Az új oktatási módszerek segítségével a tananyag izgalmasabbá és érthetőbbé tehető. Legyen szó középiskolai, egyetemi vagy vállalati környezetről, a tanulási igények folyamatosan változnak, így a hagyományos megoldások nem minden esetben hatékonyak. Ahhoz, hogy hosszú távon lekössük a tanulók figyelmét és élvezetessé tegyük az oktatást, innovációra van szükség. Olvasd el cikkünket, és ismerj meg 5 valóban eredményes és korszerű pedagógiai módszert!

Régi módszerek, új világ: miért nehezebb lekötni a diákokat?

Tanulni és új ismereteket elsajátítani izgalmas, mégis a diákok könnyen elvesztik az érdeklődésüket és unatkoznak az órákon. A technológia rohamos fejlődése, a folyamatos digitális ingerek és a gyors információáramlás következtében ma már nagyobb kihívást jelent a tanulók tartós bevonása. Lássuk, miért olyan nehéz lekötni az egészen eltérő impulzusokra fogékony diákok figyelmét kizárólag a tradicionális módszerekre támaszkodva!

Villámfigyelem

Az emberi figyelmet vizsgáló tanulmányok eredményei gyors ütemű csökkenést mutatnak. Az átlagos figyelemidő az elmúlt évtizedekben 12 másodpercről csupán 8,25 másodpercre rövidült. Ehhez a változáshoz az oktatásnak is alkalmazkodnia kell.

Digitális függőség

Tudtad, hogy világszerte átlagosan napi 6 óra 40 percet töltünk a különböző digitális eszközök kijelzői előtt? Sőt, az Amerikai Egyesült Államokban ez az idő 7 óra 3 perc, a tinédzserek közel felénél pedig több mint 8 óra. Az új oktatási módszerek egyik célja, hogy a technológia nyújtotta lehetőségek az oktatás hatékonyabbá tételét támogassák.

Információáradat

A folyamatos és egyre növekvő információáradat miatt rengeteg különböző ingerrel kell megbirkóznunk. Egy átlagos ember ma akár napi 74 gigabájtnyi adatot is képes feldolgozni, ami könnyen figyelemzavarhoz és túlterhelődéshez vezethet. Nem meglepő tehát, hogy a hagyományos tanítási módszerek önmagukban egyre kevésbé állják meg a helyüket.

Új oktatási módszerek, melyeket érdemes alkalmazni

Ahhoz, hogy lépést tarthassunk a gyorsan változó információs környezettel, az oktatásban is új, innovatív módszerek alkalmazására van szükség. Így a diákok nem csupán passzív információfeldolgozás által sajátíthatják el az ismereteket, hanem aktív résztvevői lehetnek a tanulási folyamatnak. Nézzük, melyek ezek a módszerek!

Tükrözött osztályterem (fordított osztályterem)

A tükrözött osztályterem egy korszerű, a mai komplex tanulási igényeknek megfelelő oktatásszervezési módszer. Lényege a hagyományos tanítási modell megfordítása, amely során a diákok otthon, egyénileg dolgozzák fel a rendelkezésükre álló tananyagot, így a kontaktórák keretében az elsajátított ismeretek mélyebb megértésén és interaktív gyakorlatba ültetésén lehet a hangsúly. Előnye, hogy a tanulók a saját tempójukban és időbeosztásuk szerint haladhatnak, míg a tantermi képzések során több idő jut az egyéni kérdésekre, a problémamegoldásra és a visszajelzésekre.

Projektalapú tanulás

A projektalapú tanulás egy olyan modern oktatási módszer, amely során a diákok egy valós, konkrét, gyakorlatba ültetett problémát oldanak meg egyénileg vagy csoportosan. A folyamat lényege az elméleti ismeretek direkt átadása helyett az aktív részvétel és a helyzetfelismerés. Míg a diákok a projekten dolgoznak, a tanár a mentor szerepét tölti be. Segítségével a tanulók olyan, a mindennapokban is alkalmazható készségeket sajátíthatnak el, mint például a kritikai gondolkodás, az együttműködés és az időgazdálkodás.

Gamifikáció

A gamifikáció az angol gamification szóösszetételből ered. Jelentése szó szerint: játékszerűvé tétel, mely az oktatásban is kiválóan alkalmazható módszer. Lényege a játékmechanizmusok és játékos elemek implementálása a tanulási folyamatokba. A hagyományos eszközök kombinálása az olyan motivációs rendszerekkel, mint például a pontszerzés, a kihívások, a rangsorok, a díjak és az elismerések, hozzájárulnak a figyelem tartós lekötéséhez, az aktív bevonás és érdeklődés fenntartásához.

Online képzések és digitális oktatás

A technológia fejlődése alapvető változásokat hozott az eddigi oktatási rendszerbe. Online tanulást elősegítő platformok, alkalmazások és eszközök hada érhető el, amivel az ismeretszerzés hatékonyabbá, hozzáférhetőbbé és rugalmasabbá tehető, mint valaha. A digitális képzések új lehetőséget teremtenek a helyfüggetlen távoktatásra, miközben a diákok a saját tempójukban haladva, interaktív eszközökkel mélyíthetik el a tudásukat.

Kooperatív tanulás

Ahogy a neve is sugallja, a pedagógiai módszer középpontjában az együttműködés áll. A kooperatív tanulás során a diákok kis létszámú csoportokban végeznek feladatokat és oldanak meg problémákat. A részfolyamatokban a csapattagok egymás segítségére támaszkodnak, ezzel fejlesztve a kommunikációs és társas készségeiket. A közös munka során az egyéni felelősségvállalás, a munkamegosztás és az eltérő nézőpontok megismerése is fontos szerepet kap.

Gyakori kérdések és válaszok

Milyen kihívásokkal néznek szembe a régi pedagógiai módszerek?

A technológia fejlődése, a digitális eszközök és a növekvő tudásáramlás mellett a régi pedagógiai módszerek kevésbé alkalmasak a tanulók igényeinek kielégítésére. Önmagukban nem biztosítanak elegendő interaktivitást és személyre szabhatóságot. Emellett a figyelem tartós lekötésére sem nyújtanak megoldást.

Hogyan ültethetők a gyakorlatba az új oktatási módszerek?

Az új oktatási módszerek olyan képzésszervezési megoldásokkal, mint például a fordított osztályterem, a projektalapú tanulás, a gamifikáció és a különböző digitális eszközök, hatékonyan alkalmazhatóak a gyakorlatban.

Milyen korcsoportnál alkalmazhatóak az új pedagógiai módszerek?

Az új pedagógiai módszerek minden korosztály számára tartogatnak előnyöket. Az alsó tagozattól egészen a felnőttképzésekig, minden szinten alkalmazhatóak.

SKOLL.hu: egyedi e-learning-megoldások

Az új oktatási módszerek izgalmasabbá és hatékonyabbá tehetik a tanulást, de a sikerhez elengedhetetlen a megfelelő digitális háttér is. A SKOLL évek óta segít iskoláknak és vállalatoknak e-learning-rendszerek (például Moodle és TOTARA) kialakításában, hogy a modern tanítási módszerek valóban működjenek. Ha szeretnéd, hogy a digitális eszközök ne akadályt, hanem lehetőséget jelentsenek, keress minket – együtt megtaláljuk a legjobb megoldást!

Vegyük fel a kapcsolatot!

A gyermekek szocializálása, oktatása és fegyelmezése valódi kihívás. A megfelelő nevelési módszerek alkalmazása nem csupán a hivatásos pedagógusok életét teheti könnyebbé. Szülőként fontos, hogy olyan eszközöket találjunk a gyerekek motiválásához, fegyelmezéshez és képzéséhez, amelyek valóban célt érnek. Ez nem csupán a neveléssel járó stressz szintet csökkenti, de a gyermekek pszichés jóllétét, biztonságát és fejlődését is jelentősen támogathatja.

Mi az a nevelés?

Bár elsőre triviálisnak tűnhet, a nevelés valójában egy nagyon komplex tevékenység, amelyet koránt sem egyszerű definiálni. Dr. Gaál Gabriella és Dr. Jászi Éva Pedagógus-mesterség című könyvben az alábbi módon definiálják a nevelést az oktatás kontextusában.

