Egyik előző cikkünkben a munkahelyi kompetenciákról írtunk, ebben a tartalomban viszont azt járjuk körbe, hogy milyen kulcskompetenciák szükségesek az élethosszig tartó tanuláshoz, és hogyan lehet fejleszteni ezeket.

A kulcskompetenciák listája

Az Európai Tanács oktatáspolitikai döntéseket is hoz, amelyek kijelölik a célt az Unió tagállamai számára. A cél, hogy az Európai Unió tudás alapú társadalom legyen, és ezáltal a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség, ezt a folyamatot pedig az alaptantervbe kell illeszteni, és a megfelelő képzési rendszerekkel megtámogatni.

Az alapkompetenciák meglétét tehát mérni kell, ki kell értékelni, visszacsatolásokat kell adni, és mindehhez a képzési formák folyamatos finomhangolására van szükség.

E kulcskompetenciák elsajátítása ugyanis a tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz.

Nézzük meg, hogy mi az Európai Tanács által meghatározott 8 alapkompetencia, kulcskompetencia:

• Anyanyelvi kommunikáció
• Idegen nyelvű kommunikáció
• Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák
• Digitális kompetenciák
• A tanulás tanulása
• Személyközi és állampolgári kompetenciák
• Vállalkozói készségek
• Kulturális ismeretek

Forrás: Oktatási Hivatal

De mit is jelentenek ezek?

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció része a szövegértés, az olvasás, a beszéd, és az írás. A kontextusok megértése, a különböző kifejezések azonosítása és használata, a hanglejtések megértése mind-mind ide tartozik. Lényege, hogy a kompetencia birtokában az egyén képes magát maradéktalanul kifejezni, társait pedig megérteni.

Idegen nyelvű kommunikáció

Az idegen nyelvű kommunikáció ma már szinte ugyanolyan fontos, mint az anyanyelvi. Aki nem beszél jól legalább egy nyelvet, az hátrányból indul a munkaerőpiacon. Különbség az anyanyelvi kommunikációhoz képest, hogy az idegen nyelvű információcsere a különböző kultúrák közötti megértést is magában foglalja.

Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

A szorzás, az osztás, a valószínűségszámítás, a sebességszámítás, a kémiai reakciók és a természeti jelenségek magyarázata (pl. időjárás) tartozik ebbe a kategóriába. Azok, akik tisztában vannak a természet alaptörvényeivel, és jól alkalmazzák a tanított módszertanokat, felismerik az ok-okozati összefüggéseket, illetve könnyebben sajátítják el a problémamegoldás képességét.

Digitális kompetencia

Az információs és kommunikációs technológiák ismerete, megértése és hatékony alkalmazása felgyorsítja az emberek közötti információcsere folyamatát, ezáltal a tudásmegosztás is gyorsabbá válik. Már manapság is rengeteg területen megkerülhetetlen a digitalizáció, és ez a jövőben csak fokozódni fog. Ezen felül részét képezi a mai világ kihívásaival és veszélyeivel való hatékony szembenézés, hiszen a digitális világban is kell már számítania az embereknek különböző támadásokra.

A tanulás tanulása

A tanulás képessége is tanulható. A tudásanyag feldolgozásának módszere, az önismeret, a belső motiváció megtalálása, az időbeosztás mind-mind ide tartoznak.

Ez talán a legfontosabb kulcskompetencia: hiszen ha az egyén hatékonyan tanul, akkor sokkal nagyobb tudást halmozhat fel.

Személyközi és állampolgári kompetenciák

Ezek azok a kompetenciák, amelyek egy személy számára szükségesek ahhoz, hogy a társadalom megbecsült tagjává váljon. Ide tartozik az empátia, a segítőkészség, a csapatmunka, a felelősségvállalás, az igazságosság és a konfliktusmegoldás. Tehát minden olyan készség, amely a személyek közötti interakciót megkönnyítheti, jobbá teheti.

Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetencia tulajdonképpen a változás, változtatás iránti igényt jelenti. Problémamegoldás, sikerorientáltság, jó célkitűzés, illetve stratégiai szemlélet szükséges hozzá. A vállalkozói kompetencia eléréséhez biztos háttér, támogatás és önbizalom kell. 

Kulturális kompetencia

A kulturális kompetencia a képzőművészet kifejezőeszközeinek használatát jelenti. Az érzések, gondolatok és megélések kifejezésének módjait. Ilyen például a szépirodalom, a festészet és a zene. 

Kulcskompetenciák fejlesztése és ellenőrzése online keretrendszerben

Egy képzésszervező rendszer segíthet a kulcskompetenciák mérésében és fejlesztésében. Az Európai Tanács minden készséghez meghatározott szükséges ismereteket, készségeket és attitűdöket, amelyeket mérni lehet.

Az idegen nyelvű kompetencia esetében

• Ismeret a szókincs, a nyelvtan, a nyelvi stílusok használata, az irodalmi szövegek ismerete (levélírás, újságírás, formális és informális tájékoztatás), stb.
• Készség a szóbeli kommunikáció megértése, a beszélgetés kezdeményezése, folytatása és lezárása, stb.
• Attitűd pedig a kultúrák iránti nyitottság vagy a nyelvek történelme iránti érdeklődés.

Egy képzésszervező rendszer feltérképezi, hogy kinek milyen szinten áll a képzettsége. A rendszerben létrehozhatók képzések, amelyekhez teszt kapcsolódik. Ezek kiértékelése után a rendszer lehetőséget ad a visszajelzésre, statisztikát készít a tanulók teljesítményéről, és kijelzi, mely területeken szükséges további képzés elvégzése.

A kulcskompetenciák kiválóan mérhetőek és fejleszthetőek távoktatás során.

 

A SKOLL-nál rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a lexikális tudás túlsúlya helyett a kompetenciafejlesztésre fókuszáljanak ügyfeleink, hogy versenyképes és fenntartható tudással és tapasztalatokkal bővüljenek a munkavállalók. Ezt támogatván saját, szakértők által megtervezett, „polcról leemelhető” tananyagokat is kínálunk.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Mik azok az életcélok, és milyen életkorban javasolt kitűzni őket? Szükségesek-e egyáltalán? Mi számít jó életcélnak, mennyiben járul ez hozzá az egyén boldogságához? Kérdések, amelyeket fel kell tenned magadnak.

Mi az az életcél?

A HR Portál enciklopédiája alapján

az életcél az ember életének értelmet adó célkitűzés, amely mélyen gyökerezik az általa elsajátított kultúrában, valóságos és vélt érdekeiben, értékfelfogásában.

Az emberek tudatossága különböző mértékű: egyesek szinte minden cselekedetük során az életcéljuk elérésére törekednek, míg mások lefektetett életcél nélkül sodródnak. 

A mai világban a határozott és szilárd életcél megléte pozitív tulajdonság, de a gyorsan változó globális környezetben az is szükséges, hogy ezeket az életcélokat idővel felülvizsgáljuk, és rugalmasan változtassuk, ha a helyzet úgy kívánja. 

