Előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor a tanulók speciális igényei szükségessé teszik, hogy egyéni környezetben folytathassák tanulmányaikat. Ilyen tanulók lehetnek például a különböző fogyatékosságokkal élők, a tanulási nehézségekkel küzdők, a viselkedési kihívásokkal, vagy más speciális igényekkel rendelkezők. Ezekben az esetekben a környezetnek kell az egyéni igényekhez igazodnia, hogy a tanulók – a mentális és szociális fejlődésük érdekében – megkapják a megfelelő támogatást, lehetőségeket és oktatási módszereket.

Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor a speciális környezet adott, nem változtatható, és nem kifejezetten tanulásra van kialakítva. Ennek ellenére mégis szükség van az adott környezetben végzett pedagógiai munkára. Ilyen például a kórházban vagy börtönben huzamosabb ideig tartózkodó fiatalok oktatása. Ahhoz, hogy ezen különleges körülmények között is eredményes legyen az oktatás, különböző speciális pedagógiák alakultak ki, idomulva a lehetőségekhez.

A speciális környezetben folytatott pedagógiai programok gyakran multidiszciplináris csapatmunkát igényelnek, amelyben tanárok, szakemberek, szülők és egyéb segítők együttműködnek annak érdekében, hogy a tanulók számára optimális tanulási és fejlődési lehetőségeket biztosítsanak.

A kórházpedagógia

A kórházpedagógia olyan terület, amely a betegség vagy sérülés miatt hosszabb ideig kórházban tartózkodó gyerekek oktatását és támogatását foglalja magában. Biztosítja, hogy a beteg gyerekek továbbra is hozzáférjenek az oktatáshoz és a tanuláshoz, még akkor is, ha hosszú ideig távol vannak az iskolától és az otthonuktól.

A kórházpedagógusok együtt dolgoznak az orvosokkal és a beteg gyermek családjával annak érdekében, hogy egyéni oktatási tervet dolgozzanak ki, amely megfelel a tanuló egyedi szükségleteinek, egészségügyi állapotának, és összhangban van a kezelési fázisokkal.

A kórházpedagógiai tevékenységek történhetnek egyéni oktatásban, csoportos foglalkozással, illetve távoktatásban is, az internet és az online oktatási platformok segítségével. Ezek a tevékenységek nemcsak az oktatást biztosítják a gyerekeknek, hanem hozzájárulnak a mentális egészségük megőrzéséhez, segítve őket abban, hogy pozitív élményeket szerezzenek a kórházi tartózkodás alatt, valamint a figyelem elterelésével csökkenjen a bennük lévő feszültség a betegség nehezebb szakaszaiban.

A kórházpedagógia kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a beteg gyerekek a gyógyulásukat követően, az izolált közegben eltöltött idő után sikeresen visszatérjenek az iskolai környezetbe. Ezenkívül segíti a gyerekek érzelmi és szociális fejlődését, valamint az iskolai teljesítményüket is javítja.

A börtönpedagógia

A börtönpedagógia olyan terület, amely a börtönkörnyezetben az elítéltek oktatására és rehabilitációjára összpontosít. Célja, hogy lehetőséget biztosítson a fogvatartottaknak különféle ismeretek és készségek megszerzésére, valamint a társadalmi visszailleszkedés elősegítésére.

A börtönpedagógia különböző formákat ölt az elítéltek életkorától függően. Lehet alapfokú és középfokú oktatás, melynek célja az általános iskolai bizonyítvány és az érettségi elérése, vagy szakmai képzés, amelynek célja egy szakképesítés megszerzése. A fogvatartottak akár felsőfokú tanulmányokat is végezhetnek. Ezek a programok általában rugalmasak és alkalmazkodóképesek, lehetővé téve a fogvatartottaknak, hogy az egyéni szükségleteikhez és képességeikhez igazodva fejlesszék tudásukat és készségeiket. Ehhez hozzájárul, hogy az osztályok kis létszámúak, ezért az oktató-nevelő munka meglehetősen hatékony.

A kitűzött célok elérésében sok kihívással szembesül a börtönpedagógia, úgy mint a korlátozott erőforrások és a szigorú biztonsági előírások betartása. Azonban a hatékony börtönpedagógiai programok létrehozása és működtetése rendkívül fontos a fogvatartottak újrakezdésének támogatása és a bűnismétlés csökkentése érdekében.

Az oktatás és képzés révén a fogvatartottak lehetőséget kapnak az önfejlesztésre és új készségek elsajátítására, ami segíthet abban, hogy sikeresen visszailleszkedjenek a társadalomba a szabadulásuk után. Emellett a börtönpedagógia hozzájárulhat a visszaesés megelőzéséhez is, mivel segítséget nyújt a fogvatartottaknak abban, hogy megtanulják az életre való felkészüléshez és a pozitív életmódhoz szükséges készségeket és attitűdöket.

Az e-learning és a speciális környezetben megvalósuló pedagógiák

A kórházpedagógiában az e-learning lehetőséget nyújt a beteg gyerekeknek, hogy a tanulásra összpontosítsanak még akkor is, amikor a kezelés okán, vagy kórházpedagógus hiányában nem vehetik igénybe egy oktató személyes segítségét. Az online tananyagok és interaktív oktatási eszközök segíthetnek a gyerekeknek fenntartani az iskolai kapcsolatot a kórházi tartózkodás alatt is.

A börtönpedagógiában a fogvatartottak nevelése erősen szabályozott, így főként hagyományos módon – tankönyvek, füzetek és íróeszközök segítségével – tanulnak. A büntetés-végrehajtásban az e-learning a személyi állomány képzésében tud szerepet vállalni, az oktatás változatosabbá és hatékonyabbá tétele érdekében.

Mi a SKOLL-nál abban segítünk, hogy az online platformok segítségével a legkülönbözőbb oktatási környezetekben is létrejöhessen a hatékony tanulás.

Az emberi fejlődésbe vetett hit korszaka

A felvilágosodás az emberi fejlődésbe vetett hit és az optimizmus korszaka. Ebben az időszakban, a 17. és 18. században a pedagógiai gondolkodás fókuszában az értelem és a tudás szerepének és fontosságának felismerése állt. A gyermeknevelés és az oktatás terén érdemes megemlíteni John Locke és Jean-Jacques Rousseau munkásságát.

Locke volt az első olyan gondolkodó, aki az egyéni tapasztalat fontosságát hangsúlyozta az oktatásban. Ezzel pedig szembement a korabeli felfogással, miszerint az oktatás célja a minél több, könyvből megszerezhető tudás átadása. Locke az úgynevezett „tabula rasa”, vagyis „üres palatábla” elméletét hirdette, mely szerint az embernek születésekor nincsenek veleszületett eszméi vagy tudása, mindezt tapasztalatok és érzékelés útján szerzi meg. Épp ezért a nevelés központi elemének vélte a tapasztalati úton történő tanulást.

Rousseau emellett a természetes fejlődést hangsúlyozta, vagyis azt hogy a gyermeknek lehetőséget kell adni arra, hogy a saját tempójában és érdeklődése szerint tanuljon, a számára természetes fejlődési folyamaton menjen keresztül.

Ennek alapja az a gondolata, hogy a gyermek természetéből adódóan jó, nincs szükség a külső nyomással történő „megjavítására”.

Az újkori pedagógiatudomány kibontakozása

A 19. században az emberrel kapcsolatos tudományágak kibontakoztak, ami számos új szemléletmódot hozott a nevelés tudományába. A korszak egyik fontos alakja Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus volt. Meghatározóvá vált elképzelésének középpontjában az állt, hogy a felvilágosodás nyomán megváltozott társadalmi, gazdasági és szociális körülmények új oktatási módot tesznek szükségessé. Hangsúlyozta, hogy a belső kötődés, az érzelmi átélés is fontos része a tapasztalati tanulásnak. Az oktatás céljaként az önálló, boldog élet elérését határozta meg. Emiatt főként a szegények gyermekeinek nevelésével foglalkozott, hogy a saját életük urai lehessenek, és boldogok, elégedettek legyenek felnőtt korukban. Pestalozzi munkássága hozzájárult a modern pedagógia kialakulásához, és azóta is jelentős hatással van az oktatási gyakorlatokra.

A modern irányzatok létrejötte

20. század első fele

A 20. század során számos különböző pedagógiai irányzat és módszer jött létre. A század első felének kiemelkedő alakja volt Maria Montessori olasz orvos és pedagógus, aki az önvezérelt tanulás és a gyermekközpontú oktatási módszer egyik úttörője. Montessori pedagógiájának alapja az, hogy a gyerekek a saját tempójukban és az érdeklődésük szerint tanuljanak, miközben a tanár szerepe az irányítás és a környezet előkészítése.

A tanulási folyamat központi eleme tehát a gyermek, aki önvezérelt módon tanul, a tanár csak segítőként vesz részt a folyamatban.

A Montessori-módszer szerte a világon elterjedt, és ma is sok helyen alkalmazzák, külön intézmények szakosodtak erre az oktatási módszerre, az óvodától kezdve egészen a középiskoláig.