A nevelés fogalma:

“A nevelés olyan értékátadó, értékrendszert kialakító, fejlesztő folyamat, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai megoldására képessé tegye. (…) A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított tanulói tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejlesztő hatások révén alakul a tanuló értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását.”

A fenti definíció jól összegzi a nevelés lényegét. A tágabb értelmezés érdekében érdemes kiegészíteni pár további elemmel. A nevelés olyan komplex, hosszútávú folyamat, amely során értékek, ismeretek és képességek átadása a cél. Ennek eszköze lehet az oktatás, tesztelés, értékelés, fegyelmezés és visszajelzés. A nevelést általában a szülők, hivatásos pedagógusok és a gyermek életében aktív szerepet betöltő személyek végzik. A megfelelő nevelési módszerek alkalmazása segít a gyereket felkészíteni azokra a várható kihívásokra, amelyek az élete során érik. Az intellektuális képességek mellett, emocionális, szociális és testi készségeket sajátítanak el.

Nevelési / oktatási módszerek: mi a különbség?

A nevelési / oktatási módszerek hasonló jelentésű, azonban nem felcserélhető módon használható kifejezések. A két módszer csoport között a legfontosabb különbség így foglalható össze:

• Oktatási módszerek: Specifikus képességek és/vagy tudásanyag fejlesztésére irányuló rendszerezett tevékenysége.
• Nevelési módszerek: Az oktatási módszernél tágabb, az értékrendszer és személyiség fejlődését is szolgáló tevékenység együttes.

Bíró Melinda a “Bevezetés a sportpedagógiába” című tankönyvében az alábbi módon határozza meg a a nevelési módszerek jelentését:

Nevelési módszerek jelentése:

“A nevelési módszerek nem azonosak az oktatási módszerekkel. A nevelési módszerek esetében célunk mindig a tágabb értelemben felfogott személyiségfejlesztés. A nevelési módszerek kiválasztását és alkalmazását meghatározza a nevelési célja, feladata, a tanulók életkora, képességei, viselkedése, szándéka, a pedagógus személyisége, felkészültsége, vezetési stílusa, szándékai, céljai, és maga a pedagógiai szituáció valamint annak tartalma.”

A nevelési módszerek fajtái

A nevelési módszerek fajtái elérő szempontok alapján csoportosíthatóak. Az egyik leggyakoribb felosztás a direkt (közvetlen) és indirekt (közvetett) tagolás. Mutatjuk, mi a különbség!

Direkt nevelési módszerek

A direkt nevelési módszereknél a nevelést végző személy közvetlen hatást fejt ki a gyerekre. Ezeknél a módszereknél a gyermek a befogadó szerepet tölti be, míg a nevelőjé a vezető szerep. Ide sorolható a nevelési célú beszélgetés, negatív visszacsatolás (szidás, helytelenítés), pozitív visszajelzés (dicséret, jutalmazás) vagy az instruálás (követelés). A módszer előnye a könnyű követhetőség, amely a fiatal korú gyerekeknél fokozottan fontos lehet. Hátránya az önkontroll képességének csekély fejlesztése.

A közvetlen nevelési módszerek közé sorolhatóak az alábbiak:

• neveltek egyedüli elemző feladatai
• nevelési célú beszélgetés
• rendszeres nevelési ellenőrzés
• előadás
• magyarázat
• ismételt gyakoroltatás
• instruálás (követelés)
• helyes és helytelen modell ismertetése
• művészeti alkotások bemutatása
• segítségadás
• anekdotikus történetek megosztása
• motiválás

Indirekt nevelési módszerek

Az indirekt nevelési módszerek általában hatékonyabbnak bizonyulnak idősebb gyerekek esetén. Lényegük, hogy közösségi feladatokon és eseményeken keresztül tanulják meg a gyerekek a helyes viselkedési formát. Ilyenkor a pedagógus vagy szülő nem direkt hatást gyakorol a gyerekre, hanem közvetett módon kontrollálja a nevelési folyamatot. Kiemelt előnye az indirekt nevelési módszereknek, hogy fokozzák az önállóságot és az autonómiát.

Példák a közvetett nevelési módszerekre:

• kölcsönös ellenőrzés
• kölcsönös felvilágosítás
• kölcsönös követelménytámasztás, tiltás
• kölcsönös példaadás
• kölcsönös segítségadás
• kölcsönös értékelés

Eltérő besorolások

A fenti beosztás mellett alternatív kategorizálások is megjelentek a szakirodalomban. Az nevelési módszerek vizsgálatakor érdemes Kozma Tamás nevelésszociológia szakértő felosztását is bemutatni. A felsorolás a nevelési módszereket három kategóriába osztja cél szerint.

A érvelés, informálás és tudatosítás módszerei

• oktatás
• példa (példaadás, idol bemutatása)
• bírálat
• beszélgetés, felvilágosítás
• előadás, informálás, véleménykülönbségek kifejezése

A tevékenység megszervezésének eszközei:

• követelés
• megbízás
• ellenőrzés
• verseny, gamifikáció
• előadás
• gyakorlás

A magatartásra ható módszerek:

• motiválás
• kényszerítő módszerek
• gátlást kiváltó módszerek

Mi a SKOLL-nál elsősorban felnőtteknek, vállalatok dolgozóinak szóló e-learning tananyagokat fejlesztünk, de kipróbáltuk már magunkat többek között óvodás gyermekek iskolaérettségét mérő alkalmazás fejlesztésében, és gimnazistáknak szóló környezetvédelmi szemléletformáló tananyag készítésében is. Hiszünk benne, hogy az igazán jó e-learning tananyagok fejlesztése nem csak a cégek kiváltsága!

Készen állsz egy hatalmas utazásra, ahol távoli tájakon barangolhatsz, érdekes karakterekkel találkozhatsz és hihetetlen kalandokban vehetsz részt?

Nos, pontosan erről szól a storytelling, azaz a történetmesélés.

Az emberi képzelet az egyik, ha nem a legfantasztikusabb dolog a világon, amelynek a segítségével nem csak nevetésre vagy sírásra tudunk rábírni másokat, hanem ami még fontosabb: tanulásra is!

Ehhez azonban tudnunk kell, hogy pontosan mi is az a történetmesélés, milyen médiumokban használhatjuk eszközként, és mire kell odafigyelnünk, ha a szórakoztatás mellett az oktatást is fontosnak tartjuk.

Íme minden, amit a storytellingről — a történetmesélésről — tudni érdemes: a storytelling jelentésétől egészen az oktatásban betöltött szerepéig.

Storytelling jelentése

A storytelling jelentése: a kommunikáció egyik legerőteljesebb formája, amely különböző narratívákat használ az emberek összekapcsolására, az élmények megosztására, valamint magával ragadó és emlékezetes világok létrehozására.

A történetmesélés lényege tehát nem más, mint hogy az emberek — a sztorik megosztásán keresztül — mélyebb szinten kapcsolódjanak egymáshoz. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy élményeket, érzelmeket és gondolatokat osszunk meg egymással, ezáltal hatással legyünk egymás érzéseire, gondolkodására, sőt, akár viselkedésére is.

A történetmesélésben az a szép, hogy rajta keresztül képesek vagyunk akár egész világokat és a bennük élő karaktereket is teremteni, amelyek sok esetben csupán kitalációk, a történetek által azonban mégis életre kelnek a hallgatóink vagy olvasóink fejében.

A nyelv segítségével élénk képeket festhetünk az ismerős és az ismeretlen dolgokról, és olyan utazásra vihetjük közönségünket, amely egyszerre informatív (hasznos) és érdekes (szórakoztató).

A történetmesélés médiumai

A történetmesélésnek számos formája létezik, például:

• Beszélt szó
• Írás
• Jelrendszer

Ezeken belül megkülönböztetjük a különböző médiumokat is — ahol maga a kommunikáció zajlik:

• Filmek
• Sorozatok
• Játékok
• Meetingek
• Tudományos cikkek
• Youtube videók

…és még sorolhatnánk.

