A tanulás bár az egyik legáltalánosabb elfoglaltság, mégis mindenki számára egyedi. Van aki könnyebben veszi az akadályokat, míg mások kínszenvedésnek élik meg a könyvek és szövegek fölötti görnyedést.
Egy dolog azonban közös: senki nem szeretne hosszú órákat tölteni a tananyag felett, eredménytelenül.
Ilyenkor a különböző technikák megismerésével és rendszeres használatával felgyorsítható a tanulási folyamat — bevethetővé válik a gyorstanulás.
De vajon mi is az a gyorstanulás, milyen módszerei, folyamatai és titkai vannak? Az alábbiakban pontosan ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ!
Érdemes mihamarabb “megtanulni tanulni”, hiszen az iskolapadból kikerülve, a karrierünkben is igen nagy szükségünk van rá, a tanulás ugyanis az önfejlesztés elkerülhetetlen része, amit számtalan módon — egészen az életünk végéig — a saját javunkra tudunk majd fordítani.
A gyorstanulás titkai
A gyorstanulás — bár a neve ezt sugallja — nem egy misztikus tudomány, sokkal inkább az arra való törekvés, hogy kihozzuk magunkból a maximumot, aktívan dolgozzuk fel az új ismereteket és az egyéni jellemzőinkre optimalizálva tudjunk minél hatékonyabban, minél több információt beépíteni a már meglévő tudásunk mellé.
Mielőtt bemutatjuk a konkrét módszereket, érdemes átvenni és megvizsgálni saját magunkra vonatkozóan is a legfontosabb kérdéseket:
- Melyik napszakban vagyok mentálisan friss, mikor tudok könnyen koncentrálni és hatékonyan dolgozni?
- Milyen feldolgozási forma — szöveges, képi vagy auditív — segít a könnyebb megértésben, megjegyzésben?
- Eleget ismételek, hagyok magamnak elég időt az ismétlésre?
- Felosztom magamnak az anyagot kisebb részekre és a tanulásra szánt időt is beosztom — vagy inkább sokáig görnyedek a hatalmas anyag felett?
- Tartok szünetet a tanulás során?
- Milyen típusú információk megértése esik nehezemre?
- Össze tudom foglalni egy nagyobb anyagrész lényegét?
Ha a kérdések alapján úgy érződik, hogy van még miben fejlődni, akkor a megoldás a továbbolvasás és az ezután következő konkrét módszerek elsajátítása, amik segíthetnek a tanulási folyamat gyorsításában!
A legjobb gyorstanulás módszerek
Először tervezzünk!
Ne rohanjunk fejjel a falnak, hanem készítsünk egy reális, jól beosztott tanulási tervet magunknak! Osszuk fel az anyagot több kisebb, jól feldolgozható részre. Alakítsunk ki konkrét időszakokat mind a napi, mind pedig a heti beosztásban, amit a tanulásnak tudunk szentelni, és az egyes részeket a határidőknek megfelelően osszuk be.
Ne legyen túl szoros a menetrend, hagyjunk magunknak egy kis rugalmassági teret. Könnyen lehet, hogy közbejön az élet és kicsit elcsúszunk egy-egy résszel. Emellett a határidő előtt is hagyjunk magunknak elég időt az ismétlésre és a pihenésre.
Adjuk meg a munkaidőt és a határidőt!
A gyorstanulás módszerek és alapelvek egyik legfontosabbika: semmi értelme órákig ülni egy fejezet felett, ha mindezt gyorsabban, hatékonyabban is meg lehet tanulni. Helyette tűzzük ki, hogy mennyi időt szánunk egy adott anyagrész feldolgozására, valamint mi az a legkésőbbi időpont, amikorra végeznünk kell vele! Azt se feledjük, hogy minél fókuszáltabb munkát végzünk, annál rövidebb ideig vagyunk képesek fenntartani a figyelmet, ezért az aktív munkaidő ne legyen irreálisan hosszú.
A kevesebb néha több!
Pareto 80/20 szabálya az élet számos területén használható, így kár lenne pont a tanulás optimalizálásakor megfeledkezni róla.
A tanulás során koncentráljunk a tananyag legfontosabb 20%-ára, ugyanis a leglényegesebb koncepciók és részek megértésével felépíthetjük a tudásunk vázát, ami összességében 80%-ot fog érni a teljes anyag megértését illetően!
Ha megvannak a kulcsszavak és fő elemek, könnyen hozzá tudjuk építeni a többi részletet. Emellett biztosíthatjuk magunknak, hogy minden rész érthető legyen.
Ismétlés, ismétlés, ismétlés!
Az új ismeret 80%-át 24 órán belül elfelejtjük! Hiába figyeltünk rendesen az előadáson, oktatási alkalmon, másnap már csupán a töredékére fogunk emlékezni.
Éppen ezért az új ismeretet érdemes azonnal, még frissen lejegyzetelni, és újra átismételni. Ezzel már kicsit több részlet marad meg az emlékezetünkben.