Az anyagi javak, mint életcélok

Az életcél megtalálása mindenkinek csakis a saját feladata. De egyáltalán mi számít ilyen célnak? A legtöbben egyből az anyagiakra asszociálnak: egy ház, egy autó, nyaralás minden nyáron, a legjobb éttermek meglátogatása… Ezek azonban nem életcélok – az anyagi javak hajszolása nem lehet az életút végállomása, csak része. 

Miért fontos megtalálni az életfeladatunkat?

Az életcél megtalálása sokkal fontosabb, mint gondolnánk, és nem csupán egy szépen hangzó feladat. Ha értelmes, céltudatos életet élünk, az hozzájárul a jobb fizikai egészséghez és a mentális fittséghez, valamint csökkenti a krónikus betegségek kockázatát. Ha adottságainkat mások szolgálatában használjuk fel, az segíthet megtalálni valódi életfeladatunkat, míg az elszigeteltség és a magány egzisztenciális válságot okozhat.

Ha van egy célod, az lehetővé teszi számodra, hogy:

• olyan életet élj, amely összhangban van az értékeiddel;
• motiváltabb, fegyelmezettebb és hatékonyabb legyél abban, hogy önmagad legjobb változatává válj;
• hosszú távon örömet találj azokban a dolgokban, amelyeket végzel, akármi legyen is az.

A személyes célok meghatározása, az életcélok kitűzése

Az alapos önvizsgálat segít a gondolatainkat arra összpontosítani, amit a legjobban élvezünk az életben, és ami értelmet ad számunkra. Mindenkinek más-más képességei vannak, és másban tehetséges. Ha időt szánunk arra, hogy elemezzük, miben vagyunk kiemelkedőek, az segít megtalálni az életcélokat, illetve az is támogató lehet, ha aktívan próbálunk ki új, inspiráló dolgokat, és mindig nyitott szemmel járunk a világban. 

Az életfeladat megtalálása gyakran arról szól, hogy felfedezzük, hová tartozunk igazán. Amikor találkozunk azzal a közösséggel, ahol úgy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk, akkor képessé válunk igazán önmagunk lenni. Ha tisztába kerülünk az alapvető értékeinkkel, és nem keressük a külső megerősítést, könnyebb lesz megtalálni a valódi utunkat. A cél megtalálása viszont egy életen át tartó utazás, amelynek során a rugalmasság lehetővé teszi, hogy úgy fejlődjünk, hogy közben hűek maradunk önmagunkhoz. 

Fejlődésfókuszú gondolkodásmód, hogy megtaláljuk önmagunkat

Ha megállunk önmagunk fejlesztésében, megrekedünk.

Sokan nem veszik észre, hogy megvan a belső erejük, hogy bővítsék tudásukat, fejlesszék érzelmi intelligenciájukat, és önmaguk lehető legjobb változatává váljanak.

A fejlődésfókuszú gondolkodásmóddal rendelkező emberek viszont hisznek abban, hogy a legalapvetőbb képességeik is fejleszthetők odaadással és kemény munkával – az ész és a tehetség pedig csak a kiindulópont. Ez a szemlélet a tanulás szeretetét és a rugalmasságot teremti meg, ami elengedhetetlen a jó teljesítményekhez.

A fejlődésközpontú gondolkodásmód azt is lehetővé teszi, hogy

• a kihívásokat lehetőségként fogadjuk el, 
• kitartsunk a kudarcok ellenére is, és
• elfogadjuk a visszajelzést és az építő kritikát.

 

A SKOLL-nál a fejlődésközpontú gondolkodásmód híveiként felnőttképzésekhez is adunk támogatást. Az életcél felkutatása és az elérésére tett törekvések szorosan kapcsolódnak az „egy életen át tartó tanulás” (lifelong learning) elméletéhez, ezért is hiszünk az oktatás forradalmi erejében.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A legkeresettebb munkahelyi kompetenciák listája gyakorlatilag folyamatosan változik – hiszen magukból a munkakörökből is folyamatosan jönnek létre újabbak és újabbak. Régen a kiegyensúlyozott és a megbízható volt a nyerő, ma már sokkal trendibb a “rugalmas” és az “asszertív kommunikáció” szavakat írni az önéletrajzba. 

A legfontosabb szakmai kompetenciák is rotálódnak bizonyos időközönként. Míg pár éve még a Microsoft Excel és Word tudás sokat nyomott a latban, addig 2022-ben a közösségi médiában való jártasság, a hirdetéskezelés, a videóvágás sokkal gyakrabban keresett képességek.

Mi az a kompetencia?

A kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség. Az Oktatási Hivatal oldalán így definiálják a kompetencia fogalmát:

alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Összetett rendszerről van szó, alkotóelemei elsősorban az egyén szociális kompetenciáihoz, az állampolgári és társadalmi műveltséghez köthetők.

A kompetenciáknak a Quebec-program szerint négy nagy csoportja van:

• Intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás)
• Módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák)
• Személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal)
• Kommunikáció

De egy sokkal szélesebb rétegben elfogadott és alkalmazott csoportosítás mindössze két részre osztja a kompetenciákat:

• Puha kompetenciákra, azaz soft skillekre, amik a személyes, intellektuális és szociális képességeknek felelnek meg;
• és kemény kompetenciákra, amelyek nyelvismeretet, végzettséget, szakmai és számítógépes ismereteket fednek le.

A legkeresettebb munkával kapcsolatos készségek

Fontos, hogy egy cég tudja, hogy milyen kompetenciákkal rendelkező személyt szeretne felvenni egy pozíció betöltésére. Legyen kreatív? Jól ossza be a maga és mások idejét? Mennyire legyen csapatjátékos? Milyen nyelveket beszéljen?

Nézzük, melyek ma a legkeresettebb munkahelyi kompetenciák! 

Személyes kompetenciák

• Kommunikáció
• Problémamegoldó-képesség
• Csapatmunka
• Vezetői készségek
• Időmenedzsment
• Alkalmazkodás
• Kreatív gondolkodás
• Empátia
• Monotonitástűrés
• Részletesség
• Önismeret, önmotiváció
• Felelősségvállalás
• Szabálykövetés
• Asszertív kommunikáció
• Magabiztosság

Szakmai kompetenciák

• Idegen nyelvek ismerete
• Programozói ismeretek (kódolás és webfejlesztés, mesterséges intelligencia)
• Adott szakterület eszközeinek ismerete (pl. építészmérnökök számára Archicad, grafikusok számára Adobe programok, vágóknak Sony Vegas, stb.)
• Adatkezelés, adatábrázolás és értelmezés
• Marketing és közösségi média ismeretek (Google Ads, SEO, Meta hirdetések)
• Tanítási képesség
• Prezentációs, előadói és értékesítő képességek
• Vállalatirányítási készségek
• Egészségügyi ismeretek
• Jogosítvány
• Coaching

Kompetenciafejlesztés felnőttkorban

Míg a személyi kompetenciák nagy része már gyermekkorban kialakul (szülők, tanárok, edzők, külső tényezők hatására), amelyeken csak biztos önismerettel, akaraterővel és sokszor segítség bevonásával lehet csak javítani, addig a szakmai kompetenciák folyamatosan fejleszthetők. 