A történetmesélés tehát egy olyan univerzális képesség, amely bármilyen formában és bármelyik médiumban történhet — a lényeg az információáramlás.
A történetmesélés tehát a kommunikáció, az empátia és a megértés erőteljes, pótolhatatlan eszköze. Lehetővé teszi számunkra, hogy a világot különböző perspektívákból lássuk, és tanuljunk mások tapasztalataiból, ami végül értelmes és tartós módon gazdagítja életünket.

A történetmesélés központi elemei

Ahhoz, hogy egy jó, meggyőző, cselekvésre bíró történetet adjunk elő, ismernünk kell azokat az alkotóelemeket, amik egy ilyen sztorit felépítenek:

• Téma: A téma a történet mögöttes üzenete vagy gondolata. Az a jó, ha a közönség a történet befejezése után is elgondolkodik rajta.
• Karakterek: Azok az emberek vagy lények, akik a történetet benépesítik. Jól kidolgozottnak kell lenniük, határozott személyiséggel, motivációkkal és egymással közötti kapcsolatokkal.
• Cselekmény: A cselekmény az elbeszélést irányító történet. Világos eleje, közepe és vége kell, hogy legyen, és a cselekménynek olyan fejlődési irányt vagy konfliktust kell mutatnia, amely leköti a közönséget.
• Konfliktus: A konfliktus az, ami előreviszi a történetet, és feszültséget teremt. Lehet belső (pl.: egy döntéssel küzdő szereplő) vagy külső (pl.: egy szereplő, aki akadályokkal vagy egy ellenféllel néz szembe).
• Helyzet: A helyszín az az idő és az a hely, ahol a történet játszódik. Jól leírtnak és szemléletesen ábrázoltnak kell lennie, hogy a közönség el tudja képzelni, és el tudjon merülni a történetben.
• Hangnem: A hangnem a történet hangulata vagy atmoszférája. Lehet komoly, vicces, izgalmas vagy bármilyen más, a történethez illő hangulat.

Ezen elemek meggyőző és koherens módon történő kombinálásával a mesélő emlékezetes és magával ragadó elbeszélést hozhat létre, amely reakciót válthat ki a közönségből.

Storytelling az oktatásban

A pedagógia egyik legfontosabb alapelve a “ne mondd, mutasd”.

Ahelyett, hogy az információkat és a tanyanyagot száraz tényekkel prezentálnánk, megpróbálhatjuk érdekes karakterekkel, izgalmas kalandokkal, és mindezt egy hihetetlen világban bemutatni — így ugyanis jóval érdekesebb lesz tanulóvá válni, mintha csak kontextus nélküli tényekkel bombáznának minket.

Ami pedig az egész pikantériáját adja: a storytelling nem csak gyermekekkel működik, hiszen az emberi agy — kortól teljesen függetlenül — imádja a történeteket.

Amennyiben tehát gyári munkásoknak, irodai dolgozóknak, HR menedzsereknek vagy éppen informatikai szakembereknek szeretnénk új készségeket, módszertanokat vagy gyakorlati tippeket megtanítani, bátran nyúlhatunk a storytellinghez:

• Mutassunk be esettanulmányokat
• Hozzunk fel szemléltető példákat
• Meséljünk el valós, megtörtént eseményeket

Ezáltal nem csak az oktatás színvonala fog emelkedni vagy a tanulók kedve fog jelentősen javulni, de a megtanult információk száma is lényegesebben nagyobbá válik — nem hiába alkalmazzuk mi is ezt az erőteljes módszert a SKOLL e-learning tananyagaiban.

A tanulás nem áll meg az iskolapad elhagyása után, hiszen ez egy egész életen át tartó folyamat. A munkába állás során is folyamatosan számos új készséget kell megtanulni ahhoz, hogy jól helytálljunk a jelenlegi pozícióban, valamint a továbblépéshez és szakmai fejlődéshez is elengedhetetlen.

Emellett az állandó tanulással és ismeretszerzéssel könnyen növelhető a hatékonyságunk is, ami által kevesebb idő alatt jobb minőségű munkát adhatunk ki a kezeink közül, ezzel megkönnyítve a saját, főnökünk vagy cégünk dolgát is.

Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy mi szükséges ahhoz, hogy hatékonnyá tegyük a tanulási módszereinket — az önképzés elkerülhetetlen részét — és különböző technikákat is bemutatunk, amik hasznos eszközök lesznek mind az önfejlesztésben, mind pedig a különböző rendszer- és folyamatfejlesztési célok elérésében.

A tanulási technikák lényege

A nagy információs tárházaknak — mint a könyvek, internet, valamint a különböző offline és online oktatási platformoknak — köszönhetően számos tanulási módszer áll a rendelkezésünkre.

Azonban mindegyik módszer igen hasonló alapokra épül és lényegüket tekintve nincs közöttük nagy különbség.

A fő jellemzők:

• Fókuszálást igényel, ami vonatkozik az információ megszerzésére és annak feldolgozására is
• Aktív folyamat
• Igényli a külső optimális környezetet, ami megteremti a lehetőségét a sikeres tanulási módszereknek és folyamatoknak
• Karakterhez, személyiséghez kötött, vagyis az ahhoz megfelelő technika kiválasztását igényli
• Többlépcsős folyamat

A magolás, azaz az értelmezés nélküli, ismétlődő olvasás minden esetben kerülendő. Emellett sokan azt gondolják, hogy az értelmezett, újra és újra átolvasott szövegértés a helyes út, de ez is téves. Ehelyett az aktív és értő olvasás az igazán hatékony technika, ami magában foglalja a címek és anyagrészek előzetes áttekintését is.

Emellett szükséges, hogy megfogalmazott kérdéseken keresztül dolgozzuk fel a szöveget és ezekre keressük a választ. Ily módon segít fenntartani az érdeklődést, a megjegyzésben is kiemelt szerepet játszik, ugyanis az információ jobban megmarad, ha egy kérdésre válaszul szolgál.

A nagyobb egység felől a kisebb részek felé érdemes haladni: először az egész rendszer és az alapok megértése, majd az egyes speciális részek kibontása.

A kérdezés mellet a feldolgozást és a tanulást hatásosan serkenti, ha az olvasás során a kulcsszavakat és egy-egy kifejezést kijegyzetelünk. Ez igen jó példája a több modalitás egyidejű használatának. Ennek a jelentősége abból ered, hogy a megfelelő — akár több — érzékszerv használata segíti a megértést és a memorizálást.

Ez az alapja a tanulási kognitív stílusoknak:

• vizuális
• auditív
• motorikus

Az auditív stílusú hallás alapján elsősorban a verbális ingerek által sajátítjuk el a legtöbb információt. A vizuális a látott, képi minőséget memorizálja, a motorikus pedig cselekvést, mozgást használ az ismeretek elsajátítására és felidézésére.

További példák a modalitások egyidejű használatára a tanulás során:

• Olvasás közben írásos jegyzet készítése
• Olvasás közben táblázat, ábra vagy grafikon készítése
• A kép ábrák újra lerajzolása
• A kép ábrák szöveges ismertetése és összegzése írásban
• A kép ábrák szöveges ismertetése és összegzése szóban
• Hangos felmondás, prezentálás
• Hanganyag készítése
• Hanganyag többszöri meghallgatása
• Anyag feldolgozása során mozgás: mutogatás

Tehát minél több és a karakternek megfelelő érzékszervi modalitás aktiválásával tanulunk, annál jobban megmarad az új információ és annál könnyebb lesz később felidézni azt.

A legfontosabb tanulási módszerek

A tanulás több szinten is egy aktív feladat: kizárólagos figyelmet, megértést, következetes ismétlést és önellenőrzést igényel. Az a leghatékonyabb módszer, ha a tanulásra szánt idő csupán 40%-át töltjük el az anyag feldolgozásával és ismétlésével, míg a maradék 60%-át az önellenőrzés, vagyis az anyag felmondása teszi ki.

