Milyen változást hozott a technológia az oktatásban?

A technológia megjelenésével a kizárólag táblán és tankönyvekkel történő tanulás ideje elmúlt: az online megoldások egyre inkább beépülnek a jelenléti oktatásba is. Már szinte minden oktatási környezetben alapvető a digitális források használata, és egyre több intézményben találhatók okostáblák is.

A digitális technológiák az erőteljesebb audiovizuális stimulációval jobban bevonják a tanárt és a diákot is a tanulási folyamatba, ezzel javítva az oktatás élményét és a teljesítményt.

A diákok már nem passzív befogadói a tudásnak, hanem aktív részeseivé válnak, legyen szó teljesen online oktatóanyagról vagy interaktív tábláról a közoktatásban. Együttműködnek és részt vesznek a tanulásban, ami dinamikussá és interaktívvá teszi a folyamatot, ezáltal nagyobb bevonódást és motivációt eredményez. A digitális tanulási források és a technológiai eszközök egyszerűbben hozzáférhetők a diákok számára a mindennapokban, mint a papíralapú források. Ezenkívül könnyebben akadálymentesíthetők, így szélesebb körben felhasználhatók, valamint hosszabb ideig elérhetők, így mindenki a saját tempójában haladhat.

A technológia az idők során jelentősen megváltoztatta az oktatás arculatát. De milyen konkrét változásokat hozott az oktatásban, és mit jelent ez a jövőre nézve?

Virtuális valóság

A múltban a kifinomult modellező és szimulációs eszközök kizárólag a technológiai vállalatok számára voltak elérhetőek. Ma már ezek széles körben hozzáférhetők, ami új lehetőségeket nyit a különböző iparágak számára, beleértve az oktatást is. Ez a hozzáférhetőség forradalmasította az oktatási tartalmak formáját és módszereit.

A modellező és szimulációs eszközök lehetővé teszik, hogy a diákok dinamikusan lépjenek kapcsolatba a tananyagokkal, amelyek széles körű vizuális megközelítést és megvalósítást kínálnak, ezzel javítva a tanulási élményt. A tanárok olyan tanulási környezeteket hozhatnak létre, amelyek tükrözik a valós helyzeteket és eseményeket.

Az egyik szimulációs technológia, amely forradalmasíthatja a jövő oktatását, az a kiterjesztett valóság (AR, az angol Augmented Reality kifejezésből). A kiterjesztett valóság a valós környezetbe integrál virtuális elemeket, amelyekkel a diákok interakcióba léphetnek, így javítva a tanulási élményt. Kimutatható, hogy ez megkönnyíti az új ismeretek befogadását és megjegyzését is.

Online eszközök és tananyagok

A hagyományos tantermi környezetben a fő oktatási eszközök a könyvek és a filmek voltak. Ez drámai változáson ment keresztül a mobilalkalmazások megjelenésével és elterjedésével az oktatásban. A blogoknak, az online tanfolyamoknak és a digitális oktatási platformoknak köszönhetően a tudás ma már mindenki számára elérhető, ami megkönnyíti a tanulást kortól, helytől és anyagi helyzettől függetlenül.

Személyreszabhatóság

Korábban a tanárnak nem volt lehetősége arra, hogy minden egyes diákhoz egyénileg hozzáigazítsa az oktatást. Az online tananyagok a diákok preferenciái alapján személyreszabhatók, így mindenki kialakíthatja a megfelelő tanulási környezetet a hatékony önálló tanuláshoz. Ezek a technológiák a tanárok számára is könnyebbséget hoznak, ugyanis egyszerűbbé és időhatékonyabbá válik az egyéni fejlesztés és a visszajelzés folyamata, szélesebb eszköztárat alkalmazhatnak, és jobban nyomon követhetik a diákok egyéni fejlődését.

A tanár szerepének megváltozása

Az oktatási technológiák osztálytermi térnyerése megváltoztatja a tanárok szerepét és a tanítási módszereiket.