Egy új kolléga viselkedésmintái nem fognak megváltozni az első napokban (persze az önismeret fejlesztése sem lehetetlen, csak sokkal hosszabb időt vesz igénybe). Ezért is dönt sok cég inkább a személyes készségek alapján, hiszen a szakmai ismeretek mindig bővíthetők.

Fontos, hogy a dolgozók a munkaköri leírásukhoz illő kompetenciákkal gazdagodjanak. Egy könyvelőnek felesleges végigülnie a ‘client service’ képzést, ahogy az ügyfeleseknek sem kell tudnia a legújabb könyvelő szoftver funkcióit.

Munkahelyi kompetenciák mérése LMS rendszerben

Egy képzésszervező rendszer sokat segíthet a munkahelyi kompetenciák mérésében. Az LMS (Learning Management System) figyelembe veszi, hogy

• Kiket kell képezni, továbbképezni?
• Mik a jártasságok, hiányosságok?
• Milyen képzés szükséges a hiányosságok pótlására?
• Milyen a képzésben résztvevő képzési előélete, milyen képzéseket végzett?
• Milyen eredménnyel?
• Ki hogy áll a képzéseivel?

Egy képzésszervező rendszer bármilyen létszámú és struktúrájú szervezetre alkalmazható, digitális és tantermi oktatások, továbbképzések esetén is. Az LMS-sel lehetséges

• a képzésekre való jelentkezés,
• az oktatási anyagok megtekintése és letöltése,
• a visszajelzés és a vizsgáztatás,
• és az eredmények nyomonkövetése is.

Egy képzésszervező rendszer képes a képzések közötti viszonyok kezelésére (egyik elvégzése előfeltétele a másik elérésének), továbbá riportál, statisztikákat készít a kollégák munkahelyi kompetenciáinak előrehaladásáról.

 

A SKOLL-nál rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a lexikális tudás túlsúlya helyett a kompetenciafejlesztésre fókuszáljanak ügyfeleink, hogy versenyképes és fenntartható tudással és tapasztalatokkal bővüljenek a munkavállalók. Ezt támogatván saját, szakértők által megtervezett, „polcról leemelhető” tananyagokat is kínálunk.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Manapság egyre nehezebb a figyelem fenntartása, hiszen tanulás és munka közben is rengeteg inger ér minket. Egyes kutatások azt mutatták ki, hogy ma több információ ér minket egy nap alatt, mint a középkor lakosait egy év során. Emiatt még fontosabb lett a jó időbeosztás, amire több megoldás is van: ilyenek például a GTD módszer, vagy a sürgős-fontos mátrix. Cikkünkben ez utóbbival foglalkozunk.

A hatékony időbeosztás lényege

TED előadások, produktivitás tippek, coach-ok, LinkedIn posztok: gyakorlatilag mindenki, mindenhol azzal foglalkozik, hogyan tudna gyorsabban dolgozni, és a legtöbbet kihozni az idejéből. 

A hatékony időbeosztás viszont nem azt jelenti, hogy minél sietősebben végezzünk minden tennivalónkkal, hiszen az gyakran azzal jár, hogy hibákat vétünk. A hatékony időbeosztás lényege, hogy rendszerezetten, kevesebb munkával, kisebb hibaszázalékkal teljesítsünk, odafigyelve a stressz-szintünkre is. Tehát egy bizonyos időtávot szentelhetünk mindfulness gyakorlatokra, tervezett pihenésre is, ha az a későbbiekben jól hat ki a munkavégzésünkre. Bármilyen furcsa is: a helyes időgazdálkodás sokkal inkább eredményorientált, mintsem időorientált.

Mit az Eisenhower-mátrix?

Az Eisenhower-mátrix, más néven a sürgős-fontos mátrix az előttünk tornyosuló feladatok priorizálásában segít. Segít feltárni azt, hogy mely feladatok élveznek elsőbbséget, és melyek várhatnak.

A sürgős

• Közeledő határidő
• Váratlan, kritikus helyzetek
• Gyors problémamegoldás szükséges

A fontos

• Tervezés
• Kapcsolatépítés
• Fejlesztés, innováció

A nem sürgős

• Bizonyos e-mailek
• Nem határidős feladatok
• Mindennapi tevékenységek

A nem fontos

• Megszakítások, pótcselekvések

Ezek a fenti elemek pedig mátrixba sorolhatók:

• Sürgős és fontos: vészhelyzet, tűzoltás, határidő vége. Stresszt okozhat.
• Nem sürgős, de fontos: csapatépítő programok, új tudásmenedzsment-módszerek, innováció. Jövőképet ad.
• Sürgős, de nem fontos: rövid-távon megoldható feladatok, meetingek, emailek. Veszély: mókuskerék, kiégés.
• Nem fontos és nem is sürgős: pótcselekvések, időhúzó tevékenységek.

A sürgős-fontos mátrix alkalmazása a gyakorlatban

Érdemes azzal kezdeni, hogy egy papírra (whiteboardra, Asanába, Trelloba, stb.) felvezeted – vagy felvezetitek az előttetek álló tennivalókat.

• Az tűnhet egyértelműnek, hogy mindig a sürgős és fontos dolgokkal kell foglalkozni: ezek viszont stresszhez, kiégéshez vezethetnek. Ezeket a feladatokat jó csapatban megoldani, delegálni, felosztani.
• Mindig szakítsunk időt a fontos, de nem sürgős feladatokra is, hiszen ezek hosszú távon fejleszthetik a szervezetet, megnövelhetik az erőforrásokat és javíthatják a hatékonyságot.
• A sürgős, nem fontos feladatok teszik ki időnk java részét: igyekezzünk ezeket redukálni, a meetingben eltöltött órákat inkább valódi munkavégzésre fordítani.
• Ami pedig se nem sürgős, se nem fontos, azokat szintén minimalizáljuk, de nem szükséges teljesen leépíteni. Mindenkinek lehet rossz napja, amikor nem nyújt 100%-ot. Keressünk motivációs eszközöket ezek feloldásához!

Egyéb tippek az időpontok betartására

• Kezdd a munkát tervezéssel: tűzz ki SMART célokat!
• Találd meg a motivációd!
• Kelj fel korábban!
• Mondj nemet a nem sürgős, nem fontos dolgokra!
• Legyél következetes!
• Vezess naptárat, határidőnaplót!