A korszakban kiemelendő még John Dewey amerikai pedagógus és filozófus munkássága. Dewey az aktív tanulást és a gyakorlatorientált oktatás fontosságát hirdette. Mindeközben hangsúlyozta, hogy az oktatás társadalmilag megalapozott tevékenység, és a demokratikus állampolgárok nevelésére kell összpontosítania, akik képesek kritikusan gondolkodni és részt venni a társadalmi életben.

A 20. század második fele

A 20. század második felében a pszichológiai és szociológiai kutatások nagy hatást gyakoroltak a pedagógiára. Lev Vygotsky szovjet pszichológus ekkor fejlesztette ki szociokulturális elméletét, mely szerint a társadalmi környezet és az interakciók fontos szerepet játszanak a tanulásban. Állítása szerint a gyerekek kognitív fejlődése a társadalmi közegekben való részvétel által történik.

A kor jelentős fejlődéspszichológusa és pedagógusa volt a svájci származású Jean Piaget, aki az oktatás és a kognitív fejlődés közötti összefüggéseket vizsgálta. Elmélete szerint a gyermek kognitív fejlődése egy folyamatos és fokozatos építkezés, amely során az egyén saját tapasztalatain és élményein keresztül alakítja ki az értelmezési rendszerét és a világról alkotott megértését. Az újabb tudáselem tehát a korábbi tapasztalatokra épül.

A kognitív fejlődés négy fő szakaszát határozta meg, amelyek az életkori sajátosságokhoz kötődnek. Ezeket a szakaszokat az oktatás tervezésében és gyakorlatában is szem előtt tartják napjainkban is.

A digitális oktatás korszaka

Az utóbbi évtizedekben az oktatási technológia fejlődése és az oktatáspolitika változása tovább alakította a pedagógiai gyakorlatokat. Az informatikai eszközök és az online tanulás lehetőségei új módszereket és platformokat teremtettek a tanítás és a tanulás számára. Létrejöttek online kurzusokat gyűjtő felületek, a játékos, interaktív tanulás lehetősége pedig elérhetővé vált – a kisgyermekektől kezdve az idősekig – bárki számára, aki internet-hozzáféréssel rendelkezik.

A világjárvány okán kialakult online oktatási hullám elősegítette az online tanulás lehetőségét biztosító technológiák fejlődését és elterjedését is. Mára olyan komplex oktatási platformok váltak elérhetővé, mint a Moodle és a Totara rendszerek, amelyek lehetővé teszik kis- és nagyvállalkozások, vagy akár állami intézmények számára a hatékony digitális oktatást.

Mi a SKOLL-nál hiszünk abban, hogy az oktatás jövője az online világ, ezért nap mint nap azon dolgozunk, hogy partnereink az oktatási céljaikat digitális módon, valamint költség- és időhatékonyan érhessék el. Ha kíváncsi vagy módszereinkre és az általunk nagy sikerrel használt digitális megoldásokra, keress minket elérhetőségeinken!

Egy jó prezentáció célja, hogy hatékonyan és érthetően közvetítse az információt a hallgatók felé — az előadásnak strukturáltnak és célirányosnak kell lennie, hogy az üzenet világos és meggyőző legyen.

A prezentáció lényegi része az, hogy interaktív kommunikációt alakítson ki a közönség és az előadó között, ezzel lehetőséget biztosítson a kérdések megválaszolására, a visszajelzésekre és a két fél közötti kapcsolat elmélyítésére.

Mindazonáltal a prezentációk legfontosabb célja az, hogy a hallgatókat informálja, meggyőzze vagy motiválja, attól függően, hogy mi az előadás — és az előadó — célja.

De vajon milyen a tökéletes prezentáció, és milyen prezentációs technikákkal érhetjük el a saját előadásaink során?

A legjobb prezentációk ismérvei

A nagyszerű prezentációk több olyan jellemzővel is rendelkeznek, amelyek együttesen biztosítják a hatékonyságát — és ami még fontosabb: a közönség elköteleződését.

Ilyen jellemzők például:

• Világos cél és üzenet: A prezentáció elején világosan meghatározott cél és üzenet segíti a közönséget megérteni, hogy mi a prezentáció lényege és miért fontos nekik.
• Strukturált tartalom: Egy jól strukturált prezentáció könnyebbé teszi a közönség számára az információ feldolgozását. Bevezetés, fő rész és összegzés — mindez segít az információk rendezett átadásában.
• Érdekfeszítő bevezetés: Egy izgalmas vagy meglepő bevezetés felkelti a hallgatók érdeklődését és fenntartja a figyelmüket.
• Interaktivitás: A közönség bevonása kérdésekkel, interaktív elemekkel vagy példákkal növeli az érdeklődést és segít a tartalom megértésében.
• Vizuális eszközök hatékony használata: A képek, grafikonok vagy diák segítenek az információk vizuális ábrázolásában, ami erősíti a kommunikációt.
• Rövid és tömör tartalom: A lényegre törő, tömör tartalom segít elkerülni a felesleges információkat, így a közönség könnyebben követheti az előadást.
• Személyes hangvétel és példák: A személyes történetek és példák segítik a közönség kapcsolódását, valamint segítik az információk emlékezetes prezentációját.
• Professzionális megjelenés és magabiztos előadásmód: Egy magabiztos és profi előadó nagyobb hatást gyakorol a közönségre, és hitelesebbé teszi az üzenetet.
• Záró gondolatok és cselekvésre ösztönzés: Egy hatásos befejezés összefoglalja a fő pontokat és szükség esetén cselekvésre ösztönzi a közönséget.

Így fest tehát egy hatékony, meggyőző prezentáció.

De vajon milyen prezentációs technikák segítségével alakíthatunk ki ilyen előadást?

Prezentációs technikák

A prezentációk minőségének javítására számos technika létezik:

• Történetmesélés (Storytelling): Az információk történet formájában történő bemutatása segít a közönségnek könnyebben kapcsolódni és emlékezni a tartalomra. Egy jól megválasztott történet releváns, tanulságos és szórakoztató lehet.
• Vizuális segédeszközök: Használj szemléletes és professzionális vizuális segédeszközöket, mint például a képek, diagramok, infografikák, hogy szemléletesebbé tedd a prezentációt.
• PAUSE módszer: Ez a technika segít a hangsúlyozásban és a közönség figyelmének fenntartásában. Maga a „PAUSE” azt jelenti, hogy az időnkénti apró, rövid de hatásos szünetekkel segítheted a mondandód dramatikusabbá alakítását, és eközben a hallgatók is könnyebben feldolgozhatják az információt.
• Analogiák és metaforák: Ezek a nyelvi eszközök segítenek az összetett vagy ismeretlen témák egyszerűbbé alakításában. Egy jól választott hasonlat vagy metafora sokat segíthet a megértésben.
• Rövidített tartalom: Tartsd röviden, tömören és lényegre törően az előadást. Ne terheld le túl sok információval a hallgatóságot, inkább koncentrálj a legfontosabb pontokra.

Hol tanulhatsz még többet a témáról?

Bár a prezentációs technikák korunk egyik legfontosabb képességei közé tartoznak, mégsem tanítják a hagyományos oktatásban.

Szerencsére az internet megjelenésének köszönhetően ma már nem csak és kizárólag a tradicionális oktatás érhető el — az e-learning például kiemelt figyelmet fordít a prezentációk, az előadásmód az információközlés és a kommunikáció fontosságára.

Amennyiben érdekel a téma és szeretnéd elmélyíteni benne a tudásod, tekintsd át a SKOLL által nyújtott megoldásokat, melyek a prezentációs technikák fejlődését is segíthetik.

A 21. század gyorsan változó éveiben van néhány olyan alapvető készség, amely a személyes és szakmai siker szempontjából egyaránt fontos. Ezen képességek — amelyeket gyakran sarokköveknek vagy alappilléreknek is neveznek — például az alábbiak:

• kritikus gondolkodás az információk értékeléséhez és elemzéséhez,
• érzelmi intelligencia a személyes és interperszonális kapcsolatok kezeléséhez,
• alkalmazkodóképesség a folyamatosan változó környezethez,
• technológiai műveltség a digitális kor és a gyors fejlődéshez való lépéstartáshoz.

Bár mindezek valóban fontosak, mégis egyetlen alapvető elemen alapulnak, amely összeköti őket: a kommunikáción. Vitathatatlan, hogy a hatékony kommunikáció az, amely lehetővé teszi az összes többi készség sikeres alkalmazását.

De vajon mi a kommunikáció fogalma és jelentése, mi tekinthető a kommunikáció céljának, melyek a kommunikáció fajtái, tényezői — és melyek a legjobb gyakorlati eszközei?

A kommunikáció fogalma

A kommunikáció az információk, ötletek, gondolatok és érzelmek beszéd, írás, jelek, viselkedés útján történő továbbadásának, illetve cseréjének folyamata. Röviden: eszmecsere.

