM csomag formájában szükséges elmenteni a tananyagot. Ehhez válasszuk ki az LMS fület, állítsuk be a fájl mentésének helyét, válasszuk a SCORM 1.2 lehetőséget, majd kattintsunk a Publish lehetőségre. Az exportálást követően elérjük a fájlt a megadott mappában.

Az iSpring segítségével egyszerűen készíthetünk interaktív kérdésekkel és játékokkal színesített tananyagokat, akár már meglévő prezentációinkból is. A programba ágyazott számos kérdéstípus segítségével a tartalomhoz leginkább igazodó feladatokat állíthatunk össze.

Ha megtetszett a program, töltsd le az ingyenes próbaverziót az iSpring oldaláról és próbáld ki te is. Továbbá készséggel állunk rendelkezésedre akár felmerülő kérdéseiddel kapcsolatban, akár a szoftver használatának oktatása kapcsán. Keress minket bátran!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Miért fontos a tananyagfejlesztés az oktatásban? A tanulási környezet átalakulásával egyre fontosabbá válik ez a kérdés: a régi tanulási módszerek lecserélődnek, a hagyományos, egyoldalú kommunikációra építő, “előadás-szerű” tanórák megváltoznak, a kompetenciák fejlesztése pedig egyre inkább digitális úton történik. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a változást ki hogyan reagálja le, és mennyit tesz azért, hogy az online oktatásban is fenntartsa a képzésben résztvevők figyelmét – ami szintén egyre nehezebbé válik.

Digitális tananyagfejlesztés lényege

Az információs társadalomban a tapasztalatokon keresztüli tudás előállítása és ezek minél szélesebb körű megosztása új kihívásokba ütközik: most már nem a tartalmon van a lényeg, hanem a megosztás módján. 

A tananyag fejlesztési folyamata viszont emiatt jóval több időt vesz igénybe: hiszen nem elég az információkat csak elmondani, leírni, hanem interaktívvá kell tenni: be kell vonni a tanulót.

Egy tanulási folyamat akkor lesz hatékony, hogyha a képzésben résztvevő valóban rá tud kapcsolódni a tananyagra, és tanulás közben is fennmarad az érdeklődése.

Tananyagfejlesztés lépései

A tananyagfejlesztés érintettjei

A digitális tartalomfejlesztés a legtöbb esetben egy külön tananyagfejlesztő csoport feladata. E csoport tagjai:

• Projektvezető / Fejlesztési Vezető
• Munkacsoportok szakmai vezetői
• Tanárok, szerzők, tapasztalók: az információ forrásai, a célok képviselői
• Szerkesztők, pedagógiai-módszertani szakterület képviselői
• Grafikusok, videósok: fontos, hogy a tananyag vizuálisan is megjelenjen
• Tananyagfejlesztők (informatikusok, programozók): akik ezt a digitális térbe ültetik
• Minőségbiztosítók: nyelvi lektorok, tesztelők

A munkacsoportok kompetencia alapján jönnek létre, azaz lesz egy

• Tartalomért felelős szakmacsoport: mit és miért tanítsunk?
• Módszertanért felelős csoport: hogyan tanítsuk?
• Technológiai szakmacsoport: hogyan valósítsuk meg digitálisan?

Ahogy említettük: míg régen a tananyagok elkészítése szinte kizárólag a tartalomért felelős személy, oktató feladata volt, addig ma már elengedhetetlen, hogy módszertanilag (a tananyag logikus tagolása, vizuális-animáció igények, forgatókönyvek) és technológiailag (a rendszer gyors legyen és átlátható) is rendben legyen a tanterv.

Tananyagfejlesztés lépésről lépésre

Mik a tananyagfejlesztés konkrét lépései? A fenti munkacsoportok folyamatosan kapcsolódnak be a folyamatba.