Az elkészített jegyzetet pedig ha minden nap átolvassuk és újra és újra felidézzük, még inkább segítjük a beépülését a hosszútávú memóriánkba, hiszen ez a folyamat maga a tanulás, amit nem más támogat, mint az állandó ismétlés.
Mintha másnak tanítanánk!
A valós tudás akkor jön igazán a felszínre, amikor másnak akarjuk érthetően átadni az információt. Ilyenkor döbbenünk rá igazán, hogy mi maradt meg az egész anyagból, mit felejtettünk el, mi maradt ki vagy melyik részt nem igazán látjuk át, esetleg még számunkra sem teljesen érthető.
Mondjuk fel az anyagot egy ismerősnek, kollégának, tanulótársnak vagy ha nincs senki a közelben, akkor egy hangüzenetben saját magunknak. Ezt később ráadásul újra meg tudjuk hallgatni és ki is tudjuk egészíteni.
Jegyzeteljünk okosan!
Mindenkinek a saját, egyedi jegyzetelési technika kialakítása a legmegfelelőbb. Pár dologra azonban érdemes figyelni:
- A papírra, kézzel írt jegyzetelés hatékonyabbnak bizonyul a memorizálás elősegítésében.
- A jegyzetnek jól átláthatónak, könnyen feldolgozhatónak kell lennie.
- A jó jegyzetnek van egy struktúrája: a fő fogalmakat, koncepciókat, folyamatokat, információkat tartalmazza.
- Nem attól lesz egy jegyzet jó, hogy órákat dolgozunk rajta.
- A jegyzet fejből történő újraírásával könnyen kiderül, hogy mi maradt meg az anyagból és melyik részt felejtettük el.
Többféle módszer is létezik már a hatékony jegyzeteléshez, ezek közül a legismertebbek:
- Cornell-módszer
- Vázlatos módszer
- Térkép-módszer
- Diagram-módszer
Tanuljunk a megfelelő időben!
Tudnunk kell, hogy mikor vagyunk a leghatékonyabb, mikor van számunkra a legideálisabb idő a tanulásra.
Reggel frissen, könnyen koncentrálunk, de lehet, hogy inkább éjjeli baglyok vagyunk, aki este működik a legjobban. Azt se feledjük el, hogy más kapacitást igényel egy teljesen új anyag feldolgozása, szemben egy már sokszor átvett anyag újra ismétlésével.
Lehet, hogy reggelente írjuk az új jegyzeteket, este pedig ismétlünk — vagy fordítva. Nem számít, hogy melyik működik számunkra, a lényeg a tesztelés, ami remekül megmutatja, hogy vajon melyik opció működik számunkra a leginkább. Ne ragadjunk bele egy rossz, de megszokott rendszerbe!
Tartsunk stratégiai szüneteket!
A hatékony, aktív tanulás nem fenntartható órákig. Lankad a figyelem, gyorsan elfáradunk, ezután a pont után pedig csak időhúzás tovább erőltetni az egészet.
Egy tanulási blokk tartson 20–30–50 percig az anyag nehézségétől és az aktuális kapacitásunktól függően.
Ezek között tartsunk 5-10 perces szüneteket, amikor is kicsit átmozgatjuk magunkat, szívunk egy kis friss levegőt.
2-3 óra munka után pedig tartsunk egy hosszabb, legalább 30-60 perces szünetet. A jól strategizált szünet és pihenés aranyat ér a regenerálódásban és az energiaraktárak feltöltésében.
Legyünk a saját magunk tanára és teszteljük a tudásunkat!
A legtöbben tapasztaltuk már, hogy ha egy kérdésre rosszul válaszolunk, majd kijavítjuk magunkat és újra átismételjük, akkor az az információ sokkal könnyebben megragad. Ez azért van így, mert a negatívra és a hibáinkra könnyebben emlékezünk és hamarabb felfigyelünk.
Használjuk ki ezt a kognitív torzítást és minden anyagrész feldolgozása során tegyünk fel potenciális tesztkérdéseket magunknak, amiket aztán igyekezzünk fejből megválaszolni.
Figyeljünk arra is, hogy mi volt az, amit elrontottunk vagy elfelejtettünk! Ugyanezt végezzük el egy fejezet végére érve is, valamint az ismétlések során is.
Tanuljunk a megfelelő helyről, a megfelelő módon!
Ma már sokan foglalkoznak e-learninggel, digitális tananyagok fejlesztésével, mégis kevés az olyan cég, ahol a pedagógusok, grafikusok, animátorok, tananyagfejlesztők valóban csapatban, mindegyik szakterületre odafigyelve dolgoznak az e-learning tananyagfejlesztés során.
A SKOLL-nál mi erre törekszünk: szakértelemmel, odafigyeléssel és csapatmunkával olyan tananyagokat fejlesztünk, amikből a tudás eredményes elsajátítása és a magas tanulási élmény kéz a kézben jár.