A PQRST módszert kifejezetten az önálló tanulást támogatja. Lépései:

1. Preview – Áttekintés
2. Question – Kérdés
3. Read – Olvasás
4. Self-Recitation – Felmondás
5. Test – Ellenőrzés

Lényege, hogy a megtanulandó anyag feldolgozása egy előzetes áttekintéssel kezdődik. Ezt követően a megértés segítéséhez kérdéseket kell megfogalmazni, amikre az értő olvasás során választ kapunk. Így könnyen tesztelhető a már meglévő tudás is, és gyorsan kiderül, hogy hol lehetnek még gyenge pontok. Az olvasottak összefoglalása és felmondása során a lényeget emeljük ki és az összefüggéseket is megtaláljuk. Egy későbbi szinten pedig már fejből kell ellenőrizni a korábban elsajátított tudást. Az elfelejtett, kimaradt vagy elrontott részek kijavítására nagy hangsúlyt kell fektetni!

Hogyan tanulj hatékonyan?

Nem elég a megfelelő új információhoz hozzájutni, igen fontos, hogy azt hatékonyan találjuk meg, dolgozzuk fel és építsük be a gyakorlatba, vagyis az újonnan megszerzett tudást — lehetőleg minél hamarabb — használjuk is.

A hatékony tanulás faktorai elsőre talán magától értetődőnek tűnhetnek, mégis, sokkal több tényezőről van szó, mint azt gondolnánk. A tanulás hatékonysága közel sem csak annyiról szól, hogy minél többet minél kevesebb idő alatt dolgozzunk fel.

A Cornell-módszer főleg jegyzetelési technikaként terjedt el, de mi jelen kontextusban sokkal inkább a tanulás rendszerezési és feldolgozási folyamataként mutatjuk be.

A módszer lényege az „5 R” lépéseiben:

1. Record – Jegyzetelés
2. Reduce – Szűkítés (Összegzés)
3. Recite – Felmondás
4. Reflect – Tükrözés (Részek összekapcsolása)
5. Review – Áttekintés

Érdemes ilyen sorrendben haladni és egyik lépést sem szabad kihagyni.

Emellett hoztunk még néhány konkrét példát a tanulási technikákra:

• Mindmap, vagyis elmetérkép
• Tanulókártyák: kulcsszavak, kulcsfogalmak, ábrák, grafikonok kiírása
• Mnemotechnikák használata: pl. történetalkotás, kulcsszó, asszociáció, mozaikszó módszere
• Feynman módszer: anyagrész lényegretörő és igen egyszerű elmagyarázása, mintha az lenne a cél, hogy egy ötéves gyerek is megértse

Hogyan tanulj gyorsan?

Nem az a sikeres tanuló, aki sokáig foglalkozik az adott anyaggal, hanem az, aki gyorsan és könnyedén beépíti az új információt a már meglévő ismeretei közé és alkalmazni is tudja azt.

A gyors tanulást leginkább a pomodoro-technika használata segíti, ilyenkor kisebb egységekre kell felosztani az anyagot, majd az egyes részleteket minél jobban átlátva, minél több részletet megjegyezve fokozatosan és hatékonyan dolgozható fel az anyag akár szűkös időkereten belül is.

Kis szüneteket tartva pedig esély nyílik a szükséges regenerálódásra, ami lehetővé teszi, hogy a következő adag feldolgozás is könnyebben menjen.

Ezekre érdemes tehát figyelni:

• Határozzuk meg a több, kisebb témakört a nagy anyagon belül
• Állítsunk be egy rövidebb időlimitet, ami alatt egyetlen egységet dolgozunk fel
• Tartsuk a fókuszt és igyekezzünk minél több információt megjegyezni a témakörből
• Két aktív munkablokk között tartsunk egy 5-10 perces szünetet
• Néhány munkablokk után tartsunk egy hosszabb, 30-60 perces szünetet

A gyors tanulás kulcselemei:

1. célorientált, vagyis a meghatározott, konkrét célokra dedikált idő betartása
2. gyakorlatorientált, vagyis a megszerzett tudást mielőbbi alkalmazni kell a gyakorlatban
3. konzisztencia, vagyis nem a sok, hosszú ideig tartó tanulás a lényeg, hanem a minden nap újra ismételt és újra aktivált tudás felszínre hozása

Példák a gyakorlatba ültetésre

Ha igazán hatékonyak és sikeresek akarunk lenni, akkor ne feledjük Dan Coyle 2/3-os szabályát: az idő nagyobb részét (kb. a 2/3-át) szánjuk a tanultak gyakorlatba ültetésre, ne magára a tanulásra!

Ez különösen fontos a karriert illetően, szerezzünk tapasztalatot!

• Új munkaleírások kidolgozása
• Új felvételi rendszerek kiépítése
• Projekt megfelelő felépítési és menedzselése

Ezek mind-mind az elméleti rendszerek gyakorlatba ültetéséről szólnak, ami által rengeteget tudunk tanulni és fejlődni.

A tanulást illetően pedig ne felejtsük: ha felismerjük a karakterünkhöz illő tanulási stílust, akkor sokkal könnyebb kiválasztani a megfelelő tanulási technikát/módszert, amiket majd beépülhetnek konkrét működőképes folyamatokba.

Amennyiben pedig mindezt online szeretnénk megvalósítani, érdemes megnézni a SKOLL tananyagát és keretrendszerét!

A tanulás bár az egyik legáltalánosabb elfoglaltság, mégis mindenki számára egyedi. Van aki könnyebben veszi az akadályokat, míg mások kínszenvedésnek élik meg a könyvek és szövegek fölötti görnyedést.

Egy dolog azonban közös: senki nem szeretne hosszú órákat tölteni a tananyag felett, eredménytelenül.

Ilyenkor a különböző technikák megismerésével és rendszeres használatával felgyorsítható a tanulási folyamat — bevethetővé válik a gyorstanulás.

De vajon mi is az a gyorstanulás, milyen módszerei, folyamatai és titkai vannak? Az alábbiakban pontosan ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ!

Érdemes mihamarabb “megtanulni tanulni”, hiszen az iskolapadból kikerülve, a karrierünkben is igen nagy szükségünk van rá, a tanulás ugyanis az önfejlesztés elkerülhetetlen része, amit számtalan módon — egészen az életünk végéig — a saját javunkra tudunk majd fordítani.

A gyorstanulás titkai

A gyorstanulás — bár a neve ezt sugallja — nem egy misztikus tudomány, sokkal inkább az arra való törekvés, hogy kihozzuk magunkból a maximumot, aktívan dolgozzuk fel az új ismereteket és az egyéni jellemzőinkre optimalizálva tudjunk minél hatékonyabban, minél több információt beépíteni a már meglévő tudásunk mellé.

Mielőtt bemutatjuk a konkrét módszereket, érdemes átvenni és megvizsgálni saját magunkra vonatkozóan is a legfontosabb kérdéseket:

• Melyik napszakban vagyok mentálisan friss, mikor tudok könnyen koncentrálni és hatékonyan dolgozni?
• Milyen feldolgozási forma — szöveges, képi vagy auditív — segít a könnyebb megértésben, megjegyzésben?
• Eleget ismételek, hagyok magamnak elég időt az ismétlésre?
• Felosztom magamnak az anyagot kisebb részekre és a tanulásra szánt időt is beosztom — vagy inkább sokáig görnyedek a hatalmas anyag felett?
• Tartok szünetet a tanulás során?
• Milyen típusú információk megértése esik nehezemre?
• Össze tudom foglalni egy nagyobb anyagrész lényegét?

Ha a kérdések alapján úgy érződik, hogy van még miben fejlődni, akkor a megoldás a továbbolvasás és az ezután következő konkrét módszerek elsajátítása, amik segíthetnek a tanulási folyamat gyorsításában!

A legjobb gyorstanulás módszerek

Először tervezzünk!

Ne rohanjunk fejjel a falnak, hanem készítsünk egy reális, jól beosztott tanulási tervet magunknak! Osszuk fel az anyagot több kisebb, jól feldolgozható részre. Alakítsunk ki konkrét időszakokat mind a napi, mind pedig a heti beosztásban, amit a tanulásnak tudunk szentelni, és az egyes részeket a határidőknek megfelelően osszuk be.

Ne legyen túl szoros a menetrend, hagyjunk magunknak egy kis rugalmassági teret. Könnyen lehet, hogy közbejön az élet és kicsit elcsúszunk egy-egy résszel. Emellett a határidő előtt is hagyjunk magunknak elég időt az ismétlésre és a pihenésre.

Adjuk meg a munkaidőt és a határidőt!