 

A SKOLL-nál nem csak a tudás átadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem annak hatékonyságára is, így fontosnak tartjuk, hogy segítséget adjunk a tanulóknak a megfelelő időbeosztás kialakításában. Így érhető el, hogy kellő energiát és időt tudjanak szánni a tanulásra.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A Maslow-piramissal, vagyis a szükséglethierarchia szintjeivel minden gazdaságtudományi hallgató megismerkedik már az első hetekben, valamelyik, vagy akár több tantárgy keretein belül is. Nem véletlenül: a marketingeseknek, a vezetőknek, a HR-eseknek, edzőknek és megannyi, emberekkel foglalkozó szakmának, illetve tudományágnak célja, hogy megismerje az emberi motivációt. A Maslow piramis pedig pontosan ezzel foglalkozik.

A Maslow piramis eredete

A Maslow-szükséglethierarchia Abraham Maslowtól, egy amerikai pszichológustól ered, aki az emberi motiváció tényezőit kutatta. A fő kérdés, amire a válaszokat kereste, hogy mi alapján, miért, hogyan cselekszünk? Mivel lehet jobban, és mivel kevésbé motiválni? Mi a motiváció csúcsa? Kategorizálhatóak-e az indíttatásaink? Kutatásainak eredményét 1954-ben tette közzé a Motivation and Personality című könyvében, amelyben piramisként illusztrálták a szükséglethierarchia szintjeit. 

A Maslow piramis kritikája

• A Maslow-szükségletpiramis nem minden kultúrában értelmezhető ugyanúgy. Vannak kultúrák, ahol nem az egyén áll a középpontban – ezekben nem alkalmazható ez a motivációs modell. 
• A hierarchiaszintek nem mindig a meghatározott sorrendben épülnek fel. Vannak olyanok, akiknek az elismerés és az önmegvalósítás többet számít, mint a biztonság (pl. nincs otthona, a vadonban él stb.).
• A Maslow-piramis nem tesz különbséget életszakaszok között. Minden életszakaszban más és más lehet az ember preferenciáinak sorrendje.

A Maslow-szükséglethierarchia szintjei

A különböző motivációs kategóriák között hierarchia állapítható meg, ezért is ábrázolták piramisként a szükségleteket. Azaz, ha nincsenek meg a talapzatul szolgáló legalapvetőbb szükségleteink (ezek a hiánypótló szükségletek), akkor lehetetlen a fejlődés, a növekedés, azaz a talapzatra épülő fentebbi szintek elérése. Eklatáns példa, hogy egy tanulótól felesleges elvárni, hogy a tanulásra koncentráljon, ha éhes, vagy ha ki kell mennie a mosdóba. De érdekes megközelítés az is, hogy ha adottságként egy magasabb szint rendelkezésre áll, miközben egy alacsonyabb éppen nem, a „boldogság” akkor is deficites. Ahogy haladunk a szinteken felfelé, egyre összetettebb és hosszabb távra kiható motivációs tényezőkkel találkozunk.

A kezdeti Maslow-piramis 5 szintből állt (alulról felfelé haladva):

• Fiziológiai szükségletek
• Biztonsági szükségletek
• A valahová tartozás, a közösség, a szeretet szükséglete
• Önbecsülés, elismerés szükséglete
• Önmegvalósítás

Fiziológiai szükségletek

Ide azok a szükségletek tartoznak, melyek az életben maradáshoz elengedhetetlenek: az étel, az ital, a levegő, az alvás, a menedék, a megfelelő hőmérséklet. Ezek a legfontosabbak, hiszen ezek nélkül lehetetlen a túlélés.

Biztonsági szükségletek

Amikor a menedékből (ami akár egy barlang is lehet) otthon válik, akkor a biztonsági szükséglet is kielégül. Régen legalábbis így volt: a biztonsági szükségletek főleg az ellenségtől, vadállatoktól való biztonságot jelentették. Ma már szofisztikáltabbá vált ez a kifejezés, és sokkal inkább az anyagi állapotot és a jó egészségügyi környezetet értjük alatta: a banki egyenleget, az orvosi ellátást, a gyógyszerek elérhetőségét, sőt sok esetben az érzelmi stabilitást.

A valahová tartozás és a szeretet szükséglete

Bár vannak introvertált emberek, a magány idővel elviselhetetlenné válik. Mindenkinek szüksége van társas kapcsolatokra, szociális hovatartozásra, barátokra, bizalomra, családra. Ezeknek a szociális szükségleteknek a hiánya (pl. árvaság) mentális problémákhoz vezethetnek, így majdhogynem olyan fontos ezeknek a kielégítése, mint a biztonsági szükségleteké.

Elismerés szükséglete

Az elismerésnek két alkategóriája van:

• önmagunk elismerése, vagyis az egyén méltósága;
• mások tisztelete, vagy az egyén presztízse.

Az elismerés vezet a magabiztossághoz. Az elismert ember ugyanis mer új dolgokkal kísérletezni, és feljebb törni a munkahelyén.

Önmegvalósítás

Az 5 szintes piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósító ember szereti és élvezi azt, amit nap mint nap csinál, azért megbecsülést kap, sőt anyagi biztonságot is elér általa. A vállalkozók, a sportolók vagy a művészek közül sokan ezen a szinten vannak.

A 7 szintes Maslow-szükségletpiramis

Pár évvel később a Maslow-szükségletpiramis kapott egy frissített verziót. Ebben az elismerés szükséglete után 

• a kognitív szükségletek,
• az esztétikai szükségletek,
• majd az önmegvalósítás/meghaladás is helyet kaptak.

Kognitív szükségletek

A kognitív szükségletek a tanulás (egészen pontosan az önfejlesztés) utáni vágyat jelentik. Olvasd el cikkünket az élethosszig tartó tanulásról!

Esztétikai szükségletek

Az esztétikai szükségleteink a szépség iránti vágyat jelentik. Ide tartozik a rend és a tisztaság is, de különböző stílusjegyek, a lakás berendezése, egy festmény látványa is az esztétikai szükségletek közé sorolható. 

Önmegvalósítás/önmeghaladás szükséglete

A Maslow-piramis új csúcsa nem az önmegvalósítás, hanem az önmeghaladás nevet kapta. Az önmeghaladás egy nehezen megfogható, spirituális eredetű szó, mely megnehezíti az eddig egyszerű Maslow-szükséglethierarchia megértését. Ezért általában erre a szintre továbbra is önmegvalósításként tekintenek a tudósok. Egyszerűen megfogalmazva, annak a szintnek a meghaladása tartozik ide, amit alapvető képességeink szerint elérhetőnek tartunk, legyen szó bármiről.

