A digitális kompetencia fontosabb, mint valaha: legyen szó munkáról, szórakozásról vagy tanulásról, az IT-eszközök használata elkerülhetetlen. Éppen ezért indult oldalunkon az e-gyorstalpaló sorozat, amelyben praktikus, a mindennapokban alkalmazható IT-képességeket mutatunk be. A sorozat első részéből megismerheted, mi is pontosan a digitális kompetencia fogalma, miképp lehet fejleszteni és mérni.

Mi a digitális kompetencia fogalma?

Vitán felüli, hogy a technológia kritikusan fontos szerepet tölt be az életünkben, de vajon mit jelent pontosan a digitális kompetencia? A kifejezés alatt az információs társadalmi technológiák alkalmazásának képességét értjük az élet különböző területen, így például a munkahelyeden, szórakozás vagy kommunikáció közben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem online lexikonja az alábbi módon definiálja a digitális kompetenciát.

Digitális kompetencia fogalma:

A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során (a tudás alapú társadalom egyik kulcskompetenciája). Az IKT alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

Tehát összefoglalva, a digitális kompetencia olyan képességeket jelöl, amelyek segítenek eligazodni és érvényesülni a különböző IT-eszközök és szoftverek világában. Az, aki magas digitális kompetenciával rendelkezik, készségszinten képes szórakozni, dolgozni és kommunikálni a digitális eszközök segítségével.

A digitális készségek fontosabbak, mint valaha

Nem kérdéses, hogy az elmúlt években drasztikus technológiai fejlődésen ment keresztül az élet számos területe. Következzen pár adat, amely szemlélteti a technológia növekvő fontosságát!

• A Világbank adatai szerint 2000-ben a magyar lakosság mindössze 7%-a volt rendszeres internetfelhasználó, míg 2020-ban a populáció 90,5%-a rendszeresen böngészte a netet.
• Az eNET felméréséből pedig az derült ki, hogy 2022-ben már 6,2 millióan használtak okostelefont, és közel 6 millióan interneteztek rendszeresen mobileszközökről Magyarországon. Szakértői becslések szerint ez az arány tovább növekszik a jövőben.
• Az Európai Unió felmérése szerint a magyar 15 éves fiúgyermekek 56%-a, míg a lánygyermekek 58%-a tölt naponta több mint 2 órát digitális eszközeivel. A globális átlagos napi képernyőidő 6 óra 58 perc.
• Országunk lakosságának több mint ⅔ része, 6,75 millió ember rendelkezik Facebook-fiókkal.

Legyen szó az élet bármely területéről – munka, szórakozás, tanulás, társasélet, hobbitevékenységek, ügyintézés, vásárlás – ma már szinte megkerülhetetlen a digitális eszközök használata. De vajon hogy áll Magyarország a digitális készségek fejlettségében? Az Európai Unióban évente elvégzett, A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) nevű jelentés eredményei szerint 2022-ben hazánk a 22. helyezést érte el a tagállamok közül.

A jelentés külön vizsgálja a humán tőkét, vagyis az adott tagállamban élő személyek digitális készségeit, ami kapcsán az alábbi megállapításra jutottak:

„A humán tőke tekintetében az ország a 23. helyen áll, pontszáma 38 a 46 pontot elérő uniós átlaggal szemben.”

Tehát megállapítható, hogy bár a digitális készségek évről évre fontosabbak, ahhoz, hogy a hétköznapokban boldogulhassunk, mégsem kiemelkedőek.

Melyek a digitáliskompetencia-elemek?

Ahogy bármely egyéb képességhalmaz, így a digitális kompetencia is részekre bontható. Az Európai Unió által kiadott „DigKomp” Állampolgári digitáliskompetencia-keret szerint az alábbi kompetenciaelemeket érdemes megkülönböztetni:

Információ és adatmenedzsment:

• Adatok, információk és digitális tartalmak böngészése, keresése és szűrése
• Adatok, információk és digitális tartalmak értékelése
• Adatok, információk és digitális tartalmak kezelése

Kommunikáció és együttműködés:

• Interakció digitális technológiákon keresztül
• Megosztás digitális technológiák segítségével
• Állampolgári részvétel digitális technológiák segítségével
• Együttműködés digitális technológiák segítségével
• A hálózati kommunikáció általános illemszabályai (netikett)
• A digitális személyazonosság kezelése

Digitális tartalmak:

• Digitális tartalmak létrehozása
• Digitális tartalmak szerkesztése
• Szerzői jog és engedélyek
• Programozás

Biztonság:

• Az eszközök védelme
• A személyes adatok és a magánélet védelme
• Az egészség és a jólét védelme
• A környezet védelme

Problémamegoldás:

• Technikai problémák megoldása
• Igények és technológiai válaszok megfogalmazása
• Digitális technológiák kreatív alkalmazása
• A digitális kompetencia terén jelentkező hiányosságok felismerése

Melyek a digitális kompetencia szintjei?

A fent bemutatott digitáliskompetencia-elemek mindegyikéhez 8 szint tartozik, amely a kezdőtől a mester szintig terjed. A digitális kompetencia szintjei az alábbi kategóriákba sorolhatóak:

• 1-2 (alapszint): egyszerű IT-feladatok minimális segítséggel történő elvégzése.
• 3-4 (középszint): meghatározott, egyértelmű, rutin problémák megoldása önállóan.
• 5-6 (haladó szint): eltérő problémák megoldása, a szükséges információk felkutatása.
• 7-8 (mester szint): komplex digitális problémák megoldása önállóan, mások segítése, új ötletek kitalálása és megvalósítása.

Az Állampolgári digitáliskompetencia-keret kiadványban szemléletesen ábrázolják a különböző szinteket gyakorlati példákkal.

Így lehetséges a digitális kompetencia fejlesztése

A digitális kompetencia fejlesztése egyaránt lehetséges formális keretek között az alap-, közép- és felsőszintű oktatásban, továbbá lehetséges önképzés útján digitális kurzusokkal, gyakorlati problémák megoldásával, online tananyagok segítségével, munkatapasztalat szerzésével.

Amennyiben egy idő- és költséghatékony megoldást keresel a digitális kompetencia fejlesztéshez szervezetedben, akkor érdemes az e-learning-megoldások bevezetését megfontolni. Erre kiváló keretrendszer lehet a Moodle vagy a Totara, amellyel teljesen egyéni szervezeti igényekhez szabhatod a digitális kompetencia fejlesztését.

Gyakori kérdések és válaszok

Mi az a digitáliskompetencia-mérés?

A digitáliskompetencia-mérés olyan országos teszt, amelyet általános és középiskolás gyermekeknek szükséges kitölteni. Célja a gyermekek IT-képességeinek felmérése országosan.

Milyenek a digitáliskompetencia-feladatok?

A digitáliskompetencia-feladatok olyan tesztek, amelyek segítenek egy személy IT-képességeit felmérni. A leggyakoribb feladatok közé tartoznak az alábbiak:

• szövegszerkesztő program használata,
• adatbázis- és táblázatkezelő szoftver használata,
• képszerkesztő program használata,
• programozási tesztek.

Miért hasznos egy vállalat számára a digitális kompetencia fejlesztése?

A digitális kompetencia fejlesztése sokszorosan megtérülhet, hiszen drasztikusan fokozhatja a munkavállalók hatékonyságát és hozzáadott értékét. Különösen igaz ez a szellemi munkát végző munkavállalók esetén.

Digitális készségfejlesztő tananyagot keresel a szervezetednek?