A diákok egyre aktívabb szerepet vállalnak saját tanulásukban, nagyobb felelősség hárul rájuk az oktatási folyamatban.

Ezzel nemcsak az okoseszközök tanulási lehetőségeit sajátítják el, de felkészülnek a felsőoktatásban és a munakerőpiacon szükséges, önálló és élethosszig tartó tanulásra.
A tanárok szerepe ennek okán abba az irányba tolódik el, hogy a tantárgyakhoz kötődő készségek megszilárdítását helyezzék előtérbe a tárgyi tudás átadása helyett. Ennek egyik fontos aspektusa a kritikus internethasználat oktatása, a megfelelő forráshasználat átadása, és a tanulás megszerettetése, fontosságának hangsúlyozása.

Együttműködés a tanulásban

Bár ma már több egyetem biztosít online órákat, a csoportos tanulásra való igény nem csökkent. A rengeteg forrásnak és felületnek köszönhetően a tanulók könnyen együttműködhetnek online formákban is. Az online tanulás nem feltétlenül jelent kevesebb csoportos interakciót, pusztán más kapcsolattartási formákat vonnak maguk után. Kutatások alapján a diákok jobban teljesítenek a csoportos projektekben és a speciális együttműködési eszközöket használó kurzusokon, mert nagyobb az aktív részvétel a tanulók körében. Ezek a munkaformák elősegítik a kommunikációs készségek fejlődését, amiből nemcsak online, de a jelenléti oktatásban és az élet minden területén profitálhatnak a diákok.

Az oktatás jövője

A technológiai innováció üteme az elmúlt években jelentősen felgyorsult, és nem mutatja a lassulás jeleit, ezért a jövőben a technológia továbbra is kulcsfontosságú lesz az oktatásban.

A tanulási élmények fejlődése várható, és a különböző technológiák folyamatos integrációja az oktatás minden területére.

Mivel a fejlődés mindig a már meglévő elemekre épít, feltételezhető, hogy ez az integráció lassú ütemben fog végbemenni. Az eszközök és módszertanok finomítása hozzásegíti majd a tanulók minél szélesebb körét az információkhoz és oktatáshoz való hozzáféréshez.

A jövőben az oktatási tartalmakkal kapcsolatban egyre több interaktív megoldásra lehet majd számítani. Ezek új online platformokat és fejlettebb technológiai megoldásokat fognak használni, mint például a virtuális vagy kiterjesztett valóság. Ezáltal a tartalmak és a tanulási élmény személyre szabhatóbbá válnak majd, így az egyéni tanulási igényekhez és stílusokhoz is igazodni tud.

Ezenkívül előfordulhat, hogy az oktatás eltávolodik a hagyományos előadásalapú módszerektől, illetve nagyobb hangsúlyt kap a problémamegoldás és az együttműködés a tanulásban. Ez a megközelítés a tanulók azon készségeinek fejlesztésére összpontosít, amelyek a munka világában ma is szükségesek, és a jövőben feltehetően még fontosabbá válnak. Ily módon a technológia valójában arra készíti fel a diákot, hogy valós körülmények között megfelelően elboldoguljon.

Mi a SKOLL-nál nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a legmodernebb technológiákat integráljuk az oktatási megoldásainkba, és elősegítsük a XXI. században szükséges készségek fejlesztését online eszközökkel.

Egy jó prezentáció célja, hogy hatékonyan és érthetően közvetítse az információt a hallgatók felé — az előadásnak strukturáltnak és célirányosnak kell lennie, hogy az üzenet világos és meggyőző legyen.

A prezentáció lényegi része az, hogy interaktív kommunikációt alakítson ki a közönség és az előadó között, ezzel lehetőséget biztosítson a kérdések megválaszolására, a visszajelzésekre és a két fél közötti kapcsolat elmélyítésére.

Mindazonáltal a prezentációk legfontosabb célja az, hogy a hallgatókat informálja, meggyőzze vagy motiválja, attól függően, hogy mi az előadás — és az előadó — célja.