Ez egy kétirányú folyamat, amelyben részt vesz egy küldő, aki kódolja és átadja az üzenetet, és egy fogadó, aki dekódolja és értelmezi az üzenetet.

A hatékony kommunikáció:

• része az, hogy az üzenetet mindkét fél világosan megérti,
• elősegíti a közös megértés kialakulását,
• kapcsolatokat teremt,

és nem utolsó sorban a kívánt eredmények elérését.

A kommunikáció célja

A kommunikáció elsődleges célja az információ világos és hatékony közvetítése, hogy a küldő és a fogadó között közös megértés jöjjön létre.

Célja továbbá az eszmecsere elősegítése, a döntéshozatal megkönnyítése és az átláthatóság előmozdítása.

A kommunikáció továbbá segít a kapcsolatok kiépítésében, az együttműködés fokozásában, a konfliktusok megoldásában, valamint a társadalmi, személyes és szakmai fejlődés előmozdításában.

Végső soron tehát a kommunikáció célja nem csupán az információ megosztása, hanem a megértés, a kapcsolat és a változás megteremtése.

Ebből következik, hogy a kommunikáció fogalma gyakran nem tartalmazza az igazi jelentését.

A kommunikáció jelentése

A kommunikáció alapvetően az egyének közötti üzenetek vagy információk továbbítása és fogadása.

Nem csupán szavak vagy tények cseréjéről van szó, hanem mélyebben, a megértés, az ötletek, az érzelmek és az értékek megosztását testesíti meg.

A kommunikáció jelentése tehát a közös megértés megteremtésében és a kapcsolatok kiépítésében rejlik — mindez történhet szóban, írásban, gesztusokban, online, offline, de akár még a közlés hiánya is hordoz magában információt.

Ezek alapján miként kategorizálhatjuk a kommunikáció fajtáit?

Kommunikáció fajtái

Különbséget kell tennünk a kommunikáció fajtái, illetve a kommunikáció típusai között.

Az előbbit tekintve négyféle kommunikáció létezik:

• Szóbeli kommunikáció: Ez magában foglalja a szavak használatát a szándékolt üzenet átadásához és megértéséhez.
• Nonverbális kommunikáció: Az üzenet szavak használata nélküli átadásának folyamatára utal.
• Írásbeli kommunikáció: Ez az írott szimbólumokon (betűk, számok vagy más típusú karakterek) keresztül történő interakciót jelenti.
• Vizuális kommunikáció: Ez a kommunikációs típus főleg a vizuális segédeszközöket foglalja magában.

A kommunikáció típusai

Az első kategória — a szóbeli kommunikáció — történhet szemtől szemben, telefonon, rádióban vagy televízióban, illetve más médiumokban is. Ide tartoznak a nyelvek, a hangszín, a hangerő és a beszédtempó is.

A második kategóriában — a nonverbális kommunikációban — a gesztusok, a testbeszéd, az arckifejezések, a szemkontaktus, az érintés, a tér, illetve a csend foglal helyet.

A harmadik — írásbeli — kommunikáció típusai az e-mailek, jelentések, cikkek, könyvek és hasonlók formájában jelennek meg.

A kommunikáció fajtáinak utolsó — vizuális — formátumában a rajzok, plakátok, prezentációk és elektronikus eszközök, például a televízió és az internetes kommunikáció használatát az értjük

Kik között zajlik, mik a kommunikáció tényezői?

Kommunikáció tényezői

A kommunikáció több alapvető tényezőből áll:

Küldő: Ez az a személy, aki az üzenetet létrehozza és továbbítja.

Kódolás: Ez a folyamat, amelyben a küldő az üzenetet szimbólumokká, jelekké, szavakká vagy mondatokká alakítja.

Csatorna: Ez az a közeg, amelyen keresztül az üzenetet továbbítják. Ez lehet szóbeli (beszéd), írott (szöveg), vizuális (képek vagy grafikák) vagy akár nonverbális (testbeszéd, arckifejezések) csatorna.

Dekódolás: Ez az a folyamat, amelyben a fogadó értelmezi a küldő által továbbított üzeneteket.

Fogadó: Ez a személy, aki megkapja és értelmezi az üzenetet.

Visszajelzés: A fogadó reakciója vagy válasza a küldött üzenetre, ami lehetővé teszi a küldő számára, hogy megértse, hogy az üzenetet helyesen értelmezték-e.

Zaj: Bármely olyan zavaró tényező, ami akadályozhatja, torzíthatja vagy megváltoztathatja az üzenet értelmezését.

Mindezek a kommunikációs tényezők hatással vannak az információcsere folyamatára, és mindegyiküknek fontos szerepe van a hatékony kommunikációban.

Az utolsó kérdés már csak, hogy melyek a legjobb kommunikációs eszközök napjainkban?

A legjobb kommunikációs eszközök

E-mail szolgáltatások: Hiába a számos újabb kommunikációs eszköz megjelenése, az e-mail továbbra is egyfajta “szakmai szabvány”, a Gmail és az Outlook pedig a két legnépszerűbb platform.

Azonnali üzenetküldő alkalmazások: A WhatsApp, a Messenger, a Slack és a Microsoft Teams gyors, valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, mind egyszemélyes, mind pedig a csoportos kommunikációban. Támogatják a szöveges, hang- és videokommunikációt, így sokoldalúan használható eszközök mind a személyes, mind szakmai használatra.

Videokonferencia platformok: A Zoom, a Microsoft Teams, a Google Meet és a Cisco WebEx nélkülözhetetlen eszközök egy olyan korszakban, amikor a távmunka és a virtuális megbeszélések napról napra egyre elterjedtebbé válnak.

Projektmenedzsment-eszközök: Az olyan alkalmazások, mint az Asana, a Trello és a Monday.com nagyszerű platformokat biztosítanak a csapatmunkához, a feladatok kezeléséhez, valamint a projekt részleteiről és a határidőkről való kommunikációhoz.

Közösségi médiaplatformok: A LinkedIn, az X (Twitter), a Facebook és az Instagram mind a személyes, mind pedig a szakmai kommunikáció fő platformjaiként szolgálnak, lehetővé téve az ötletek megosztását, a hálózat- és a márkaépítést.

Ezek az eszközök néhány év alatt forradalmasították a kommunikációt, dinamikusabb, azonnali és sokoldalúbb eszmecserét tettek lehetővé, függetlenül az érintett felek közötti fizikai távolságtól.

A legjobb kommunikációs források pedig igyekeznek minél több formátumot, típust és eszközt használni annak érdekében, hogy az információ ne csak megosztva legyen, hanem fel is legyen dolgozva.

A hatékony kommunikáció a SKOLL-nál is elengedhetetlen, mind cégen belül, mind pedig az ügyfeleinkkel, hiszen csak így juthatunk el oda, hogy könnyen értelmezhető, hasznos és motiváló tananyagokat gyártsunk.

Az e-learning és digitális oktatás területén számos pedagógiai, módszertani és informatikai konferencián vehetnek részt az érdeklődők. E-learning tananyag és rendszer fejlesztő cégként a SKOLL előszeretettel követi az e-learninggel és digitális oktatással kapcsolatos eseményeket és az oktatási-informatikáról szóló szakmai párbeszédet.

Cikkünkben összegyűjtöttük a 2023-as és 2024-es év legérdekesebb e-learning konferencia rendezvényeit, workshopjait és előadásait, amelyeken az új digitális tanítási-tanulási megoldásokról, a távoktatás kapcsán megváltozott pedagógusszerepről és az ezek által támasztott kihívásokról tájékozódhatunk.

Hogy könnyebb legyen kiigazodni a lehetőségek között, összegyűjtöttük a legismertebb hazai és nemzetközi e-learning és digitális oktatás fókuszú konferenciákat.

Legtöbbjüknek még nincs végleges 2023-as időpontja, de néhányat már be lehet írni a naptárba, a többi dátum alakulását pedig érdemes figyelemmel követni.

Oktatás-informatikai, távoktatási, e-learning konferencia rendezvények 2023-24-ben

Oktatás – Informatika – Pedagógia Konferencia

Februárban a Debreceni Egyetem Nevelés- és Műveléstudományi Intézete által 2018 óta megrendezésre kerülő Oktatás – Informatika – Pedagógia Konferencia megtekintésére nyílik lehetőség. Az eseményen az e-learninghez kapcsolódó kutatások új eredményeivel, fejlesztő programok, innovatív oktatási módszerek beszámolóival és kerekasztal beszélgetésekkel találkozhatnak a résztvevők.

Az e-learning konferencia kiemelt témája többek között a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) gyakorlati alkalmazása, az IKT alapú innováció a tanulásszervezésben, a nyílt oktatás (MOOC – Massive Open Online Course) és a kiterjesztett valóság lehetőségei is. A február 12-én megrendezendő esemény részletei még nem elérhetők el a 2024-es évre, de amint felkerülnek, a oktinfkonf.com/2024/ oldalon lesznek elérhetőek. Idén a résztvevők az online térben csatlakozhatnak be.