Hasznosnak találtad a cikkünket? A digitális készségek fejlesztése az élet minden területén hasznos lehet. Ha szeretnéd e-learning-tananyagokkal segíteni a digitális készségeid fejlődését, akkor jelentkezz díjmentes e-learning képzéseinkre! A jelentkezés teljesen kockázatmentes, hiszen semmilyen kötelezettséggel nem jár. A tananyag önálló tanulással, a saját időbeosztásod szerint, bárhonnan elvégezhető. A kurzusok teljesítése körülbelül 4 órát vesz igénybe. A határidőig sikeres vizsgát tevők hivatalos felnőttképzési tanúsítványt kapnak!

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

Bár vannak olyan tevékenységek (például a regényírás, egyéni sportok, stb.), amelyeket egyedül könnyebb és hatékonyabb elvégezni, a vállalati szektorban ez a helyzet ritkán áll fenn.

Egy cégen belül a legtöbb áttörést a csoportos munka teszi lehetővé, ahol az egyes tagok különböző képességei és szakértelmei összeadódnak — az egész pedig ezáltal többé válik, mint a részek összessége. A legtöbb sikeres vállalati projektek és innováció gyakran a jól összehangolt csapatmunka eredménye.

Ennek következtében a vállalatokban szinte nincsen olyan feladatkör, ahol az egyén hatékonyabb lenne, mint a csapat. Éppen ez az oka annak, amiért a csapatmunka kiemelt fontosságú szereppel bír a legtöbb cég vállalati kultúrájában és működésében.

De vajon mi a csapatmunka fogalma, jelentése, és milyen módszerekkel alakítható ki és tehető gördülékenyebbé?

A csapatmunka fogalma, jelentése

A csapatmunka a közös célok elérésére irányuló együttműködés folyamata, ahol a csoport tagjai különböző készségeket, képességeket és perspektívákat hoznak, és erőiket egyesítik a közös feladat megoldásának érdekében.

Ez a fogalom nem csupán az egyes tagok közötti interakciókra utal, hanem egy nagyobb, a teljes csapatot átjáró szinergiára is.

A csapatmunka alapvetően tehát azt jelenti, hogy az egyéni erőfeszítések összessége nagyobb hatékonyságot és jobb eredményeket hoz, mint amennyit az egyének külön-külön elérnének.

A csapat tagjai közötti összhang és a közös cél érdekében való elköteleződés:

• növeli a projektek sikerességének esélyét,
• javítja a döntéshozatal minőségét,
• és elősegíti az innovatív ötletek kialakulásának esélyét.

A csapatmunka tehát nem csupán a munkaerő hatékonyabb felhasználása, hanem egy olyan kultúra születéséről is szól, amely elősegíti a tagok közötti összetartást, a személyes fejlődést és a szervezet teljesítményének javulását, ezzel csökkentve a fluktuációt, az elégedetlenséget vagy éppen az engedelmetlenséget.

De vajon hogyan alakítható ki rugalmas, egészséges, hatékony csapatmunka?

A csapatmunka legfontosabb szabályai

A csapatmunkában a kommunikáció, az együttműködés, az egymás iránti tisztelet és a konstruktív visszajelzések kiemelt szerepet kapnak.

A közös munka sikerének alapvető elemei közé tartoznak az olyan alapelvek, amelyek elősegítik az együttműködés hatékonyságát és a csoporton belüli harmonikus munkakapcsolatokat.

Néhány ezek közül:

• Közös célok meghatározása: Minden tag számára világosnak kell lennie, hogy milyen célok elérése a csapat feladata, és mindenkinek elkötelezetté kell válnia ezek elérésében.
• Nyílt és őszinte kommunikáció: A tagoknak nyíltan és őszintén kell kommunikálniuk egymással. Ez magában foglalja az információk, gondolatok és érzések megosztását, valamint a konstruktív visszajelzés gyakorlását is az egyéni ego háttérbe szorításával a közös jó érdekében.
• Szerepek és felelősségek tisztázása: Minden csapattagnak tisztában kell lennie a saját és a többiek szerepeivel és felelősségeivel, hogy elkerüljék a felesleges konfliktusokat.
• Együttműködés és egymás támogatása: A csapattagoknak együtt kell működniük és támogatniuk kell egymást, különösen a nehéz időszakokban vagy a kihívásokkal teli időszakokban.
• Konfliktuskezelés: A csapaton belüli nézeteltérések és konfliktusok kezelésére hatékony és konstruktív módszereket kell alkalmazni, elkerülve a személyeskedést és a destruktív kritikát.
• Rugalmas hozzáállás: A csapattagoknak nyitottnak kell lenniük az új ötletekre és a változásra, valamint képesnek kell lenniük alkalmazkodni a különböző helyzetekhez.
• Kollektív döntéshozatal: A döntéseket lehetőség szerint kollektívan kell meghozni, figyelembe véve minden csapattag véleményét és szakértelmét.
• Közös felelősségvállalás: A sikerben és a kudarcban egyaránt közösen kell vállalni a felelősséget, a jutalmat és a büntetést is.

Hogyan tanulhatjuk meg a sikeres csapatmunka alapelveit?

A hatékony csapatmunka elsajátítása szinte minden esetben a gyakorlatban kell, hogy történjen.

Emellett azonban az is rendkívül fontos, hogy ne csak átéljük, hanem fel is tudjuk ismerni, vajon mitől olyan gördülékeny a munka a csapatunkban.

Ehhez érdemes egy kicsit a csapatmunka elméletét is tanulmányozni — a SKOLL által is fejlesztett e-learning platformok, mint a Moodle és Totara is lehetőséget kínál erre, szakértő oktatókkal és egy jól használható, a tanulást előtérbe helyező rendszerekkel.

A sikeres vállalatok működésében számtalan különféle folyamat játszik elengedhetetlen szerepet, a tervezéstől kezdve és értékesítésen át az ügyfélszolgálatig.

Az ehhez hasonló részlegeket irányító vezetők, pénzügyi szakemberek, humánerőforrás-specialisták és marketing szakértők mind egyedi szempontokat és képességeket hoznak a vállalathoz — éppen ezért a szerepek közötti harmonikus együttműködés elengedhetetlen a cég növekedéséhez.

Ezt az összehangoltságot a projektmenedzsment biztosítja, amely mint egy központi iránytű, segít az erőforrások és feladatok optimalizált koordinációjában.

De vajon mi az a projektmenedzsment és miként segíthet a vállalkozás mindennapi működésében?

A projektmenedzsment fogalma

A projektmenedzsment fogalma — ahogy a neve is sugallja — a projektek tervezésének, szervezésének, végrehajtásának és befejezésének fegyelmezett és strukturált módszertanát foglalja magában, azzal a céllal, hogy a projektet határidőre, a meghatározott költségkereten belül és a kívánt minőségben hajtsák végre.

A projektmenedzsment középpontjában leginkább a célok és erőforrások koordinációja, valamint az érintettek közötti kommunikáció áll. Ez magában foglalja a projekt életciklusának minden szakaszát, beleértve:

• az igényfelmérést,
• a tervezést,
• a végrehajtást,
• a monitorozást
• az értékelést,
• valamint a projekt lezárását.

A projektmenedzsment eszközei és technikái lehetővé teszik a projektek sikeres megvalósítását és az esetleges kockázatok kezelését a projekt teljes időtartama alatt.

Mit is jelent ez a valóságban?

Projektmenedzsment jelentése

A projektmenedzsment a közhiedelemmel ellentétben nem csak a feladatok végrehajtását jelenti, hanem magában foglalja az erőforrások, az idő, a pénz és a csapatok koordinálását is, valamint a kockázatok és a változások kezelését.

Ezen túl, a projektmenedzsment hozzáadott értéket is képvisel, mivel segíti a vállalatokat és projekteket abban, hogy hatékonyabban és előreláthatóbban működjenek, optimalizálva a projektek sikerességét és az eredmények elérését.