De vajon milyen a tökéletes prezentáció, és milyen prezentációs technikákkal érhetjük el a saját előadásaink során?

A legjobb prezentációk ismérvei

A nagyszerű prezentációk több olyan jellemzővel is rendelkeznek, amelyek együttesen biztosítják a hatékonyságát — és ami még fontosabb: a közönség elköteleződését.

Ilyen jellemzők például:

• Világos cél és üzenet: A prezentáció elején világosan meghatározott cél és üzenet segíti a közönséget megérteni, hogy mi a prezentáció lényege és miért fontos nekik.
• Strukturált tartalom: Egy jól strukturált prezentáció könnyebbé teszi a közönség számára az információ feldolgozását. Bevezetés, fő rész és összegzés — mindez segít az információk rendezett átadásában.
• Érdekfeszítő bevezetés: Egy izgalmas vagy meglepő bevezetés felkelti a hallgatók érdeklődését és fenntartja a figyelmüket.
• Interaktivitás: A közönség bevonása kérdésekkel, interaktív elemekkel vagy példákkal növeli az érdeklődést és segít a tartalom megértésében.
• Vizuális eszközök hatékony használata: A képek, grafikonok vagy diák segítenek az információk vizuális ábrázolásában, ami erősíti a kommunikációt.
• Rövid és tömör tartalom: A lényegre törő, tömör tartalom segít elkerülni a felesleges információkat, így a közönség könnyebben követheti az előadást.
• Személyes hangvétel és példák: A személyes történetek és példák segítik a közönség kapcsolódását, valamint segítik az információk emlékezetes prezentációját.
• Professzionális megjelenés és magabiztos előadásmód: Egy magabiztos és profi előadó nagyobb hatást gyakorol a közönségre, és hitelesebbé teszi az üzenetet.
• Záró gondolatok és cselekvésre ösztönzés: Egy hatásos befejezés összefoglalja a fő pontokat és szükség esetén cselekvésre ösztönzi a közönséget.

Így fest tehát egy hatékony, meggyőző prezentáció.

De vajon milyen prezentációs technikák segítségével alakíthatunk ki ilyen előadást?

Prezentációs technikák

A prezentációk minőségének javítására számos technika létezik:

• Történetmesélés (Storytelling): Az információk történet formájában történő bemutatása segít a közönségnek könnyebben kapcsolódni és emlékezni a tartalomra. Egy jól megválasztott történet releváns, tanulságos és szórakoztató lehet.
• Vizuális segédeszközök: Használj szemléletes és professzionális vizuális segédeszközöket, mint például a képek, diagramok, infografikák, hogy szemléletesebbé tedd a prezentációt.
• PAUSE módszer: Ez a technika segít a hangsúlyozásban és a közönség figyelmének fenntartásában. Maga a „PAUSE” azt jelenti, hogy az időnkénti apró, rövid de hatásos szünetekkel segítheted a mondandód dramatikusabbá alakítását, és eközben a hallgatók is könnyebben feldolgozhatják az információt.
• Analogiák és metaforák: Ezek a nyelvi eszközök segítenek az összetett vagy ismeretlen témák egyszerűbbé alakításában. Egy jól választott hasonlat vagy metafora sokat segíthet a megértésben.
• Rövidített tartalom: Tartsd röviden, tömören és lényegre törően az előadást. Ne terheld le túl sok információval a hallgatóságot, inkább koncentrálj a legfontosabb pontokra.

Hol tanulhatsz még többet a témáról?

Bár a prezentációs technikák korunk egyik legfontosabb képességei közé tartoznak, mégsem tanítják a hagyományos oktatásban.

Szerencsére az internet megjelenésének köszönhetően ma már nem csak és kizárólag a tradicionális oktatás érhető el — az e-learning például kiemelt figyelmet fordít a prezentációk, az előadásmód az információközlés és a kommunikáció fontosságára.