 

A SKOLL-nál kiemelt figyelmet szentelünk a tanulás megkezdéséhez és folytatásához tartozó motivációs tényezők feltárásának és kiaknázásának. Látható a Maslow-piramis felépítéséből, hogy oktatás esetén a magasabb és komplexebb szintekre próbálunk beférkőzni, azaz az alsóbb szintek kielégítése előfeltétele a sikeres tanulási folyamatnak. Ebben a szemléletben alakítjuk oktatási rendszereinket és digitális taneszközeinket.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Sokan csak robotpilóta üzemmódban rohannak át az életükön, pedig az önismeret lehetővé tenné, hogy felelősséget vállaljunk az érzelmeinkért, gondolatainkért és tetteinkért, illetve hogy összességében teljesebb életet éljünk. Hogyan lássunk neki az önismeret fejlesztésének, és mi mindenben segíthet, ha tudatosabb kapcsolatra teszünk szert önmagunkkal?

Mit értünk önismeret alatt?

Az önismeret magában foglalja önmagunk különböző aspektusainak tudatosítását, beleértve a jellemvonásainkat, viselkedésünket és érzéseinket.

Fontos készség, amelyet erősíthetünk, hogy segítsen minket a személyes fejlődésünk útján. 

Stresszes, modern életünkben könnyű passzívan reagálni a környezetünkre, és kihagyni a kapcsolódás lehetőségét másokkal. Holott az érzelmi intelligencia birtoklása és érzelmeink szabályozása a legértékesebb készségek közé tartozik, az önismeret pedig ennek az intelligenciának az alapköve. Te is szégyellted már el magad néhányszor az életedben egy-egy heves kirohanásod miatt, vagy kaptál már olyan visszajelzéseket, amik rosszul estek, esetleg jogtalannak éreztél? Ezek mindennapos jelenségek, amelyeket akkor tudunk helyükön kezelni (tanulni belőle, fejlődni, vagy éppen figyelmen kívül hagyni), ha foglalkozunk saját magunk működésének, gondolkodásmódjának megértésével.

Ahogy egyre nagyobb önismeretre teszünk szert, úgy érkeznek meg a válaszok is a következő kérdésekre:

• Mi képezi az értékrendünk alapjait: mit tartunk helyesnek és helytelennek?
• Mik a mozgatórugóink: melyek azok a dolgok, amelyek motiválnak minket?
• Milyen automatikus szokások uralnak bennünket: melyek azok a dolgok, amelyeket ösztönösen, gondolkodás nélkül teszünk?
• Milyen érzelmi triggerek alapján működünk: melyek azok a dolgok, amelyek erős érzelmeket váltanak ki belőlünk?
• Mi az, ami könnyen megy nekünk, és mi az, amit mások talán egyszerűnek találnak, de számunkra kihívást jelentenek?

Az önismeret pszichológiai vonatkozásai

Az éntudatosság pszichológiai elmélete azt állítja, hogy nem vagyunk érzelmeink, reakcióink és hormonjaink összessége, bár ezek az elemek nagy hatással vannak ránk. Inkább a tudatosság azon szintjén vagyunk (pontosabban lehetünk), amely ezeket a dolgokat megfigyeli és szükség esetén felülbírálja. 

Az elmélet azt is sugallja, hogy ha olyan szintű önismerettel rendelkezünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tisztán megfigyeljük és azonosítsuk érzelmi és ösztönös reakcióinkat, akkor képesekké válhatunk irányítani azokat. Ezáltal pedig elmozdulhatunk az eseményekre, történésekre adott puszta reakcióktól az életünk aktív tervezése és alakítása felé.

Személyiségfejlesztés önismereti módszerekkel

Ha pontosan tudod (és nem csak hiszed), hogy ki vagy, az segít eldönteni, mit kell tenned a fejlődésed érdekében.

Gyakran az önismeret tárja fel azokat a képességbeli hiányosságokat, amelyeken dolgozni szeretnénk például párkapcsolati problémák vagy a munkahelyi gondok esetén.  

A személyiségfejlesztés az önismeretnél kezdődik, amikor képes vagy válaszolni ezekre a kérdésekre:

• Melyek azok a gyengeségek, amelyek visszatartanak?
• Mely erősségekből tudnál többet kihozni?
• Melyek azok a szokások, amelyek rossz döntések meghozatalára sarkallnak?
• Mi az, ami igazán motivál?

A válaszok megalkotása során saját érdekünk, hogy őszinték legyünk – könnyen juthatunk téves következtetésre, ha az egónkra hallgatunk.

Milyen előnyökkel jár az önismeret fejlesztése?

Amellett, hogy segít azonosítani, hogy az életedben hol van lehetőséged fejlődésre, az önismeret fejlesztése számos pozitív hatással bír a gondolkodásmódod, az önbecsülésed és az életszemléleted szempontjából.

• Pozitív, de realisztikus attitűdre nevel;
• segít hinni abban, hogy képes vagy fejlődni és változni;
• a gyenge pontok megvilágításával segítséget nyújt azok fejlesztésében, cselekvőképessé tesz;
• erősíti az önbizalmadat és az önértékelésedet; illetve
• segít jobban kezelni a stresszt és az érzelmeket, ami lehetővé teszi számodra, hogy jobb döntéseket hozz. 

4 módszer az önismeret fejlesztése érdekében

Az önismeret alapos önvizsgálatot igényel, ám az őszinte, ítélkezésmentes önelemzés nem könnyű feladat. Az objektív önreflexióhoz le kell csendesítenünk az elménket, és meg kell bocsátani magunknak a tökéletlenségeinket, továbbá nem szabad megfeledkeznünk az érdemeinkről sem. Milyen módszereket érdemes kipróbálni? Mutatjuk!

• Az önismeret növelésének egyik remek technikája a mindfulness gyakorlatok beépítése mindennapjainkba. A meditáció vagy a jóga segít abban, hogy a jelenben maradj, és lehalkítsd az elméd fecsegését. 
• A meditáció alternatívája lehet a naplóírás, ami alapvetően egyfajta beszélgetés önmagunkkal. Lehetővé teszi, hogy rögzítsd, mi történt veled, és hogyan reagáltál. Arra is lehetőséged nyílik, hogy a helyzetből kilépve, később, nyugodtabb körülmények között elemezhesd az eseményeket, döntéseidet, reakcióidat. 
• A séta, különösen a természet csendjében, hasznos lehet az önismeret fejlesztése szempontjából. Az elme hajlamos a lábunkkal együtt nekiiramodni, így egy kis tudatossággal megvizsgálhatjuk, hogy mi a részünk abban, ami épp történik velünk a munkahelyünkön, a társas kapcsolatainkban vagy a családon belül.

Ha megkérsz egy közeli barátot, hogy segítsen tisztábban látni, az is jelentős mérföldkő lehet az önismeretben, hiszen egy külső szem hasznos lehet a megértésben, mivel egészséges távolságot tud tartani a problémáidtól és a motivációidtól. Az ilyen barát megválasztásánál is tudatosnak kell lenni – alapvetően jóindulatú, de őszinte és megfontolt személyt érdemes választanunk.