A gyorstanulás módszerek és alapelvek egyik legfontosabbika: semmi értelme órákig ülni egy fejezet felett, ha mindezt gyorsabban, hatékonyabban is meg lehet tanulni. Helyette tűzzük ki, hogy mennyi időt szánunk egy adott anyagrész feldolgozására, valamint mi az a legkésőbbi időpont, amikorra végeznünk kell vele! Azt se feledjük, hogy minél fókuszáltabb munkát végzünk, annál rövidebb ideig vagyunk képesek fenntartani a figyelmet, ezért az aktív munkaidő ne legyen irreálisan hosszú.

A kevesebb néha több!

Pareto 80/20 szabálya az élet számos területén használható, így kár lenne pont a tanulás optimalizálásakor megfeledkezni róla.

A tanulás során koncentráljunk a tananyag legfontosabb 20%-ára, ugyanis a leglényegesebb koncepciók és részek megértésével felépíthetjük a tudásunk vázát, ami összességében 80%-ot fog érni a teljes anyag megértését illetően!

Ha megvannak a kulcsszavak és fő elemek, könnyen hozzá tudjuk építeni a többi részletet. Emellett biztosíthatjuk magunknak, hogy minden rész érthető legyen.

Ismétlés, ismétlés, ismétlés!

Az új ismeret 80%-át 24 órán belül elfelejtjük! Hiába figyeltünk rendesen az előadáson, oktatási alkalmon, másnap már csupán a töredékére fogunk emlékezni.

Éppen ezért az új ismeretet érdemes azonnal, még frissen lejegyzetelni, és újra átismételni. Ezzel már kicsit több részlet marad meg az emlékezetünkben.

Az elkészített jegyzetet pedig ha minden nap átolvassuk és újra és újra felidézzük, még inkább segítjük a beépülését a hosszútávú memóriánkba, hiszen ez a folyamat maga a tanulás, amit nem más támogat, mint az állandó ismétlés.

Mintha másnak tanítanánk!

A valós tudás akkor jön igazán a felszínre, amikor másnak akarjuk érthetően átadni az információt. Ilyenkor döbbenünk rá igazán, hogy mi maradt meg az egész anyagból, mit felejtettünk el, mi maradt ki vagy melyik részt nem igazán látjuk át, esetleg még számunkra sem teljesen érthető.

Mondjuk fel az anyagot egy ismerősnek, kollégának, tanulótársnak vagy ha nincs senki a közelben, akkor egy hangüzenetben saját magunknak. Ezt később ráadásul újra meg tudjuk hallgatni és ki is tudjuk egészíteni.

Jegyzeteljünk okosan!

Mindenkinek a saját, egyedi jegyzetelési technika kialakítása a legmegfelelőbb. Pár dologra azonban érdemes figyelni:

• A papírra, kézzel írt jegyzetelés hatékonyabbnak bizonyul a memorizálás elősegítésében.
• A jegyzetnek jól átláthatónak, könnyen feldolgozhatónak kell lennie.
• A jó jegyzetnek van egy struktúrája: a fő fogalmakat, koncepciókat, folyamatokat, információkat tartalmazza.
• Nem attól lesz egy jegyzet jó, hogy órákat dolgozunk rajta.
• A jegyzet fejből történő újraírásával könnyen kiderül, hogy mi maradt meg az anyagból és melyik részt felejtettük el.

Többféle módszer is létezik már a hatékony jegyzeteléshez, ezek közül a legismertebbek:

• Cornell-módszer
• Vázlatos módszer
• Térkép-módszer
• Diagram-módszer

Tanuljunk a megfelelő időben!

Tudnunk kell, hogy mikor vagyunk a leghatékonyabb, mikor van számunkra a legideálisabb idő a tanulásra.

Reggel frissen, könnyen koncentrálunk, de lehet, hogy inkább éjjeli baglyok vagyunk, aki este működik a legjobban. Azt se feledjük el, hogy más kapacitást igényel egy teljesen új anyag feldolgozása, szemben egy már sokszor átvett anyag újra ismétlésével.

Lehet, hogy reggelente írjuk az új jegyzeteket, este pedig ismétlünk — vagy fordítva. Nem számít, hogy melyik működik számunkra, a lényeg a tesztelés, ami remekül megmutatja, hogy vajon melyik opció működik számunkra a leginkább. Ne ragadjunk bele egy rossz, de megszokott rendszerbe!

Tartsunk stratégiai szüneteket!

A hatékony, aktív tanulás nem fenntartható órákig. Lankad a figyelem, gyorsan elfáradunk, ezután a pont után pedig csak időhúzás tovább erőltetni az egészet.
Egy tanulási blokk tartson 20–30–50 percig az anyag nehézségétől és az aktuális kapacitásunktól függően.

Ezek között tartsunk 5-10 perces szüneteket, amikor is kicsit átmozgatjuk magunkat, szívunk egy kis friss levegőt.

2-3 óra munka után pedig tartsunk egy hosszabb, legalább 30-60 perces szünetet. A jól strategizált szünet és pihenés aranyat ér a regenerálódásban és az energiaraktárak feltöltésében.

Legyünk a saját magunk tanára és teszteljük a tudásunkat!

A legtöbben tapasztaltuk már, hogy ha egy kérdésre rosszul válaszolunk, majd kijavítjuk magunkat és újra átismételjük, akkor az az információ sokkal könnyebben megragad. Ez azért van így, mert a negatívra és a hibáinkra könnyebben emlékezünk és hamarabb felfigyelünk.

Használjuk ki ezt a kognitív torzítást és minden anyagrész feldolgozása során tegyünk fel potenciális tesztkérdéseket magunknak, amiket aztán igyekezzünk fejből megválaszolni.

Figyeljünk arra is, hogy mi volt az, amit elrontottunk vagy elfelejtettünk! Ugyanezt végezzük el egy fejezet végére érve is, valamint az ismétlések során is.

Tanuljunk a megfelelő helyről, a megfelelő módon!

Ma már sokan foglalkoznak e-learninggel, digitális tananyagok fejlesztésével, mégis kevés az olyan cég, ahol a pedagógusok, grafikusok, animátorok, tananyagfejlesztők valóban csapatban, mindegyik szakterületre odafigyelve dolgoznak az e-learning tananyagfejlesztés során.

A SKOLL-nál mi erre törekszünk: szakértelemmel, odafigyeléssel és csapatmunkával olyan tananyagokat fejlesztünk, amikből a tudás eredményes elsajátítása és a magas tanulási élmény kéz a kézben jár.

Tanulni sokféleképpen lehet – de hogyan a leghatékonyabb? Van-e egy tökéletes, kidolgozott technika, vagy több tanulási típust kell vegyíteni a legjobb eredmény eléréséhez? Tanuláselméletek és jelentéseik.

Alapfogalmak

Ahhoz, hogy a tanuláselméletek jellemzőit, előnyeit és hátrányait a legkönnyebben megérthessük, tisztában kell lennünk egy-két alapfogalommal. 

Tanuláselmélet

Mik azok a tanuláselméletek?

Ezek az elméletek úgy jöttek létre, hogy megfigyeltük a tanulási formákat: az ösztönös, az irányított tanulást, az utánzást és a komplex, problémamegoldáson alapuló tanulást.

A megfigyelésekből elméletek születtek, az elméletekből pedig gyakorlati alkalmazás vált.

Klasszikus kondicionálás

A klasszikus kondicionálás azt jelenti, hogy két olyan ingert társítunk össze a tanulás folyamata alatt, amelyek között a kezdetben nincsen kapcsolat. Tipikus példa erre a pavlovi reflex. Ivan Pavlov kísérlete során csengővel jelezte a kutyának, hogyha az étel elkészült. Kezdetben a kutya nyáltermelése csak az étel látványára indult be, de később összekapcsolta a csengőszó és az étel látványának ingerét, tehát már a csengőszóra elkezdett a kutya nyált termelni. Tudta: a csengőszó a vacsorát jelenti. 

A klasszikus kondicionálás lett később a behaviorizmus alapja.

