Szeretnél videós tananyagot készíteni, de nem tudod, hogyan érdemes belevágni? Elsőre bonyolultnak tűnhet egy oktatóvideó összeállítása, de valójában nem feltétlen kell hozzá profi vágóprogram vagy látványos animáció. Cikkünkben gyakorlati tippeken keresztül mutatjuk meg, hogyan alakíthatod tananyagaidat könnyen érthető, hatékony videós formává.

Milyen előnyökkel kecsegtet a videós tananyag

A technológia fejlődése az élet minden területére hatással van – ez alól az oktatás sem kivétel. 2000-hez képest mintegy 900%-kal emelkedett az e-learning-felületeken tanulók aránya. Az internethasználók több mint fele fogyaszt rendszeresen videós tartalmakat, közülük 50,5% kifejezetten oktatóvideókat néz. De vajon miért ilyen népszerűek a videós tananyagok? Nézzük meg a legfontosabb előnyeiket!

Rugalmas és időtakarékos tanulás

A hagyományos, jelenléti órákhoz alkalmazkodnunk kell – az időpontok adottak, így minden más programunkat a tanulás köré kell szerveznünk, ami sokszor kényelmetlenséggel jár. Ezzel szemben a videós tananyagokat akkor és olyan formában fogyaszthatjuk, amikor számunkra a legkényelmesebb. A mikrotanulási megoldások ezt tovább könnyítik, erről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben.

Bármikor visszanézhető

Nem volt világos egy adott koncepció elsőre? Jelenléti órán nincs mindig lehetőség arra, hogy az oktató többször elmagyarázza ugyanazt a részt, ez feltarthatja a csoportot. A videós tananyag előnye, hogy bármennyi alkalommal visszanézhető, így mindenki a saját tempójában haladhat.

Ennek az ellenkezője is igaz: ha egy tananyagrész már ismerős, egyszerűen átugorhatjuk, vagy ha túl lassúnak érezzük az előadást, gyorsíthatunk rajta.

Skálázható oktatási módszer

Oktatóként is megéri videós tananyagot fejleszteni, hiszen – más digitális tananyagokhoz hasonlóan – kiválóan skálázható. A videók elkészítése után akár több ezer vagy tízezer emberhez is eljuttathatjuk ugyanazt a tartalmat, szemben a hagyományos, személyes oktatással, amely esetén erre nincs lehetőség.

Vállalatok számára különösen hasznos lehet visszatérő képzések esetén (például onboarding, munkavédelmi, tűzvédelmi, információbiztonsági tréningek vagy csapat-specifikus továbbképzések), hiszen így költséghatékony belső képzési rendszer alakítható ki.

Könnyen fogyasztható és élvezetes tananyag

A hagyományos oktatási módszerek gyakran nehezen tartják fenn a diákok figyelmét. Egy videós tananyag ezzel szemben jobban illeszkedik a mai tanulók elvárásaihoz és segíthet élvezetesebbé tenni a tanulási folyamatot.

Ráadásul olyan vizuális elemek is beépíthetők, amelyek megkönnyítik a megértést, például:

• egy számítógépes program kezelőfelülete informatikai képzés esetén,
• 3D-modell egy testrészről egy biológiai kurzusban,
• vagy éppen egy gyakorlat helyes kivitelezése egy személyi edző által készített videóban.

Most, hogy áttekintettük, milyen előnyökkel jár az oktatóvideók használata, ideje rátérni a gyakorlati lépésekre. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan érdemes belevágni a videós tananyagfejlesztésbe – akár az alapoktól indulsz, akár meglévő tananyagot szeretnél átalakítani.

1. lépés: Tervezd meg a videós oktatóanyagot!

A folyamat első lépése a tervezés, amely során eldöntöd, milyen tartalmat szeretnél átadni és milyen formában. Dolgozhatsz teljesen új tananyagon, de akár egy már meglévő tanfolyamot is átalakíthatsz videós formára. Fontos átgondolni, hogy a tananyag mely részeit szeretnéd videóval bemutatni, és milyen módszerrel: magyarázó stílusban, képernyőfelvétellel, animációval vagy ezek kombinációjával. Ez az előkészület nagyban meghatározza a további lépéseket.

2. lépés: Készítsd el a szükséges oktatási segédanyagokat!

A tervezést követően érdemes elkészíteni minden olyan anyagot, amelyre a videó forgatása során szükség lesz. Ilyen lehet például egy részletes forgatókönyv, egy prezentáció, jegyzetek, illusztrációk vagy akár próbafeladatok. Ha speciális eszközökre van szükséged (például világítás, mikrofon vagy egy adott program bemutatásához szoftverlicenc), ezt is érdemes még a felvétel előtt beszerezni.

3. lépés: Rögzítsd a leckéket!

A felvétel legegyszerűbb módja a képernyőfelvétel, amelyet:

• Windows rendszerben a Windows billentyű + Alt + G,
• macOS-en pedig a Shift + Command + 5 billentyűkombinációval indíthatsz el, külön program telepítése nélkül.

a személyesen is szeretnél megjelenni a videóban, elegendő lehet egy webkamera vagy okostelefon is, de természetesen a jobb minőség érdekében érdemes mikrofont és külső kamerát használni. A képernyőfelvételt és az előadói videót akár kombinálhatod is – például egy Excel-kurzuson először elmagyarázod az alapokat, majd képernyőn bemutatod a gyakorlati lépéseket.

4. lépés: Szükség esetén végezz utómunkát!

Miután elkészültek a felvételek, a videós tananyag szinte készen áll. Ha szeretnéd, itt jön az utómunka, amely sokakat megijeszt, pedig alapvetően nem bonyolult. Az utómunka során megvághatod a videót, például eltávolíthatod a hibákat (ilyen lehet egy eltévesztett mondat, egy váratlan zaj vagy egy hosszabb szünet), illetve összeállíthatod a különböző jeleneteket egy egységes videóvá. Az olyan ingyenes szoftverek, mint az iMovie vagy a DaVinci Resolve 20, valamint a profi, fizetős megoldások, például az Adobe Premiere Pro, mind segítségedre lehetnek ebben. Érdemes lehet átvezetéseket, háttérzenét vagy egyszerű animációkat is hozzáadni. A videóvágás alapjai könnyen elsajátíthatók és számos ingyenes online tananyag is elérhető hozzá – ezek közül többet korábbi cikkünkben is bemutattunk.

5. lépés: Oszd meg a kész tartalmat a tanulókkal!

Az utolsó lépés nem más, mint a videós tananyag elérhetővé tétele a célcsoport számára. Erre több lehetőség is kínálkozik: megoszthatod például nem listázott videóként a YouTube-on, feltöltheted felhőalapú tárhelyekre (Google Drive, OneDrive), vagy használhatsz profi LMS-t, mint a Moodle vagy a Totara, amely komplex tanulási környezetet biztosít.

Gyakori kérdések és válaszok

Milyen programot használjunk videós képzés készítéséhez?

Videós képzés készítéséhez általában szükség van a képernyő rögzítésére és a felvételek utólagos szerkesztésére. Jó hír, hogy alapfunkcióként már a legtöbb számítógépen elérhető a képernyőfelvétel lehetősége, így nem feltétlenül szükséges külön szoftvert telepíteni. Ha viszont a videók vágására, szerkesztésére is igényt tartasz, többféle program közül választhatsz. Kezdők számára kiváló választás lehet az ingyenes iMovie vagy DaVinci Resolve, míg haladóbb felhasználók számára a Adobe Premiere Pro kínál professzionális megoldásokat.

Milyen hosszú legyen az oktatóvideó?

Az oktatóvideó hosszát érdemes a tananyag jellegéhez és a célközönség igényeihez igazítani. Általánosságban elmondható, hogy a rövidebb, jól tagolt, fókuszált tartalmak hatékonyabban segítik a tanulást.