0. Ha úgy vesszük, nulladik lépés az újdonság megtapasztalása: egy kutató felfedezést tesz, majd megszületik a tudásátadás igénye. Így ő válik a tartalomért felelőssé.
1. Koncepcióalkotás: fontos már az igény megszületésekor tisztázni, hogy pontosan mi a cél (ismeretterjesztés, megértés támogatása, kompetenciafejlesztés szemléletformálás, tudásmérés, esetleg ezek egyvelege), és ki a célközönség – ezek hiányában tud könnyen félre siklani a végső produktum. Ekkor érdemes megalkotni a kulcsüzeneteket, melyek átadása támogatja majd a célok elérését, és melyek halmaza később tematikaként (fejezet tagolás) szolgálhat.
2. Információk rögzítése, tudássá formálása: forrásszövegek, fényképek, ábrák, infografikák, videók felkutatása, vagy készítése.
3. Munkaszervezés: a szakértő az anyagokat átadja a projektvezetőnek, aki tervet készít, munkakörnyezetet alakít ki, határidőket tűz ki, és kijelöli a többi munkacsoport tagjait.
4. Forgatókönyvírás: ennek részeként kiviteli tervszerűen kerülnek meghatározásra és kijelölésre a pedagógiai-módszertani és technológiai eszközök, a tanulási útvonalak, a tudás visszamérésének módjai, a grafikai irányok. Továbbá ekkor gondoskodhatunk az akadálymentesítésről, esetleg játékos elemek beépítéséről (pl. kerettörténet, minijátékok).
5. Az előkészítés már sok alfeladatra oszlik:
   • Feladatok kiosztása
   • A szerkesztők elkezdik tagolni a tananyagot
   • Az illusztrátorok alapvető grafikai elemeket (pl. ikonok) terveznek
   • A programozók megteszik a szükséges elő-beállításokat
6. Tananyag elkészítése:
   • A szerkesztők az oktatókkal együttműködésben véglegesítik a tartalmat
   • Az illusztrátorok, videósok ábrákat és animációkat készítenek
   • Megtörténik a szükséges hanganyagok felvétele
   • A programozók leképezik a tananyagot, beépítik a szöveges és multimédia elemeket, lefejlesztik az interakciókat.
7. Tesztelés, ellenőrzés során az elkészült tananyagot a belső csoport tagjai, esetenként pedig külsős tesztelők, fókuszcsoportok ellenőrzik és véleményezik.
8. Ha szükséges, a hibák kijavításra kerülnek.
9. Publikálás, terjesztés.

A létrejött e-tananyag felhasználása

Fontos, hogy a létrejött e-tananyagok egymásra épüljenek, azaz a diák előzetes tudása tananyagról tananyagra fejlődjön tovább.

Az e-learningnek kell, hogy legyen egy keretrendszere: az nem hatékony, ha a diák a különböző tananyagokat mind máshol leli fel. A keretrendszerre mint virtuális iskolára tekinthetünk, amelyben osztálytermeket (kurzusok) hozhatunk létre és ezen keresztül tudjuk az elkészült e-learning tananyagokat a tanulók számára elérhetővé tenni.

A szokások kialakítása nagyon fontos a tanulásban: ehhez pedig LMS rendszert kell használni.

LMS rendszer jelentése

Az LMS (Learning Management System) egy tanulási-oktatási rendszer, amelynek berkein belül a tananyag feltölthetővé válik, interaktívvá tehető,  és a számonkérés is lebonyolítható. Ilyen például a Moodle vagy a komolyabb képzésszervezői modulokkal felvértezett TOTARA.

Lényegük, hogy képzésszervező és tudásmenedzsment funkciókkal vannak ellátva:

• kurzusokon keresztül képezik le a különböző kurzusokat és szelektálják azok elérését,
• az e-learning tananyagok gyűjtőhelyei,
• képesek a jelenléti képzéseket menedzselni,
• alkalmasak a vizsgáztatásra, számonkérésre, zárt végű kérdések esetében az automatikus kiértékelésre,
• kezelhető bennük a képzésben résztvevők egyéni képzési előrehaladása.

Így jön létre a virtuális osztályterem

Nem csak a koronavírus miatt, hanem a Z generáció médiafogyasztási szokásai miatt is szükséges az, hogy a pedagógiai kultúra lekövesse a diákok tanulási igényeinek megváltozását. Sem egy tanuló, sem egy képzésben résztvevő kolléga nem képes fenntartani a figyelmét 45-90 percen keresztül – ez még akkor is nehéz, ha a képzés interaktív.

A digitális pedagógiának úgy kell tehát változnia, hogy a tananyag egyénileg is feldolgozható legyen, a tanulóhoz illeszkedjen a tanulás sebessége, azaz mindenki annyi időt tölthessen a tananyag feldolgozásával, amennyi neki szükséges.

