A 21. század gyorsan változó éveiben van néhány olyan alapvető készség, amely a személyes és szakmai siker szempontjából egyaránt fontos. Ezen képességek — amelyeket gyakran sarokköveknek vagy alappilléreknek is neveznek — például az alábbiak:
- kritikus gondolkodás az információk értékeléséhez és elemzéséhez,
- érzelmi intelligencia a személyes és interperszonális kapcsolatok kezeléséhez,
- alkalmazkodóképesség a folyamatosan változó környezethez,
- technológiai műveltség a digitális kor és a gyors fejlődéshez való lépéstartáshoz.
Bár mindezek valóban fontosak, mégis egyetlen alapvető elemen alapulnak, amely összeköti őket: a kommunikáción. Vitathatatlan, hogy a hatékony kommunikáció az, amely lehetővé teszi az összes többi készség sikeres alkalmazását.
De vajon mi a kommunikáció fogalma és jelentése, mi tekinthető a kommunikáció céljának, melyek a kommunikáció fajtái, tényezői — és melyek a legjobb gyakorlati eszközei?
A kommunikáció fogalma
A kommunikáció az információk, ötletek, gondolatok és érzelmek beszéd, írás, jelek, viselkedés útján történő továbbadásának, illetve cseréjének folyamata. Röviden: eszmecsere.
Ez egy kétirányú folyamat, amelyben részt vesz egy küldő, aki kódolja és átadja az üzenetet, és egy fogadó, aki dekódolja és értelmezi az üzenetet.
A hatékony kommunikáció:
- része az, hogy az üzenetet mindkét fél világosan megérti,
- elősegíti a közös megértés kialakulását,
- kapcsolatokat teremt,
és nem utolsó sorban a kívánt eredmények elérését.
A kommunikáció célja
A kommunikáció elsődleges célja az információ világos és hatékony közvetítése, hogy a küldő és a fogadó között közös megértés jöjjön létre.
Célja továbbá az eszmecsere elősegítése, a döntéshozatal megkönnyítése és az átláthatóság előmozdítása.
A kommunikáció továbbá segít a kapcsolatok kiépítésében, az együttműködés fokozásában, a konfliktusok megoldásában, valamint a társadalmi, személyes és szakmai fejlődés előmozdításában.
Végső soron tehát a kommunikáció célja nem csupán az információ megosztása, hanem a megértés, a kapcsolat és a változás megteremtése.
Ebből következik, hogy a kommunikáció fogalma gyakran nem tartalmazza az igazi jelentését.
A kommunikáció jelentése
A kommunikáció alapvetően az egyének közötti üzenetek vagy információk továbbítása és fogadása.
Nem csupán szavak vagy tények cseréjéről van szó, hanem mélyebben, a megértés, az ötletek, az érzelmek és az értékek megosztását testesíti meg.
A kommunikáció jelentése tehát a közös megértés megteremtésében és a kapcsolatok kiépítésében rejlik — mindez történhet szóban, írásban, gesztusokban, online, offline, de akár még a közlés hiánya is hordoz magában információt.
Ezek alapján miként kategorizálhatjuk a kommunikáció fajtáit?
Kommunikáció fajtái
Különbséget kell tennünk a kommunikáció fajtái, illetve a kommunikáció típusai között.
Az előbbit tekintve négyféle kommunikáció létezik:
- Szóbeli kommunikáció: Ez magában foglalja a szavak használatát a szándékolt üzenet átadásához és megértéséhez.
- Nonverbális kommunikáció: Az üzenet szavak használata nélküli átadásának folyamatára utal.
- Írásbeli kommunikáció: Ez az írott szimbólumokon (betűk, számok vagy más típusú karakterek) keresztül történő interakciót jelenti.
- Vizuális kommunikáció: Ez a kommunikációs típus főleg a vizuális segédeszközöket foglalja magában.
A kommunikáció típusai
Az első kategória — a szóbeli kommunikáció — történhet szemtől szemben, telefonon, rádióban vagy televízióban, illetve más médiumokban is. Ide tartoznak a nyelvek, a hangszín, a hangerő és a beszédtempó is.