SKOLL: személyre szabott oktatóvideók készítése és tananyagfejlesztés

Professzionális videós oktatóanyagokat szeretnél készíteni? Válaszd a SKOLL csapatát! Több mint 15 éve foglalkozunk digitális oktatási rendszerek fejlesztésével. Ez idő alatt több tucat e-learning-platform bevezetésében vettünk részt, és több száz egyedi tananyagot fejlesztettünk.

Vedd fel a kapcsolatot csapatunkkal!

Szeretnél kevesebb idő alatt többet tanulni, jobban emlékezni a tananyagra, javítani az egyetemi jegyeiden, vagy gyorsabban előrelépni a karrieredben? Elsőre talán hihetetlenül hangzik, de a hatékony tanulási módszerek mindehhez hozzájárulhatnak, sőt, ennél is többre képesek. Ebben a cikkben megmutatjuk, miért fontos megtanulni tanulni, valamint bemutatunk 3 tudományosan megalapozott technikát, amellyel eredményesebbé teheted a tanulást.

Miért fontos, hogy megtanuljunk tanulni?

Ahogy közeledik egy-egy fontos vizsga, a nyomás napról napra nő. Ilyenkor sokan a jól bevált módszerekhez nyúlnak: előveszik a tananyagot, újra és újra átolvassák, aláhúzzák a lényeget, majd jegyzeteket készítenek. Bár ez a módszer elsőre hatékonynak tűnhet, a tanulásmódszertani kutatások szerint messze nem ez a leghatékonyabb megközelítés.

Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány foglalkozott azzal, hogyan tehetnénk eredményesebbé a tanulási folyamatot. A cél ezekben a vizsgálatokban egyértelmű volt:

• hogyan lehet csökkenteni a tanulásra fordított időt,
• hogyan növelhető a megszerzett tudás időtállósága,
• és hogyan fejleszthető a tanultak gyakorlati alkalmazása.

A kutatások eredményei alapján a klasszikus tanulási módszerek gyakran alulmaradnak a modern, tudományosan megalapozott technikákkal szemben. Ez pedig a gyakorlatban hosszabb tanulási időt, gyengébb eredményeket és sok felesleges stresszt jelenthet. Lássuk, hogyan fest a hatékony tanulás a gyakorlatban!

Hatékony tanulás éjszakába nyúló magolás helyett: 3 tudományosan alátámasztott módszer

Ha nyaralni indulunk egy távoli országba, választhatunk autót vagy repülőt is. Mindkét módon elérhetjük az úti célt, de a repülő valószínűleg gyorsabban és kényelmesebben visz minket oda. Ugyanez a helyzet a tanulással is: nem minden módszer egyformán hatékony. A megfelelő technikák segítségével nemcsak időt spórolhatunk, hanem jobb eredményeket is elérhetünk, ráadásul kevesebb stresszel. Az alábbiakban bemutatjuk a 3 leghatékonyabb, tudományosan igazolt tanulási módszert.

1. Időközönkénti ismétlés

Ha valaha olvastál tanulásmódszertani cikkeket vagy néztél ezzel kapcsolatos videókat a YouTube-on, szinte biztos, hogy találkoztál már az időközönkénti ismétlés technikájával (angolul spaced repetition). A módszert a Kwantlen Polytechnic University így foglalja össze:

„Az időközönkénti ismétlés olyan ismétlési technika, amely során rendszeres időközönként tekintjük át az anyagot. A tanulás elején ezek az időközök rövidebbek (például 1 óra, 4 óra, 1 nap), majd fokozatosan egyre hosszabbá válnak (4 nap, 1 hét, 2 hét).”

A hatékonyságát több kutatás is igazolja. A Journal of Experimental Psychology című folyóiratban publikált tanulmány szerint azok, akik ezt a technikát használták, a tananyag 80%-át képesek voltak visszaadni, míg a hagyományos módszert alkalmazó kontrollcsoport csupán 60%-ot. A Memory & Cognition egy másik kutatása szerint az időközönkénti ismétlést használók átlaga akár 75% is lehet.

2. Aktív visszahívás

A kutatások szerint az aktív tanulási módszerek (amikor a tanuló aktívan bevonódik a tanulás folyamatába) lényegesen hatékonyabbak, mint a passzív technikák, például az előadások hallgatása vagy a jegyzetek ismételt olvasgatása. Jó példa erre a játékos kvízalkalmazások használata a szókincsfejlesztéshez – ezzel szemben a szavak puszta magolása szószedetből inkább a passzív tanulás kategóriájába tartozik.

Az egyik leghatékonyabb aktív tanulási technika az ún. aktív visszahívás (active recall). A Birmingham City University ezt így definiálja:

„Az aktív visszahívás olyan tanulási módszer, amelyben folyamatosan teszteljük magunkat és megpróbáljuk előhívni az információt a memóriánkból, ahelyett, hogy egyszerűen újraolvasnánk a jegyzeteinket.”

A hatékonyságát egy 2014-es metaanalízis is igazolja, amely 225 tanulmány eredményeit összegezte. A kutatás szerint azok a diákok, akik nem alkalmazzák ezt a módszert, 1,5-szer nagyobb eséllyel buknak meg a vizsgáikon, mint azok, akik rendszeresen használják az aktív visszahívást.

3. A Feynman-technika

A Feynman-technika egy rendkívül egyszerű, mégis meglepően hatékony módszer a mélyebb megértés eléréséhez. Lényege, hogy az adott témát úgy próbáljuk elmagyarázni, mintha egy laikusnak vagy gyereknek beszélnénk róla – egyszerű nyelvezettel, sallangok nélkül. Ez rákényszerít arra, hogy valóban megértsük az anyagot, ne csak bemagoljuk.

A módszer lépései röviden:

1. Válassz ki egy témát, amelyet meg akarsz tanulni.
2. Írd le vagy mondd el hangosan úgy, mintha egy teljesen kezdőnek magyaráznád.
3. Azokon a pontokon, ahol elakadsz vagy bizonytalan vagy, térj vissza az anyaghoz és tisztázd a hiányosságokat.
4. Egyszerűsítsd a magyarázatot, amíg tényleg világos és érthető nem lesz.

A módszer Richard Feynman Nobel-díjas fizikus nevéhez fűződik, aki híres volt arról, hogy a legösszetettebb tudományos jelenségeket is képes volt közérthetően elmagyarázni.

Gyakori kérdések és válaszok

Melyek a hatékony tanulási módszerek?

A hatékony tanulási módszerek közé tartozik az időközönkénti ismétlés, az aktív visszahívás, a Feynman-technika, a PQRST-módszer, valamint a Cornell-módszer is. Ezek a technikák segítik az anyag mélyebb megértését és hosszú távú észben tartását.

Hatékony tanulás egyetemistáknak: milyen appot használjak?

Az egyetemi évek alatt különösen fontos a hatékony tanulás, hiszen a szoros határidők, a nagy mennyiségű tananyag és esetleges diákmunkák mellett jó lenne időt szakítani a szociális életre is. A fent említett tanulási módszerek alkalmazásához számos app érhető el – az egyik legnépszerűbb az Anki, amely Windows- és Mac-rendszerekre is ingyenesen telepíthető, valamint rengeteg plug-in segítségével tovább bővíthető a funkcionalitása.

Melyek a hatékony angol tanulás módszerei?

A nyelvtanulás esetén különösen hatékony az aktív tanulás, amely a tanuló bevonódását igényli. A szókincs aktív visszahívása, például flashcardokkal, a beszéd gyakorlása, valamint az anyanyelvi tartalmak (filmek, podcastok) rendszeres hallgatása is kiemelten hasznos lehet.

Hogyan sajátíthatjuk el a hatékony tanulási technikákat?