Mi a projektmenedzsment feladata?

A projektmenedzsment feladata, ahogy fentebb is említettük, annak biztosítása, hogy minden részfolyamat a tervezettek szerint haladjon. Ennek tükrében több konkrét feladat is a projektmenedzsment részének tekinthető:

• Projekttervezés: A projekt céljainak, határidőinek és költségvetésének meghatározása, valamint az erőforrások és tevékenységek ütemezése.
• Erőforrások koordinálása: Az emberi, pénzügyi és egyéb erőforrások megfelelő elosztása és kezelése a projekt során.
• Kockázatkezelés: A lehetséges kockázatok azonosítása, elemzése és kezelése, valamint stratégiák kidolgozása azok elkerülésére vagy minimalizálására.
• Partnerekkel való kommunikáció: Az érintettekkel való folyamatos kommunikáció fenntartása, tájékoztatás a projekt állapotáról, változásairól és előrehaladásáról.
• Minőségellenőrzés: Biztosítani, hogy a projekt eredményei megfeleljenek a meghatározott minőségi követelményeknek.
• Időmenedzsment: Annak biztosítása, hogy a projekt az ütemtervnek megfelelően haladjon.
• Költségvetés kezelése: A projekt költségeinek nyomon követése és azoknak a meghatározott költségvetésen belül tartása.
• Csapatvezetés: A projektcsapat motiválása, vezetése és támogatása, valamint a csapaton belüli konfliktusok kezelése.
• Dokumentáció: A projektterv, a kockázati jelentések és egyéb kapcsolódó dokumentációk készítése és karbantartása.
• Projekt lezárása: A projekt eredményeinek értékelése, a tanulságok levonása, és a projekt záró dokumentációjának elkészítése.

Mindezen feladatok végrehajtása biztosítja, hogy a projekt a tervezett céljainak és követelményeinek megfelelően valósuljon meg.

Hol láthatod és tanulhatod meg a gyakorlatban is?

Érdekesnek találtad a cikkünket? A projektmenedzsment készségek fejlesztése az élet minden területén hasznos lehet. Ha szeretnéd e-learning-tananyagokkal segíteni a projektmenedzsment készségeid fejlődését, akkor jelentkezz díjmentes e-learning képzésünkre! A jelentkezés teljesen kockázatmentes, hiszen semmilyen kötelezettséggel nem jár. A tananyag önálló tanulással, a saját időbeosztásod szerint, bárhonnan elvégezhető. A kurzusok teljesítése körülbelül 4 órát vesz igénybe. A határidőig sikeres vizsgát tevők hivatalos felnőttképzési tanúsítványt kapnak!

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

A konfliktusok elkerülhetetlen részei az emberi életnek — előfordulnak iskolai osztálytermekben, zakatoló munkahelyeken, és még a családi otthonok falai között is. Ott, ahol két vagy több ember találkozik, több mint valószínű, hogy különböző nézetek, érdekek és személyes célok találkoznak, amelyek gyakran összeütközésbe kerülnek.

De vajon miért van ez így? A konfliktus gyakran negatív jelzőként használt fogalom, mégis, megfelelő kezelése révén a fejlődés és a megújulás lehetőségét is magában hordozza. Mint a tűz, amely pusztít, de ugyanakkor meleget és fényt is ad, a konfliktus is képes rombolni, hogy aztán valami szép dolog serkenjen ki a helyén.

A kulcs a megfelelő kezelésében rejlik: az ismeretek és a megértés eszközeivel felszerelkezve tehetjük a konfliktusokat konstruktívvá és hasznossá, legyen szó akár egy diák és tanár közötti nézeteltérésről, egy kollégák közötti rivalizálásról, vagy egy családi vita komplikált dinamikájáról.

Mi a konfliktus — mi a konfliktuskezelés jelentése?

A konfliktus olyan helyzet, amelyben két vagy több fél között ellentétes érdekek, vélemények vagy célkitűzések állnak fenn.

A konfliktus lehet nyílt vagy rejtett, és a konfliktus alapja lehet valós vagy észlelt ellentmondás.

A konfliktusok formái különbözőek lehetnek: ezek lehetnek verbálisak, fizikaiak, érzelmiek vagy akár értékrendi alapúak is.

Mindez azt jelenti, hogy a konfliktusok természetüknél fogva komplexek, és rendszerint nem egyszerűen fekete-fehér helyzetek.

A konfliktuskezelés a konfliktusok hatékony és konstruktív megoldására irányuló készségek, technikák és eszközök alkalmazása. A konfliktuskezelés nem feltétlenül jelenti a konfliktusok teljes megszüntetését vagy elkerülését — sokkal inkább arról szól, hogy miként lehet a konfliktusokat úgy kezelni, hogy azok ne vezessenek destruktív eredményekhez, és lehetőség szerint elősegítsék az érintett felek közötti pozitív változásokat vagy megállapodásokat.

A konfliktuskezelés módjai

A konfliktuskezelés módjait öt nagy csoportba vagy lépésre bonthatjuk:

1. Értelmezés és megértés: Az első lépés a konfliktus pontos meghatározása és az érintett felek motivációinak megértése.
2. Kommunikáció: A nyílt, őszinte és tisztelettudó kommunikáció elősegítheti az érdekek és álláspontok tisztázását.
3. Empátia: Az érintett feleknek meg kell próbálniuk megérteni a másik fél nézőpontját — még akkor is, ha nem értenek egyet vele.
4. Tárgyalás és közvetítés: Ebben a fázisban az érintett felek megpróbálnak kialakítani egy olyan megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható.
5. Megoldás és integráció: A megállapodás vagy közös megoldás elfogadása, és annak integrálása az érintett felek közötti kapcsolatba.

De vajon milyen konfliktuskezelési módszerek léteznek, amelyek magukban foglalják ezeket a lépéseket?

Konfliktuskezelési módszerek

A konfliktuskezelési módszerek sokfélesége lehetővé teszi az egyéni és csoportdinamikákhoz való alkalmazkodást.

A „kerülés” vagy „elkerülés” egy olyan megközelítés, amely átmenetileg elkerüli a konfliktust, amíg nem lesz alkalmasabb idő a megoldásra.

A „versengés” vagy „hatalomgyakorlás” módszerében az egyik fél dominánsan próbálja érvényesíteni az akaratát.

Az „alkalmazkodás” vagy „engedékenység” a másik fél igényeinek előtérbe helyezését jelenti, gyakran a saját érdekek háttérbe szorításával.

A „kompromisszum” olyan középutas megoldás keresését jelenti, ahol mindkét fél enged valamennyit az igényeiből.

A „kollaboráció” vagy „együttműködés” pedig egy win-win megoldásra törekszik, ahol az érintett felek közösen dolgoznak ki egy mindenki számára elfogadható megoldást.

Konfliktuskezelési technikák

A konfliktuskezelés sikeressége gyakran múlik az érintett felek hozzáállásán, nyitottságán és képességén a kompromisszumra.

Így, míg a konfliktusok természetes és elkerülhetetlen részei az emberi életnek, a konfliktuskezelés fontos eszköze lehet annak, hogy ezekből a helyzetekből tanuljunk, növekedjünk és fejlődjünk.

A konfliktuskezelés, csak úgy, mint a legtöbb soft-skill tanulható e-learning formában is. Ha szeretnéd kipróbálni, jelentkezz díjmentes e-learning képzésünkre! A jelentkezés semmilyen kötelezettséggel nem jár. A kurzusok teljesítése körülbelül 4 órát vesz igénybe, a tananyag önálló tanulással, a saját időbeosztásod szerint, bárhonnan elvégezhető. A határidőig sikeres vizsgát tevők hivatalos felnőttképzési tanúsítványt kapnak!