Operáns- vagy instrumentális kondicionálás

Az instrumentális kondicionálás elmélete Skinnerhez köthető. Burrhus Frederic Skinner feltevése a büntetésen és a jutalmazáson alapul. Skinner patkánykísérlete során az állatok a kék gomb megnyomásával élelmiszerhez juthattak, míg ha a piros gombot érintették meg, akkor áramütés érte őket. Skinner így az ösztönös viselkedés (ahogy végül Pavlov kutyájának is ösztönössé vált a reakció a csengőszóra) mellett megkülönböztet instrumentális, operatív viselkedést is, amelyeket tudatos gondolkodás előz meg. 

Komplex tanulás

A komplex tanulás több mint asszociációk kialakítása. A tanuló személy ilyenkor problémát old meg, amelyhez többlépéses stratégia szükséges. A stratégiaalkotás során mentálisan képezi le a szituációt: nem a valós térben kísérletezik, hanem fejben alakítja ki a helyzetet, és keresi a lehető legjobb megoldást a problémára.

A tanulás fajtái

Lássuk, hogy mi a tanulás három fő fajtája, amelyekkel a leggyakrabban szembesülhetünk. 

Behaviorizmus

A behaviorizmus, azaz viselkedésalapú értelmezés alapján a tanulással együtt a viselkedés is megváltozik. Egy élőlény (a behavioristák a tanulás folyamatát nem csak emberekre értik) ingerek hatására másképpen viselkedik, mint a tanulás előtt. 

A tanulás során fontos a környezet, hiszen az befolyásolja a viselkedést. A behaviorizmus a klasszikus és az instrumentális kondicionálást használja fel.

A behaviorista tanulás főleg óvodás, általános iskolásokra jellemző, hiszen a gyerekek ebben az életkorban rengeteg viselkedésmintát alakítanak ki. 

Kognitivizmus

A kognitív tanuláselmélet az információfeldolgozás módját, folyamatát vizsgálja. A kognitivizmus

• észlelésre,
• priorizálásra (csak a fontos információk épülnek be a memóriába),
• hosszú távú memória gyakorlására,
• kognitív sémák kialakítására
• és a képességek kialakulására bontja a tanulás folyamatát. 

A kognitivizmus főleg az elméleti tanulást foglalja magában, amely során a tanuló fogalmakat, sémákat, információkat raktároz el, és idéz fel a megfelelő pillanatokban.

Konstruktivizmus

A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulás nem passzív ismeretszerzés, hanem aktív tapasztalás. Azaz a tanuló saját kutatásokkal, saját tapasztalatokkal szerzi az új ismereteket. Ezeket pedig később problémamegoldásra, többlépcsős stratégia alkotására használja fel. A konstruktivizmus által komplex tanulás jön létre. 

Alapelve, hogy ugyanazt az információt, tananyagot máshogyan is lehet értelmezni, tehát az egész tanulási folyamat egy aktív, személyes konstrukció kialakítása.

A tanuláselméletek alkalmazása

Az oktatástervezés életkortól függően, folyamatosan változik.

Míg kezdetben nagy szerepet kap a behaviorizmus, később a passzív tananyagon alapuló kognitivizmus kerül előtérbe, az egyetemen pedig már sok a gyakorlati, konstruktivista elméletre épülő tanóra. 

A nyugati oktatásfejlesztést alapul véve ma már egyre inkább népszerűbbé válik az aktív, konstruktivista tanulás.

Egy szervezet számára fontos, hogy a meglévő ismeretek átadása mellett új információanyagra is szert tegyen, tehát a tanítás során ösztönözze a kollégákat arra, hogy a tananyagot továbbgondolva a vállalati folyamatokat fejlesszék.

A sikeres tanításhoz, illetve a különböző tanuláselméletek alkalmazásához elengedhetetlen egy jó tudásmenedzsment platform – a SKOLL-nál mi pont ezt kínáljuk!

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Manapság egyre nehezebb a figyelem fenntartása, hiszen tanulás és munka közben is rengeteg inger ér minket. Egyes kutatások azt mutatták ki, hogy ma több információ ér minket egy nap alatt, mint a középkor lakosait egy év során. Emiatt még fontosabb lett a jó időbeosztás, amire több megoldás is van: ilyenek például a GTD módszer, vagy a sürgős-fontos mátrix. Cikkünkben ez utóbbival foglalkozunk.

A hatékony időbeosztás lényege

TED előadások, produktivitás tippek, coach-ok, LinkedIn posztok: gyakorlatilag mindenki, mindenhol azzal foglalkozik, hogyan tudna gyorsabban dolgozni, és a legtöbbet kihozni az idejéből. 

A hatékony időbeosztás viszont nem azt jelenti, hogy minél sietősebben végezzünk minden tennivalónkkal, hiszen az gyakran azzal jár, hogy hibákat vétünk. A hatékony időbeosztás lényege, hogy rendszerezetten, kevesebb munkával, kisebb hibaszázalékkal teljesítsünk, odafigyelve a stressz-szintünkre is. Tehát egy bizonyos időtávot szentelhetünk mindfulness gyakorlatokra, tervezett pihenésre is, ha az a későbbiekben jól hat ki a munkavégzésünkre. Bármilyen furcsa is: a helyes időgazdálkodás sokkal inkább eredményorientált, mintsem időorientált.

Mit az Eisenhower-mátrix?

Az Eisenhower-mátrix, más néven a sürgős-fontos mátrix az előttünk tornyosuló feladatok priorizálásában segít. Segít feltárni azt, hogy mely feladatok élveznek elsőbbséget, és melyek várhatnak.

A sürgős

• Közeledő határidő
• Váratlan, kritikus helyzetek
• Gyors problémamegoldás szükséges

A fontos

• Tervezés
• Kapcsolatépítés
• Fejlesztés, innováció

A nem sürgős

• Bizonyos e-mailek
• Nem határidős feladatok
• Mindennapi tevékenységek

A nem fontos

• Megszakítások, pótcselekvések

Ezek a fenti elemek pedig mátrixba sorolhatók:

• Sürgős és fontos: vészhelyzet, tűzoltás, határidő vége. Stresszt okozhat.
• Nem sürgős, de fontos: csapatépítő programok, új tudásmenedzsment-módszerek, innováció. Jövőképet ad.
• Sürgős, de nem fontos: rövid-távon megoldható feladatok, meetingek, emailek. Veszély: mókuskerék, kiégés.
• Nem fontos és nem is sürgős: pótcselekvések, időhúzó tevékenységek.

A sürgős-fontos mátrix alkalmazása a gyakorlatban

Érdemes azzal kezdeni, hogy egy papírra (whiteboardra, Asanába, Trelloba, stb.) felvezeted – vagy felvezetitek az előttetek álló tennivalókat.

• Az tűnhet egyértelműnek, hogy mindig a sürgős és fontos dolgokkal kell foglalkozni: ezek viszont stresszhez, kiégéshez vezethetnek. Ezeket a feladatokat jó csapatban megoldani, delegálni, felosztani.
• Mindig szakítsunk időt a fontos, de nem sürgős feladatokra is, hiszen ezek hosszú távon fejleszthetik a szervezetet, megnövelhetik az erőforrásokat és javíthatják a hatékonyságot.
• A sürgős, nem fontos feladatok teszik ki időnk java részét: igyekezzünk ezeket redukálni, a meetingben eltöltött órákat inkább valódi munkavégzésre fordítani.
• Ami pedig se nem sürgős, se nem fontos, azokat szintén minimalizáljuk, de nem szükséges teljesen leépíteni. Mindenkinek lehet rossz napja, amikor nem nyújt 100%-ot. Keressünk motivációs eszközöket ezek feloldásához!

Egyéb tippek az időpontok betartására

• Kezdd a munkát tervezéssel: tűzz ki SMART célokat!
• Találd meg a motivációd!
• Kelj fel korábban!
• Mondj nemet a nem sürgős, nem fontos dolgokra!
• Legyél következetes!
• Vezess naptárat, határidőnaplót!