A tanulásmódszertan – akárcsak bármely más képesség – gyakorlással fejleszthető. Ha szeretnél mélyebben elmerülni a témában, számos online kurzus és egyetemi szabadon választható tantárgy áll rendelkezésre. Ha könnyen fogyasztható formában érdekel a téma, olvasd el az alábbi cikkeinket:

• Tanuláselméletek és jelentéseik
• Gyorstanulás titkai: Módszerek, tippek és trükkök
• Tanulási képesség fejlesztése: fogalma, módszerei

SKOLL: személyre szabott e-learning-megoldások

Szeretnéd jobban kihasználni az e-learning lehetőségeit? Szívesen alkalmaznád a hatékony tanulás módszereit szervezetedben? Akkor válaszd a SKOLL csapatát! Immár 15 éve foglalkozunk digitális tanulási megoldásokkal. Ez idő alatt több tucat rendszert vezettünk be és több száz tananyagot készítettünk. Megoldásainkat közel 100000 ember használja.

Kapcsolat

Az e-learning területén számos specifikáció található, amelyek segítségével az online tanulási tartalmak létrehozása, követése és értékelése egyszerűbbé és strukturáltabbá válik.

Ezek a specifikációk meghatározzák:

• hogyan integrálódhatnak a tanulási modulok a különböző tanulásmenedzsment rendszerekbe,
• hogyan követhetők nyomon a tanulók tevékenységei,
• hogyan tárolódhatnak a tanulók eredményei.

A megfelelő specifikáció kiválasztása elengedhetetlen ahhoz, hogy a digitális oktatási tartalmak hatékonyan és következetesen működjenek a különféle platformokon. Az ilyen szabványoknak köszönhetően az e-learning ipar képes egyre gyorsabban fejlődni, innoválni és alkalmazkodni a változó technológiai követelményekhez.

Az alábbiakban az egyik legnépszerűbb specifikációt, a Tin Can API-t fogjuk bemutatni.

Mi az a Tin Can API?

Maga a Tin Can API és az xAPI (Experience API) ugyanazt a specifikációt jelölik, csak két különböző néven ismertek.

A specifikációnak xAPI a hivatalos neve, míg a „Tin Can API” a kezdeti fejlesztési szakasz népszerű elnevezése volt.

Az xAPI egy olyan modern e-learning specifikációt jelent, amelyet a SCORM kiegészítéseként és annak korlátainak leküzdésére fejlesztettek ki. Képes a tanulói tevékenységek széles körű követésére, függetlenül attól, hogy ezek az aktivitások egy hagyományos LMS-ben vagy egyéb platformon történnek-e.

Miben más az xAPI, mint a SCORM?

A SCORM-ot amerikai Védelmi Minisztérium fejlesztette ki az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején — ez lett az e-learning tartalmak csomagolására és követésére használt de facto szabvány. Maga a SCORM főleg az online tanulási környezetben (pl. egy LMS-ben) végzett tevékenységeket képes követni, például:

• teszteredmények,
• elvégzett modulok,
• időtartam.

Egyik fontos limitációja, hogy a SCORM csomagoknak mindig egy LMS-sel kell kommunikálniuk — az adatok tárolása és kezelése az LMS-en belül történik. Emiatt korlátozott képességekkel rendelkezik az adaptív tanulás vagy a tanulói beavatkozás tekintetében. Emiatt kijelenthetjük, hogy bár széles körben elfogadott, korlátozott a modern technológiákkal való integráció tekintetében.

A SCORM kihívásaira válaszul az ADL (Advanced Distributed Learning Initiative) fejlesztette ki az xAPI-t, amely egy modern, rugalmasabb specifikációt kínál az e-learning követésére.

Képes követni az online és az offline tanulási tevékenységeket is, emellett pedig a mobil alkalmazásokat, szimulációkat és egyéb, nem LMS-ben történő tevékenységeket is.

Az xAPI egy külső adattárolót használ, az úgynevezett LRS-t (Learning Record Store). Ez lehetővé teszi, hogy a tanulási adatokat különféle platformokon és rendszereken keresztül gyűjtsük össze.

A gyűjtött adatok gazdagsága miatt jobban támogatja az adaptív tanulási környezeteket és a testreszabott tanulási utakat. Mivel tehát a tervezése során a jövőre is gondoltak, sokkal jobban alkalmazkodik a modern eszközökhöz és technológiákhoz.

Tin Can API (xAPI) a gyakorlatban

Összességében tehát az xAPI rugalmasabb és képességei sokkal szélesebb körűek, mint a SCORM, ami egy hagyományosabb és szigorúbban meghatározott specifikáció.

A választás azonban korántsem ilyen egyszerű — leginkább attól függ, hogy milyen konkrét igényekkel és környezettel rendelkezik az adott szervezet vagy oktatási intézmény.

Célszerű a gyakorlatban is kipróbálni őket a megfelelő minőségű e-learning anyagokkal, amelyek képesek megmutatni a technológia kínálta lehetőségeket.

Mi a SKOLL-nál folyamatosan arra törekszünk, hogy a legjobb minőségű és személyre szabott tananyagokat készítsük el ügyfeleinknek. Ha érdekelnek megoldásaink nézz szét weboldalunkon és próbáld ki a tananyagainkat!

A tanulás nem pusztán egy adott életszakaszt — a gyerekkort — foglalja magában, hanem egy egész életen át tartó izgalmas utazást, amely optimális esetben megállás nélkül formálja az elménket, ezáltal mind szakmailag, mind emberileg jobbá tesz mindannyiunkat.

A mai digitális világban eszközök sokasága érhető el, amelyek pontosan ebben segítenek minket: megkönnyítik, fokozzák és élvezetessé teszik ezt az utazást. Ezek a szoftverek, az interaktív online platformoktól kezdve a magával ragadó játékosításokig sokkal többek, mint egyszerű memorizálási segédeszközök — a száraz tanulást egy ösztönző és élvezetes élménnyé alakítják át. Ezáltal nem csak magát a tanulást, hanem a tevékenység szórakoztató értékét is jelentősen növelik.

Az ilyen erőforrások felhasználásával a tanulók — legyenek azok akár gyerekek vagy felnőttek — megújult kíváncsisággal, problémamegoldó képességgel és kreativitással közelíthetnek az oktatáshoz, ezek pedig, mint jól tudjuk, az életen át tartó tanulás legfontosabb alappillérei.

Az ilyen eszközök használata tehát nemcsak a mélyebb megértést segítik elő, hanem a tanulás iránti élethosszig tartó szeretetet is képesek kialakítani.

Ezek közül mutatunk be most egy igen jól ismert, népszerű és hatékony példát: a H5P-t.

Javascript és HTML5

A legtöbb forrásanyag ma már az interneten található meg, nagyrészt olyan weboldalak vagy weblapok gyűjteményében, amelyek hatalmas mennyiségű információkat tárolnak, tesznek kereshetővé, és azonnal elérhetővé.

Ahhoz azonban, hogy egy tudásanyag interaktívvá váljon, a weboldalt úgy kell felépíteni, hogy az támogassa az ilyen jellegű tartalmakat.

Itt jön a képbe a H5P, ami egy nyílt forráskódú, ezáltal ingyenes JavaScript alapú tartalomkezelő keretrendszer. Maga a H5P név a HTML5 Package rövidítése, és célja, hogy mindenki számára megkönnyítse az interaktív HTML5-tartalmak létrehozását, megosztását és újrafelhasználását.

Mire jó a H5P?

A H5P nem egy újabb publikációs rendszer, mint például a WordPress, a Drupal vagy a Moodle — a lényege pont az, hogy ezeken a már meglévő tartalomkezelő rendszereken interaktív tartalmakat tehessünk elérhetővé, mint például:

• Prezentációkat
• Kvízeket
• Játékokat
• Interaktív videókat
• Tanulókártyákat

A lista hatalmas, itt tekinthető meg — a funkciók egytől-egyig ki is próbálhatók.

A használatával jelentősen megkönnyíthetjük és élvezetesebbé tehetjük a tanulást, ezáltal dinamikusabbá tehetjük az egész tevékenységet — végül pedig kialakíthatjuk a tanulókban az örökké tartó fejlődés vágyát. A H5P-nek azonban más előnyei is vannak az interaktivitáson kívül:

Hozzáférhetőség: Mivel a H5P egy nyílt forráskódú eszköz, bárki számára elérhető. Az eszközök és böngészők széles skáláját támogatja, így biztosítva, hogy a tartalom széles közönség számára legyen elérhető.