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

Ha az önfejlesztésre, illetve a különböző kompetenciáink kifejlesztésére gondolunk, számtalan terület juthat eszünkbe, amire érdemes figyelmet fordítani.

Nem csoda, hogy az egyik leggyakrabban feltett kérdés a sikeres személyiség kifejlődéséhez kapcsolódik — mitől lesz valaki sikeresebb, mint mások? Nos, a válasz nem egyszerű, de egy bizonyos: elengedhetetlen a megfelelő szintű kognitív kompetencia kialakulása!

Ez a cikk abban segít, hogy pontosan megértsük, miről is van szó, ha a kognitív alapkompetenciáról beszélünk, és milyen készségek is kellenek hozzá.

A kognitív jelentése

A melléknévként használt kognitív szó jelentése nem más, mint megismerő, megismerésen, gondolkodáson alapuló — a latin “cognoscere, cognitum” szavakból eredeztethető.

Szorosan kapcsolódik hozzá a kogníció kifejezés, ami pedig egy olyan gondolkodási folyamat, ami az észlelést, érvelést és emlékezést foglalja magában. A kogníció lényegében az ember képessége a környezetében való tájékozódásra, alkalmazkodásra.

A külső világból számtalan információ zúdul elénk minden egyes másodpercben, amelyek aztán versengenek a figyelmünkért, éppen ezért az információfeldolgozás rendkívül fontos és teljes mértékben önállósult létfunkcióvá vált az idő előrehaladtával. Gyakorlati megvalósulása pedig a kognitív kompetencia által lehetséges.

A kognitív kompetencia valójában nem más, mint az ember azon képessége, hogy megismerje az új dolgokat, helyzeteket, felismerje az elé kerülő problémákat, elemezze azokat, majd a megfelelő megoldásra jutva különféle terveket készítsen, azok következményeit megpróbálja megjósolni, illetve mindezen információk fényében valamilyen döntésre jusson.

Kognitív készségek, alapkompetenciák kifejlesztése

A kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség.

Ha egy kompetenciáról beszélünk, akkor egy olyan motívum- és tudásrendszerről vagy képesség- és ismeretrendszerről van szó, amely valamilyen funkciót szolgál. Ennek megfelelően a kognitív kompetencia a megismerés és információfeldolgozás szolgálatában álló képességek és ismeretek rendszere.

Minden kompetenciát egy összetett, több részből álló, úgynevezett komponensrendszer alkot. Részei a komplex és egyszerű képességek, készségek, rutinok és ismeretek. Ezek mind különállóak, de hatnak egymásra.

A személyiségnek ismert egy úgynevezett alaprendszere, amelynek része a kognitív kompetencia — a személyes és szociális kompetencia mellett.

Az ember létezésének ugyanis ezek a kompetenciák igen fontos részei, a három kompetencia közül pedig a kognitív az, amely az információfeldolgozást, az információk vételét, kódolását, elemzését, termelését, használatát, közlését és tárolását valósítja meg. Részben ennek a kompetenciának köszönhetően valósulhat meg a személyiség megfelelő működése — a viselkedésünk, változásunk és fejlődésünk, ami az információkezelésnek köszönhető.

A kognitív kompetenciáról még azt kell tudni, hogy a kognitív tudásrendszer egységével alakul ki, szerveződés szerint öröklött, de tanult kognitív motívumrendszerei vannak.

Az emberi értelem fejlődési szintjei ezek alapján:

• Öröklött kognitív komponensrendszer: az információk kezelése a genetika szintjén kerül meghatározásra.
• Tapasztalati kognitív komponensrendszer: a tettek és a cselekvés szintje, ahol a tanult kognitív motívumok, rutinok, szokások, készségek, képességek és ismeretek működnek
• Értelmező kognitív komponensrendszer: a dolgok viselkedési, működési feltételeinek, okainak, eredményeinek, következményeinek feltárása, megismerése, a szabályszerűségek, törvényszerűségek szabályokba, törvényekbe — úgynevezett mintázatokba — foglalása, ezek alkalmazása

A kognitív kompetencia komponensrendszerét kognitív ismeretek, összetett és egyszerűbb kognitív készségek, rutinok, készségek, alkotják.

A kognitív kompetencia alapképességei:

1. Gondolkodási képesség: meglévő tudásból módosult, illetve új tudást hoz létre
   1. Konvertáló, rendszerező, logikai, kominatív
2. Tudásszerző képesség: információ felvétellel, illetve információ feltárással hoz létre új tudást
   1. Ismeretszerző, problémamegoldó, alkotó
3. Kommunikációs képesség: információk közlése és vétele szimbólumok által
   1. Ábraolvasási, ábrázolási, beszéd, beszédértési, olvasási, fogalmazási
4. Tanulási képesség: olyan pszichikus aktivitás, amelynek eredményeként a pszichikumban tartós változás következik be; valamennyi kognitív képesség átfogó rendszere
   1. Pszichikus adaptációs, rendszerképző, optimalizáló, hierarchiaképző

Az alapkomponensek optimális elsajátítása és az alapkompetenciák kifejlesztése bizonyos feltételekhez kötött, amelyek a következők:

• Állandósult tartósság
• Optimális működés, használhatóság
• Az alaprendszer hierarchiájának kiépülése
• Elegendő mennyiségű és változatosságú, konkrét tartalmú tapasztalatok, ismeretek

Mivel az alapkompetenciák megléte a személyiség működésének feltétele, ezért az alapkomponenseknek állandósulniuk kell, vagyis folyamatos gyakorlást és ismétlést, a tudás rendszeres használatát igénylik.

Valamennyi alapkomponens optimális működésének meg lehet állapítani az optimális működéséhez szükséges kritériumokat. Ez azt jelenti, hogy minden adott készségnek van egy olyan szintje, amit ha elérünk, a leghatékonyabban használjuk azt.

A legtöbb kognitív készség ilyen szintű kifejlesztése több évet is igénybe vehet.

A személyiség négy egymásra épülő, hierarchikus szintje ismert:

• Genetikus
• Tapasztalati
• Értelmező
• Önértelmező személyiségszintek

Emiatt fontos, hogy az alapkomponenseknek is vannak külön tapasztalati, értelmező és önértelmező szintjei, amik szintén egymásra épülnek. A serdülőkor előtt például leginkább a tapasztalati szint, az általános képzés végéig az értelmező szint és részben az önértelmező szint épül ki.

Nincs két egyforma ember, éppen ezért az alapkompetenciák kifejlesztéséhez — ahogy a legtöbb tudás megszerzéséhez is — egyénileg, mindenkinek más-más mennyiségű időre, valamint konkrét tartalmú, változatosságú tapasztalatra van szüksége.

Amennyiben érdekel, hogy miként lehet kihozni a tanulásból a maximumot, ismerd meg a SKOLL e-learning rendszerét, amit úgy alakítottunk ki, hogy a legoptimálisabb feltételek mellett a legnagyobb fejlődést tegye lehetővé — mindezt több különböző szakterületen is!

Sokat hallhatunk az asszertivitás fogalmáról. De vajon mi pontosan az asszertív kommunikáció jelentése és melyek a módszerei? Érdemes alkalmazni a munkahelyi és családi környezetben? Tanulható a társas interakciók ezen formája? Cikkünkben ezekre keressük a választ!

Asszertivitás: mi az asszertív kommunikáció jelentése?

Legyen szó egyetemi kurzusokról, vezetői tréningről vagy pszichológia könyvekről, az asszertivitás gyakran felbukkanó fogalom. A kifejezést először Joseph Wolpe, dél-amerikai pszichológus használta 1958-ban megjelent, a neurózis gyógyításáról szóló könyvében. Wolpe a kifejezést eredetileg “a szorongás kölcsönös gátlásának” jelölésére használta. Az asszertív jelentése idővel kibővült és átalakult.