 

A SKOLL-nál úgy véljük, hogy az oktatási anyagokkal elsősorban eszköztárat tudunk biztosítani a tanulók számára, azonban az ő bevonásuk nélkül lehetetlen feladat az alkalmas eszközöket számukra kiválasztani. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a tanulók az önismeretükkel is foglalkozzanak és megismerjék sok egyéb mellett a tanulási szokásaikat is.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Hogyan segítheti a mindennapjainkat a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét? Milyen gyakorlatokat folytathatunk, hogy elkerüljük a stresszt? 

Napjainkban az ember egy nap alatt több információt lát és dolgoz fel, mint a középkorban akár egy év alatt. A gyorsuló hétköznapokkal, a társadalmi- és munkahelyi elvárásokkal együtt pedig a fokozódó stressz is a hétköznapok részévé vált. 

Valószínűleg ezen jelenségekre mintegy természetes reakcióként egyre nagyobb divat a sport, a jóga, a meditáció – a “lelassulás”, ami a slow-mozgalomnak is fő üzenete. Ezek mind a munkában, mind a tanulásban, mind a szociális kapcsolatainkban nagy segítséget nyújthatnak. Nézzük, milyen mindfulness gyakorlatokat tudsz Te is elvégezni otthon, mindössze pár perc alatt.

Mi az a mindfulness?

A mindfulness – magyarul tudatos jelenlét – definíciója szerint azt jelenti, hogy az egyén képes közvetlenül odafigyelni arra, amit éppen cselekszik, rá tud hangolódni a folyamatra, és ítélkezés mentesen, elfogulatlanul észlel és érzékel a cselekvés során.

Tehát figyelmen kívül hagyja a sztereotípiákat, a zavaró tényezőket, a múlton vagy éppen a jövőn való merengést és csak annak szenteli a figyelmét, ami valóban, az adott pillanatban megtörténik. 

A tudatos jelenlét gyökerei a buddhista meditációs gyakorlatokig nyúlnak vissza, ebből alakult ki a modern, éber figyelmet igénylő gyakorlatsorozat.

A mindfulness lényege nem az, hogy az ember relaxációs állapotba kerüljön, sokkal inkább az, hogy elfogadja a jelent. Az egyén a gyakorlat során a stresszt nem megszünteti, hanem objektíven vizsgálja, és elfogadja, keresi a lehetőségeit a megoldásra.

A tudatos jelenlét hívószavai:

• a jelenben élni,
• ítélkezés mentesen,
• realisztikusan,
• nyitottan,
• elfogadással.

Mindfulness gyakorlatok

A mindfulness gyakorlatok bármikor, bármilyen cselekvés közben elvégezhetők, és kellő gyakorlás után azonnal jótékonyan hatnak kedélyállapotunkra:

• a stressz csökken, a szorongás enyhül,
• a koncentrációs képesség és a motiváció erősödik,
• a memória javul,
• a türelem és az empátia nő.

Hagyományos vs mindfulness meditáció

A mindfulness-nek nincsen köze a valláshoz, hiszen nem egy külső erő felé, hanem befelé, saját magunkra és a cselekvésünkre összpontosítunk. A mindfulness meditáció egyik eleme a hálaadás, ami inkább afféle elégedettségérzet, amit saját magunk irányába fejezünk ki. A hagyományos meditációval ellentétben pedig csak az elménkre van szükség: testünkre, különböző pózok felvételére nincs.

Hálagyakorlatok

A hálagyakorlatok során engedjük el a negatív gondolatokat, és koncentráljunk azokra a hétköznapi dolgokra, amik miatt hálásak lehetünk: a biztonságos környezetre, az otthonra, a barátokra, szeretteinkre. Ezeket vegyük sorra, mindegyikre szánjunk pár másodpercet, hogy tényleg tudatosodjanak.

Tudatos napindítás

Lehet tudatosan enni, fürdeni, sétálni – de a legfontosabb talán az, hogy tudatosan indítsuk a napot. Zárjuk ki a külvilágot a reggelek során, koncentráljunk saját magunkra az aznapi teendőink helyett, így felkészítve magunkat a kihívásokra.

Tudatos jelenlét a gyakorlatban – nem biztos, hogy egyszerű

A mindfulness lényege, hogy nem kell mindent azonnal akarni, éljünk inkább a jelenben, harmóniában azzal, amink van. Lassan, de folyamatosan bővítsük tudásunkat és fejlesszük magunkat: erről szól lifelong learning című cikkünk is.

A tudatos jelenlét technikáját elsajátítani nem egyszerű: olyan akarat kell hozzá, mint leszokni a dohányzásról, vagy rávenni magunkat a mindennapi sportolásra. Ha azonban sikerül elsajátítanunk a mindfulness gyakorlatok módszereit, akkor napi 10 perc gyakorlással sokkal könnyebben vehetjük az akadályokat: akár a munkában, akár az oktatásban.

A SKOLL-nál nem csak az oktatási anyagok minőségét tartjuk fontosnak, ezek csupán a „képlet” egyik felét teszik ki. Ugyanennyire fontos a befogadó fél (a tanulók) mentális és lelki állapota, felkészültsége és nyitottsága a tanulási folyamatra. Ezért szoktunk azon dolgozni, hogy a mindfulness elméletéhez hasonló módszertani elemekkel is bővítsük tananyagainkat.

 

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A szociálpszichológia a pszichológia egyik legérdekesebb, leginkább komplex területe. Az 1800-as évek végétől számítva a kutatók újabb és újabb megközelítésekkel vizsgálták az emberi elme működését. A szociálpszichológia egyszerre kíséri figyelemmel az egyének önészlelését és a társas interakciókat is. 

A szociálpszichológia története és területei

A legelső értekezések már az ókori Görögországban fellelhetők a szociálpszichológia területéről. Míg Arisztotelész szerint az ember természetéből adódóan keresi a társaságot, addig Platón azt mondta, hogy szükséges az államnak biztosítani és ösztökélni a társas összejöveteleket. 

Egy nagyobbat ugorva az időben: az 1860-as években már arról készültek feljegyzések, hogy a személyiség kifejlődése a kulturális és közösségi hatásokra vezethető vissza. Különösen a nyelven keresztül, amely egyrészt a közösség társadalmi terméke, másrészt az egyénben az adott társadalmi gondolkodás ösztönzésének eszköze – ez később a szociológia iránymutató gondolatává vált.

A kutatók főleg arra keresték a választ, hogy miért különbözik a viselkedésünk különböző társaságokban.

Miért döntünk máshogy, ha egyedül vagyunk, és miért változtatjuk meg a véleményünket társaságban? 