Hiszen, ami valakinek elmagyarázható egy 45 perces matekórán, az másnak lehet, hogy két órába telne. Így a tanulók csoportja is két részre bomlik: lesz, akinek túl lassú, másnak túl gyors a haladás. Az előbbi unatkozik, az utóbbi kétségbeesik. Ez nem hatékony.

Biztosítani kell még az e-learningen kívüli személyes konzultációt is a képzésben résztvevőknek. Erre a kettős felosztásra tökéletes megoldást nyújthatnak a blended learning eszközei.

Tananyagfejlesztés napjainkban

A tananyagfejlesztés folyamatát számos ponton támogatják már különböző digitális megoldások:

• a tananyag tartalmi felosztását tervezhetjük online tématérkép szerkesztővel;
• készíthetünk sablonokból, online megoldással saját animációkat;
• online képernyőrögzítő szolgáltatásokkal készíthetünk képernyővideókat;
• elérhetők pusztán alapfunkciókkal (így sokkal egyszerűbben használható) videóvágó programok;
• sőt léteznek már e-learning tananyag fejlesztői eszközök is.

A fenti eszközök már nem igényelnek különösebb informatikai szakképzettséget, programozói ismereteket. Manapság a titok már sokkal inkább ezek hatékony felhasználásában, a kezdeti célok célközönségre szabott kielégítésében van. Mi a SKOLL-nál is ezeket az eszközöket használjuk, immáron több mint 10 éve, így kiforrott pedagógiai megoldásokkal és temérdek tapasztalattal tudjuk támogatni a célok elérését.

Amennyiben szeretnél egy profi csapatot megbízni a tananyagod lefejlesztésével, vagy támogatásra lenne szükséged a “házon belül” végzett fejlesztéshez kötődően, vagy érdekelnének a témában további hasznos információk, keress minket bátran!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A tanulók figyelme hosszú szövegek olvasása közben jelentősen csökken, ami nincs jó hatással a tanulás hatékonyságára sem. Érdemes tehát fenntartani a figyelmüket, hogy nagyobb kedvvel álljanak neki, illetve folytassák a tananyagokat. Ennek különböző módjaira mi is nagy hangsúlyt fektetünk és próbálunk minél játékosabb, interaktívabb, videókkal és animációkkal színesített elearning tananyagokat gyártani. Posztunkban most az animációk elearning célú készítésével fogunk foglalkozni, ezen belül is egy online elérhető, könnyen használható megoldást mutatunk be: a Vyond-ot.

A Vyond egy felhő alapú, animációk készítésére szolgáló program, ahol gyorsan és egyszerűen készíthetsz videókat különösebb szaktudás nélkül. Ennek előnye, hogy nem kell heteket, hónapokat eltöltened az animációkészítő program felületének megismerésével, és nem igényel különösebben “erős” gépet a videó szerkesztése, mivel nem lokálisan használod a saját számítógéped erőforrásait, hanem egy böngésző segítségével a “felhőben” dolgozol.

Animáció: az e-learning tananyagok színesítése egyszerűen

A weben számtalan programot találsz, melyek elearning célú animációk készítésére is alkalmasak, mint például az Animaker, Biteable, vagy a Toonly, azonban tapasztalatunk szerint,

a Vyond egyszerűségét és letisztultságát animációkészítésben egyik sem tudja felülmúlni.

A karakteret, hátterek, objektumok kidolgozása, az idővonal átláthatósága és a rengeteg előkészített sablon véleményünk szerint remek választássá teszi vetélytársaival szemben.

Felmerülhet a kérdés, van-e értelme előfizetni egy plusz programra, ha rendelkezünk már Adobe Premiere Pro vagy After Effects előfizetéssel? A fejlesztők törekedtek arra, hogy a lehető legegyszerűbben meg tudd valósítani az elképzelésedet, így időt és energiát spórolj a az animáció készítésében. Az előbb említett programok használatakor jelentős előkészületet igényel, hogy megismerd a felületet, a program működését, logikáját. Ezzel szemben a Vyonddal azonnal neki tudsz kezdeni a munkának még akkor is, ha korábban sosem volt dolgod e-learning tananyagokban vagy máshol hasznosítható animációkkal.

Rengeteg előre elkészített sablon, karakter, háttér, zene, sőt a karakterekhez előre legyártott animált akciók/mozgások közül választhatsz,

ezzel a munka oroszlánrészét megspórolva. Van lehetőség teljesen üres „lappal” indulni, megtervezheted egyedi hátteredet össze „legozva” az objektumokat, saját karaktereket rakhatsz össze és még megannyi lehetőséget biztosít a felület.