Az asszertív kommunikáció jelentése:

Az asszertivitás (önérvényesítés) egy olyan tudatos viselkedésforma megválasztása, amelyben az ember kialakítja magában azt a tudatos belső erőt, rendet, melynek segítségével az egyenrangúság alapelvét szem előtt tartva képviselni tudja magát a kapcsolataiban, érvényesíteni tudja magát a kommunikációjában. (…) Az asszertivitás és a vele szorosan összefüggő önbecsülés nagy segítségünkre lehet a bizonytalanság és a változás körülményei között, illetve válsághelyzetekben egyaránt. Az önkifejezés (asszertivitás) megértésének egyik módja, ha úgy szemléljük, mint az intim szféra megvédésének és a többiekre, valamint a társadalomra gyakorolt kihatásnak nem romboló módját.

Összefoglalva elmondható, hogy az asszertív kommunikáció kombinálja mások érdekeinek a figyelembevételét és egyéni érdekérvényesítést. Ez jelentősen növeli a társas kapcsolatok hatékonyságát. A következőkben összefoglaljuk a kommunikációs módszer legfontosabb előnyeit.

Az asszertivitás előnyei

1. Hatékonyabbá teszi a probléma megoldást

Az asszertivitás előnyei szerteágazóak, azonban az egyik leginkább kiemelkedő a probléma megoldás hatékonyságának fokozása. Családi, iskolai és munkahelyi kapcsolatokban is gyakran felmerülhetnek konfliktusok. Ezek gyors és minden fél számára kielégítő megoldása nem jöhet létre asszertivitás hiányában.

2. Erősíti a kapcsolatokat

Az asszertív kommunikáció segít abban, hogy az önérdek érvényesítés során elkerülhessük mások megsértését. Az empatikus, szenzitív és figyelmes konfliktuskezelés támogatja a kapcsolatok elmélyítését.

3. Segíti a konfliktus kezelést

Az emberi kapcsolatok normális velejárója a nézeteltérés. Munkahelyi projektek, iskolai feladatok, családi kapcsolatok és a hétköznapi élet egyéb színterei számos vita lehetőségeket tartogatnak. Ahhoz, hogy a véleménykülönbségeket konstruktív módon tudják megvitatni a résztvevők, szükséges az asszertivitás eszközeit alkalmazni.

4. Növeli a produktivítást

Zavarónak találod, hogy munkatársad lassan reagál az email üzenetekre? Nem tudod miképp bíráld a megbeszélésen felvetett ötletet mások megsértése nélkül? Hasonló helyzetben jó segítséget jelenthet az asszertív kommunikáció. Az egyszerűen alkalmazható módszerek mankót jelentenek azokban a társas helyzetekben, amikor bizonytalan vagy.

Valóban hatásos asszertív kommunikáció gyakorlatok

Manuel J. Smith, amerikai pszichológus és író, 1975-ben megjelent “When I Say No, I Feel Guilty” című könyvében olyan asszertív kommunikáció gyakorlatok ismerhetőek meg, amelyek hatékonyan használhatóak a mindennapok során. A következőkben ezekből emelünk ki többet.

Negatív megerősítés

A negatív megerősítés olyan asszertív kommunikáció gyakorlat, amely során elismerjük a kritika egészét vagy egy részét, de nem mondunk le az önérdek érvényesítésről.

Ködösítés

A ködösítés során a beszélgető partner állításainak nem lényeges részét elfogadjuk, azonban önérdek érvényesítési törekvésünkhöz továbbra is ragaszkodunk.

Megakadt lemez

A megakadt lemez technika alkalmával kérésünket több alkalommal kifejezzük, így nyomatékosítva az elérni kívánt célt. Fontos, hogy a megakadt lemez egy ponton túl kontraproduktív lehet. Sokszoros kérés ellenére sem teljesített feladatok esetén szükséges lehet a negatív visszacsatolás.

Én-közlés

Az én-közlés során olyan formában közöljük véleményünket vagy a konstruktív kritikát, hogy elkerüljük a “te” és “ti” személyes névmások használatát. Ehelyett végig az “én” személyes névmást használjuk a mondatokban. Gyakori technika a “megfigyelés, gondolat, érzés, igény” és “érzés, történés, kérés”. Példa az utóbbi használatára:

• Érzés: Úgy érzem, hogy az ügyfélelégedettség csökkent az elmúlt üzleti negyedévben.
• Történés: Észrevettem, hogy az átlagos vásárlói kosárérték csökkent 15%-kal az előző időszakhoz képest.
• Kérés: Tudsz kérlek, figyelni arra, hogy a vásárlói kérdésekre és hívásokra a vállalati protokollt követve válaszolj?

Negatív érdeklődés

A negatív érdeklődés technika során a fogadott kritika további részletezését kérjük. Ez segíthet az alaptalan kritika felfedésében vagy a valós kritika mélyebb megértésében.

Gyakori kérdések és válaszok

Mi az asszertív kommunikáció tréning?

Az asszertív kommunikáció tréning olyan képzés, amely során pszichológusok és kommunikációs szakemberek segítenek az empatikus önérdekérvényesítési képességek elsajátításában.

Mik azok az asszertív kommunikáció mondatok?

Az asszertív kommunikáció mondatok olyan séma kifejezések, amelyek segíthetnek abban, hogy váratlan helyzetekben megfelelően reagáljunk. Ezek memorizálása segíthet a kezdeti szakaszban, amikor még intuitív módon nem megy az asszertív közlés.

Mit mér az asszertív kommunikáció teszt?

Az asszertív kommunikáció teszt olyan pszichológia vizsgálat, amely során egy adott személy kommunikációs és probléma megoldó képességeit vizsgálják. Fontos, hogy kizárólag szakember által elemzett és sztenderdizált tesztet használjunk az asszertivitás méréséhez.

Tanítható az asszertív kommunikáció gyerekeknek? Milyenek az asszertív kommunikáció gyakorlatok gyerekeknek?

Igen, tanítható az asszertív kommunikáció gyerekeknek. Számos könyv, gyakorlat, játék és kurzus érhető el fiatalkorú gyermekek számára. A szociális képességek korai fejlesztése megkönnyítheti az iskolai beilleszkedést és a kortársakkal való együttműködést. Az asszertív kommunikáció gyakorlatok gyerekeknek általában gamifikáció elveket alkalmaznak. Ez segíti a tananyag gyors és egyszerű befogadását.

Asszertív kommunikáció példák: hogyan alkalmazható a gyakorlatban az elmélet?

Az őszinte és közös érdekeket figyelembe vevő asszertivitás nem manipulatív és mesterkélt. A gyakorlati alkalmazás során érdemes minden érintett akaratát mérlegelni.

Asszertív kommunikáció példák:

• Negatív megerősítés: “Valóban eltértem a megrendelő által kért struktúrától a weboldalon némileg, ennek oka a technikai megvalósíthatóság.”
• Ködösítés: “Egyetértek veled abban, hogy a robusta kávébabból is finom ital készíthető, de maradjuk ezúttal az arabica kávéból készült italnál.”

Hogyan fejleszthetem a kommunikációmat?

Jelentkezés a digitáliskompetencia-fejlesztő képzésre!

Egyik előző cikkünkben a munkahelyi kompetenciákról írtunk, ebben a tartalomban viszont azt járjuk körbe, hogy milyen kulcskompetenciák szükségesek az élethosszig tartó tanuláshoz, és hogyan lehet fejleszteni ezeket.