Ez alapján pedig a szociálpszichológiát különböző nézőpontok szerint csoportosították:

• Csoportdinamika: milyen tulajdonságokon osztozik a csoport? Milyen a csoport struktúrája? Mi a csoport erőssége?
• Önismeret: hogyan képes valaki az önészlelésre? Befolyásolhatja-e az önismeretet a személy környezete?
• Vezető: mi a vezető szerepe egy csoportban? Hogyan szilárdítja meg a helyzetét? Milyen hatással van a csoportra – és a csoport egyéniségeire?
• Nonverbális kommunikáció: mit jelentenek a különböző arckifejezések, kéz- és lábtartások? Mi jelent komfortérzetet – és mi segélykiáltást?
• Komfort: mi az oka annak, hogy valaki elfogadja a csoporton belül elfoglalt szerepét? Mi a különbség a kifelé mutatott komfort és a belső komfortérzet között?
• Agresszió: mi váltja ki az agresszív megnyilvánulást? Milyen hatással van ez az önértékelésre?
• Előítélet, ítélkezés: mi okozza az előítéletet? Mi a különbség az ítélkezés és a diszkrimináció között? 

Tehát megvizsgálták, hogy működnek együtt a csoportok, mi az ideális vezetői viselkedésforma, illetve milyen verbális- és nonverbális jelekkel jelzik a résztvevők azt, hogy éppen komfortosan érzik magukat, agressziónak vannak kitéve, vagy akár ők maguk előítéletesek.

Mi a különbség a szociálpszichológia és a szociológia között?

Míg

a szociálpszichológia a társas viselkedés ok-okozati összefüggéseit vizsgálja,

főként a különböző személyiségtípusok dinamikáját, addig a szociológia az intézmények, a kulturális környezet és akár a nyelv befolyását figyeli az egész társadalom szintjén.

Mi az a személypercepció?

Az önismeret/önészlelés elmélete Daryl Bem pszichológustól származik. Akkor beszélünk önészlelésről, ha az ember képes önmaga felismerni az ok-okozatokat. Tudja, hogy mi az oka, amiért úgy cselekszik, ahogy.

Szociálpszichológiai kísérletek

A szociálpszichológiai kísérletek közül a két legismertebbet szeretnénk felhozni példaként. Mit mutatnak meg ezek a kísérletek, miket tanulhatunk belőlük?

A Milgram-kísérlet

Milgram-kísérletének alapját a második világháború utáni perek adták; egészen pontosan a náci háborús bűnösök vallomásai, akik úgy védekeztek a bíróság előtt, hogy “ők csak a parancsokat követték”. Milgram a kísérletben az ő felelősségüket vizsgálja: elképzelhető, hogy tényleg csak a parancsot követték, vagy cinkosok-e, esetleg élvezték-e amit tettek?

A Milgram-kísérlethez férfiakat kerestek, majd mikor beérkeztek a jelentkezők, akkor párba osztották őket. Minden pár egy “tanárból” és egy “diákból” állt. A jelentkezők tudtukon kívül mind tanárok lettek – a diákokat pedig Milgram beépített emberei tették ki. 

A tanárok kezében egy elektrosokk-vezérlő volt, amivel 15V és 450V között büntethették a diákokat rossz válasz esetén (természetesen igazából nem szenvedtek áramütést a diákok). A kutatás célja az volt, hogy meddig engedelmeskedik valaki a parancsnak akkor, ha másokat bánt vele. Ezt úgy érte el, hogy a kutatás vezetője összeköttetésben volt a tanárral, akit ösztökélt arra, hogy büntesse a diákot.

A végeredmény? A tanárok 65%-a a legmagasabb dózisú áramütést mérte a diákra, 100% pedig 300V-ig biztosan folytatta a kísérletet. Ebből kikövetkeztethető: a hagyományos emberek nem úgy vannak “kódolva”, hogy megtagadják a parancsot. Az emberek szabálykövetőek.

A Stanfordi börtönkísérlet

Zimbardo és kollégái 1973-ban hozták létre a máig is leghíresebb kísérletnek számító Stanfordi börtönkísérletet. A kísérlet során a jelentkezőket két csoportra osztották: rabokra és börtönőrökre. Külön odafigyeltek arra, hogy a rabok hajlamosak legyenek a parancsok megtagadására, míg a börtönőrök domináns, agresszív személyek legyenek. Így készítették elő a későbbi konfliktusokat – amik már maguktól megtörténtek. 

A rabok lázadását a börtönőrök erőszakos fellépése követte, ami egyre erőteljesebbé vált. A rabokat megalázóan kezelték, nyilvánosan megszégyenítették őket a többiek előtt. Az őrök fellépése pedig azt eredményezte, hogy a két hétre tervezett börtönkísérletet a hatodik napon abba kellett hagyni, hiszen több rab is elvesztette személyes identitását: reménytelenné és depresszióssá vált. Ezzel párhuzamosan az őrök nem érezték át tetteik súlyát – a kialakított környezet és az egyenruha azt sugallta nekik, hogy ők így cselekszenek rendesen, ha rendet tartanak. Bármi áron.

A Skoll-nál kifejezetten törekszünk a digitális oktatás minden résztvevőjének számára a lehető leghasznosabbá alakítani az oktatás körülményeit.

Ennek elengedhetetlen része egyének esetén (legyen szó tanárról, vagy diákról) a pszichológia, csoportos tanulás esetén a szociálpszichológia tanulmányozása és az ezekből nyert tapasztalatok tanítás-tanulás tervezésbe való építése.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A négy személyiségtípus közül a flegmatikus a legnyugodtabb. Sokan összekeverik a melankolikus személyiséggel, hiszen a felszín mindkét típusnál hasonló. Amíg azonban a melankolikus megkérdőjelezi magát, addig

a flegmatikus személy teljesen kiegyensúlyozott – szinte kizökkenthetetlen.

Sosem lelkes, de rosszkedvű sem, ami miatt a munkahelyek és baráti társaságok békés, stabil pontja lehet. Spirituális, jó emberismerő.

Milyen a flegmatikus ember?

Visszafogott, kiegyensúlyozott, nyugodt, két lábbal áll a földön. Nem igazán alakítja, inkább megfigyeli az eseményeket. Nem aggódik, igazi “majd csak lesz valahogy” személyiség. Nehezen foglal állást, nem ragadják el hirtelen sem a pozitív, sem a negatív érzelmek. A nyugalomra, békére törekszik, ezért inkább elsimítja a konfliktusokat, semmint döntőbírát játsszon. 

A flegmatikus személyiség nem flegma, hanem higgadt

Fontos számára a csend, gyakran “nincs jelen a valóságban”, inkább álmodozik, gondolkodik. Emiatt remek hallgatóság, bár el tud kalandozni a figyelme egy-egy monológ alatt.

Mindig hálás, nem haragtartó – elégedett a sorsával. Emiatt távol áll tőle a materializmus: a flegmatikus személyiség nem fog 12 órát dolgozni egy nap egy multinál a pénzt hajszolva. Ellenben, ha valami felkelti a figyelmét, abban végtelen kitartással próbál a legjobbá válni. 

Ha valaki flegmatikus, akkor alkalmazkodóképes, mind a barátságban, mind a munkában, mind a párkapcsolatban.