Animációkészítés Vyonddal a gyakorlatban

Most pedig lássuk, hogyan készíthetünk animációkat Vyonddal az e-learning tananyagainkba!

Kezdéskor ki kell választanod milyen stílusú animációt szeretnél készíteni. Ez lehet:

• kortárs (letisztult, egyszerű)
• üzleti (kidolgozott karakter animációk, térbeli hatás, rengeteg sablon)
• tábla animáció (rajz szerű megjelenítés)

Miután kiválasztottad a videó stílusát, a következő felület fogad:

Alul az idővonalat láthatod (1). Ezen állíthatod be a jelenetek hosszát, valamint itt találhatod azokat az objektumokat, amelyekhez tartozik valamilyen effekt vagy mozgásvonal. Az előbbieket zöld, az utóbbiakat pedig kék színnel jelöli a rendszer Legalul a beillesztett hango(ka)t találod.

Bal oldalon felül (2) van lehetőség új objektumok hozzáadásához, jobb oldalon (3) pedig a kijelölt objektum attribútumait szerkesztheted. Amennyiben nem jelöltél ki semmit, úgy a háttér tulajdonságait tudod beállítani. Itt tudod átszínezni, átméretezni, az adott objektumot, betűtípust változtatni stb.

Felül középen (4) az alapvető funkciógombok kaptak helyet, mint például a visszavonás, másolás, törlés, előbbre/hátrébb hozás. Jobb oldalon az attribútum sáv felett (5) van lehetőség a videó előnézetét elindítani, elmenteni a változtatásokat, vagy letölteni. A felületre közelíteni illetve távolodni az idővonal felett jobb oldalon (6) van lehetőség.

A képernyő közepén (7) található maga a szerkesztőfelület.

Új jelenet hozzáadásánál lehetőséged van a beépített sablonok közül választani, az előző jelentet folytatni, vagy akár egy teljesen üres felületen is neki kezdhetsz a szerkesztésnek. Az előző jelent folytatása akkor lehet hasznos, ha azt szeretnéd hogy a karaktered a beállított mozgásvonal végének pozíciójában jelenjen meg. Fontos tudni, hogy egy objektumnak egy jelenetben csak egy akciója lehet, azaz például ha azt szeretnéd, hogy a karaktered sétáljon oda a székhez (első akció), üljön le (második akció) és kezdjen el telefonálni (harmadik akció), ehhez legalább 3 jelenet szükséges.

Vyond-os animációk beillesztése az e-learning tananyagokba

Ha elkészültél a videóddal, elsőként mentsd el, majd lépj át videóid lista nézetére. A rendszernek először le kell generálnia (renderelnie) a videódat, ha kész az előkészítés, erről e-mailben kapsz értesítést.

Exportálás terén több opciót biztosít a szolgáltatás, lehetőséged van:

• MP4 videó valamint
• animált GIF

formátumban is letölteni a videót, ezeken belül is választhatsz a különböző minőségek közül.

Szinte minden eszköz támogatja az MP4 videót, ezért azt ajánljuk, hogy ebben a formátumban és 1080P minőségben töltsd le a kész animációkat. Ezt nagyon egyszerűen be tudod importálni például egy Articulate Storyline 3 programba, vagy egy bármelyik másik tetszőleges e-learning tananyag szerkesztőbe.

A Storyline 3-ba való beillesztés úgy működik, hogy oda navigálnuk ahhoz az oldalhoz, ahova szeretnénk beimportálni a videót, majd az INSERT -> Video -> Video from File… gombra kattintunk, kiválasztjuk a beszúrni kívánt videót és már bent is van a Vyonddal készített animáció a tananyagban. Ennyire egyszerű.

A Vyond animáció készítő árazása

Több előfizetői szint közül választhatsz, valamint megadhatod a fizetés gyakoriságát (évi/havi rendszerességgel), természetesen éves előfizetés esetén kedvezményre is számíthatsz. Mi legalább egy prémium szintű előfizetést ajánlunk, a rendszer kihasználhatósága érdekében.

Az aktuális árakról és az előfizetői szintek közötti különbségekről itt tájékozódhatsz.