Testreszabhatóság: A H5P segítségével az oktatók és a tartalomkészítők a tananyagokat a közönségük sajátos igényeihez és preferenciáihoz igazíthatják. Ez a személyre szabott megközelítés fokozza a megértést és a memorizálást

Integráció: A H5P-tartalmak integrálhatóak a különböző tanulásmenedzsment-rendszerekbe (LMS), weboldalakba és blogokba. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a meglévő oktatási infrastruktúrába való zökkenőmentes beágyazást.

Együttműködés: Elősegíti a tartalomkészítők közötti együttműködést, mivel a programmal megoszthatják és újrafelhasználhatják az interaktív tartalmakat. Ez hatékonyabb tartalomkészítési folyamathoz és gazdagabb tanulási élményhez vezethetnek.

Elemzés: A H5P egyes megoldásai lehetővé teszik a diákok teljesítményének és elkötelezettségének nyomon követését. Ezek az ismeretek felbecsülhetetlen értékűek lehetnek az oktatók számára annak megértésében, hogy a diákok hogyan lépnek kapcsolatba az anyaggal, és hol lehetne javítani rajtuk.

Költséghatékonyság: Nyílt forráskódú platformként a H5P ingyenesen — vagy egyes esetekben olcsóbban — használható, mint a szabadalmaztatott piaci eszközök, így vonzó lehetőség lehet a szűkös költségvetésű oktatók és intézmények számára.

Ahhoz tehát, hogy a tanulás ne csak hasznos, de szórakoztató tevékenység is legyen, a H5P-hez hasonló eszközök használata erőteljesen ajánlott!

Hol találkozhatsz interaktív tananyagokkal és tartalmakkal?

A H5P tehát lényegében különböző játékos feladatok gyűjtőneve, amelyeket egyszerűen be lehet ágyazni a tananyagba és az oktató feltöltheti a saját tartalmával a sablonokat.

Azonban nem csak és kizárólag a H5P használatával láthatsz példát a jól működő, tanulást segítő tartalmakra.

A SKOLL-nál kiemelten fontos, hogy a tanulók ne csak megértsék, hanem meg is szeressék a tananyagokat, örömmel álljanak neki a tanulásnak.

Amennyiben érdekel, hogy miként képes egy e-learning rendszer akár a felnőttek számára is vonzó, hatékony és szórakoztató tananyagot és keretrendszert biztosítani a szakmai fejlődéshez, tekintsd meg tananyag bemutatónkat!

A digitális átalakulás az egész világot fenekestül felforgatta — és ez alól az oktatás sem kivétel.

Az átalakulás jelentős aspektusa például a digitális tanterv bevezetése, aminek segítségével a tanulók online is elsajátíthatják a szükséges tudást, ezzel megváltoztatva az évszázados pedagógiai szabályokat mind Magyarországon, mind pedig globálisan.

Ez a cikk átfogó útmutatót nyújt a digitális tanulást elősegítő legjobb magyar és nemzetközi platformokhoz, forrásokhoz és tananyagokhoz

A legjobb digitális tananyag források

Bár néhány éve még nem ez volt a helyzet, de mára már itthon is számos platform kínál értékes digitális oktatási erőforrásokat.

Hazai digitális anyagok

A Nemzeti Széchényi Könyvtár egy másik jelentős digitális gyűjtemény, számos oktatási erőforrással és irodalommal.

A DiákLabor kiemelkedik a számítógépes matematikai oktatás területén, míg a MédiaKlikk Digitális Oktatása sokkal széleskörűbb és szerteágazóbb online oktatási tartalmakat kínál.

Digitális tankönyvek, feladatok és tesztek szempontjából kiváló források az eDia és testvérplatformja, az eLea.

A Magyar Elektronikus Könyvtár leginkább digitális irodalmat és tudományos erőforrásokat kínál. Hasonlóan, mint a Militaria amely mindezt magyar katonai történelemre fókuszálva teszi.

A Sulinet Tudásbázis és a Junior Sulinet kiterjedt oktatási tartalomgyűjtemények, egymás testvéroldalai.

A zeneoktatás területén a Kodály számít kiváló erőforrásnak.

A Mozaik Oktatás és a MozaPortál interaktív digitális tanulási erőforrásokat kínálnak. A Nava széleskörű oktatási videógyűjteményt biztosít, míg a RefTártár egy online tudástár referencia könyvekből.

Amennyiben inkább az oktatási videókat preferáljuk, a Videotanár és a Zanza.tv tartalmai lesznek a befutók. A Videotorium egy másik hasonló forrás, de specifikusan tudományos területekről származó videókat kínál.

A Micro:bit Classroom és az ELTE Micro:bit projektje (ELTE Micro:bit Projekt) erőforrásokat kínálnak a micro:bit mikrokontrollerrel való programozáshoz.

Nemzetközi digitális tananyagok

A nemzetközi fronton olyan platformok számítanak kiemelkedőnek, mint a BBC Learning English és a Deutsche Welle — ezek a legnépszerűbb források a nyelvtanuláshoz. A FIPF által támogatott Bonjour de France pedig kiterjedt digitális tananyagokat kínál a francia nyelv tanulásához.

A Khan Academy számos diszciplínában kínál ingyenes kurzusokat, míg a Code.org globális platform a számítástechnikai oktatásban számít kiemelkedőnek.

Összefoglalás

Mindent egybevetve, az oktatásban bekövetkező digitális átalakulás egyre hatékonyabb módszereket nyújt a tudás átadására.
A digitális platformok megjelenése számos lehetőséget nyitott meg a tanulók számára és demokratizálták az oktatást.

Ezeknek a platformoknak a befogadása biztosítja a rugalmas, interaktív és hatékony tanulási folyamatot, amely felkészíti a társadalmat a 21. század kihívásainak kezelésére.

Mi a SKOLL-nál napi szinten készítünk digitális tananyagokat és dolgozunk a legkiválóbb keretrendszerekkel. Ha saját digitális tananyagot szeretnél készíteni, mindenképpen keress minket!

A mikrotanítás és mikrotanulás fogalmak nem újkeletűek: a figyelem fenntartásának képessége a digitális fejlődéshez mérten fordítottan arányos, a Z- és az Alfa generációk egyre rövidebb, egyre interaktívabb pedagógiai módszereket igényelnek a hatékony tanuláshoz. 

De nem csak a fiatalabbakra igaz ez: az információáramlás felgyorsulása miatt az X és az Y generáció tagjainak is új szoftvereket, megoldásokat kell megismerniük, a lehető legrövidebb idő alatt. 

A mikrotanítás fogalma

A mikrotanítás (mikroteaching) azt jelenti, hogy a különböző gyakorlatok, készségek fejlesztését rövid, informatív tananyagokra építik, amelyek tartalmazhatnak

• animációt
• videót
• interaktív honlapot
• mobilalkalmazást
• kvízt
• vagy akár hanganyagot is.

A mikrotanítás régen az 5-15 perces videókat jelentette (5-10 éve egy TED Talk videó is rövidnek számított), ma viszont, a Tik-Tok népszerűségének csúcsán a 10-60 másodperces videók azok, amik leginkább mikromennyiségű tananyagnak számítanak. Ennek eredménye az, hogy vannak, akik matekot oktatnak a közösségi médián, vagy egy történelmi eseményt magyaráznak el egy percben. Hogyan lehet ezt jól csinálni? Mik a mikrotanítás előnyei és hátrányai?

A mikrotanítás előnyei

A mikrotanítás előnyei a tanárt és a tanulót is érintik. 

• az oktató sokkal előbb kap visszacsatolást a tanuló előrehaladásáról;
• egyértelműbbé válhat, hogy mely témakörök, ismeretek tanulása megy nehezebben;
• a tananyagok fókuszáltabbak lesznek, egy videó csak egy témát boncolgat, lényegretörően;
• bárhol, bármikor elvégezhetők a tananyagok (pl. tömegközlekedés közben);
• és bármikor, gyorsan újranézhetők is (Just-In-Time tanulás);
• a témák és a formátumok változatosak lehetnek;
• az anyagok gyorsan szerkeszthetők, cserélhetők (hisz elég egy 1 perces videót kicserélni, ha valami megváltozott időközben);
• a figyelem garantált.