A második kategóriában — a nonverbális kommunikációban — a gesztusok, a testbeszéd, az arckifejezések, a szemkontaktus, az érintés, a tér, illetve a csend foglal helyet.
A harmadik — írásbeli — kommunikáció típusai az e-mailek, jelentések, cikkek, könyvek és hasonlók formájában jelennek meg.
A kommunikáció fajtáinak utolsó — vizuális — formátumában a rajzok, plakátok, prezentációk és elektronikus eszközök, például a televízió és az internetes kommunikáció használatát az értjük
Kik között zajlik, mik a kommunikáció tényezői?
Kommunikáció tényezői
A kommunikáció több alapvető tényezőből áll:
Küldő: Ez az a személy, aki az üzenetet létrehozza és továbbítja.
Kódolás: Ez a folyamat, amelyben a küldő az üzenetet szimbólumokká, jelekké, szavakká vagy mondatokká alakítja.
Csatorna: Ez az a közeg, amelyen keresztül az üzenetet továbbítják. Ez lehet szóbeli (beszéd), írott (szöveg), vizuális (képek vagy grafikák) vagy akár nonverbális (testbeszéd, arckifejezések) csatorna.
Dekódolás: Ez az a folyamat, amelyben a fogadó értelmezi a küldő által továbbított üzeneteket.
Fogadó: Ez a személy, aki megkapja és értelmezi az üzenetet.
Visszajelzés: A fogadó reakciója vagy válasza a küldött üzenetre, ami lehetővé teszi a küldő számára, hogy megértse, hogy az üzenetet helyesen értelmezték-e.
Zaj: Bármely olyan zavaró tényező, ami akadályozhatja, torzíthatja vagy megváltoztathatja az üzenet értelmezését.
Mindezek a kommunikációs tényezők hatással vannak az információcsere folyamatára, és mindegyiküknek fontos szerepe van a hatékony kommunikációban.
Az utolsó kérdés már csak, hogy melyek a legjobb kommunikációs eszközök napjainkban?
A legjobb kommunikációs eszközök
E-mail szolgáltatások: Hiába a számos újabb kommunikációs eszköz megjelenése, az e-mail továbbra is egyfajta “szakmai szabvány”, a Gmail és az Outlook pedig a két legnépszerűbb platform.
Azonnali üzenetküldő alkalmazások: A WhatsApp, a Messenger, a Slack és a Microsoft Teams gyors, valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, mind egyszemélyes, mind pedig a csoportos kommunikációban. Támogatják a szöveges, hang- és videokommunikációt, így sokoldalúan használható eszközök mind a személyes, mind szakmai használatra.
Videokonferencia platformok: A Zoom, a Microsoft Teams, a Google Meet és a Cisco WebEx nélkülözhetetlen eszközök egy olyan korszakban, amikor a távmunka és a virtuális megbeszélések napról napra egyre elterjedtebbé válnak.
Projektmenedzsment-eszközök: Az olyan alkalmazások, mint az Asana, a Trello és a Monday.com nagyszerű platformokat biztosítanak a csapatmunkához, a feladatok kezeléséhez, valamint a projekt részleteiről és a határidőkről való kommunikációhoz.
Közösségi médiaplatformok: A LinkedIn, az X (Twitter), a Facebook és az Instagram mind a személyes, mind pedig a szakmai kommunikáció fő platformjaiként szolgálnak, lehetővé téve az ötletek megosztását, a hálózat- és a márkaépítést.
Ezek az eszközök néhány év alatt forradalmasították a kommunikációt, dinamikusabb, azonnali és sokoldalúbb eszmecserét tettek lehetővé, függetlenül az érintett felek közötti fizikai távolságtól.
A legjobb kommunikációs források pedig igyekeznek minél több formátumot, típust és eszközt használni annak érdekében, hogy az információ ne csak megosztva legyen, hanem fel is legyen dolgozva.
A hatékony kommunikáció a SKOLL-nál is elengedhetetlen, mind cégen belül, mind pedig az ügyfeleinkkel, hiszen csak így juthatunk el oda, hogy könnyen értelmezhető, hasznos és motiváló tananyagokat gyártsunk.