A Vyond tehát egy tapasztalat nélkül is könnyen használható, rengeteg beépített sablonnal rendelkező és lehetőséget adó felhő alapú szolgáltatás megfizethető árképzéssel.

Szeretnél előfizetni valamelyik csomagra, de nem tudod pontosan melyiket válaszd? Kérdésed van a program használatáról? Vagy nincs időd legyártani az e-learning tananyagaidat színesítő animációkat? Keress meg minket, segítünk!

Kíváncsi vagy rá, hogyan látunk hozzá egy tananyag fejlesztéséhez? Semmiképpen sem a fejlesztéssel kezdjük. A tervezés az e-learning szakmában is kulcsa a sikeres kivitelezésnek.

1. IGÉNYFELMÉRÉS

Fontosnak tartjuk kellőképpen körüljárni és megérteni az igényeidet, hogy aztán azokat ki tudjuk tűzni a zászlóshajónkra. Segítünk jól körülhatárolni a célokat, feltérképezni a célközönséget, majd ezekhez igazítani a felhasználandó e-learning eszközöket. Ennek a lépésnek a célja, hogy értsük egymást.

2. KONCEPCIÓ ALKOTÁS

Miután tisztában vagyunk az igényekkel és a mozgásterünkkel, akár önállóan, akár veled közösen, elkészítjük azt a koncepciót, ami lefekteti az alapokat – meghatározza a tananyag tartalmát és struktúráját, kijelöli a grafikai irányt, kitér a technológiai eszközökre, valamint vázlatosan kifejti a kerettörténetet.

3. FORRÁSANYAG MEGÍRÁSA

Ha a forrásanyag már a folyamat legelején rendelkezésre áll, akkor ebben a fázisban a koncepció alapján már csak csiszolni, esetleg kiegészíteni kellhet a szakmai tartalom tudásbázisát. Ideális esetben a koncepció és a forrásanyag között kölcsönhatás alakul ki, mindkettő hat a másikra. A forrásanyagot általában a Megrendelő által delegált szakértő csapat írja meg.

4. ARCULATI ÉS TECHNOLÓGIAI TERVEZÉS

Akár a 3. lépéssel párhuzamosan el tudunk kezdeni dolgozni a koncepció által lefektetett grafikai és technológiai alapokon. Ennek a lépésnek egy olyan prototípus az eredménye, amelyen keresztül betekintést nyersz abba, hogy hogyan fog kinézni és működni az e-learning tananyag a folyamat végén. Már

ezen a ponton gyűjtjük és beépítjük a meglátásaidat,

hogy a tananyag fejlesztése ne menjen el egy olyan irányba, ami számodra nem szimpatikus.

5. FORGATÓKÖNYV ÍRÁS

A filmes szakmához hasonlóan, mielőtt bármi gyártásához hozzákezdenénk, készítünk egy forgatókönyvet, ami a prototípussal együtt teljes képet ad arról, hogy mit fogsz kézhez kapni a folyamat végén. Tartalmazza a szöveges tartalmakat, a tervezett képi és videó elemek leírását, valamint az interakciók tervét.

6. TANANYAG FEJLESZTÉSE

A konkrét fejlesztésnek jóváhagyott prototípus és forgatókönyv birtokában tudunk nekilátni. Ennek a lépésnek a része a grafikák meg-, vagy újrarajzolása és a videós betétek elkészítése is. Mielőtt átadjuk a tananyagot, mi is leteszteljük, hogy neked már csak az apró csiszolni valókra kelljen odafigyelned.

+1 KONZULTÁCIÓ, TANÁCSADÁS, PROJEKTVEZETÉS

Nem szeretünk pusztán megvalósítóként “lehozni” projekteket. Fontosnak tartjuk, hogy

meglátásainkat és tanácsainkat folyamatosan kommunikáljuk feléd

, a problémákra megoldási javaslatokkal érkezzünk, hogy neked már csak dönteni kelljen az információk birtokában. Az egész folyamatra, és a létrehozandó termékre, mint közös munkára tekintünk, célunk, hogy számodra teljesen transzparens legyen az előrehaladás.

Van tapasztalatunk a képzések szervezésében, belső marketingjében és kommunikációjában is – számíthatsz ránk ezekben is! Ha kíváncsi vagy tananyagainkra, írj nekünk és elküldünk egy bemutató demó verziót!