A vizuális, mikro-tananyagok előnyei, hogy míg a tanuló egyszerre látja és hallja az adott témakör tananyagát, képes annak 90%-át is megjegyezni, míg ha csak olvasta volna, alig 10-15%-a maradna meg az anyagnak. 

A mikrotanítás cégek esetén is különösen hasznos: egy új vállalatirányítási szoftver, termelési folyamat, vagy client-service tréning tananyagai mind-mind kialakíthatók rövid, egyperces videók segítségével.

A mikrotanítás hátrányai

A mikrotanítás hátrányai közé tartozik, hogy

• általában nem személyes, így azonnali kétirányú kommunikációra nincs lehetőség;
• a tananyagok elkészítése sok időt vehet igénybe;
• nagy kihívást jelenthet a tanárnak, hogy „tömörítse” az információkat, vagy elmélyedjen egy témában;
• nagy információmennyiség szétszabdalása esetén kihívást jelenthet átláthatóvá és rendezetté varázsolni a sok apró egységet.

A mikrotanulás eszközei

Ahhoz, hogy a tanulók tanulása hatékony legyen, különböző online oktatási eszközök és szoftverek szükségesek.

Egy személyes oktatási forma esetén rengeteg felkészülésre van szükség ahhoz, hogy röviden, lényegretörően, de figyelemfelkeltő módon tálaljunk információkat (lásd korábban említett 15 percnyi TED előadásra átlagosan 200 órát készülnek az előadók), ezért merül fel azonnal a digitális segédeszközök harcba hívása.

Az applikációkon, chatprogramokon, gamifikációs platformokon kívül elengedhetetlenül fontosak az értékelési eszközök: fontos a visszacsatolás mind az oktatók, mind a diákok számára. 

Pedagógiai folyamatok tervezése szoftverben

Egy képzésszervező rendszer lehetővé teszi a tanárok számára, hogy különböző tanítási technikákat próbáljanak ki, majd az értékelések alapján azokat finomra hangolják. 

A pedagógiai folyamatokat, mint a tananyagtervezés, a tudásmenedzsment, a kommunikáció és az értékelés így mind egy rendszerben lehet nyilvántartani.

A SKOLL-nál folyamatos monitorozás alatt vannak a tanulói szokások és az ezeket támogató digitális megoldások, így mindig törekszünk a mikrotanulás elveit is beépíteni koncepcióalkotó munkáinkba. Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A SCORM szabvány, vagy SCORM csomag kifejezésekkel gyakran találkozhatunk az e-learning világában. Cikkünkben lerántjuk a leplet ezekről és kitérünk arra is, miért érdemes szabványszerűen elkészíteni a digitális tananyagainkat.

A SCORM jelentése

A SCORM csomag informatikai szabványok összessége, egy mapparendszer, melyben internetes tartalmakat helyezhetünk el. Úgy érdemes elképzelni, mint a sztenderd papírlap méreteket, pl. az A4-est. Ahhoz, hogy a kinyomtatandó tartalom esztétikusan nézzen ki, “beleférjen” a nyomtatóba, ügyelnünk kell arra, hogy a szabvány méreteket betartsuk.

Nincs ez másként a SCORM-nál sem, mely mozaikszót kibontva a megosztható tartalmi objektumok hivatkozási modelljéhez (Sharable Content Object Reference Model) jutunk.

Tehát tetszőleges fájl típusok (képek, videók, internetes oldalakat, szöveges dokumentumokat) rendszerezését, tananyaggá formálását értjük alatta.

Ha a digitális tananyagra, mint tankönyvre tekintünk, akkor a SCORM csomag jelképezi a kemény borítását a könyvnek, segíti a lapozhatóságot, ki- és becsukást és megmutatja meddig jutott az olvasásban egy tanuló. Ezeket a funkciókat nevezzük a számítógéppel támogatott oktatásnál tartalmak manipulációjának – kereshetővé válik a tartalom, biztosított a megosztás, az átvétel, és az újbóli felhasználás.

SCORM szabvány tananyag: minek kell megfelelni, mire jó?

A szabványnak való megfelelés előnye az alap filozófiából bontakozik ki:

• Bármilyen rendszeren futtatható anélkül, hogy valamelyik funkció csorbulna.
• Könnyen megtalálható a tartalom bármely része.
• A tartalom és a funkciók bármely része könnyen módosítható.
• A tananyag újrahasznosítható, könnyen másolható és szerkeszthető.

Az e-learning szabványnak megfelelő tananyagok több kisebb tartalom egységből állnak, melyek képesek kommunikálni LMS rendszerekkel (oktatási keretrendszerek). Kommunikáció alatt a tanulás nyomon követhetőségét értjük,

azaz annak a képességét, hogy lássuk hol tart egy tanuló az elsajátítás folyamatában, mit tekintett már meg, hány pontot szerzett stb.

SCORM használata, SCORM tananyag készítése

Ezt a tananyag szabványt akár kézzel is összeállíthatjuk, ha figyelünk arra, hogy megfelelő mappa elnevezéseket használjunk és beletegyük a tartalmi fájlok mellett a különböző kiegészítő fájlokat is, valamint megfelelően tömörítsük.

Ennél viszont megbízhatóbb megoldás, ha használunk valamilyen e-learning tananyagfejlesztő szoftvert

(pl. Articulate Storyline, vagy Adobe Captivate), mely segítségével kezelőfelületen összeállított tananyagokat tudunk egyből a szabványnak megfelelő módon publikálni. Elsősorban azon tananyagfejlesztőknek készült, akik minél magasabb fokon támogatni szeretnék tananyagaikkal a tanulási folyamatot.

SCORM csomag elérése

A SCORM tananyag eléréséhez egy oktatási keretrendszerre (elektronikus tanulási környezetre) is szükség van, amely képes a korábban említett funkciók kiaknázására. Ezen rendszerekbe a tananyag csomagot tömörítve tudjuk feltölteni, majd ugyanitt tudjuk kontrollálni, hogy mely tanulók férhetnek hozzá, valamint itt tudjuk riportolni az eredményeket is.

Mi a SKOLL-nál kínosan ügyelünk rá, hogy a tananyagaink platform függetlenül, szabványos formában készüljenek el, így garantálva, hogy bármilyen felületen (legyen az egy LMS, vagy egy honlap) felhasználhatók legyenek. 

Szeretnél belevágni a digitális tananyagok készítésébe? Kiváncsi vagy a témában? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Az oktatásnak különböző formái vannak: történhet személyesen, félig digitálisan, vagy teljesen elektronikusan. Az e-learning képzések elvégzéséhez tulajdonképpen elég egy számítógép és internet – ennek pedig rengeteg előnye van.

E-learning jelentése

Mi az az e-learning? Definíció szerint egy számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot teljes egészében a digitális térbe ülteti.

Tehát online történik

• a tananyagok, képzések megalkotása,
• a hivatkozó források elhelyezése,
• a tananyag oktatása,
• a tanulás, a gyakorlás és a felkészülés,
• a kommunikáció (ami lehet egy- vagy kétirányú),
• a számonkérés, vizsgázás,
• az értékelés,
• sőt a riportolás, osztályzatok adminisztrációja is.

A legtöbb ember fejében (főleg a Covid-19 óta) az e-learning úgy él, mint egy online iskolai előadás Teamsen, Skype-on, vagy Meet-en keresztül. Valójában viszont az e-learning jelentése ennél sokkal tágabb.

Digitális alapú oktatás az is, ha valaki felvesz egy oktatóvideót, majd azt DVD-n árusítja, vagy a Youtube-on teszi elérhető. E-learning már az is, amikor egy előre összeállított diasort tesz az oktató elérhetővé, amit a hallgató letölt és abból tanul. És e-learning az is, ha nem az iskolai tananyag van átültetve a digitális térbe, hanem például egy vállalat ily módon tanítja be legújabb dolgozóját (ezt onboardingnak nevezzük). Érdemes is ezzel foglalkozni, hiszen a betanítás hiánya fluktuációt idézhet elő.