A flegmatikus ember erősségei

Bár nehezen alakulnak ki mély érzései, és hosszú idő kell ahhoz, hogy ragaszkodjon valakihez, vagy elmélyüljön valamiben – ha áttöri a gátat, úgy igazi profi válhat belőle bizonyos területeken, sportokban. A lassú, precíz sportok világbajnokai: a snooker, a golf, a maratoni futás, a sakk, a curling, mind-mind flegmatikus személynek való sportok.

Emellett lehetnek meg nem értett programozó-zsenik, a világ legjobb csillagászai, vagy művészek is: szobrászok, festők, irodalmárok. A flegmatikus személyiségtípus mindig részletgazdagon, alaposan dolgozik, az időt nem sajnálva.  

A flegmatikus személy hűséges, jó barát – és sok barátjuk is van. Bár nem kezdeményezőek, könnyen nyitnak az emberek felé, empatikusak, természetesek, figyelnek a másikra. Kedvességük mellé humor is társul. 

A gyengeségek

A flegmatikus személy nehezen mond nemet, hiszen senkit nem akar megbántani, és a vitákat, veszekedéseket is kerüli. A harmóniára törekszik, emiatt sokszor ő enged, alkalmazkodik. Ez néha kiégéshez vezethet nála – aminek nehéz észrevenni a jeleit, ezért távozása hirtelennek tűnhet, visszaút pedig nincsen.

Ebből is látszik, hogy a flegmatikusok nem igazán problémamegoldók: a problémát az ágy alá söprik, az nem zökkenti ki őket. Lustának, levertnek mondhatók néha, ami a motiváció hiányából fakad. 

A flegmatikus nem tervez, inkább sodródik az eseményekkel. Emiatt nagyon befolyásolhatóak is lehetnek, amivel nem szabad visszaélni.

 

Kattints ide, ha érdekel a többi személyiségtípus is!

A SKOLL-nál kiemelt figyelmet kap a különböző oktatási anyagok célközönségének elemzése.

A különböző személyiségtípusok ismerete segíthet a megfelelő taneszközök és oktatási formák kiválasztásában

– pl. a flegmatikus személyiségtípusú emberek miatt érdemes kreatív és változatos feladatokat a képzésbe tervezni, illetve csapatépítő játékokat beütemezni, hogy minél hamarabb kényelemben érezze magát a társaságban.  Ha kérdésed lenne a témában, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Talán a kolerikus személyiség az, amit a leggyorsabban azonosítani lehet a négy személyiségtípus között.

Lobbanékony, karizmatikus, akaratos, energikus, céltudatos. Igazi vezető személyiség.

Korábban azt írtuk, hogy a személyiségtípusok meghatározása nem mindig egyszerű: vannak, akiknél kedvtől függően változhat a teszt eredménye. 

A kolerikus személyeknél ez nagyon ritka, hiszen ők pontosan tudják, hogy mit akarnak. És még a teszt kitöltése közben is törekedhetnek arra, hogy mindenképpen kolerikusak legyenek – hiszen ha ők valamit elterveznek, az úgy is lesz!

Kolerikus, a vezető személyiség

A kolerikus személyt erőszeretettel léptetik elő vezető pozícióba, hiszen a kitűzött célt mindig eléri, kerüljön bármibe. Időt, pénzt és energiát nem sajnálva hajszolják a célt, erősen kompetitívek. A vezető személyiség extrovertált és optimista, fel sem merül benne, hogy a cél esetleg teljesíthetetlen lenne, az oda vezető utat pedig nem egyedül szeretné megtenni – viszont úgy, hogy ő jelöli ki a feladatokat. 

Hogyan cselekszik a kolerikus alkat?

A kolerikus alkat mindig tevékenykedik valamin, gyorsan cselekszik. A döntéseket gyorsan hozza meg, és mivel folyamatosan a megoldást keresi a problémákra, ezért egy-egy rossz választás után sem csökken a motivációja, legyőzi az újabb és újabb akadályokat. 

Nagyon impulzív – nem csak a munkában, a személyes életében is. Hajlamos az impulzusvásárlásra, folyamatosan új dolgokat szeretne kipróbálni és megtanulni, nem bírja sokáig egy helyben. 

Motivációja belülről fakad, ezért kifogyhatatlan. Teljesítményorientált, örömét akkor leli a dolgokban, ha sikeres bennük.

A kolerikus személyiség erősségei

A kolerikus személy nem retten meg a kihívásoktól – bátor, magabiztos, tettrekész. Erős személyiségük miatt sokszor megosztóak, de a legtöbb személyre motiválóan tudnak hatni. A döntéseket nem érzelmi alapokon hozzák, hanem a teljesítmény és a csapat érdekében. 

Vészhelyzetekben a legjobb vezetők, hiszen azonnal cselekszenek, nincs vesztegetni való idejük. Jól bírják a stresszhelyzetet, nem néznek hátra, nem rágódnak a múlt rossz döntésein, hanem tanulnak belőle. 

Emellett őszinték is: ami a szívükön, az a szájukon. Céljaik becsületes eszközökkel szeretik elérni. 

A gyengeségek

A kolerikus alkat hajlamos arra, hogy túlságosan kompetitív legyen, ami az emberi kapcsolataira is rányomhatja a bélyegét. Társas összejöveteleken, baráti focimeccseken, kocsmasportok alkalmával is mindig csak győzni akar – lobbanékony természete miatt pedig nehezen viseli a vereséget. Bár gyorsan lenyugszik, a többi személyiségtípushoz képest “haragos” temperamentuma van, amit jó, hogyha igyekszik kordában tartani. 

A türelmetlenség rossz döntésekhez vezethet, amiket egy kis odafigyeléssel, vagy mások tanácsainak kikérésével könnyen meg lehetne előzni. Ha a magabiztosság túlságosan nagy egóval társul, az alááshatja a kolerikus személy tekintélyét. Emellett a kolerikusok gyakran nehezen veszik rá magukat a bocsánatkérésre. 

A munkán kívül érdemes odafigyelniük a párkapcsolatukra is, ami gyakran a háttérbe szorul, illetve központi személyiségük miatt sokszor “érdekbarátságokat” kötnek velük. Ezeket a hamis barátokat időben fel kell ismerni. 

Kattints ide, ha érdekel a többi személyiségtípus is!

 

A SKOLL-nál kiemelt figyelmet kap a különböző oktatási anyagok célközönségének elemzése.

A különböző személyiségtípusok ismerete segíthet a megfelelő taneszközök és oktatási formák kiválasztásában

– pl. a kolerikus személyiségtípusú emberek miatt érdemes kompetitív jellegű feladatokat a képzésbe építeni, ahol ki tudják élni a versenyszellemüket, vagy ugyanígy kedvükre lehetnek a csoportos munkák. Ha kérdésed lenne a témában, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!