Mi már leszoktunk arról, hogy tananyag típusokban gondolkozzunk – rögzítettük, hogy interaktív keretben dolgozunk és ezt töltjük fel multimédia elemekkel. Legyen szó videóprezentációról, kisfilmről, animációról, infografikáról, képernyővideóról, vagy szoftverszimulációról.

Jó gyakorlatainkat az évek és a rendkívül változatos projektek harcedzették, több tízezer oktatásban résztvevő számára szervezett képzéseket támogató e-learning tananyagok fejlesztésében vállaltunk szerepet. Megtanultuk, hogy hogyan lehet az adott oktatási környezethez igazítani a grafikai és technológiai trendeket – ebből kifolyólag tudjuk magabiztosan képviselni a saját digitális oktatási modellünket.

Nálunk az interaktivitás nem csak egy kifáradt buzzword, e-learning tananyagainkban nem a sima lapozható szöveges és képi elemek váltakoznak,

külön figyelmet szentelünk az interaktív feladatoknak, játékos bemutatóknak, és gyakran támogatjuk narrációval is a tanulást.

Bár a statikus tananyagoknak is megvan az a célközönsége, amely miatt a létjogosultsága vitathatatlan, az interaktivitás iránti igény terjedése is tagadhatatlan. Az oktatás hatékonyságának növelésében, a tudás elmélyítésében van fontos szerepe a tanulótól elvárt interakcióknak. A digitalizációnak köszönhetően az interaktív kereteket választékos építőelemekkel tudjuk megtölteni attól függően, hogy mi a célunk a képzéssel, ki a célközönség és milyen formában lehet a leghatékonyabban átadni a konkrét témát.

Videóprezentáció

Stúdióban greenbox/bluebox technológiával rögzített, vagy külső helyszínen profi stábbal felvett előadás jellegű videó, melyet erősen támogatunk a háttérben, vagy az előadó mellett megjelenített grafikai és animációs illusztrációkkal. Olyan tartalmak közvetítésére kiválóan alkalmas, amelyek valamilyen

összetettebb logikai kapcsolatot, hosszabb magyarázatot tárnak fel.

Remek lehetőséget nyújt a szöveges és interaktív elemek közé beillesztve változatosabbá tenni a tanulási folyamatot, amellett, hogy személyesebbé, vagy akár hitelesebbé is teszi azt. A videóban való szereplés komolyabb felkészülést igényel, amelyben tudunk segíteni, ha a Megrendelő szeretné delegálni az előadót, de járható út az is, hogy mi biztosítjuk azt a személyt, aki szerepel a felvételeken. Dolgozunk együtt trénerekkel, tapasztalt előadókkal, akik bármilyen témát közérthetően át tudnak adni.

Oktató kisfilm

Tartalmában, folyamatában és minőségében a klasszikus filmgyártást idéző videós betét forma, melyet saját forgatókönyvírókkal tervezünk meg, forgató stábbal veszünk fel, és vágókkal utómunkázunk. Szituációs helyzetek bemutatására, szemléletformálásra kiválóan alkalmas formátum.

Animáció

Rajzolt és animált környezetbe ültetett videós formátum, mely alkalmas kiváltani az élőszereplős formátumokat, amennyiben a téma, vagy a célközönség inkább ilyen jellegű megközelítést igényel. Vannak költséghatékonyabb megoldásaink, melyek előre összeállított animációs eszközkészlettel operálnak, de ha nagyobbat szeretnél álmodni, teljesen egyedi animációk elkészítésében is tudunk segíteni.

Képernyővideó, szoftverszimuláció

Az e-learning egyik leghatékonyabb felhasználási módja, amikor valamilyen digitális felület, szoftver használatát szeretnénk bemutatni, vagy készségszintre emelni.

Lehetőség van a tanuló szempontjából passzív képernyővideók, illetve interaktív szimulációk elkészítésére is,

attól függően, hogy magyarázó, vagy gyakoroltató céllal vetjük bele magunkat a munkába. Alkalmas lehet olyan felületek használatának gyakoroltatására, amelyeket élesben szigorúan tilos próbálgatni és még teszt felület sem áll rendelkezésre. Jó gyakorlatunk alapján narrációval, képkiemelésekkel és zoom-olásokkal támogatjuk a videó hatékonyságát.

Ha tetszik, amit csinálunk, esetleg kérdésed maradt, írj nekünk! Ha kíváncsi vagy, hogy néz ki egy általunk elkészített interaktív tananyag, jelezd felénk és küldünk egy minta tananyagot!