Networkshop

A HUNGARNET Egyesület az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Digitális Jólét Program együttműködésével immáron harmincharmadik alkalommal rendezi meg a hazai oktatási szféra egyik legrangosabb számítógép-hálózati és informatikai konferenciáját, a Networkshopot.

Ez a rendezvény elsősorban a felsőoktatási szakemberek részére nyújt érdekességeket, de több téma érinti a közoktatás területét is. Az esemény virtuális házigazdája az ELTE informatikai igazgatósága, akik az online találkozóhoz szükséges technikai és szakmai hátteret nyújtják. Az általában április 1-15. közötti esemény részleteiről a nws.comp-rend.hu oldalon lehet többet megtudni.

Multimédia az Oktatásban

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság gondozásában már 28 alkalommal rendezték meg a Multimédia az Oktatásban konferenciát. Azok a pedagógusok és szakemberek is könnyen találhatnak maguknak érdekes előadást vagy workshopot, akik legtöbbször úgy érzik, hogy területük kevésbé digitalizálható.

Bár az e-learning konferencia 2023-ra jelen sorok írásakor még nem rendelkezik kihirdetett időponttal, az előző években online is megvalósult a rendezvény, így számíthatunk rá, hogy ez idén sem lesz másképp. Frissebb információkért a njszt.hu/hu/szakmai_kozosseg/multimedia-az-oktatasban-mmo oldalt érdemes böngészni.

Hacktivity

Immáron három alkalommal rendezték meg a Hacktivity-t, amely az IT biztonság területén igyekszik összehozni a világ legkiválóbb szakembereit, hogy megoszthassák egymással eredményeiket.

Bár ez nem kimondottan pedagógiai terület, most minden eddiginél fontosabb lett a kiberbiztonság az oktatásban is, éppen ezért a közszférában, így a közoktatásban dolgozók számára ingyenes volt a részvétel. Az előadássorozat weboldala a hacktivity.com címen található.

Az eseménynek még nincs kihirdetett 2023-as dátuma.

Oktatásinformatika a felsőoktatásban

Az év végéhez közeledve sem lesz hiány rendezvényekből. Tavaly év végén került első megrendezésre az Oktatásinformatika a felsőoktatásban konferencia.
Ennek szintén fő témája a járványhelyzet során kialakult új távoktatási megoldások és intézkedések elemzése, összegzése. A cél az oktatók tudatos digitális oktatási eszközhasználatának segítése.

Az online előadássorozat részletei a btk.kre.hu/konf/index.php/oktinfkonf_felsooktatas/2021/fooldal oldalon olvashatók.

Pedagógiai-módszertani, digitális oktatási konferenciák, workshopok 2023-24-ben

PÉK

A Pedagógiai Értékelési Konferenciát (PÉK) egy remek rendezvény,, aminek pontos időpontja a poszt írásakor még nincs kitűzve. A távoktatás miatt sokkal nagyobb szerepet kap az értékelés, azaz a megfelelő visszajelzés a tanulóknak. Már nem elegendő csupán dolgozatokra adott osztályzatok formájában visszacsatolni a tanulók teljesítményére.

Az e-learning módszertani konferencián szakértők, kutatópedagógusok számára kínálnak lehetőséget új eredményeik bemutatására.

Számítanak azok jelentkezésére is, akik nem kívánnak szakmai anyagot benyújtani, azonban érdeklődnek a pedagógiai értékelés elméleti és gyakorlati kérdései, illetve a neveléstudományi kutatás aktuális problémái iránt. Amint megtudjuk, mikor rendezik meg a találkozót, frissítjük cikkünket, de addig is a www.edu.u-szeged.hu/pek2023/ oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők a már lezajlott eseményről.

Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete

Május 26-27-én a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesületének konferenciájára látogathatnak el az érdeklődők.

Kiemelten fontos megvizsgálni, hogy az elmúlt időszakban megjelent, sok esetben szükségmegoldások mennyire fenntarthatók és milyen mértékben szolgálják a jövő nemzedékének fejlődését. Épp ezért a HuCER idén a “Tanuló társadalom. Oktatáskutatás a járvány idején” címet kapta.

Az eseményre általábanhelyszíni és online megvalósítással is készülnek a szervezők, ezért biztosan megrendezésre kerül. A konferencia részleteit a hera.org.hu/hucer-2023/ oldalon olvashatják az érdeklődők.

Agria Média

Az egyik legnevesebb esemény, amely már 1992 óta kerül megrendezésre és amelyre a világ 25 különböző országából érkeznek előadók az Agria Média konferencia. Az Eszterházy Károly Egyetem szervezésében megrendezett előadássorozat célja, hogy a pedagógusok könnyebben tájékozódhassanak a modern digitális-oktatási eszközökről és az ezekben rejlő lehetőségekről.

Bízunk benne, ahogy néhány éve, úgy idén októberében is megrendezésre kerül ez az oktatási-informatikai esemény. A rendezvény részleteiről a https://www.eworldtrade.com/events/agria-media/ weboldalon lehet tájékozódni.

Őszi Pedagógiai Napok

Októberben még számos rendezvénnyel találkozhatunk.

Ilyenkor zajlik az Őszi Pedagógiai Napok, ami tavaly a fenntarthatóságra és a digitális oktatás, távoktatás pedagógiájára helyezte a hangsúlyt.
A tavalyi előadások összefoglalója a www.oktatas.hu/kozneveles/pok/budapest/oszi_pedagogiai_napok oldalon található — az idei dátumok még nincsenek kitűzve.

MELLearN

A technika gyors fejlődésének, az e-learning és oktatás-informatikai megoldások folyamatos térnyerésének eredménye, hogy az oktatás szereplőinek folyton fejlődniük kell. Az Életfogytig tartó tanulás e-learning konferencia rendezvénye a MELLearN, amelyen nemzetközileg elismert kutatók elemzik a felsőoktatási környezetben zajló egyéni, közösségi, szervezeti és digitális tanulás folyamatait.

A tavalyi és az új esemény felhívása is a MELLearn honlapján olvasható: mellearn.hu/konferencia-felhivas/

Országos Közoktatási Szakértői Konferencia

Az Országos Közoktatási Szakértői Konferencia szervezőinek célkitűzése, hogy a résztvevők digitális workshopokon és előadásokon keresztül megismerjék a köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés új irányait és a technológiai kihívásokat.

A 2022-es legutóbbi esemény programjáról a https://suliszerviz.com/kiemelt-rendezvenyek/371-xxiv-orszagos-kozoktatasi-es-szakkepzesi-szakertoi-konferencia oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Digitális tér

Az év egyik utolsó eseménye a Digitális Tér, amelyen a felnövekvő digitális nemzedéket szeretnék jobban megismerni és megérteni a szervezők.

Az új, e-learning módszerek megjelenésével változik az oktatás összes aspektusa, így a pedagógusszerepnek is alkalmazkodnia kell.

A szervezők kiemelt célja bemutatni ezt az új szerepet és segítséget nyújtani a jelen szakembereinek az átállásban. (digitalispedagogus.hu)

Digitális tanulási rendezvénysorozat a diákoknak, tanulóknak

A digitális módszertani workshopok, események sorában találunk egy különleges programot is, amely a Digitális Témahét nevet viseli. A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK) gondozásában megrendezett eseménysorozathoz közoktatási intézmények csatlakozhatnak.

A résztvevők az általuk választott témában projekteket mutathatnak be, míg a pedagógusok szakmai tapasztalatokkal, a tanulók élményekkel, az intézmények pedig értékes eszközökkel gazdagodnak. A témahét kiemelt célja a digitális kompetenciák fejlesztése. Részletek a digitalistemahet.hu/ oldalon.

Nemzetközi e-learning konferencia rendezvények 2023-24-ben

Nem csupán hazai konferenciákra lehet érdemes ellátogatni. Szomszédos és távolabbi országokban is több eseményen vehetünk részt.

Az új nemzedékek értékrendje

A szabadkai Újvidéki Egyetemen három konferenciasorozat, a nemzetközi interdiszciplináris tudományos konferencia, ​a nemzetközi módszertani konferencia és a nemzetközi tudományos konferencia az IKT használatáról az oktatásban összefogásából született Az új nemzedékek értékrendje rendezvénysorozat. (https://magister.uns.ac.rs/Konferencia-2022/tartalmak/410/)

Learning technologies

Az év első felében Londonban járók a Learning technologies konferencián vehetnek részt.

Ez az egyik legnagyobb munkahelyi képzésekről szóló expo, ahol több, mint 8500 résztvevő is megfordul.

Az érdeklődők kétszáznál is több előadáson, szemináriumon és kiállításon vehetnek részt.

További információ a www.learningtechnologies.co.uk/ oldalon található.

MoodleMoot

A Moodle felhasználók, fejlesztők, adminisztrátorok kedvenc eseménye a MoodleMoot, amit egyébként hazai keretek között is meg szoktak rendezni. A Moot egyébként egy óangol kifejezés, ami tanácskozó gyűlést jelent. A világszerte megrendezésre kerülő Moodle konferenciák és rendezvények rendre a MoodleMoot nevet viselik.