A (digitális) térben és időben megegyező tanítási folyamatot szinkron képzésnek, az időben eltérő, tehát nem valós idejű tanítási formát pedig aszinkron képzésnek nevezzük. Utóbbi kategóriába tartozik az az eset, amikor a diák nem tudja azonnal feltenni a kérdéseit.

E-learning fogalmak

Az e-learning kapcsán rengeteg egyéb, kiegészítő fogalom merülhet fel, ezeket szedtük most össze.

LMS

Az LMS, vagyis a Learning Management System magyarul annyit jelent, hogy “tanulás-menedzselő rendszer”, hivatalosabban fogalmazva: tanulásirányítási rendszer. Ezek a szoftverek gyakorlatilag egymagukban képesek a tananyag elkészítésére, feldolgozására, és a vizsgáztatásra is, sőt a tanulási csoportok leképezésére, a tanulási folyamat menedzselésére. Digitális iskolai intézményről beszélünk, melyben kurzusokon keresztül alakítunk ki osztályokat.

LMS például a Kréta, de ajánljuk figyelmedbe a Moodle LMS rendszert, vagy annak “nagytestvérét”, a nagyvállalatokra, multikra szabott TOTARA LEARN rendszert!

LCMS

A Learning Content Management System tartalomkezelő rendszereket foglal magában. Tartalmaz szerzői modult, elsősorban a tartalmak tárolása és rendszerezése a feladata, afféle “digitális könyvtárként” kell elképzelni. A fő különbség az LMS-hez képet, hogy ezek a rendszerek már elsősorban az oktatót tekintik célközönségnek.

CMS

A Content Management System egy olyan tartalomkezelő rendszer, amely leginkább csak a különböző tartalmak feltöltésére, szerkesztésére ad jogosultságot. Inkább a dokumentumokat kezeli, semmint interaktív e-learning tananyagot dolgoz fel.

VLE

Virtual Learning Environment-nek, azaz virtuális tanulási környezetnek hívjuk azokat a funkciókat, amik biztosítják a résztvevő felek közötti kommunikációt, akár tanár-diák, akár tanár-tanár, akár diák-diák között. Lényegesen a fogalom nem különbözik az LMS-től, de a szervezés modulra kevésbé helyezi a hangsúlyt.

Hogyan épül fel egy e-learning tanfolyam?

Egy e-learning tanfolyam, vagy kurzus létrehozása során tulajdonképpen a tankönyvből tanulás – gyakorlás – számonkérés ciklus metamorfózisa megy végbe.

Az állandó interaktívvá válik, a tanuló pedig rengeteg további lehetőséget kap az ismeretei bővítésére, a gyakorlására. 

Fontos azonban, hogy a különböző e-learning tanfolyamok megfeleljenek a szabványosítás feltételeinek.

SCORM e-learning szabvány

Az e-learning tananyagokra egyre nagyobb a kereslet – ezért viszont érdemes őket univerzális, többször is felhasználható formában elkészíteni. A szabványosítás lényege az, hogy

• a tartalom megosztása, újbóli felhasználása egyszerűbbé válik
• értékeléskor egységes metódusok alkalmazhatóak
• az aktuális tananyag környezet-függetlenné válik (nem hivatkozik előző vagy következő leckékre)
• a tananyagok előállítási költsége ezáltal csökken.

E-learning képzések előnyei és hátrányai

Az e-learning leggyakrabban említett hátránya, hogy a személyes közeget felváltva, vagy felszámolja, vagy a digitális térbe tereli a kommunikációt, ezzel valamelyest nehezítve a kapcsolattartást a tanulók és az oktató között. Ezen felül alapértelmezettnek veszi az önálló tanulás képességét, mely hiányában a tanuló komoly nehézségekkel nézhet szembe. Számos eszköz áll már rendelkezésre ezek kiküszöbölésére, elég megnézni az úgynevezett MOOC-okat sikerességét ahol semmilyen lehetőség nincs a személyes kontaktusra, mégis rengetegen végzik el az ilyen kurzusokat.

Ettől függetlenül kulcsfontosságú az előbb említett hátrányok adott célközönséghez és oktatási témához/célhoz való viszonyítása, általában ennek a lépésnek a hiánya vezethet egy sikertelen e-learning stratégiához.

Amennyiben van rá lehetőség, mindenképpen érdemes blended learning-ben (kevert tanulásban) gondolkodni – ekkor a jelenléti oktatási formákat már tudjuk azokra a területekre fókuszálni, ahol a leghatékonyabbak – csapatépítés, kooperáció és egyéb szociális készségek fejlesztése, mentorálás, stb.

Rád szabva

Az online tanulásnak természetesen rengeteg előnye van: 

• független a fizikai tértől: eszközökre ugyan szükség van, de hogy az eszközöket hol vesszük igénybe, az teljesen ránk van bízva, ott tanulhatunk (vagy taníthatunk), ahol számunkra a legkényelmesebb, vagy éppen a leginspirálóbb, kompromisszumok nélkül;
• független az időtől: az aszinkron oktatási formáknál a tanulási folyamatot tudjuk akkorra időzíteni, amikor pl. a leghatékonyabbnak érezzük magunkat – ha koránkelők vagyunk, akkor reggelre, ha éjszakai baglyok vagyunk, akkor estére;
• személyre szabja a tanulási folyamatot: lehetőséget ad arra, hogy az adott ismeretet olyan eszközzel sajátítsuk el, ami közel áll hozzánk – legyen az egy videó, egy írásos dokumentum, vagy egy játék, mintha svédasztalról válogatnánk;
• idő- és költséghatékony: pl. csökken az utazással töltött idő, az útiköltség, sőt az oktatókra szánt költségek átcsoportosíthatók az előadásról a tanulókra szánt figyelemre, azaz ha pl. egyszer felvesszük videóra az ismeretterjesztő részeket, akkor nem kell az oktatónak azt csoportonként előadnia, tud a tanulókra és az ő egyéni kérdéseikre koncentrálni;
• a magyarázatok, példák könnyebben és hatásosabban szemléltethetők, nagyobb eszköztár áll az oktatók rendelkezésére;
• a tudásszomj, a tanulás igénye könnyebben kielégíthető (hivatkozások, további információk, interaktív ábrák),
• a tanulásban szerepet kaphat a gamifikáció (jutalmazás, játszva tanulás),
• ezáltal pedig inspirálhat és motiválhat is, fejlesztheti a szervezeti kultúrát.

A legnagyobb előnye társadalmi és globális szinten figyelhető meg – a világ minden tájáról elérhetővé válik a felhalmozott tudás.

Ennek hála ma már a legtöbben a jogosítványt is e-learning KRESZ tanfolyam után szerzik meg – hiszen nem kell előadásra járni, érthetőek a videók, és azonnali minta számonkérés is van egyes leckék végén.

Az online tanulás a jövő

A koronavírus alatt felgyorsult a digitális oktatásra való átállás. Az iskolapadokat felváltotta az otthoni tanulás, a vírus alatti egy évben pedig mind a tanárok, mind a diákok kötöttek kompromisszumokat egy jobb oktatási rendszer felépítéséhez.

Az e-learning viszont nem csak a hagyományos tantermi oktatást képes effektíven felváltani, hanem egyre nagyobb divat a céges előadásokat, továbbképzéseket is e-learning formájában megtartani. Ez fontos lehet a költségek szempontjából is egy vállalat számára: sokszor az utazás, szállásolás miatti plusz költségek megterhelőek lehetnek egy szervezetnek.

Érdekel az e-learning? Implementálnátok a céges kultúrába? Vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj az e-learning világában bekövetkező újdonságokról!