Az e-learning-hez kötődően több tévhittel találkoztunk már, amelyek potenciálisan elhomályosítják az oktatás alapvető céljait. Ebben a bejegyzésben a 3 leggyakoribb magabiztos kijelentő/felkiáltó mondat végén cseréljük a felkiáltójelet kérdőjelre.

1. Az én szakmám kizárólag jelenléti oktatás keretein belül való­sítható meg!?

Teljesen felesleges tantermi oktatásban gondolkodni a XXI. szá­zadban!?

A két gondolat között szoros kapcsolat van a végletekben való gondolkodás miatt. Mindkét kijelentés pusztán egyik aspektusát fedi le egy oktatási stratégiának. El kell azonban fogadni, hogy nincs két ugyanolyan hozzáállású, felkészültségű, motiváltsággal rendelkező tanuló és feltételezhetően az a cél, hogy az oktatás a célközönség teljes egészén kifejtse pozitív hatását. Az, aki kizárja a digitális technológiát az oktatási eszköztárából, az helyből feladja, hogy a fiatalok figyelmét megragadja, vagy hogy a tanulási folyamatot hatékonyabbá csiszolja. Aki pedig a digitális megoldásokat látja egyeduralkodónak, az kifelejti az egyenletből a pszichológiát – azt a tényt, hogy az ember társas lény és szüksége van arra, hogy társaival kommunikálni tudjon.

A fenti okokból (is) kifolyólag, bár mi elsősorban az e-learning területén mozgunk, kifejezetten fontosnak tartjuk a jelenléti oktatási formákat és eszközöket is, így igazán az úgynevezett kevert (szakszerűen blended) képzésekben hiszünk. A sikeres blended képzés titka, hogy a jelenléti és digitális oktatási formákra, mint eszközökre tekintsünk – azt kell tudnunk megválasztani, hogy melyik ismeret átadására melyik eszköz a legalkalmasabb.

2. Kizárólag videós/szöveges/interaktív elemekben gondolkoz­hatok!?

Hasonló téves leegyszerűsítése az oktatásnak, hogy egyetlen típusú multimédia elemmel hatékonyan le lehet fedni mindent. Egyrészt ahogy korábban említettük téves megközelítés, amikor az egyébként feltehetőleg heterogén célközönséget megpróbáljuk beskatulyázni. Ugyanazt az információt van, aki nyugodt környezetben, csöndben olvasva tudja a leghatékonyabban fel- és bedolgozni. Van, akinek hallania (is) kell, megint másnak egy játékban kell elrejteni. Van, aki pusztán egy definícióból azonnal átlátja egy fogalom értelmét és minden más kiegészítő ismeret untatja, míg másnak szüksége van rá, hogy példákkal legyen illusztrálva, egy harmadik embernek pedig több szempontból kell rávilágítani, vagy analógiát kell mutatni, hogy tudássá formálhassa az információt.

Másrészt, ha a tanulási folyamatra, mint egy láncra tekintünk, akkor azt kell belátnunk, hogy sokkal könnyebb a figyelmet végig fenntartani, ha több különböző színű és formájú láncszemekből készítjük el – így érhető el, hogy pl. egy 2 oldalnyi hosszúságú szöveg után berakva egy videót, majd egy játékos kvízt, ne fásuljon el a tanuló.

A fentiekből fakadóan mi azt javasoljuk, hogy változatos eszközökben gondolkodj már alapból – ebben is számíthatsz ránk.

3. Készen van az e-learning tananyag, zárhatjuk a projektet!?

Ha hosszútávon gondolkodsz és szeretnéd, ha sikeres/eredményes lenne a képzésed, akkor két dologgal mindenképpen kell még számolnod, miután elkészült a meghirdethető állapotú e-learning tananyag – utókövetés és továbbfejlesztés. Az elkészült produktum egy leképeződése az aktuális helyzetnek, szakmai, grafikai, technológiai és módszertani szempontból is. Mindenképpen érdemes karbantartani az előbbi 4 szempont mentén az oktatási anyagokat, hiszen bármelyik területen lehet számítani változásra, akár pár éven belül. Ha valóban az a célod, hogy hatékony digitális és módszertani eszközökkel mindig a lehető legjobb eredményt érd el, folyamatosan monitoroznod érdemes, hogy merre tart a világ és a célközönséged. Apropó célközönség – sose felejtsd el őket is bevonni a felülvizsgálatba, kérd ki a véleményüket, hiszen végeredményben ők a felhasználói a tananyagoknak!