A Moodle közösség ezeken az összejöveteleken vitatják meg, hogy milyen irányba fejlesszék tovább a rendszert, s milyen új szolgáltatásokat építsenek be.

A Moot-ok aktuális listáját itt lehet megtekinteni: moodle.com/events/

Ahogy az a cikk hosszából is érzékelhető, nincs hiány oktatási konferenciákból. Megnyugtató, hogy a járványügyi helyzet ellenére is számos rendezvényt meg tudnak tartani az online térben. Sőt, talán többen tudnak így részt venni majd ezeken. Mi mindenképp biztatunk mindenkit, hogy vegyen részt minél több találkozón, kerekasztal beszélgetésen és workshopon egyaránt.

6th International Academic Conference on Education, Teaching and Learning

Az októberben megrendezésre kerülő konferencia sorozatnak 2023-ban Budapest ad otthont. Remek lehetőség ez a magyar e-learning kutatóinak és művelőinek, hogy Magyarországon nemzetközi környezetben prezentálják magukat, hiszen a világ minden tájáról érkeznek professzorok, szakértők és kutatók a digitális tanulás területéről. Az évente megrendezésre kerülő konferenciasorozat az oktatás, tanítás és tanulás innovációra fekteti a hangsúlyt és különös figyelmet fordít a már jelenlévő és várható akadályokra és kihívásokra az e-learningben.

A konferenciára október 10-ig lehet jelentkezni, a prezentálható témák listája rendkívül hosszú, és nem kizárólagos. Az eseményen személyesen és online is részt lehet venni. Ha érdekelnek az e-learning és a digitális oktatás legújabb fejlesztései, mindenképpen érdemes tájékozódni a konferenciáról az alábbi linken: https://www.iacetl.org/

Ha cikkünk megírása óta megváltoztak egyes események időpontjai, esetleg kihagytunk valami fontosat, írd meg nekünk, és frissítjük a listát!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Az értékelés a pedagógiában kiemelt jelentőséggel bír. Ily módon lehetséges megvizsgálni, hogy a tanulók tudása mennyire van összhangban a tervezett célokkal és követelményekkel. Ebben pedig a pedagógia mérés módszertana és területe ad fogódzkodót a pedagógusoknak ahhoz, hogy szabályszerűen ellenőrizzék, értékeljék és mérjék a tanulók haladását és fejlődését. 

A különböző teszt-és feladatírás éppen ezért szigorú metodikai szabályokat kell hogy kövessen. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mik is azok a nyitott végű feladatok, milyen jellemzőik vannak, illetve példákkal is segítjük a leendő feladatírókat.

Feladatírás a pedagógiában

Alapvetően a tanterv határozza meg a tanulótól elvárható tudás és tananyag követelményeit. Jellemzően úgy alakítják ki őket, hogy összekapcsolja a célokat a tanulási eredménnyel és támogassa a cél és az eredmény megfelelését.

Éppen emiatt a feladatírónak szükséges tudnia, hogy az adott feladat alkalmas-e a tananyagtartalom megfelelő műveleti szintű gyakoroltatására, fejlesztésére, mérésére. 

A tanuló 3 szinten képes felhasználni és alkalmazni modellként a szükséges tananyagot egy feladatmegoldás során:

1. felismerés
2. értelmezés
3. alkalmazás egy probléma megoldásában.

A Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia meghatározta a lehetséges feladat szinteket a kognitív követelmények és az értelmi fejlődés szintjeire leképezve.

• Ismeret szintű gondolkodási szint: tananyag felismerése, felidézése, emlékezés
  Pl: Válaszd ki a metafora definícióját!
• Megértés szintű gondolkodási szint: tananyag értelmezése, saját szavakkal történő leírása, interpretálása
  Pl: Az alábbi példák közül melyik metafora?
• Alkalmazás szintű gondolkodási szint: tananyag felhasználása egy problémamegoldásban
  Pl: Írj egy metaforát az alábbi kifejezések felhasználásával!

Magasabb rendű műveletek:

• Analízis szintű gondolkodási szint: tananyag használata elemzéshez, a lényeges elemek, struktúrák feltárásához, motívumok értelmezéséhez
  Pl: Miben különbözik a metafora a hasonlattól?
• Szintézis szintű gondolkodási szint: tananyag használata egyéni és eredeti produktumok létrehozásához
  Pl: Párosítsd össze a két oldal kifejezéseit, hogy egy metaforát kapj!
• Értékelés szintű gondolkodási szint: tananyag használata vélemény és ítéletalkotáshoz a saját értékrend alapján
  Pl: Az alábbi példák közül melyik a metafora és melyik a hasonlat? Miért?

A fentieknek megfelelően a feladatok írása során mérlegelni kell, hogy mely követelményt tudja hatékonyan mérni egy-egy feladattípus, illetve melyet nem. A továbbiakban bemutatjuk a követelmények feladatokká alakításának a kérdés és a válasz típus alapján történő módszerét: a zárt és nyíltvégű feladatok közötti különbségeket.

Zárt vs. nyitott végű feladatok

A zártvégű feladatokat hívhatnánk feleletválasztó feladatoknak is, ebben az esetben ugyanis a megoldás — egyben vagy akár több részletben — szerepel a már megadott választási lehetőségek között, amit a tanulónak fel kell ismernie és helyesen ki kell választania. Ilyenkor tehát a válaszadás elemei adottak, illetve egy e-learning rendszerben a kiértékelés lehet automatikus.

Típusai:

• Választás: megoldás helyessége, eldöntendő kérdés, egy jó válasz, több jó válasz, egy az egyhez vagy többszörös illesztés
• Sorképzés: mennyiségi, egyéb logikai
• Összehasonlítás: relációválasztás

Ezzel szemben a nyílt vagy nyitott végű feladatoknál — amiket hívhatnánk akár feleletalkotó feladatoknak is  — nem szerepel a helyes megoldás, hanem a tanulónak kell azt vagy röviden, vagy hosszabb — szöveges vagy egyéb — formában megadnia, kifejtenie. Ilyenkor tehát a válaszadás csakis önállóan alkotott elemekkel történik. 

Nézzük meg pontosan milyen nyitott végű feladatok vannak és hogyan lehet ezeket csoportosítani.

Nyitott végű feladatok csoportosítása

A nyíltvégű feladattípusokat a válasz kódja és a válasz hossza szempontjából lehet csoportosítani.

A válaszkód lehet:

• Verbális: szó, mondat vagy szöveges válasz
• Numerikus: szám, számok felsorolása vagy számítások
• Vizuális: rajz, ábrázolás, szerkesztés
• Formális: jel kiegészítés, egyenletek, bizonyítások

A válasz hosszúsága alapján — már kiegészítve a fenti válaszkódokkal:

• Rövid válasz — célja: ismeret
  • Egy szó (tulajdonnév vagy egyéb szó) kiegészítés
  • Egy szám kiegészítés
  • Rajz kiegészítés
  • Jel, szimbólum kiegészítés
• Hosszú válasz — célja: ismeret, megértés, alkalmazás
  • Egy mondat vagy verbális felsorolás
  • Számok felsorolása
  • Ábrázolás
  • Összefüggések, egyenletek
• Összefüggő válasz — célja: megértés, alkalmazás
  • Több összefüggő mondat, esszé
  • Számítások
  • Szabálykövető ábrázolás, szerkesztés
  • Folyamatok, bizonyítások

Mint az látható, mind a zárt, mind pedig a nyitott végű feladatok esetében sokféle feladattípus fordulhat elő, emiatt változatos mérőeszköznek tekinthetők. Míg a zárt végű feladatok főleg az ismeret és a megértés műveleti szintjének fejlesztését segíti, addig a nyílt végű feladatok a megértés, alkalmazás és a magasabb rendű műveleti szintben fejlesztenek.

Példák nyitott végű feladatokra

• Kitől származik az alábbi vers idézet?
• Add meg a hiányzó mássalhangzókat!
• Mikor volt a nándorfehérvári csata?
• Egészítsd ki a következő mondatot!
  A sebesség a(z) ………………… és a(z) ………………… hányadosa.
• Írd le a fotoszintézis fogalmát!
• Sorold fel a sejt részeit!
• Rajzold le a szinuszgörbét!
• Oldd meg a következő egyenletet és ellenőrizd is!
• Jellemezd az ókori görög társadalmat!

A nyitott végű feladatok alkalmazása

Amennyiben feladatíróként részletesebb tudásra, gyakorlásra vagy tapasztalatra van szükséged, érdemes megnézned a SKOLL által nyújtott e-learning képzésmenedzsment rendszert, amelyben:

• A kurzusok szervezése
• A tananyagok lejátszása
• A riportok megtekintése
• És a vizsgák lebonyolítása mind egyetlen platform részeként valósíthatók meg.