A kulcskompetenciák listája

Az Európai Tanács oktatáspolitikai döntéseket is hoz, amelyek kijelölik a célt az Unió tagállamai számára. A cél, hogy az Európai Unió tudás alapú társadalom legyen, és ezáltal a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség, ezt a folyamatot pedig az alaptantervbe kell illeszteni, és a megfelelő képzési rendszerekkel megtámogatni.

Az alapkompetenciák meglétét tehát mérni kell, ki kell értékelni, visszacsatolásokat kell adni, és mindehhez a képzési formák folyamatos finomhangolására van szükség.

E kulcskompetenciák elsajátítása ugyanis a tudás alapú társadalomban nélkülözhetetlen a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz.

Nézzük meg, hogy mi az Európai Tanács által meghatározott 8 alapkompetencia, kulcskompetencia:

• Anyanyelvi kommunikáció
• Idegen nyelvű kommunikáció
• Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák
• Digitális kompetenciák
• A tanulás tanulása
• Személyközi és állampolgári kompetenciák
• Vállalkozói készségek
• Kulturális ismeretek

Forrás: Oktatási Hivatal

De mit is jelentenek ezek?

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció része a szövegértés, az olvasás, a beszéd, és az írás. A kontextusok megértése, a különböző kifejezések azonosítása és használata, a hanglejtések megértése mind-mind ide tartozik. Lényege, hogy a kompetencia birtokában az egyén képes magát maradéktalanul kifejezni, társait pedig megérteni.

Idegen nyelvű kommunikáció

Az idegen nyelvű kommunikáció ma már szinte ugyanolyan fontos, mint az anyanyelvi. Aki nem beszél jól legalább egy nyelvet, az hátrányból indul a munkaerőpiacon. Különbség az anyanyelvi kommunikációhoz képest, hogy az idegen nyelvű információcsere a különböző kultúrák közötti megértést is magában foglalja.

Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

A szorzás, az osztás, a valószínűségszámítás, a sebességszámítás, a kémiai reakciók és a természeti jelenségek magyarázata (pl. időjárás) tartozik ebbe a kategóriába. Azok, akik tisztában vannak a természet alaptörvényeivel, és jól alkalmazzák a tanított módszertanokat, felismerik az ok-okozati összefüggéseket, illetve könnyebben sajátítják el a problémamegoldás képességét.

Digitális kompetencia

Az információs és kommunikációs technológiák ismerete, megértése és hatékony alkalmazása felgyorsítja az emberek közötti információcsere folyamatát, ezáltal a tudásmegosztás is gyorsabbá válik. Már manapság is rengeteg területen megkerülhetetlen a digitalizáció, és ez a jövőben csak fokozódni fog. Ezen felül részét képezi a mai világ kihívásaival és veszélyeivel való hatékony szembenézés, hiszen a digitális világban is kell már számítania az embereknek különböző támadásokra.

A tanulás tanulása

A tanulás képessége is tanulható. A tudásanyag feldolgozásának módszere, az önismeret, a belső motiváció megtalálása, az időbeosztás mind-mind ide tartoznak.

Ez talán a legfontosabb kulcskompetencia: hiszen ha az egyén hatékonyan tanul, akkor sokkal nagyobb tudást halmozhat fel.

Személyközi és állampolgári kompetenciák

Ezek azok a kompetenciák, amelyek egy személy számára szükségesek ahhoz, hogy a társadalom megbecsült tagjává váljon. Ide tartozik az empátia, a segítőkészség, a csapatmunka, a felelősségvállalás, az igazságosság és a konfliktusmegoldás. Tehát minden olyan készség, amely a személyek közötti interakciót megkönnyítheti, jobbá teheti.

Vállalkozói kompetencia

A vállalkozói kompetencia tulajdonképpen a változás, változtatás iránti igényt jelenti. Problémamegoldás, sikerorientáltság, jó célkitűzés, illetve stratégiai szemlélet szükséges hozzá. A vállalkozói kompetencia eléréséhez biztos háttér, támogatás és önbizalom kell. 

Kulturális kompetencia

A kulturális kompetencia a képzőművészet kifejezőeszközeinek használatát jelenti. Az érzések, gondolatok és megélések kifejezésének módjait. Ilyen például a szépirodalom, a festészet és a zene. 

Kulcskompetenciák fejlesztése és ellenőrzése online keretrendszerben

Egy képzésszervező rendszer segíthet a kulcskompetenciák mérésében és fejlesztésében. Az Európai Tanács minden készséghez meghatározott szükséges ismereteket, készségeket és attitűdöket, amelyeket mérni lehet.

Az idegen nyelvű kompetencia esetében

• Ismeret a szókincs, a nyelvtan, a nyelvi stílusok használata, az irodalmi szövegek ismerete (levélírás, újságírás, formális és informális tájékoztatás), stb.
• Készség a szóbeli kommunikáció megértése, a beszélgetés kezdeményezése, folytatása és lezárása, stb.
• Attitűd pedig a kultúrák iránti nyitottság vagy a nyelvek történelme iránti érdeklődés.

Egy képzésszervező rendszer feltérképezi, hogy kinek milyen szinten áll a képzettsége. A rendszerben létrehozhatók képzések, amelyekhez teszt kapcsolódik. Ezek kiértékelése után a rendszer lehetőséget ad a visszajelzésre, statisztikát készít a tanulók teljesítményéről, és kijelzi, mely területeken szükséges további képzés elvégzése.

A kulcskompetenciák kiválóan mérhetőek és fejleszthetőek távoktatás során.

 

A SKOLL-nál rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a lexikális tudás túlsúlya helyett a kompetenciafejlesztésre fókuszáljanak ügyfeleink, hogy versenyképes és fenntartható tudással és tapasztalatokkal bővüljenek a munkavállalók. Ezt támogatván saját, szakértők által megtervezett, „polcról leemelhető” tananyagokat is kínálunk.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A legkeresettebb munkahelyi kompetenciák listája gyakorlatilag folyamatosan változik – hiszen magukból a munkakörökből is folyamatosan jönnek létre újabbak és újabbak. Régen a kiegyensúlyozott és a megbízható volt a nyerő, ma már sokkal trendibb a “rugalmas” és az “asszertív kommunikáció” szavakat írni az önéletrajzba. 

A legfontosabb szakmai kompetenciák is rotálódnak bizonyos időközönként. Míg pár éve még a Microsoft Excel és Word tudás sokat nyomott a latban, addig 2022-ben a közösségi médiában való jártasság, a hirdetéskezelés, a videóvágás sokkal gyakrabban keresett képességek.

Mi az a kompetencia?

A kompetencia latin eredetű szó, jelentése alkalmasság, ügyesség. Az Oktatási Hivatal oldalán így definiálják a kompetencia fogalmát:

alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők. Összetett rendszerről van szó, alkotóelemei elsősorban az egyén szociális kompetenciáihoz, az állampolgári és társadalmi műveltséghez köthetők.

A kompetenciáknak a Quebec-program szerint négy nagy csoportja van:

• Intellektuális kompetenciák (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás)
• Módszertani kompetenciák (hatékony munkamódszerek alkalmazása, információs és kommunikációs technológiák)
• Személyi és szociális kompetenciák (identitás, együttműködés másokkal)
• Kommunikáció

De egy sokkal szélesebb rétegben elfogadott és alkalmazott csoportosítás mindössze két részre osztja a kompetenciákat:

• Puha kompetenciákra, azaz soft skillekre, amik a személyes, intellektuális és szociális képességeknek felelnek meg;
• és kemény kompetenciákra, amelyek nyelvismeretet, végzettséget, szakmai és számítógépes ismereteket fednek le.