Amennyiben érdekel a téma és szeretnéd elmélyíteni benne a tudásod, tekintsd át a SKOLL által nyújtott megoldásokat, melyek a prezentációs technikák fejlődését is segíthetik.

Készen állsz egy hatalmas utazásra, ahol távoli tájakon barangolhatsz, érdekes karakterekkel találkozhatsz és hihetetlen kalandokban vehetsz részt?

Nos, pontosan erről szól a storytelling, azaz a történetmesélés.

Az emberi képzelet az egyik, ha nem a legfantasztikusabb dolog a világon, amelynek a segítségével nem csak nevetésre vagy sírásra tudunk rábírni másokat, hanem ami még fontosabb: tanulásra is!

Ehhez azonban tudnunk kell, hogy pontosan mi is az a történetmesélés, milyen médiumokban használhatjuk eszközként, és mire kell odafigyelnünk, ha a szórakoztatás mellett az oktatást is fontosnak tartjuk.

Íme minden, amit a storytellingről — a történetmesélésről — tudni érdemes: a storytelling jelentésétől egészen az oktatásban betöltött szerepéig.

Storytelling jelentése

A storytelling jelentése: a kommunikáció egyik legerőteljesebb formája, amely különböző narratívákat használ az emberek összekapcsolására, az élmények megosztására, valamint magával ragadó és emlékezetes világok létrehozására.

A történetmesélés lényege tehát nem más, mint hogy az emberek — a sztorik megosztásán keresztül — mélyebb szinten kapcsolódjanak egymáshoz. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy élményeket, érzelmeket és gondolatokat osszunk meg egymással, ezáltal hatással legyünk egymás érzéseire, gondolkodására, sőt, akár viselkedésére is.

A történetmesélésben az a szép, hogy rajta keresztül képesek vagyunk akár egész világokat és a bennük élő karaktereket is teremteni, amelyek sok esetben csupán kitalációk, a történetek által azonban mégis életre kelnek a hallgatóink vagy olvasóink fejében.

A nyelv segítségével élénk képeket festhetünk az ismerős és az ismeretlen dolgokról, és olyan utazásra vihetjük közönségünket, amely egyszerre informatív (hasznos) és érdekes (szórakoztató).

A történetmesélés médiumai

A történetmesélésnek számos formája létezik, például:

• Beszélt szó
• Írás
• Jelrendszer

Ezeken belül megkülönböztetjük a különböző médiumokat is — ahol maga a kommunikáció zajlik:

• Filmek
• Sorozatok
• Játékok
• Meetingek
• Tudományos cikkek
• Youtube videók

…és még sorolhatnánk.

A történetmesélés tehát egy olyan univerzális képesség, amely bármilyen formában és bármelyik médiumban történhet — a lényeg az információáramlás.
A történetmesélés tehát a kommunikáció, az empátia és a megértés erőteljes, pótolhatatlan eszköze. Lehetővé teszi számunkra, hogy a világot különböző perspektívákból lássuk, és tanuljunk mások tapasztalataiból, ami végül értelmes és tartós módon gazdagítja életünket.

A történetmesélés központi elemei

Ahhoz, hogy egy jó, meggyőző, cselekvésre bíró történetet adjunk elő, ismernünk kell azokat az alkotóelemeket, amik egy ilyen sztorit felépítenek:

• Téma: A téma a történet mögöttes üzenete vagy gondolata. Az a jó, ha a közönség a történet befejezése után is elgondolkodik rajta.
• Karakterek: Azok az emberek vagy lények, akik a történetet benépesítik. Jól kidolgozottnak kell lenniük, határozott személyiséggel, motivációkkal és egymással közötti kapcsolatokkal.
• Cselekmény: A cselekmény az elbeszélést irányító történet. Világos eleje, közepe és vége kell, hogy legyen, és a cselekménynek olyan fejlődési irányt vagy konfliktust kell mutatnia, amely leköti a közönséget.
• Konfliktus: A konfliktus az, ami előreviszi a történetet, és feszültséget teremt. Lehet belső (pl.: egy döntéssel küzdő szereplő) vagy külső (pl.: egy szereplő, aki akadályokkal vagy egy ellenféllel néz szembe).
• Helyzet: A helyszín az az idő és az a hely, ahol a történet játszódik. Jól leírtnak és szemléletesen ábrázoltnak kell lennie, hogy a közönség el tudja képzelni, és el tudjon merülni a történetben.
• Hangnem: A hangnem a történet hangulata vagy atmoszférája. Lehet komoly, vicces, izgalmas vagy bármilyen más, a történethez illő hangulat.