Tananyagaink készítése során kiemelt figyelmet szentelünk az önellenőrzés, gyakorlás és vizsgázás különböző módszertanaira, hogy valódi tudást szerezzenek a tanulók képzéseik során.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A pedagógia egy úgymond multidiszciplináris tudomány, vagyis folytonos önfejlődést és aktív önfejlesztést igényel — emiatt pedig különböző szakmódszertanok és tantárgypedagógiák fejlődtek ki. 

Az oktatás során a szakemberek felismerték annak az igényét, hogy az előre meghatározott tanulási utak helyett mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy kiválaszthassa a számára leginkább megfelelő egyéni tanulási módszereket, ezzel biztosítva a motivált, egész életre szóló tanulást. 

A projektpedagógia egy olyan oktatói stratégia, amiben átalakul a tanítás-tanulás folyamata, az egyes projektfeladatok célja pedig az, hogy olyan életszerű helyzetet teremtsenek, amelyekkel a tanulók majd később, felnőttként a munka világában végül találkozni fognak — vagy akár már találkoztak is.

A projektpedagógia célja

A folyamatos fejlődésnek köszönhetően sok folyamat van változóban az oktatásban, legyen szó akár az iskola társadalmi környezetéről vagy akár a képzés mögöttes rendszeréről.

Manapság már nem lehet a 10, sőt, az 5 évvel ezelőtti módszertannal sem hatékonyan oktatni. 

A frontális oktatás során a tanulók ugyanazokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és ütemben, párhuzamosan sajátítják el a tananyagot. 

Ezzel szemben a projektpedagógia célkitűzése a konstruktív életvezetés, vagyis egy olyan irányított nevelési folyamat kialakítása, amiben megvalósul mind a közösség, mind az egyéni fejlesztés — az értékközvetítés válik a nevelés lényegévé. Alkalmazáskor kialakul a tanulókban az önismeret, önellenőrzés (self-assessment), valamint a társas értékelésre (peer-assessment) való törekvés is.

A projektoktatás, mint oktatási stratégia kitágítja az iskolai kereteket és tevékenységorientált iskolamodellt követ. A tanulók felelősekké válnak a saját tanulásukért. A projektmódszer támogatja a tanulókat abban, hogy ők maguk határozzák meg a tanulási szükségleteiket és a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokat.

Az egyéni tanulás szorosan összekapcsolódik a társas tanulással, tehát fejleszti és támogatja a tanulókkal és a tanárokkal való együttműködést is. Ezáltal a tanuló képessé válik a problémák megértésére, és a szerzett tudást más élethelyzetekben is képes lesz alkalmazni. 

A projekt tehát egy olyan projektvezetési módszert alkalmazó fejlesztés, ami több résztvevő együttműködésével valósul meg és határozott ideig tart, nagy hangsúlyt fektetve a tervezés, szervezés és végrehajtás összehangolására, valamint a szellemi, fizikai és anyagi eszközök mozgósítására.

A projektpedagógia fő jellemzői

A projektpedagógia egy olyan új, projektorientált, integratív oktatási stratégia, amely a “tanulás tanulását” célozza meg, ahol a tanulás és a cselekvőképesség fejlesztése szorosan összefüggnek, a szerzett ismeretek pedig nem szoríthatók határok — pontosabban tantárgyi ismeretek — közé. Nem támogatja a merev iskolai órarendek és szervezési sémák fenntartását.

Célközpontúságának köszönhetően a sajátos célok elérését a valós életből vett példákon keresztül, természetes tanulási környezetben teszi lehetővé, ezzel segítve egy komplex szemléletmód kialakítását és motiválja a további célok megvalósítását. 

A projektpedagógia egyik fő jellemzője, hogy nem feladat-, hanem problémacentrikus. 

A projekt megvalósításának lépései: 

1. Tervezés
2. Szervezés
3. Kivitelezés
4. Értékelés

A projekten dolgozó tanulóknak tudniuk kell értékelni a jelen helyzetet, majd egy jövőbeli állapotot kitűzve meg kell határozniuk a célt és az elérésének az útját.  A tanár megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló számára.

A tanulók önállóan és célirányosan mérlegelnek és hoznak döntéseket: kijelölik a célhoz vezető lépéseket, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, megosztják a munkát maguk között. Nem elszenvedik, hanem aktívan megélik a munkafolyamatot, aminek minden fázisában felelős személyként élnek a döntési jogaikkal és vállalják az ezzel járó felelősséget.

A projektek valóságos és természetes tanulási folyamat létrejöttét teszik lehetővé. A pedagógus és a tanulók közös együttműködésén alapuló munka pedig lehetőséget ad arra, hogy a diákok belső motiváltságból tanuljanak és önálló döntéseket hozzanak. Az életszerű, praktikus, mindennapi problémákon alapuló tanulás a tanuló kezdeményezésére, javaslatára születik.

A pedagógiai projekt ismérvei

A pedagógiai projekt a differenciálás eszköze, ami mindig egy komplex, alkotó jellegű megismerési-cselekvési egysége a tanulóknak, akik partneri együttműködésben vannak mind egymással, mind pedig a tanárral. A projekt eredménye egy valós tárgyi vagy szellemi produktum, ami egy valóságos vagy szimulált (modellált) folyamaton keresztül jön létre.

Egy projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján lehet csoportosítani:

Jellege szerint:

• folyamatorientált
• eredményorientált
• vegyes projektek

Célterülete szerint:

• technikai projektek
• környezeti nevelési projektek
• gazdaságismereti projektek
• kutatási projektek
• vegyes projektek: az előbbiek vegyített típusai

Tartalma szerint:

• tantervi célokat, tartalmakat, követelményeket feldolgozó projekt (különböző tantárgyak, tantárgyrészek, több tantárgy, stb.)
• tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó projekt
• vegyes projekt: megjelennek benne a tantervi és a tanterven kívüli célok, tartalmak is

Résztvevő tanulók létszáma szerint:

• iskolai szintű projekt: az iskola összes tanulója részt vesz 
• évfolyami szintű projekt: az adott iskola valamelyik évfolyamán tanuló összes osztály vesz részt
• osztályprojekt: egy adott iskolai osztály tanulói vesznek részt
• kiscsoport-projekt: adott osztályon, nagycsoporton belüli kiscsoport (kb. 3-6 fő),
• vegyes csoportú projekt: különböző életkorú, különböző osztályba járó tanulókból áll,
• egyéni projekt

Időstruktúrája szerint:

• folyamatos időtartamú projektek: az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak a tanulók. Lehet:
  • néhány órás,
  • egy napos,
  • többnapos,
  • egyhetes,
  • nagyobb egység
• nem folyamatos időtartamú projektek: megszakítások vannak a feldolgozás során 
• az előbbi kettő variálásával létrejött projekt

Témaválasztás módja szerint:

• pedagógus választja ki a témát/témákat
• pedagógus és tanuló közösen választják ki a témát/témákat
• a tanulók választják ki a témát/témákat

A projektcsoport

A csoportnagyság meghatározza a projektmunka sikeres haladását. Leginkább 3-4 fős, de maximum 6 fős csoportlétszám ajánlott. Ha ennél többen dolgoznak együtt, nagy az esélye annak, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, esetleg egyesek ki is kivonják magukat, rosszabb esetben akár hátráltathatják is az eredményes haladást.

Homogén csoportszervezés esetében a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében közel azonos szinten állnak. Ez a csoportszervezési forma főleg a kooperatív csoportmunkához ajánlott.

Homogén csoportszervezés helyett érdemes inkább a heterogén csoportszervezés mellett dönteni. Ilyenkor a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében jobban eltérnek egymástól. Ennek köszönhetően mindenki a maga erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában, mindemellett az egymástól való tanulás lehetősége is adott.

Ha a tanulók nem tudják teljes önállósággal megszervezni a csoportmunka menetét, akkor előre ki kell alakítani és osztani az adott csoportszerepeket. Ilyen lehet például az irányító, jegyző, rajzoló, prezentáló.

A projektpedagógia előnyei és nehézségei

Érdemes összefoglalni, hogy mik is a projektpedagógia legfőbb jellemzői, amelyek mind előnyei lehetnek a frontális oktatással szemben, illetve hogy milyen nehézségekbe ütközhet az implementálása.

Előnyei:

• Tanár – tanuló közös tevékenységben vesz részt.
• A résztvevők folyamatosan oktatási-nevelési helyzetben vannak.
• Tanár – tanuló interakció és a kommunikációs viszonyok átalakulnak.
• Tanár – tanuló nagyfokú szabadságot kap a célok kiválasztásában, tervezésben, a feladatok végrehajtásának módjában.
• A tanulás szabad és hatékony.
• Megtanítja a tanulókat tanulni.
• Az ismereteket egy valós projektben integrálja.
• Gyakorlati, a hétköznapokban alkalmazható tudás elsajátítását támogatja.
• A érdekes feladatok és az elvégzésükhöz szükséges önállóság motivációt nyújt, a tanuláshoz való viszony átalakul.
• Lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők jól érezzék magukat a tanulási folyamatban.
• Lehetőséget teremt a világ megismerésére, új kapcsolatok kialakítására.
• Támogatja az együttműködési készségek elsajátítását.
• Támogatja a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását.