A SKOLL-nál nem csak a tudás átadásra helyezzük a hangsúlyt, hanem annak hatékonyságára is, így fontosnak tartjuk, hogy segítséget adjunk a tanulóknak a megfelelő időbeosztás kialakításában. Így érhető el, hogy kellő energiát és időt tudjanak szánni a tanulásra.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A Maslow-piramissal, vagyis a szükséglethierarchia szintjeivel minden gazdaságtudományi hallgató megismerkedik már az első hetekben, valamelyik, vagy akár több tantárgy keretein belül is. Nem véletlenül: a marketingeseknek, a vezetőknek, a HR-eseknek, edzőknek és megannyi, emberekkel foglalkozó szakmának, illetve tudományágnak célja, hogy megismerje az emberi motivációt. A Maslow piramis pedig pontosan ezzel foglalkozik.

A Maslow piramis eredete

A Maslow-szükséglethierarchia Abraham Maslowtól, egy amerikai pszichológustól ered, aki az emberi motiváció tényezőit kutatta. A fő kérdés, amire a válaszokat kereste, hogy mi alapján, miért, hogyan cselekszünk? Mivel lehet jobban, és mivel kevésbé motiválni? Mi a motiváció csúcsa? Kategorizálhatóak-e az indíttatásaink? Kutatásainak eredményét 1954-ben tette közzé a Motivation and Personality című könyvében, amelyben piramisként illusztrálták a szükséglethierarchia szintjeit. 

A Maslow piramis kritikája

• A Maslow-szükségletpiramis nem minden kultúrában értelmezhető ugyanúgy. Vannak kultúrák, ahol nem az egyén áll a középpontban – ezekben nem alkalmazható ez a motivációs modell. 
• A hierarchiaszintek nem mindig a meghatározott sorrendben épülnek fel. Vannak olyanok, akiknek az elismerés és az önmegvalósítás többet számít, mint a biztonság (pl. nincs otthona, a vadonban él stb.).
• A Maslow-piramis nem tesz különbséget életszakaszok között. Minden életszakaszban más és más lehet az ember preferenciáinak sorrendje.

A Maslow-szükséglethierarchia szintjei

A különböző motivációs kategóriák között hierarchia állapítható meg, ezért is ábrázolták piramisként a szükségleteket. Azaz, ha nincsenek meg a talapzatul szolgáló legalapvetőbb szükségleteink (ezek a hiánypótló szükségletek), akkor lehetetlen a fejlődés, a növekedés, azaz a talapzatra épülő fentebbi szintek elérése. Eklatáns példa, hogy egy tanulótól felesleges elvárni, hogy a tanulásra koncentráljon, ha éhes, vagy ha ki kell mennie a mosdóba. De érdekes megközelítés az is, hogy ha adottságként egy magasabb szint rendelkezésre áll, miközben egy alacsonyabb éppen nem, a „boldogság” akkor is deficites. Ahogy haladunk a szinteken felfelé, egyre összetettebb és hosszabb távra kiható motivációs tényezőkkel találkozunk.

A kezdeti Maslow-piramis 5 szintből állt (alulról felfelé haladva):

• Fiziológiai szükségletek
• Biztonsági szükségletek
• A valahová tartozás, a közösség, a szeretet szükséglete
• Önbecsülés, elismerés szükséglete
• Önmegvalósítás

Fiziológiai szükségletek

Ide azok a szükségletek tartoznak, melyek az életben maradáshoz elengedhetetlenek: az étel, az ital, a levegő, az alvás, a menedék, a megfelelő hőmérséklet. Ezek a legfontosabbak, hiszen ezek nélkül lehetetlen a túlélés.

Biztonsági szükségletek

Amikor a menedékből (ami akár egy barlang is lehet) otthon válik, akkor a biztonsági szükséglet is kielégül. Régen legalábbis így volt: a biztonsági szükségletek főleg az ellenségtől, vadállatoktól való biztonságot jelentették. Ma már szofisztikáltabbá vált ez a kifejezés, és sokkal inkább az anyagi állapotot és a jó egészségügyi környezetet értjük alatta: a banki egyenleget, az orvosi ellátást, a gyógyszerek elérhetőségét, sőt sok esetben az érzelmi stabilitást.

A valahová tartozás és a szeretet szükséglete

Bár vannak introvertált emberek, a magány idővel elviselhetetlenné válik. Mindenkinek szüksége van társas kapcsolatokra, szociális hovatartozásra, barátokra, bizalomra, családra. Ezeknek a szociális szükségleteknek a hiánya (pl. árvaság) mentális problémákhoz vezethetnek, így majdhogynem olyan fontos ezeknek a kielégítése, mint a biztonsági szükségleteké.

Elismerés szükséglete

Az elismerésnek két alkategóriája van:

• önmagunk elismerése, vagyis az egyén méltósága;
• mások tisztelete, vagy az egyén presztízse.

Az elismerés vezet a magabiztossághoz. Az elismert ember ugyanis mer új dolgokkal kísérletezni, és feljebb törni a munkahelyén.

Önmegvalósítás

Az 5 szintes piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósító ember szereti és élvezi azt, amit nap mint nap csinál, azért megbecsülést kap, sőt anyagi biztonságot is elér általa. A vállalkozók, a sportolók vagy a művészek közül sokan ezen a szinten vannak.

A 7 szintes Maslow-szükségletpiramis

Pár évvel később a Maslow-szükségletpiramis kapott egy frissített verziót. Ebben az elismerés szükséglete után 

• a kognitív szükségletek,
• az esztétikai szükségletek,
• majd az önmegvalósítás/meghaladás is helyet kaptak.

Kognitív szükségletek

A kognitív szükségletek a tanulás (egészen pontosan az önfejlesztés) utáni vágyat jelentik. Olvasd el cikkünket az élethosszig tartó tanulásról!

Esztétikai szükségletek

Az esztétikai szükségleteink a szépség iránti vágyat jelentik. Ide tartozik a rend és a tisztaság is, de különböző stílusjegyek, a lakás berendezése, egy festmény látványa is az esztétikai szükségletek közé sorolható. 

Önmegvalósítás/önmeghaladás szükséglete

A Maslow-piramis új csúcsa nem az önmegvalósítás, hanem az önmeghaladás nevet kapta. Az önmeghaladás egy nehezen megfogható, spirituális eredetű szó, mely megnehezíti az eddig egyszerű Maslow-szükséglethierarchia megértését. Ezért általában erre a szintre továbbra is önmegvalósításként tekintenek a tudósok. Egyszerűen megfogalmazva, annak a szintnek a meghaladása tartozik ide, amit alapvető képességeink szerint elérhetőnek tartunk, legyen szó bármiről.

A SKOLL-nál kiemelt figyelmet szentelünk a tanulás megkezdéséhez és folytatásához tartozó motivációs tényezők feltárásának és kiaknázásának. Látható a Maslow-piramis felépítéséből, hogy oktatás esetén a magasabb és komplexebb szintekre próbálunk beférkőzni, azaz az alsóbb szintek kielégítése előfeltétele a sikeres tanulási folyamatnak. Ebben a szemléletben alakítjuk oktatási rendszereinket és digitális taneszközeinket.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Hogyan segítheti a mindennapjainkat a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét? Milyen gyakorlatokat folytathatunk, hogy elkerüljük a stresszt? 

Napjainkban az ember egy nap alatt több információt lát és dolgoz fel, mint a középkorban akár egy év alatt. A gyorsuló hétköznapokkal, a társadalmi- és munkahelyi elvárásokkal együtt pedig a fokozódó stressz is a hétköznapok részévé vált. 

Valószínűleg ezen jelenségekre mintegy természetes reakcióként egyre nagyobb divat a sport, a jóga, a meditáció – a “lelassulás”, ami a slow-mozgalomnak is fő üzenete. Ezek mind a munkában, mind a tanulásban, mind a szociális kapcsolatainkban nagy segítséget nyújthatnak. Nézzük, milyen mindfulness gyakorlatokat tudsz Te is elvégezni otthon, mindössze pár perc alatt.

Mi az a mindfulness?

A mindfulness – magyarul tudatos jelenlét – definíciója szerint azt jelenti, hogy az egyén képes közvetlenül odafigyelni arra, amit éppen cselekszik, rá tud hangolódni a folyamatra, és ítélkezés mentesen, elfogulatlanul észlel és érzékel a cselekvés során.

Tehát figyelmen kívül hagyja a sztereotípiákat, a zavaró tényezőket, a múlton vagy éppen a jövőn való merengést és csak annak szenteli a figyelmét, ami valóban, az adott pillanatban megtörténik. 