Ezen elemek meggyőző és koherens módon történő kombinálásával a mesélő emlékezetes és magával ragadó elbeszélést hozhat létre, amely reakciót válthat ki a közönségből.

Storytelling az oktatásban

A pedagógia egyik legfontosabb alapelve a “ne mondd, mutasd”.

Ahelyett, hogy az információkat és a tanyanyagot száraz tényekkel prezentálnánk, megpróbálhatjuk érdekes karakterekkel, izgalmas kalandokkal, és mindezt egy hihetetlen világban bemutatni — így ugyanis jóval érdekesebb lesz tanulóvá válni, mintha csak kontextus nélküli tényekkel bombáznának minket.

Ami pedig az egész pikantériáját adja: a storytelling nem csak gyermekekkel működik, hiszen az emberi agy — kortól teljesen függetlenül — imádja a történeteket.

Amennyiben tehát gyári munkásoknak, irodai dolgozóknak, HR menedzsereknek vagy éppen informatikai szakembereknek szeretnénk új készségeket, módszertanokat vagy gyakorlati tippeket megtanítani, bátran nyúlhatunk a storytellinghez:

• Mutassunk be esettanulmányokat
• Hozzunk fel szemléltető példákat
• Meséljünk el valós, megtörtént eseményeket

Ezáltal nem csak az oktatás színvonala fog emelkedni vagy a tanulók kedve fog jelentősen javulni, de a megtanult információk száma is lényegesebben nagyobbá válik — nem hiába alkalmazzuk mi is ezt az erőteljes módszert a SKOLL e-learning tananyagaiban.

Az értékelés a pedagógiában kiemelt jelentőséggel bír. Ily módon lehetséges megvizsgálni, hogy a tanulók tudása mennyire van összhangban a tervezett célokkal és követelményekkel. Ebben pedig a pedagógia mérés módszertana és területe ad fogódzkodót a pedagógusoknak ahhoz, hogy szabályszerűen ellenőrizzék, értékeljék és mérjék a tanulók haladását és fejlődését. 

A különböző teszt-és feladatírás éppen ezért szigorú metodikai szabályokat kell hogy kövessen. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mik is azok a nyitott végű feladatok, milyen jellemzőik vannak, illetve példákkal is segítjük a leendő feladatírókat.

Feladatírás a pedagógiában

Alapvetően a tanterv határozza meg a tanulótól elvárható tudás és tananyag követelményeit. Jellemzően úgy alakítják ki őket, hogy összekapcsolja a célokat a tanulási eredménnyel és támogassa a cél és az eredmény megfelelését.

Éppen emiatt a feladatírónak szükséges tudnia, hogy az adott feladat alkalmas-e a tananyagtartalom megfelelő műveleti szintű gyakoroltatására, fejlesztésére, mérésére. 

A tanuló 3 szinten képes felhasználni és alkalmazni modellként a szükséges tananyagot egy feladatmegoldás során:

1. felismerés
2. értelmezés
3. alkalmazás egy probléma megoldásában.

A Benjamin Bloom által kidolgozott taxonómia meghatározta a lehetséges feladat szinteket a kognitív követelmények és az értelmi fejlődés szintjeire leképezve.

• Ismeret szintű gondolkodási szint: tananyag felismerése, felidézése, emlékezés
  Pl: Válaszd ki a metafora definícióját!
• Megértés szintű gondolkodási szint: tananyag értelmezése, saját szavakkal történő leírása, interpretálása
  Pl: Az alábbi példák közül melyik metafora?
• Alkalmazás szintű gondolkodási szint: tananyag felhasználása egy problémamegoldásban
  Pl: Írj egy metaforát az alábbi kifejezések felhasználásával!