Nehézségei:

• Jól szervezett időbeosztás szükséges, ami nehezen egyeztethető össze a szokásos szervezeti formákkal.
• Megbontja a hagyományos tantervi keretet.
• Interdiszciplináris jellegénél fogva összemossa a tantárgyi választóvonalakat.
• Új, nem hagyományos értékelési rendszert igényel.

Hol és hogyan hasznosítható mindez?

Ahogy azt korábban is írtuk, a projektpedagógia nem az iskolai követelmények teljesítésére, hanem a való élet kihívásaira készít fel, ezért már gyerekkorban érdemes elkezdeni az alkalmazását, vagyis “megtanulni helyesen tanulni”.

Amennyiben felnőttkorban merül fel az igény, hogy ne csak szikár ismeretet szerezzünk, hanem valós élethelyzetekre építve használjuk ki a projektpedagógia nyújtotta előnyöket, érdemes a felnőttképzési módszertanok felé fordulni. A SKOLL e-learning rendszerei mindkét célcsoport számára megfelelő környezetet biztosít kihasználva az informatika adta előnyöket. A SKOLL-nál hiszünk a kompetencia fejlesztésben, ezt figyelembe véve támogatjuk a képzési igények céllá formálásától kezdve a konkrét informatikai eszközök üzembehelyezéséig akár a teljes folyamatát a képzések szervezésének. Szorgalmas tanulók, professzionális oktatók — egy felhasználóbarát felületen összekötve. Ezt nyújtja a Skoll.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Tanulni sokféleképpen lehet – de hogyan a leghatékonyabb? Van-e egy tökéletes, kidolgozott technika, vagy több tanulási típust kell vegyíteni a legjobb eredmény eléréséhez? Tanuláselméletek és jelentéseik.

Alapfogalmak

Ahhoz, hogy a tanuláselméletek jellemzőit, előnyeit és hátrányait a legkönnyebben megérthessük, tisztában kell lennünk egy-két alapfogalommal. 

Tanuláselmélet

Mik azok a tanuláselméletek?

Ezek az elméletek úgy jöttek létre, hogy megfigyeltük a tanulási formákat: az ösztönös, az irányított tanulást, az utánzást és a komplex, problémamegoldáson alapuló tanulást.

A megfigyelésekből elméletek születtek, az elméletekből pedig gyakorlati alkalmazás vált.

Klasszikus kondicionálás

A klasszikus kondicionálás azt jelenti, hogy két olyan ingert társítunk össze a tanulás folyamata alatt, amelyek között a kezdetben nincsen kapcsolat. Tipikus példa erre a pavlovi reflex. Ivan Pavlov kísérlete során csengővel jelezte a kutyának, hogyha az étel elkészült. Kezdetben a kutya nyáltermelése csak az étel látványára indult be, de később összekapcsolta a csengőszó és az étel látványának ingerét, tehát már a csengőszóra elkezdett a kutya nyált termelni. Tudta: a csengőszó a vacsorát jelenti. 

A klasszikus kondicionálás lett később a behaviorizmus alapja.

Operáns- vagy instrumentális kondicionálás

Az instrumentális kondicionálás elmélete Skinnerhez köthető. Burrhus Frederic Skinner feltevése a büntetésen és a jutalmazáson alapul. Skinner patkánykísérlete során az állatok a kék gomb megnyomásával élelmiszerhez juthattak, míg ha a piros gombot érintették meg, akkor áramütés érte őket. Skinner így az ösztönös viselkedés (ahogy végül Pavlov kutyájának is ösztönössé vált a reakció a csengőszóra) mellett megkülönböztet instrumentális, operatív viselkedést is, amelyeket tudatos gondolkodás előz meg. 

Komplex tanulás

A komplex tanulás több mint asszociációk kialakítása. A tanuló személy ilyenkor problémát old meg, amelyhez többlépéses stratégia szükséges. A stratégiaalkotás során mentálisan képezi le a szituációt: nem a valós térben kísérletezik, hanem fejben alakítja ki a helyzetet, és keresi a lehető legjobb megoldást a problémára.

A tanulás fajtái

Lássuk, hogy mi a tanulás három fő fajtája, amelyekkel a leggyakrabban szembesülhetünk. 

Behaviorizmus

A behaviorizmus, azaz viselkedésalapú értelmezés alapján a tanulással együtt a viselkedés is megváltozik. Egy élőlény (a behavioristák a tanulás folyamatát nem csak emberekre értik) ingerek hatására másképpen viselkedik, mint a tanulás előtt. 

A tanulás során fontos a környezet, hiszen az befolyásolja a viselkedést. A behaviorizmus a klasszikus és az instrumentális kondicionálást használja fel.

A behaviorista tanulás főleg óvodás, általános iskolásokra jellemző, hiszen a gyerekek ebben az életkorban rengeteg viselkedésmintát alakítanak ki. 

Kognitivizmus

A kognitív tanuláselmélet az információfeldolgozás módját, folyamatát vizsgálja. A kognitivizmus

• észlelésre,
• priorizálásra (csak a fontos információk épülnek be a memóriába),
• hosszú távú memória gyakorlására,
• kognitív sémák kialakítására
• és a képességek kialakulására bontja a tanulás folyamatát. 

A kognitivizmus főleg az elméleti tanulást foglalja magában, amely során a tanuló fogalmakat, sémákat, információkat raktároz el, és idéz fel a megfelelő pillanatokban.

Konstruktivizmus

A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulás nem passzív ismeretszerzés, hanem aktív tapasztalás. Azaz a tanuló saját kutatásokkal, saját tapasztalatokkal szerzi az új ismereteket. Ezeket pedig később problémamegoldásra, többlépcsős stratégia alkotására használja fel. A konstruktivizmus által komplex tanulás jön létre. 

Alapelve, hogy ugyanazt az információt, tananyagot máshogyan is lehet értelmezni, tehát az egész tanulási folyamat egy aktív, személyes konstrukció kialakítása.

A tanuláselméletek alkalmazása

Az oktatástervezés életkortól függően, folyamatosan változik.

Míg kezdetben nagy szerepet kap a behaviorizmus, később a passzív tananyagon alapuló kognitivizmus kerül előtérbe, az egyetemen pedig már sok a gyakorlati, konstruktivista elméletre épülő tanóra. 

A nyugati oktatásfejlesztést alapul véve ma már egyre inkább népszerűbbé válik az aktív, konstruktivista tanulás.

Egy szervezet számára fontos, hogy a meglévő ismeretek átadása mellett új információanyagra is szert tegyen, tehát a tanítás során ösztönözze a kollégákat arra, hogy a tananyagot továbbgondolva a vállalati folyamatokat fejlesszék.

A sikeres tanításhoz, illetve a különböző tanuláselméletek alkalmazásához elengedhetetlen egy jó tudásmenedzsment platform – a SKOLL-nál mi pont ezt kínáljuk!

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A Storyline módszer története 1960-ig nyúlik vissza, a helyszín pedig Skócia, a Jordanhill Főiskola. A Storyline (magyarul kerettörténet) kidolgozói Steve Bell, Salle Harkness és Fred Rendell voltak. Ők az 1600-as évekből inspirálódtak: Rousseau, Ermitage és Steiner (Waldorf) műveiből. Az érzékszervek bevonása a tanulási folyamatba, a holisztikus nevelés, az önkifejezés, valamint az együttműködés az alapjai a Storyline módszernek. 

Hogyan lehet alkalmazni a lineáris, vezetett történetmesélést az oktatásban? Mik egy kerettörténet legfontosabb elemei? Lássuk a legfontosabbakat!

A Storyline jelentése

A Storyline angolszász szó, amely két részre bontható: az egyik a “story”, azaz a történet, a másik pedig a “line”, ami egyenest, lineárist jelent, de ebben az esetben az események láncolatát takarja. 

A kifejezés jelentése tehát egy olyan kerettörténet, amelynél az események láncát az oktatók alkotják meg, ők adják a tanulás keretét.

A történetet pedig maguk a diákok alkotják, ezzel is involválva magukat a tanulási folyamatba. 

A Storyline módszer

A Storyline módszer lényege, hogy integrált módon történik a tudásátadás. A diákok bár autonómiát élveznek a tanulási folyamatban, sokszor párosan, vagy csoportban is együtt kell működniük, hogy megtalálják a “hiányzó kirakóst”. 

A problémamegoldó képesség és a kommunikációs készségek fejlesztése gyakorlatilag állandó,

amikor Storyline módszerrel tanulnak a diákok, így a soft skillek folyamatosan fejlődnek. 