A tudatos jelenlét gyökerei a buddhista meditációs gyakorlatokig nyúlnak vissza, ebből alakult ki a modern, éber figyelmet igénylő gyakorlatsorozat.

A mindfulness lényege nem az, hogy az ember relaxációs állapotba kerüljön, sokkal inkább az, hogy elfogadja a jelent. Az egyén a gyakorlat során a stresszt nem megszünteti, hanem objektíven vizsgálja, és elfogadja, keresi a lehetőségeit a megoldásra.

A tudatos jelenlét hívószavai:

• a jelenben élni,
• ítélkezés mentesen,
• realisztikusan,
• nyitottan,
• elfogadással.

Mindfulness gyakorlatok

A mindfulness gyakorlatok bármikor, bármilyen cselekvés közben elvégezhetők, és kellő gyakorlás után azonnal jótékonyan hatnak kedélyállapotunkra:

• a stressz csökken, a szorongás enyhül,
• a koncentrációs képesség és a motiváció erősödik,
• a memória javul,
• a türelem és az empátia nő.

Hagyományos vs mindfulness meditáció

A mindfulness-nek nincsen köze a valláshoz, hiszen nem egy külső erő felé, hanem befelé, saját magunkra és a cselekvésünkre összpontosítunk. A mindfulness meditáció egyik eleme a hálaadás, ami inkább afféle elégedettségérzet, amit saját magunk irányába fejezünk ki. A hagyományos meditációval ellentétben pedig csak az elménkre van szükség: testünkre, különböző pózok felvételére nincs.

Hálagyakorlatok

A hálagyakorlatok során engedjük el a negatív gondolatokat, és koncentráljunk azokra a hétköznapi dolgokra, amik miatt hálásak lehetünk: a biztonságos környezetre, az otthonra, a barátokra, szeretteinkre. Ezeket vegyük sorra, mindegyikre szánjunk pár másodpercet, hogy tényleg tudatosodjanak.

Tudatos napindítás

Lehet tudatosan enni, fürdeni, sétálni – de a legfontosabb talán az, hogy tudatosan indítsuk a napot. Zárjuk ki a külvilágot a reggelek során, koncentráljunk saját magunkra az aznapi teendőink helyett, így felkészítve magunkat a kihívásokra.

Tudatos jelenlét a gyakorlatban – nem biztos, hogy egyszerű

A mindfulness lényege, hogy nem kell mindent azonnal akarni, éljünk inkább a jelenben, harmóniában azzal, amink van. Lassan, de folyamatosan bővítsük tudásunkat és fejlesszük magunkat: erről szól lifelong learning című cikkünk is.

A tudatos jelenlét technikáját elsajátítani nem egyszerű: olyan akarat kell hozzá, mint leszokni a dohányzásról, vagy rávenni magunkat a mindennapi sportolásra. Ha azonban sikerül elsajátítanunk a mindfulness gyakorlatok módszereit, akkor napi 10 perc gyakorlással sokkal könnyebben vehetjük az akadályokat: akár a munkában, akár az oktatásban.

A SKOLL-nál nem csak az oktatási anyagok minőségét tartjuk fontosnak, ezek csupán a „képlet” egyik felét teszik ki. Ugyanennyire fontos a befogadó fél (a tanulók) mentális és lelki állapota, felkészültsége és nyitottsága a tanulási folyamatra. Ezért szoktunk azon dolgozni, hogy a mindfulness elméletéhez hasonló módszertani elemekkel is bővítsük tananyagainkat.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A pozitív megerősítések elengedhetetlenül fontosak az életben. Minden személy igényli a pozitív visszacsatolást, hiszen a személyiségünket formálja az, hogyha támogatást kapunk. Az önbizalom, a személyes percepció kialakításának előfeltétele az, hogy pozitív megerősítésben részesüljünk.

Miért fontosak a pozitív gondolatok?

Ha valaki pozitív gondolatokkal a fejében indul el reggel otthonról, nagyobb valószínűséggel lesz egy produktív, tartalmas napja,

mint annak, aki borúsan látja a világot – vagy éppen önmagát. Önmagunk megerősítése a legfontosabb, amit tehetünk annak érdekében, hogy boldogabbak lehessünk.

A pozitív megerősítést és az önreflexiót pedig lehet tanulni, tudatos kontroll alá vonni és gyakorolni – tehát nem velünk született képesség a “pozitív gondolkodás”. 

A pozitív megerősítések szabályai

Mik a legfontosabb szabályok a pozitív megerősítések során, miként fog működni mindez a gyakorlatban?

Önmagunk megerősítése:

1. Ne csak a külső forrásokra hivatkozz! Sok az önbizalomtréner a YouTube-on, de fontos, hogy saját magunk is készítsünk anyagokat a személyünk megerősítéséhez. Mondj fel hangüzenetre egy szituációt, amikor győztél, amiből tanultál. Hallgasd újra!
2. Ne kérkedj a sikereiddel – hiszen az olyan, mintha másoknak bizonyítanál. Magadnak teljesíts, magadat fejleszd!
3. Higgy a pozitív gondolatban! 
4. Ne használj negatív szavakat: fogalmazz meg célt úgy, hogy a célra fókuszálj. Ne tagadj: ne azt mondd magadnak, hogy “nem akarok dohányozni”, hanem azt, hogy “mostantól egészségesebben élek – és milyen jól csinálom!”
5. Soha ne mondd, hogy soha: idővel vizsgáld felül a megerősítéseidet, hogy még mindig egyeznek-e az önképeddel, és amilyen emberré válni akarsz.
6. Jelen időben dicsérd magad. Hagyd figyelmen kívül a múltat és a jövőt, a jelenre fókuszálj. 

Mások dicsérete:

1. Dicsérd meg az apró sikereket is!
2. Mindenkit a saját képességeihez mérj – ne hasonlítgass össze!
3. Fogadd el, ha valaki máshogy gondolkozik, hadd járja a saját útját.

Megerősítés a digitális oktatásban

A digitális oktatásban se felejtsük el a pozitív megerősítések szerepét.

Bár nincs személyes találkozás, és a tesztek eredményéről is legtöbbször csak egy számítógép képernyőjén értesülnek a tanulók, próbáljunk meg emellé valami pozitív gondolatot elhelyezni.

Fontos, hogy egyéni szinten történjen a megerősítés: ne egy sablonüzenetet küldjünk ki minden résztvevőnek, hanem amennyiben energiánk engedi, külön-külön emeljük ki az egyének pozitívumait. 

Pozitív, megerősítő mondatok, amiket használhatsz

Fontos, hogy a pozitív gondolatokat ne csak kapjuk, hanem adjuk is. Ilyenek lehetnek:

• Számít a véleményed.
• Légy önmagad.
• Nem gond, ha hibáztál, legközelebb menni fog.
• Értelmes és hasznos dolgokat teszel.
• Fontos vagy számunkra.
• Becsületes és tisztességes ember vagy.
• Az élet nem verseny.
• Tisztellek.
• Elfogadom, hogy másként gondolkodsz.
• A családod szeret téged.
• Ne félj különbözni másoktól.
• Szeretlek.

Forrás: boldogsagora.hu

És persze vannak olyan mondatok is, amiket magadnak kell ismételgetned:

• Egészséges vagyok.
• Boldog vagyok.
• Nyugodt vagyok.
• Sok energiám van.
• Gyorsan tanulok.
• A gondolataimat én irányítom.
• Békében vagyok magammal és a világgal.
• Szeretetteljes kapcsolatban élek.
• Csodálatos munkám van.
• Minden nap fejlődök.
• Minden napom egyre jobb lesz.
• Nagyon motivált vagyok.
• Tervezek és megvalósítok.

A Skoll módszertanainak fontos részét képezik a tanulók számára nyújtott rendszeres visszajelzések, illetve a folyamatos lelkesítés, pozitív megerősítés. Nem csak az a célunk, hogy a tanulók elkezdjék a tanulást, hanem az is, hogy motiváltan folytassák azt. Miközben reális képet kell mutatnunk a teljesítményükről, még a negatív eredmény esetén is szükséges a tovább próbálkozásra való bátorítás.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!