Magasabb rendű műveletek:

• Analízis szintű gondolkodási szint: tananyag használata elemzéshez, a lényeges elemek, struktúrák feltárásához, motívumok értelmezéséhez
  Pl: Miben különbözik a metafora a hasonlattól?
• Szintézis szintű gondolkodási szint: tananyag használata egyéni és eredeti produktumok létrehozásához
  Pl: Párosítsd össze a két oldal kifejezéseit, hogy egy metaforát kapj!
• Értékelés szintű gondolkodási szint: tananyag használata vélemény és ítéletalkotáshoz a saját értékrend alapján
  Pl: Az alábbi példák közül melyik a metafora és melyik a hasonlat? Miért?

A fentieknek megfelelően a feladatok írása során mérlegelni kell, hogy mely követelményt tudja hatékonyan mérni egy-egy feladattípus, illetve melyet nem. A továbbiakban bemutatjuk a követelmények feladatokká alakításának a kérdés és a válasz típus alapján történő módszerét: a zárt és nyíltvégű feladatok közötti különbségeket.

Zárt vs. nyitott végű feladatok

A zártvégű feladatokat hívhatnánk feleletválasztó feladatoknak is, ebben az esetben ugyanis a megoldás — egyben vagy akár több részletben — szerepel a már megadott választási lehetőségek között, amit a tanulónak fel kell ismernie és helyesen ki kell választania. Ilyenkor tehát a válaszadás elemei adottak, illetve egy e-learning rendszerben a kiértékelés lehet automatikus.

Típusai:

• Választás: megoldás helyessége, eldöntendő kérdés, egy jó válasz, több jó válasz, egy az egyhez vagy többszörös illesztés
• Sorképzés: mennyiségi, egyéb logikai
• Összehasonlítás: relációválasztás

Ezzel szemben a nyílt vagy nyitott végű feladatoknál — amiket hívhatnánk akár feleletalkotó feladatoknak is  — nem szerepel a helyes megoldás, hanem a tanulónak kell azt vagy röviden, vagy hosszabb — szöveges vagy egyéb — formában megadnia, kifejtenie. Ilyenkor tehát a válaszadás csakis önállóan alkotott elemekkel történik. 

Nézzük meg pontosan milyen nyitott végű feladatok vannak és hogyan lehet ezeket csoportosítani.

Nyitott végű feladatok csoportosítása

A nyíltvégű feladattípusokat a válasz kódja és a válasz hossza szempontjából lehet csoportosítani.

A válaszkód lehet:

• Verbális: szó, mondat vagy szöveges válasz
• Numerikus: szám, számok felsorolása vagy számítások
• Vizuális: rajz, ábrázolás, szerkesztés
• Formális: jel kiegészítés, egyenletek, bizonyítások

A válasz hosszúsága alapján — már kiegészítve a fenti válaszkódokkal:

• Rövid válasz — célja: ismeret
  • Egy szó (tulajdonnév vagy egyéb szó) kiegészítés
  • Egy szám kiegészítés
  • Rajz kiegészítés
  • Jel, szimbólum kiegészítés
• Hosszú válasz — célja: ismeret, megértés, alkalmazás
  • Egy mondat vagy verbális felsorolás
  • Számok felsorolása
  • Ábrázolás
  • Összefüggések, egyenletek
• Összefüggő válasz — célja: megértés, alkalmazás
  • Több összefüggő mondat, esszé
  • Számítások
  • Szabálykövető ábrázolás, szerkesztés
  • Folyamatok, bizonyítások

Mint az látható, mind a zárt, mind pedig a nyitott végű feladatok esetében sokféle feladattípus fordulhat elő, emiatt változatos mérőeszköznek tekinthetők. Míg a zárt végű feladatok főleg az ismeret és a megértés műveleti szintjének fejlesztését segíti, addig a nyílt végű feladatok a megértés, alkalmazás és a magasabb rendű műveleti szintben fejlesztenek.