Az iSpring Suite egy PowerPoint alapú e-learning tananyagfejlesztő szoftver, ami a ma is piacon lévő megoldások közül az egyik legrégebbi: 15 éves múltra tekint vissza. A SKOLL-nál is az egyik első dobozos eszköz volt, amit elkezdtünk használni még 2012-ben. A szoftver természetesen azóta óriási fejlődésen ment keresztül, fejlesztői komplex e-learning program- és szolgáltatáscsomaggá alakították az iSpring Suite-ot. Legnagyobb előnye, hogy a PowerPoint-ba épülve, az ott jól megszokott kezelőfelületen teszi lehetővé digitális tananyagok fejlesztését, ezáltal rövidítve az e-learning tananyagfejlesztő eszköz megismeréséhez és az online tananyagok fejlesztéséhez szükséges időt.

A program telepítése után a PowerPoint-ot elindítva láthatjuk, hogy egy új menüpont jelent meg – az iSpring Suite. Az új eszközök segítségével az alábbi példában látható tananyagokhoz hasonlóakat hozhatunk létre.

E-learning tananyag fejlesztése az iSpring segítségével

Az e-learning tananyag elkészítésének első lépéseként készítsünk egy új PowerPoint bemutatót. A prezentációt a megszokott módon, képi és szöveges elemekkel lehet összeállítani. Az iSpring előnye, hogy a tartalmi képek elkészítéséhez semmilyen különleges technikai megoldásra nincs szükségünk.

Az igényeknek megfelelően egyedi háttérképet szúrhatunk be, hogy bemutatónk még látványosabb és informatívabb legyen.

A Tervezés fülön belül kattintsunk a Háttér formázása gombra, a megjelenő oldalsó sávban pedig válasszuk a Kitöltés képpel vagy anyagmintával lehetőséget. A Beszúrás… gombra kattintva válogathatunk a számítógépünkön tárolt képek közül.

A tananyagok elkészítése során mindenkiben felmerül az igény, hogy szeretné ellenőrizni a tanulói tevékenységét, tudását. Erre természetesen a szoftver fejlesztői is gondoltak, és készítettek a programban egyszerűen kezelhető teszteket is. Több kérdéstípusból választhatunk, valamint alkalmazhatunk fogd és vidd típusú feladatokat is.

Kérdések beszúrása az iSpring Quizmaker használatával

Az iSpring Sollutions segítségével 14 különböző feladattípust építhetünk be a tananyagunkba. Ehhez az iSpring Suite fülre kattintva válasszuk a Quiz lehetőséget. Ezzel elindul a Quizmaker, azaz a kvíz készítő eszköz.

A megjelenő ablakban válasszuk a Graded Quiz lehetőséget. Ezzel a funkcióval több kérdésből álló feladatsort hozhatunk létre, ahol a tanuló ellenőrizheti tudását. A Survey lehetőséggel pedig kérdőíveket ágyazhatunk a tananyagba, amivel a tanulók kifejthetik véleményüket egy egy témában, vagy visszajelzést adhatnak kérdések megválaszolásával.

Példánkban most egy feleletválasztós kérdés létrehozását mutatjuk be. Ehhez a Multiple Choice lehetőséget kell kiválasztani. Szerencsére segítségünkre vannak a kérdéstípusokhoz tartozó ikonok, így mindig könnyen megtalálhatjuk a számunkra megfelelőt.

Az iSpring kvízkészítő felülete nagyon hasonló a Microsoft Word szövegszerkesztőhöz, ezért könnyű a szöveges elemek formázása.

Töltsük ki a Question (Kérdés), Choices (Válaszok) és a Feedback (Visszajelzés) mezőket, majd lépjünk át a bal oldalon látható Quiz Results (Kvíz eredmények) nézetre.

Az Quiz Results nézetnél egyedi visszajelzést adhatunk annak függvényében, hogy a tanuló jól vagy rosszul válaszolt. A jobb oldali Result Slide Options felületet állítsuk be úgy, hogy csak az Allow users to retry quiz legyen bejelölve.

Ezzel lehetővé tehetjük, hogy a tanulók többször is próbálkozhassanak a kérdés megválaszolásával. Példánk során nem szükséges pontszámokat beállítanunk, de érdemes kipróbálni a különböző lehetőségeket.

Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy egy-egy beállítás mit eredményez, akkor a felső menüsáv Preview lehetőségével megtekinthetjük az adott teszt működését.

A továbbiakban három, gyakran használt kérdés típust mutatunk be.

Sorbarendezés – Sequence questions

A sorbarendezős feladatokkal könnyen lemérheti a tanuló, hogy egy folyamat lépéseit mennyire sikerült elsajátítania.

Fogd és vidd – Drag and Drop question

Ezzel a módszerrel vizuálisabb formában ellenőrizhetjük, hogy tanulóink valóban elsajátították-e a tananyagot. Az egyes elemeket megfelelő helyre húzva csoportosíthatják a fogalmakat vagy akár szövegkiegészítős feladatokat is létrehozhatunk.

Hotspot

A kérdéstípus segítségével területeket jelölhetünk ki egy képen, amelyekre rákattinthatnak a tanulók. Így elkerüljük a fölösleges kérdéseket és sokkal interaktívabbá tehetjük a válaszadást. Példánkban a tanulónak az utat eltorlaszoló dobozokat kell megtalálnia.

Kérdések szerkesztése során a dianézetben, tehát a Slide View oldalon mindig leellenőrizhetjük, hogy fog megjelenni egy képernyő, illetve további szöveges és képi elemeket szúrhatunk be.

E-learning tananyag publikálása az iSpring-ből

Ha kész vagyunk, akkor a Publish menüpont segítségével exportálhatjuk a tananyagot.

Ha a Moodle vagy Totara e-learning rendszerekbe szeretnénk feltölteni az elkészült e-learning tananyagot, akkor SCORM csomag formájában szükséges elmenteni a tananyagot. Ehhez válasszuk ki az LMS fület, állítsuk be a fájl mentésének helyét, válasszuk a SCORM 1.2 lehetőséget, majd kattintsunk a Publish lehetőségre. Az exportálást követően elérjük a fájlt a megadott mappában.

Az iSpring segítségével egyszerűen készíthetünk interaktív kérdésekkel és játékokkal színesített tananyagokat, akár már meglévő prezentációinkból is. A programba ágyazott számos kérdéstípus segítségével a tartalomhoz leginkább igazodó feladatokat állíthatunk össze.

Ha megtetszett a program, töltsd le az ingyenes próbaverziót az iSpring oldaláról és próbáld ki te is. Továbbá készséggel állunk rendelkezésedre akár felmerülő kérdéseiddel kapcsolatban, akár a szoftver használatának oktatása kapcsán. Keress minket bátran!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Miért fontos a tananyagfejlesztés az oktatásban? A tanulási környezet átalakulásával egyre fontosabbá válik ez a kérdés: a régi tanulási módszerek lecserélődnek, a hagyományos, egyoldalú kommunikációra építő, “előadás-szerű” tanórák megváltoznak, a kompetenciák fejlesztése pedig egyre inkább digitális úton történik. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a változást ki hogyan reagálja le, és mennyit tesz azért, hogy az online oktatásban is fenntartsa a képzésben résztvevők figyelmét – ami szintén egyre nehezebbé válik.

Digitális tananyagfejlesztés lényege

Az információs társadalomban a tapasztalatokon keresztüli tudás előállítása és ezek minél szélesebb körű megosztása új kihívásokba ütközik: most már nem a tartalmon van a lényeg, hanem a megosztás módján. 

A tananyag fejlesztési folyamata viszont emiatt jóval több időt vesz igénybe: hiszen nem elég az információkat csak elmondani, leírni, hanem interaktívvá kell tenni: be kell vonni a tanulót.

Egy tanulási folyamat akkor lesz hatékony, hogyha a képzésben résztvevő valóban rá tud kapcsolódni a tananyagra, és tanulás közben is fennmarad az érdeklődése.