A Storyline módszer a gyakorlatban úgy néz ki, hogy

• Az oktató megalkotja a vezérfonalat, amelyhez vezetett kulcskérdéseket társít, hogy a diákokat a helyes úton tartsa.
• A vezérszálhoz egy kreatív, a diákok által is alakítható történet elejét alkotja meg a tanár.
• A modulok/epizódok/tanórák között kapcsolatot kell létrehozni, a modulokat pedig célszerű valamilyen rejtéllyel, vagy kérdéssel lezárni, hogy megteremtse a diákokban a várakozás érzetét. Ezáltal sokkal jobban involváltak lesznek a tanulók. 
• A problémák létrehozása és megoldása: a kerettörténet a tanár és a diákok interakciójával jön létre, de nem csak a történetet, hanem magukat a problémákat is van, hogy a diákok saját maguk alkotják. Például egy feladat során zsákutcába érnek a megoldással. Ilyenkor a problémát is a diákok hozták létre – és a megoldás is rájuk vár. 

A módszer célja, hogy a fentiek mentén egy motiváló tanulási környezet jöjjön létre. A folyamat nagyon sokszor merít a gamifikáció eszköztárából.

Storyline módszer az oktatásban

A hagyományos, intézményi keretek között történő tantermi oktatásban sajnos még mindig elég ritka a Storyline módszer alkalmazása, míg az önálló tanulást támogató e-learning során azért nehéz egy kerettörténetet alkotni, mert a diákok általában nem együtt vannak jelen a tanulás folyamatában, így őket nehezebb együttműködésre bírni. 

Hatalmas előnye a Storyline módszernek, hogy akár több tantárgyat is fel tud dolgozni egy adott témakör.

Csak egy gyors példa: bizonyos feladatok megoldásához egyszerre lehet szükség a tanulók fizika tudására, történelem ismereteire és saját fizikumukra is, tehát akár tesi- vagy technikaórának is beillik egy-egy ilyen alkalom. 

A kerettörténet legfontosabb elemei egy tanuló közösség számára

Akár iskolai oktatás során, akár céges, szervezeti tréningek esetén is lehet – sőt! javasolt – használni a Storyline módszert. 

Egy cég betanítási folyamata például végigvezetheti egy történeten az új kollégát, de egy új szoftver betanulása is megoldható a kerettörténet-módszerrel. 

A leglényegesebb elemek a:

• játékszabályok ismertetése, a tanulói környezet kialakítása, célkitűzés;
• bevezető feladat;
• csoportkohézió erősítése, szerepek kiosztása;
• információgyűjtés, rendszerezés és feldolgozás: tudásmenedzsment;
• tudásmegosztás;
• kiértékelés és
• jutalmazás.

Tananyagok készítése Storyline szemlélettel

Mi a Skoll-nál hiszünk az online oktatásban, és szeretjük a kihívásokat! Jó hírünk is van: a Storyline módszer ma már egyre jobban integrálható a digitális oktatásba, ebben nyújtunk segítséget. Workshopokat, e-learning tananyagfejlesztő oktatásokat tartunk, amelyhez különböző szoftvereket használunk. 

Nem véletlen az sem, hogy az egyik programot Articulate Storyline-nak hívják. A Storyline e-learning tananyagfejlesztő program alapszintű használata egyszerű, segítségével minimális gyakorlás után szinte bárki össze tudja rakni saját e-learning tananyagát.

Ismerkedj meg Storyline képzésünkkel!

Maradj képben a legfrissebb oktatási trendekkel, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Mi az a távoktatás? Mindenképpen online kell, hogy legyen, vagy vannak más távoktatási módszerek is? Mi a távoktatás eszköztára, és milyen képzések érhetők el ebben a formában? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe: iskolai-tanulmányi és vállalati oldalról egyaránt. 

Távoktatás fogalma, jellemzői

A távoktatás azt jelenti, hogy az oktató és a tanuló nem egy helyen (és nem feltétlen egy időben) vesznek részt az oktatáson.

A tanuló így az idő nagy részében egyedül, önállóan sajátítja el a tananyagot, amit a képzőintézmény biztosít a számára. Ezen felül viszont van lehetőség konzultáció kialakítására is, amikor a tanár és a diák közösen beszélik át a tananyagot (akár személyesen, akár online módon).

A távoktatás és a hagyományos oktatás között azonban nem csak a tér- és időbeli eltolódás a különbség, hanem az is, hogy a fókusz a tanárról a diákra helyeződik át. A hagyományos oktatást ugyanis rendre az egyirányú kommunikáció jellemzi a tanár irányából a diákok felé.

Távoktatás során viszont az önálló tanulás támogatásán van a hangsúly. A tanuló által beadott feladatok értékelésén, elemzésén, és a visszacsatoláson. A konzultációkon is a felmerülő problémák (a diák elakadásai) és az azokra adott válasz, megoldás megtalálásán van a hangsúly. 

Ennek köszönhetően pedig mindenki a saját tempójában tud haladni a tananyag feldolgozásával.

Röviden tehát, a távoktatás lényege:

• az önálló tanulás lehetőségének biztosítása,
• a tanuló támogatása, 
• a kétoldalú kommunikáció (konzultációs lehetőségek) biztosítása,
• gyors értékelés és motiválás.

Távoktatás eszközei 

A távoktatás nem feltétlenül egyenlő az online oktatás fogalmával.

A koronavírus alatt több médium is vizsgálta, hogyan is zajlik a távoktatás hazánkban, vagy a világban. Az eredmények egyértelműek:

• A módosabb kerületekben élők gyorsabban alkalmazkodtak a távoktatáshoz, hiszen rendelkezésükre állt minden eszköz és egy stabil internetkapcsolat is.
• Ezzel szemben a hátrányos helyzetű diákok akár 40%-kal is kevesebb feladatot oldottak meg, mint a hagyományos oktatás alatt.
• Továbbá a fiatalok is jóval nehezebben tanultak egyedül, hiszen még nem alakult ki bennük az önálló tanulás képessége.

Az oktatáshoz való eszközök meghatározása fentiekből fakadóan az iskolák tanulóinak anyagi helyzetén is múlt: volt, ahol papír alapon osztották ki a feladatokat a faluban, majd másnap, a következő osztás során visszagyűjtötték a megoldott feladatlapokat.

A nyomtatott anyagok, könyvek, CD-k, pendrive-ok, egyéb adathordozók tehát szintén a távoktatás eszközeinek számítanak.

A legtöbben viszont olyan eszközöket értenek ezalatt, mint:

• Okostelefon/tablet/laptop
• Internet
• Szoftverek és applikációk

Távoktatás szoftverek

Milyen szoftverek, applikációk használhatók a távoktatáshoz?

Kommunikációhoz: 

• Google Meet, Zoom, Microsoft Teams, Discord

Gamifikációhoz: 

• GimKit, MinecraftEdu, Kahoot

Kollaborációs feladatokhoz: 

• Miro, Canva, Google Docs

Űrlap- és feladatkészítők: 

• Google Forms, Formative, Redmenta

Projekt-vizualizáció: 

• Asana, Trello, Monday

És persze a legfontosabbak, az oktatási keretrendszerek: 

• MOODLE, TOTARA, KRÉTA

Iskolai távoktatás felépítése

Távoktatás során szinte az összes fenti szoftver használható, akár egyszerre is.

Képzeljük el: az óra Teams-en van tartva, a kapcsolat folyamatos. Az oktató ezen keresztül adja ki a feladatokat, vagy linkeli be a közös chat-be az egyéb weboldalakat, például a Kahoot-ot, amivel játékos formában méri fel a tudást.

Ezután valamelyik whiteboard-alkalmazáson (pl. Miro) közösen fel lehet vezetni az ötleteket egy végtelen munkalapra, míg a Redmentával másfajta feladatokat lehet kiosztani.

Az oktató Asanában vagy Trellóban tudja magának követni a feladatokat, végezetül a tanterv, az elérhető feladatok, a diákok értékelése és a vizsgáztatás mind valamelyik oktatási keretrendszerben szerveződik, ahol minden információ elérhető és automatizmusok segítik az oktató munkáját.

Távoktatás képzések – az iskolán túl

A távoktatás nem csak az iskola feladata – sőt! Cégek, vállalkozások építenek távoktatásra, egyre többen, hiszen felismerik a benne rejlő költséghatékonyságot.

Megannyi interneten elérhető kurzust lehet találni, grafikus, webdesigner, vagy akár könyvelői képzés témában. Akár Aranykalászos gazda is lehet valaki távoktatással.

Ezek szinte levelező képzéseknek felelnek meg: nagyrészt online áll rendelkezésre a tudásanyag, de bizonyos időközönként egyéni- vagy akár csoportos foglalkozásokon is részt kell venni. 

Manapság a vállalatok nagy hangsúlyt fektetnek a kollégák oktatására, továbbképzésére, sőt, onboarding folyamatukat is a távoktatás eszközeivel építik fel.

A Skoll és a távoktatás

Tudd meg, hogyan tudod használni a távoktatás eszközeit, cégedre szabva! Mi a Skoll-nál is foglalkozunk távoktatással: nézd meg elérhető tananyagainkat!

Amennyiben szeretnél egy profi csapatot megbízni a tananyagod lefejlesztésével, vagy támogatásra lenne szükséged a “házon belül” végzett fejlesztéshez kötődően, vagy érdekelnének a témában további hasznos információk, keress minket bátran!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!