Példák nyitott végű feladatokra

• Kitől származik az alábbi vers idézet?
• Add meg a hiányzó mássalhangzókat!
• Mikor volt a nándorfehérvári csata?
• Egészítsd ki a következő mondatot!
  A sebesség a(z) ………………… és a(z) ………………… hányadosa.
• Írd le a fotoszintézis fogalmát!
• Sorold fel a sejt részeit!
• Rajzold le a szinuszgörbét!
• Oldd meg a következő egyenletet és ellenőrizd is!
• Jellemezd az ókori görög társadalmat!

A nyitott végű feladatok alkalmazása

Amennyiben feladatíróként részletesebb tudásra, gyakorlásra vagy tapasztalatra van szükséged, érdemes megnézned a SKOLL által nyújtott e-learning képzésmenedzsment rendszert, amelyben:

• A kurzusok szervezése
• A tananyagok lejátszása
• A riportok megtekintése
• És a vizsgák lebonyolítása mind egyetlen platform részeként valósíthatók meg.

Tananyagaink készítése során kiemelt figyelmet szentelünk az önellenőrzés, gyakorlás és vizsgázás különböző módszertanaira, hogy valódi tudást szerezzenek a tanulók képzéseik során.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A pedagógia egy úgymond multidiszciplináris tudomány, vagyis folytonos önfejlődést és aktív önfejlesztést igényel — emiatt pedig különböző szakmódszertanok és tantárgypedagógiák fejlődtek ki. 

Az oktatás során a szakemberek felismerték annak az igényét, hogy az előre meghatározott tanulási utak helyett mindenkinek lehetőséget kell adni arra, hogy kiválaszthassa a számára leginkább megfelelő egyéni tanulási módszereket, ezzel biztosítva a motivált, egész életre szóló tanulást. 

A projektpedagógia egy olyan oktatói stratégia, amiben átalakul a tanítás-tanulás folyamata, az egyes projektfeladatok célja pedig az, hogy olyan életszerű helyzetet teremtsenek, amelyekkel a tanulók majd később, felnőttként a munka világában végül találkozni fognak — vagy akár már találkoztak is.

A projektpedagógia célja

A folyamatos fejlődésnek köszönhetően sok folyamat van változóban az oktatásban, legyen szó akár az iskola társadalmi környezetéről vagy akár a képzés mögöttes rendszeréről.

Manapság már nem lehet a 10, sőt, az 5 évvel ezelőtti módszertannal sem hatékonyan oktatni. 

A frontális oktatás során a tanulók ugyanazokért a célokért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és ütemben, párhuzamosan sajátítják el a tananyagot. 

Ezzel szemben a projektpedagógia célkitűzése a konstruktív életvezetés, vagyis egy olyan irányított nevelési folyamat kialakítása, amiben megvalósul mind a közösség, mind az egyéni fejlesztés — az értékközvetítés válik a nevelés lényegévé. Alkalmazáskor kialakul a tanulókban az önismeret, önellenőrzés (self-assessment), valamint a társas értékelésre (peer-assessment) való törekvés is.

A projektoktatás, mint oktatási stratégia kitágítja az iskolai kereteket és tevékenységorientált iskolamodellt követ. A tanulók felelősekké válnak a saját tanulásukért. A projektmódszer támogatja a tanulókat abban, hogy ők maguk határozzák meg a tanulási szükségleteiket és a feladatok teljesítéséhez szükséges forrásokat.

Az egyéni tanulás szorosan összekapcsolódik a társas tanulással, tehát fejleszti és támogatja a tanulókkal és a tanárokkal való együttműködést is. Ezáltal a tanuló képessé válik a problémák megértésére, és a szerzett tudást más élethelyzetekben is képes lesz alkalmazni. 