Tananyagfejlesztés lépései

A tananyagfejlesztés érintettjei

A digitális tartalomfejlesztés a legtöbb esetben egy külön tananyagfejlesztő csoport feladata. E csoport tagjai:

• Projektvezető / Fejlesztési Vezető
• Munkacsoportok szakmai vezetői
• Tanárok, szerzők, tapasztalók: az információ forrásai, a célok képviselői
• Szerkesztők, pedagógiai-módszertani szakterület képviselői
• Grafikusok, videósok: fontos, hogy a tananyag vizuálisan is megjelenjen
• Tananyagfejlesztők (informatikusok, programozók): akik ezt a digitális térbe ültetik
• Minőségbiztosítók: nyelvi lektorok, tesztelők

A munkacsoportok kompetencia alapján jönnek létre, azaz lesz egy

• Tartalomért felelős szakmacsoport: mit és miért tanítsunk?
• Módszertanért felelős csoport: hogyan tanítsuk?
• Technológiai szakmacsoport: hogyan valósítsuk meg digitálisan?

Ahogy említettük: míg régen a tananyagok elkészítése szinte kizárólag a tartalomért felelős személy, oktató feladata volt, addig ma már elengedhetetlen, hogy módszertanilag (a tananyag logikus tagolása, vizuális-animáció igények, forgatókönyvek) és technológiailag (a rendszer gyors legyen és átlátható) is rendben legyen a tanterv.

Tananyagfejlesztés lépésről lépésre

Mik a tananyagfejlesztés konkrét lépései? A fenti munkacsoportok folyamatosan kapcsolódnak be a folyamatba.

0. Ha úgy vesszük, nulladik lépés az újdonság megtapasztalása: egy kutató felfedezést tesz, majd megszületik a tudásátadás igénye. Így ő válik a tartalomért felelőssé.
1. Koncepcióalkotás: fontos már az igény megszületésekor tisztázni, hogy pontosan mi a cél (ismeretterjesztés, megértés támogatása, kompetenciafejlesztés szemléletformálás, tudásmérés, esetleg ezek egyvelege), és ki a célközönség – ezek hiányában tud könnyen félre siklani a végső produktum. Ekkor érdemes megalkotni a kulcsüzeneteket, melyek átadása támogatja majd a célok elérését, és melyek halmaza később tematikaként (fejezet tagolás) szolgálhat.
2. Információk rögzítése, tudássá formálása: forrásszövegek, fényképek, ábrák, infografikák, videók felkutatása, vagy készítése.
3. Munkaszervezés: a szakértő az anyagokat átadja a projektvezetőnek, aki tervet készít, munkakörnyezetet alakít ki, határidőket tűz ki, és kijelöli a többi munkacsoport tagjait.
4. Forgatókönyvírás: ennek részeként kiviteli tervszerűen kerülnek meghatározásra és kijelölésre a pedagógiai-módszertani és technológiai eszközök, a tanulási útvonalak, a tudás visszamérésének módjai, a grafikai irányok. Továbbá ekkor gondoskodhatunk az akadálymentesítésről, esetleg játékos elemek beépítéséről (pl. kerettörténet, minijátékok).
5. Az előkészítés már sok alfeladatra oszlik:
   • Feladatok kiosztása
   • A szerkesztők elkezdik tagolni a tananyagot
   • Az illusztrátorok alapvető grafikai elemeket (pl. ikonok) terveznek
   • A programozók megteszik a szükséges elő-beállításokat
6. Tananyag elkészítése:
   • A szerkesztők az oktatókkal együttműködésben véglegesítik a tartalmat
   • Az illusztrátorok, videósok ábrákat és animációkat készítenek
   • Megtörténik a szükséges hanganyagok felvétele
   • A programozók leképezik a tananyagot, beépítik a szöveges és multimédia elemeket, lefejlesztik az interakciókat.
7. Tesztelés, ellenőrzés során az elkészült tananyagot a belső csoport tagjai, esetenként pedig külsős tesztelők, fókuszcsoportok ellenőrzik és véleményezik.
8. Ha szükséges, a hibák kijavításra kerülnek.
9. Publikálás, terjesztés.

A létrejött e-tananyag felhasználása

Fontos, hogy a létrejött e-tananyagok egymásra épüljenek, azaz a diák előzetes tudása tananyagról tananyagra fejlődjön tovább.

Az e-learningnek kell, hogy legyen egy keretrendszere: az nem hatékony, ha a diák a különböző tananyagokat mind máshol leli fel. A keretrendszerre mint virtuális iskolára tekinthetünk, amelyben osztálytermeket (kurzusok) hozhatunk létre és ezen keresztül tudjuk az elkészült e-learning tananyagokat a tanulók számára elérhetővé tenni.

A szokások kialakítása nagyon fontos a tanulásban: ehhez pedig LMS rendszert kell használni.

LMS rendszer jelentése

Az LMS (Learning Management System) egy tanulási-oktatási rendszer, amelynek berkein belül a tananyag feltölthetővé válik, interaktívvá tehető,  és a számonkérés is lebonyolítható. Ilyen például a Moodle vagy a komolyabb képzésszervezői modulokkal felvértezett TOTARA.

Lényegük, hogy képzésszervező és tudásmenedzsment funkciókkal vannak ellátva:

• kurzusokon keresztül képezik le a különböző kurzusokat és szelektálják azok elérését,
• az e-learning tananyagok gyűjtőhelyei,
• képesek a jelenléti képzéseket menedzselni,
• alkalmasak a vizsgáztatásra, számonkérésre, zárt végű kérdések esetében az automatikus kiértékelésre,
• kezelhető bennük a képzésben résztvevők egyéni képzési előrehaladása.

Így jön létre a virtuális osztályterem

Nem csak a koronavírus miatt, hanem a Z generáció médiafogyasztási szokásai miatt is szükséges az, hogy a pedagógiai kultúra lekövesse a diákok tanulási igényeinek megváltozását. Sem egy tanuló, sem egy képzésben résztvevő kolléga nem képes fenntartani a figyelmét 45-90 percen keresztül – ez még akkor is nehéz, ha a képzés interaktív.

A digitális pedagógiának úgy kell tehát változnia, hogy a tananyag egyénileg is feldolgozható legyen, a tanulóhoz illeszkedjen a tanulás sebessége, azaz mindenki annyi időt tölthessen a tananyag feldolgozásával, amennyi neki szükséges.

Hiszen, ami valakinek elmagyarázható egy 45 perces matekórán, az másnak lehet, hogy két órába telne. Így a tanulók csoportja is két részre bomlik: lesz, akinek túl lassú, másnak túl gyors a haladás. Az előbbi unatkozik, az utóbbi kétségbeesik. Ez nem hatékony.

Biztosítani kell még az e-learningen kívüli személyes konzultációt is a képzésben résztvevőknek. Erre a kettős felosztásra tökéletes megoldást nyújthatnak a blended learning eszközei.

Tananyagfejlesztés napjainkban

A tananyagfejlesztés folyamatát számos ponton támogatják már különböző digitális megoldások:

• a tananyag tartalmi felosztását tervezhetjük online tématérkép szerkesztővel;
• készíthetünk sablonokból, online megoldással saját animációkat;
• online képernyőrögzítő szolgáltatásokkal készíthetünk képernyővideókat;
• elérhetők pusztán alapfunkciókkal (így sokkal egyszerűbben használható) videóvágó programok;
• sőt léteznek már e-learning tananyag fejlesztői eszközök is.

A fenti eszközök már nem igényelnek különösebb informatikai szakképzettséget, programozói ismereteket. Manapság a titok már sokkal inkább ezek hatékony felhasználásában, a kezdeti célok célközönségre szabott kielégítésében van. Mi a SKOLL-nál is ezeket az eszközöket használjuk, immáron több mint 10 éve, így kiforrott pedagógiai megoldásokkal és temérdek tapasztalattal tudjuk támogatni a célok elérését.

Amennyiben szeretnél egy profi csapatot megbízni a tananyagod lefejlesztésével, vagy támogatásra lenne szükséged a “házon belül” végzett fejlesztéshez kötődően, vagy érdekelnének a témában további hasznos információk, keress minket bátran!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!