Ebben a szemléletben szervezzük mi is a szolgáltatásainkat, hosszú távra tervezünk minden ügyfelünkkel. És veled tervezhetünk? Küldd el észrevételeidet, kérdéseidet és mi örömmel állunk rendelkezésedre!

Most vezettetek be egy új rendszert, amit üzleti szempontból fontos lenne használni, de a kollégák küzdenek a kezelésével? Kritikus adatokat tartalmaz, amelyekkel tilos játszadozni? Nincs egy teszt felület, amin lehetne gyakorolni? Mutatjuk a megoldást!

Az e-learning egyik leghatékonyabb felhasználási módja, amikor valamilyen digitális felület, szoftver használatát szeretnénk bemutatni, vagy készségszintre emelni. Lehetőség van a tanuló szempontjából passzív képernyővideók, illetve interaktív szimulációk elkészítésére is, attól függően, hogy magyarázó, vagy gyakoroltató céllal vetjük bele magunkat a munkába.

A szoftverek használatának oktatása tipikusan olyan terület, amely hatékonytalan jelenléti képzés formájában, és amelynél kritikus fontosságú, hogy az információk ne csak szöveges formában legyenek elérhetők, hanem azonnal videós formában bemutatva. Ezen felül a készségszintű felhasználáshoz teret kell adni a gyakorlásra a tanulónak – mivel mindenki más sebességgel tud haladni, ezért a géptermi oktatások hatékonytalanok és frusztrálók tudnak lenni. Ha megteremted a lehetőségét, hogy mindenki a saját ritmusában tanulja meg a szoftver használatát, sokkal jobb eredményeket tudsz elérni.

Gyakran kihívást jelent az adott szoftver elfogadtatása, esetleg megszerettetése a felhasználókkal, ebből kifolyólag szoktuk javasolni az e-learning tananyagot a puszta szakmai bemutatáson túlemelve marketing célokra is felhasználni. Törj ki a step-by-step jellegű ismertetők korlátai közül és foglalkozz azzal is, hogy elmagyarázod miért fontos a felhasználóknak a szoftver használata. Különösképpen akkor, ha az ő munkájukat egyszerűsíti, de ez nem egyértelmű elsőre.

A felületről készített felvételekre úgy tekintünk, mint egy “üres” vászonra – fontosnak tartjuk a módszertani szempontok beemelésével telefesteni ezt a vásznat. Azon túl, hogy a tanuló követi az adott szoftver működéséről készült videót, közben narrátor közli a lépéseket és a kísérő magyarázatokat, fontos megjegyzések jelennek meg, kiemeljük az adott képernyőkép azon részét, vagy ráközelítünk arra a részére a felületnek, amiről éppen szó esik.

Sok esetben érdemes a tanulónak átadni az irányítást egy-egy szimuláció beépítésén keresztül – a komolyabb IKT tudást igénylő felületek használatának gyakorlására, vagy mondjuk egy összetett felület bebarangolására javasoljuk szimulálni a kezelőfelületet. Módszertani szempontból ez működhet az egyszerű gyakorlási céltól kezdve, amikor kézen fogva vezetjük a tanulót, egészen a szigorú vizsgáztatási célig, amikor pontozzuk a tanulói aktivitást és ponthatárral teljesítési feltétellé alakítjuk a szimulációt.

Az ideális tananyag kitör a szoftverszimulációs keretekből, tartalmaz ugyanúgy szöveget, képi elemeket, ellenőrző kérdéseket és játékos elemeket is, mint egy klasszikus interaktív/szöveges tananyag.

Miért válaszd az e-learning-et a tantermi képzések helyett?

1. Mert bárhonnan, bármikor, bárhányszor használható.
2. Mert a tanulási folyamat bármely ponton megszakítható, és újrakezdhető.
3. Mert mindenki más ütemben tanul – nem kell senkinek a többi tanulóhoz igazodnia, nincs lemaradás, nincs rákényszerítve senki, hogy olyan funkciókat gyakoroljon, amelyeket már ismer.
4. Mert mérhető és riportálható a tanulás eredményessége.
5. Mert költséghatékony.