A legkeresettebb munkával kapcsolatos készségek

Fontos, hogy egy cég tudja, hogy milyen kompetenciákkal rendelkező személyt szeretne felvenni egy pozíció betöltésére. Legyen kreatív? Jól ossza be a maga és mások idejét? Mennyire legyen csapatjátékos? Milyen nyelveket beszéljen?

Nézzük, melyek ma a legkeresettebb munkahelyi kompetenciák! 

Személyes kompetenciák

• Kommunikáció
• Problémamegoldó-képesség
• Csapatmunka
• Vezetői készségek
• Időmenedzsment
• Alkalmazkodás
• Kreatív gondolkodás
• Empátia
• Monotonitástűrés
• Részletesség
• Önismeret, önmotiváció
• Felelősségvállalás
• Szabálykövetés
• Asszertív kommunikáció
• Magabiztosság

Szakmai kompetenciák

• Idegen nyelvek ismerete
• Programozói ismeretek (kódolás és webfejlesztés, mesterséges intelligencia)
• Adott szakterület eszközeinek ismerete (pl. építészmérnökök számára Archicad, grafikusok számára Adobe programok, vágóknak Sony Vegas, stb.)
• Adatkezelés, adatábrázolás és értelmezés
• Marketing és közösségi média ismeretek (Google Ads, SEO, Meta hirdetések)
• Tanítási képesség
• Prezentációs, előadói és értékesítő képességek
• Vállalatirányítási készségek
• Egészségügyi ismeretek
• Jogosítvány
• Coaching

Kompetenciafejlesztés felnőttkorban

Míg a személyi kompetenciák nagy része már gyermekkorban kialakul (szülők, tanárok, edzők, külső tényezők hatására), amelyeken csak biztos önismerettel, akaraterővel és sokszor segítség bevonásával lehet csak javítani, addig a szakmai kompetenciák folyamatosan fejleszthetők. 

Egy új kolléga viselkedésmintái nem fognak megváltozni az első napokban (persze az önismeret fejlesztése sem lehetetlen, csak sokkal hosszabb időt vesz igénybe). Ezért is dönt sok cég inkább a személyes készségek alapján, hiszen a szakmai ismeretek mindig bővíthetők.

Fontos, hogy a dolgozók a munkaköri leírásukhoz illő kompetenciákkal gazdagodjanak. Egy könyvelőnek felesleges végigülnie a ‘client service’ képzést, ahogy az ügyfeleseknek sem kell tudnia a legújabb könyvelő szoftver funkcióit.

Munkahelyi kompetenciák mérése LMS rendszerben

Egy képzésszervező rendszer sokat segíthet a munkahelyi kompetenciák mérésében. Az LMS (Learning Management System) figyelembe veszi, hogy

• Kiket kell képezni, továbbképezni?
• Mik a jártasságok, hiányosságok?
• Milyen képzés szükséges a hiányosságok pótlására?
• Milyen a képzésben résztvevő képzési előélete, milyen képzéseket végzett?
• Milyen eredménnyel?
• Ki hogy áll a képzéseivel?

Egy képzésszervező rendszer bármilyen létszámú és struktúrájú szervezetre alkalmazható, digitális és tantermi oktatások, továbbképzések esetén is. Az LMS-sel lehetséges

• a képzésekre való jelentkezés,
• az oktatási anyagok megtekintése és letöltése,
• a visszajelzés és a vizsgáztatás,
• és az eredmények nyomonkövetése is.

Egy képzésszervező rendszer képes a képzések közötti viszonyok kezelésére (egyik elvégzése előfeltétele a másik elérésének), továbbá riportál, statisztikákat készít a kollégák munkahelyi kompetenciáinak előrehaladásáról.

 

A SKOLL-nál rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a lexikális tudás túlsúlya helyett a kompetenciafejlesztésre fókuszáljanak ügyfeleink, hogy versenyképes és fenntartható tudással és tapasztalatokkal bővüljenek a munkavállalók. Ezt támogatván saját, szakértők által megtervezett, „polcról leemelhető” tananyagokat is kínálunk.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Manapság egyre nehezebb a figyelem fenntartása, hiszen tanulás és munka közben is rengeteg inger ér minket. Egyes kutatások azt mutatták ki, hogy ma több információ ér minket egy nap alatt, mint a középkor lakosait egy év során. Emiatt még fontosabb lett a jó időbeosztás, amire több megoldás is van: ilyenek például a GTD módszer, vagy a sürgős-fontos mátrix. Cikkünkben ez utóbbival foglalkozunk.

A hatékony időbeosztás lényege

TED előadások, produktivitás tippek, coach-ok, LinkedIn posztok: gyakorlatilag mindenki, mindenhol azzal foglalkozik, hogyan tudna gyorsabban dolgozni, és a legtöbbet kihozni az idejéből. 

A hatékony időbeosztás viszont nem azt jelenti, hogy minél sietősebben végezzünk minden tennivalónkkal, hiszen az gyakran azzal jár, hogy hibákat vétünk. A hatékony időbeosztás lényege, hogy rendszerezetten, kevesebb munkával, kisebb hibaszázalékkal teljesítsünk, odafigyelve a stressz-szintünkre is. Tehát egy bizonyos időtávot szentelhetünk mindfulness gyakorlatokra, tervezett pihenésre is, ha az a későbbiekben jól hat ki a munkavégzésünkre. Bármilyen furcsa is: a helyes időgazdálkodás sokkal inkább eredményorientált, mintsem időorientált.

Mit az Eisenhower-mátrix?

Az Eisenhower-mátrix, más néven a sürgős-fontos mátrix az előttünk tornyosuló feladatok priorizálásában segít. Segít feltárni azt, hogy mely feladatok élveznek elsőbbséget, és melyek várhatnak.

A sürgős

• Közeledő határidő
• Váratlan, kritikus helyzetek
• Gyors problémamegoldás szükséges

A fontos

• Tervezés
• Kapcsolatépítés
• Fejlesztés, innováció

A nem sürgős

• Bizonyos e-mailek
• Nem határidős feladatok
• Mindennapi tevékenységek

A nem fontos

• Megszakítások, pótcselekvések

Ezek a fenti elemek pedig mátrixba sorolhatók:

• Sürgős és fontos: vészhelyzet, tűzoltás, határidő vége. Stresszt okozhat.
• Nem sürgős, de fontos: csapatépítő programok, új tudásmenedzsment-módszerek, innováció. Jövőképet ad.
• Sürgős, de nem fontos: rövid-távon megoldható feladatok, meetingek, emailek. Veszély: mókuskerék, kiégés.
• Nem fontos és nem is sürgős: pótcselekvések, időhúzó tevékenységek.

A sürgős-fontos mátrix alkalmazása a gyakorlatban

Érdemes azzal kezdeni, hogy egy papírra (whiteboardra, Asanába, Trelloba, stb.) felvezeted – vagy felvezetitek az előttetek álló tennivalókat.

• Az tűnhet egyértelműnek, hogy mindig a sürgős és fontos dolgokkal kell foglalkozni: ezek viszont stresszhez, kiégéshez vezethetnek. Ezeket a feladatokat jó csapatban megoldani, delegálni, felosztani.
• Mindig szakítsunk időt a fontos, de nem sürgős feladatokra is, hiszen ezek hosszú távon fejleszthetik a szervezetet, megnövelhetik az erőforrásokat és javíthatják a hatékonyságot.
• A sürgős, nem fontos feladatok teszik ki időnk java részét: igyekezzünk ezeket redukálni, a meetingben eltöltött órákat inkább valódi munkavégzésre fordítani.
• Ami pedig se nem sürgős, se nem fontos, azokat szintén minimalizáljuk, de nem szükséges teljesen leépíteni. Mindenkinek lehet rossz napja, amikor nem nyújt 100%-ot. Keressünk motivációs eszközöket ezek feloldásához!

