Az e-learning világában gyakran az explicit tudás átadására összpontosítunk, tehát az olyan információkra és ismeretekre, amelyek könnyen megfogalmazhatóak és továbbíthatóak. Ide tartoznak például a tények, adatok vagy számok, tehát azon információmorzsák, amelyek könnyen és specifikusan átadhatóak egyik személytől a másiknak.
Van azonban egy másik típusú tudás is, amely ugyanolyan fontos, mégis gyakran figyelmen kívül hagyják:
a hallgatólagos vagy rejtett tudás, ismertebb nevén tacit tudás.
A tacit az a fajta tudás, amelyet nehéz megfogalmazni vagy másoknak pusztán szavakkal átadni. Gyakran „know-how”-nak, „intuíciónak” vagy “megérzésnek” nevezik, és személyes tapasztalat, megfigyelés és gyakorlat révén szerezhető meg. Ezt a fajta tudást gyakran természetesnek veszik, pedig számos területen — így a digitális oktatásban is — létfontosságú a sikerhez.
A tacit jelentése
Az e-learning iparágban a hallgatólagos tudás létfontosságú szerepet játszik a hatékony online tanfolyamok fejlesztésében és megvalósításában. Egy tapasztalt e-learning oktatónak például intuitív érzéke lehet arra, hogy milyen típusú tananyagok és tevékenységek működnek a legjobban egy adott célközönség, egy adott tanulószegmens számára. Tudhatja például, hogyan tervezzen olyan vonzó interakciókat, amelyek:
- motiválják,
- összpontosításra bírják,
- szorgalomra ösztönzi a tanulókat.
Emellett arra is intuíciójuk lehet, hogy:
- miként reagáljanak a hallgatók kérdéseire és aggályaira,
- hogyan segítsék hatékonyan az online vitákat,
- hogyan adjanak építő és támogató visszajelzést.
Ezt a fajta tudást nehéz szavakba önteni vagy explicit módon tanítani, de felbecsülhetetlenül fontos a sikeres és produktív tanulási környezet megteremtéséhez.
A tacit tudás
Az e-learning iparág egyik legnagyobb kihívása az, hogy miként lehet a hallgatólagos tudást átadni a tapasztalt szakemberektől azoknak, akik újak a területen. A képzés és fejlesztés hagyományos formái, mint például a fizikai előadások és a műhelyek, nem mindig hatékonyak a hallgatólagos tudás tanítására és átadására.
Ehelyett az e-learning szervezeteknek alternatív módszereket kell feltárniuk az ilyen típusú tudás megosztására.
Az egyik megközelítés a közösségi tanulási platformok, például az online közösségek vagy az egyenrangú mentorprogramok használata. Ezek a platformok lehetővé teszik, hogy a tapasztalt szakemberek informálisabb és interaktívabb környezetben osszák meg másokkal a tacit tudásukat. A tanulók megfigyelhetik a tapasztalt szakembereket, és tanulhatnak tőlük, miközben valós feladatokban és problémamegoldó tevékenységekben vesznek részt. Az ilyen típusú tanulás gyakran hatékonyabb, mint a hagyományos képzési módszerek, mivel lehetővé teszi a tanulók számára, hogy lássák, hogyan alkalmazzák mások a tacit tudást a gyakorlatban.
A rejtett tudás egy másik fontos megközelítése a magával ragadó tanulási környezet kialakítása, például szimulációk vagy virtuális valóságélmények használata. Ezek a külső jelzőingerek és szituációk lehetővé teszik a tanulók számára, hogy biztonságos és ellenőrzött környezetben gyakorolják a valós készségeket, ami segíthet a hallgatólagos tudás gyorsabb és hatékonyabb kifejlesztésében. Egy szimuláció például lehetővé teheti a tanulók számára, hogy gyakorolják egy online vita vezetését, vagy a diákok kérdéseire való válaszadást.
Hol találkozhatsz a tacittal?
Röviden: bárhol és bármikor.
Íme azonban néhány iparág, ami különösen jól szemlélteti a rejtett tudás szerepét.
Kreatív iparágak: A művészek, írók, zenészek és tervezők főleg a hallgatólagos tudásra alapozva hozzák létre műveiket, amelyek visszhangot keltenek a közönségükben — gyakran szó szerint is. Ezt a fajta tudást nehéz explicit módon tanítani, de elengedhetetlen az egyedi művészi látásmód kialakításához.
Egészségügy: Az egészségügyi szakemberek, például az orvosok, ápolók és terapeuták gyakran támaszkodnak a hallgatólagos tudásra a betegek hatékony diagnosztizálásakor és kezelésekor. Intuitív érzéket fejleszthetnek ki arra vonatkozóan, hogyan kommunikáljanak a betegekkel, hogyan ismerjék fel a finom tüneteket, és hogyan hozzanak gyors döntéseket nagy nyomás alatt álló helyzetekben.
Sport: A sportolók és az edzők hallgatólagos tudásra tesznek szert, miközben kifejlesztik készségeiket és meghatározzák stratégiáikat. Intuitív érzéket fejleszthetnek ki arra vonatkozóan, hogyan olvassák ellenfeleiket, hogyan hozzanak döntéseket a pályán akár a másodperc töredéke alatt, és hogyan igazítsák taktikájukat a változó körülményekhez.
Üzleti világ: Az üzletemberek, például a menedzserek és a vezetők a stratégiai döntések meghozatalakor támaszkodnak a tacit tudásra. Intuitív érzéket fejleszthetnek ki arra vonatkozóan, hogyan kell csapatokat irányítani, hogyan kell tárgyalni az érdekelt felekkel, és hogyan kell új növekedési lehetőségeket azonosítani.
Oktatás: Az oktatók számára is rendkívül fontos a tacit, hogy vonzó és hatékony tanulási élményeket teremtsenek diákjaik számára. Intuitív érzékük lehet arra, hogyan motiválják és inspirálják a diákokat, hogyan segítsék hatékonyan a megbeszéléseket és tevékenységeket, és hogyan adjanak építő és támogató visszajelzést.
Hol láthatod a gyakorlatban is a tacit tudást?
Ahogy azt már számtalan korábbi cikkünkben is írtuk, a mai pedagógia leginkább az iskolai követelmények teljesítésére, és nem a való élet kihívásaira készít fel. Amennyiben valós élethelyzetekre építve szeretnéd megérteni, mit is képes nyújtani a tacit tudásra is nagy hangsúlyt fektető e-learning, érdemes megnézni a SKOLL rendszerét, amely a tacit tudás előnyeivel is rendelkezik.