Egyéb tippek az időpontok betartására

• Kezdd a munkát tervezéssel: tűzz ki SMART célokat!
• Találd meg a motivációd!
• Kelj fel korábban!
• Mondj nemet a nem sürgős, nem fontos dolgokra!
• Legyél következetes!
• Vezess naptárat, határidőnaplót!

 

A SKOLL-nál nem csak a tudás átadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem annak hatékonyságára is, így fontosnak tartjuk, hogy segítséget adjunk a tanulóknak a megfelelő időbeosztás kialakításában. Így érhető el, hogy kellő energiát és időt tudjanak szánni a tanulásra.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Sokan csak robotpilóta üzemmódban rohannak át az életükön, pedig az önismeret lehetővé tenné, hogy felelősséget vállaljunk az érzelmeinkért, gondolatainkért és tetteinkért, illetve hogy összességében teljesebb életet éljünk. Hogyan lássunk neki az önismeret fejlesztésének, és mi mindenben segíthet, ha tudatosabb kapcsolatra teszünk szert önmagunkkal?

Mit értünk önismeret alatt?

Az önismeret magában foglalja önmagunk különböző aspektusainak tudatosítását, beleértve a jellemvonásainkat, viselkedésünket és érzéseinket.

Fontos készség, amelyet erősíthetünk, hogy segítsen minket a személyes fejlődésünk útján. 

Stresszes, modern életünkben könnyű passzívan reagálni a környezetünkre, és kihagyni a kapcsolódás lehetőségét másokkal. Holott az érzelmi intelligencia birtoklása és érzelmeink szabályozása a legértékesebb készségek közé tartozik, az önismeret pedig ennek az intelligenciának az alapköve. Te is szégyellted már el magad néhányszor az életedben egy-egy heves kirohanásod miatt, vagy kaptál már olyan visszajelzéseket, amik rosszul estek, esetleg jogtalannak éreztél? Ezek mindennapos jelenségek, amelyeket akkor tudunk helyükön kezelni (tanulni belőle, fejlődni, vagy éppen figyelmen kívül hagyni), ha foglalkozunk saját magunk működésének, gondolkodásmódjának megértésével.

Ahogy egyre nagyobb önismeretre teszünk szert, úgy érkeznek meg a válaszok is a következő kérdésekre:

• Mi képezi az értékrendünk alapjait: mit tartunk helyesnek és helytelennek?
• Mik a mozgatórugóink: melyek azok a dolgok, amelyek motiválnak minket?
• Milyen automatikus szokások uralnak bennünket: melyek azok a dolgok, amelyeket ösztönösen, gondolkodás nélkül teszünk?
• Milyen érzelmi triggerek alapján működünk: melyek azok a dolgok, amelyek erős érzelmeket váltanak ki belőlünk?
• Mi az, ami könnyen megy nekünk, és mi az, amit mások talán egyszerűnek találnak, de számunkra kihívást jelentenek?

Az önismeret pszichológiai vonatkozásai

Az éntudatosság pszichológiai elmélete azt állítja, hogy nem vagyunk érzelmeink, reakcióink és hormonjaink összessége, bár ezek az elemek nagy hatással vannak ránk. Inkább a tudatosság azon szintjén vagyunk (pontosabban lehetünk), amely ezeket a dolgokat megfigyeli és szükség esetén felülbírálja. 

Az elmélet azt is sugallja, hogy ha olyan szintű önismerettel rendelkezünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tisztán megfigyeljük és azonosítsuk érzelmi és ösztönös reakcióinkat, akkor képesekké válhatunk irányítani azokat. Ezáltal pedig elmozdulhatunk az eseményekre, történésekre adott puszta reakcióktól az életünk aktív tervezése és alakítása felé.

Személyiségfejlesztés önismereti módszerekkel

Ha pontosan tudod (és nem csak hiszed), hogy ki vagy, az segít eldönteni, mit kell tenned a fejlődésed érdekében.

Gyakran az önismeret tárja fel azokat a képességbeli hiányosságokat, amelyeken dolgozni szeretnénk például párkapcsolati problémák vagy a munkahelyi gondok esetén.  

A személyiségfejlesztés az önismeretnél kezdődik, amikor képes vagy válaszolni ezekre a kérdésekre:

• Melyek azok a gyengeségek, amelyek visszatartanak?
• Mely erősségekből tudnál többet kihozni?
• Melyek azok a szokások, amelyek rossz döntések meghozatalára sarkallnak?
• Mi az, ami igazán motivál?

A válaszok megalkotása során saját érdekünk, hogy őszinték legyünk – könnyen juthatunk téves következtetésre, ha az egónkra hallgatunk.

Milyen előnyökkel jár az önismeret fejlesztése?

Amellett, hogy segít azonosítani, hogy az életedben hol van lehetőséged fejlődésre, az önismeret fejlesztése számos pozitív hatással bír a gondolkodásmódod, az önbecsülésed és az életszemléleted szempontjából.

• Pozitív, de realisztikus attitűdre nevel;
• segít hinni abban, hogy képes vagy fejlődni és változni;
• a gyenge pontok megvilágításával segítséget nyújt azok fejlesztésében, cselekvőképessé tesz;
• erősíti az önbizalmadat és az önértékelésedet; illetve
• segít jobban kezelni a stresszt és az érzelmeket, ami lehetővé teszi számodra, hogy jobb döntéseket hozz. 

4 módszer az önismeret fejlesztése érdekében

Az önismeret alapos önvizsgálatot igényel, ám az őszinte, ítélkezésmentes önelemzés nem könnyű feladat. Az objektív önreflexióhoz le kell csendesítenünk az elménket, és meg kell bocsátani magunknak a tökéletlenségeinket, továbbá nem szabad megfeledkeznünk az érdemeinkről sem. Milyen módszereket érdemes kipróbálni? Mutatjuk!

• Az önismeret növelésének egyik remek technikája a mindfulness gyakorlatok beépítése mindennapjainkba. A meditáció vagy a jóga segít abban, hogy a jelenben maradj, és lehalkítsd az elméd fecsegését. 
• A meditáció alternatívája lehet a naplóírás, ami alapvetően egyfajta beszélgetés önmagunkkal. Lehetővé teszi, hogy rögzítsd, mi történt veled, és hogyan reagáltál. Arra is lehetőséged nyílik, hogy a helyzetből kilépve, később, nyugodtabb körülmények között elemezhesd az eseményeket, döntéseidet, reakcióidat. 
• A séta, különösen a természet csendjében, hasznos lehet az önismeret fejlesztése szempontjából. Az elme hajlamos a lábunkkal együtt nekiiramodni, így egy kis tudatossággal megvizsgálhatjuk, hogy mi a részünk abban, ami épp történik velünk a munkahelyünkön, a társas kapcsolatainkban vagy a családon belül.

Ha megkérsz egy közeli barátot, hogy segítsen tisztábban látni, az is jelentős mérföldkő lehet az önismeretben, hiszen egy külső szem hasznos lehet a megértésben, mivel egészséges távolságot tud tartani a problémáidtól és a motivációidtól. Az ilyen barát megválasztásánál is tudatosnak kell lenni – alapvetően jóindulatú, de őszinte és megfontolt személyt érdemes választanunk.

 

A SKOLL-nál úgy véljük, hogy az oktatási anyagokkal elsősorban eszköztárat tudunk biztosítani a tanulók számára, azonban az ő bevonásuk nélkül lehetetlen feladat az alkalmas eszközöket számukra kiválasztani. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a tanulók az önismeretükkel is foglalkozzanak és megismerjék sok egyéb mellett a tanulási szokásaikat is.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!