A projekt tehát egy olyan projektvezetési módszert alkalmazó fejlesztés, ami több résztvevő együttműködésével valósul meg és határozott ideig tart, nagy hangsúlyt fektetve a tervezés, szervezés és végrehajtás összehangolására, valamint a szellemi, fizikai és anyagi eszközök mozgósítására.

A projektpedagógia fő jellemzői

A projektpedagógia egy olyan új, projektorientált, integratív oktatási stratégia, amely a “tanulás tanulását” célozza meg, ahol a tanulás és a cselekvőképesség fejlesztése szorosan összefüggnek, a szerzett ismeretek pedig nem szoríthatók határok — pontosabban tantárgyi ismeretek — közé. Nem támogatja a merev iskolai órarendek és szervezési sémák fenntartását.

Célközpontúságának köszönhetően a sajátos célok elérését a valós életből vett példákon keresztül, természetes tanulási környezetben teszi lehetővé, ezzel segítve egy komplex szemléletmód kialakítását és motiválja a további célok megvalósítását. 

A projektpedagógia egyik fő jellemzője, hogy nem feladat-, hanem problémacentrikus. 

A projekt megvalósításának lépései: 

1. Tervezés
2. Szervezés
3. Kivitelezés
4. Értékelés

A projekten dolgozó tanulóknak tudniuk kell értékelni a jelen helyzetet, majd egy jövőbeli állapotot kitűzve meg kell határozniuk a célt és az elérésének az útját.  A tanár megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló számára.

A tanulók önállóan és célirányosan mérlegelnek és hoznak döntéseket: kijelölik a célhoz vezető lépéseket, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, megosztják a munkát maguk között. Nem elszenvedik, hanem aktívan megélik a munkafolyamatot, aminek minden fázisában felelős személyként élnek a döntési jogaikkal és vállalják az ezzel járó felelősséget.

A projektek valóságos és természetes tanulási folyamat létrejöttét teszik lehetővé. A pedagógus és a tanulók közös együttműködésén alapuló munka pedig lehetőséget ad arra, hogy a diákok belső motiváltságból tanuljanak és önálló döntéseket hozzanak. Az életszerű, praktikus, mindennapi problémákon alapuló tanulás a tanuló kezdeményezésére, javaslatára születik.

A pedagógiai projekt ismérvei

A pedagógiai projekt a differenciálás eszköze, ami mindig egy komplex, alkotó jellegű megismerési-cselekvési egysége a tanulóknak, akik partneri együttműködésben vannak mind egymással, mind pedig a tanárral. A projekt eredménye egy valós tárgyi vagy szellemi produktum, ami egy valóságos vagy szimulált (modellált) folyamaton keresztül jön létre.

Egy projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján lehet csoportosítani:

Jellege szerint:

• folyamatorientált
• eredményorientált
• vegyes projektek

Célterülete szerint:

• technikai projektek
• környezeti nevelési projektek
• gazdaságismereti projektek
• kutatási projektek
• vegyes projektek: az előbbiek vegyített típusai

Tartalma szerint:

• tantervi célokat, tartalmakat, követelményeket feldolgozó projekt (különböző tantárgyak, tantárgyrészek, több tantárgy, stb.)
• tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó projekt
• vegyes projekt: megjelennek benne a tantervi és a tanterven kívüli célok, tartalmak is

Résztvevő tanulók létszáma szerint:

• iskolai szintű projekt: az iskola összes tanulója részt vesz 
• évfolyami szintű projekt: az adott iskola valamelyik évfolyamán tanuló összes osztály vesz részt
• osztályprojekt: egy adott iskolai osztály tanulói vesznek részt
• kiscsoport-projekt: adott osztályon, nagycsoporton belüli kiscsoport (kb. 3-6 fő),
• vegyes csoportú projekt: különböző életkorú, különböző osztályba járó tanulókból áll,
• egyéni projekt

Időstruktúrája szerint:

• folyamatos időtartamú projektek: az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak a tanulók. Lehet:
  • néhány órás,
  • egy napos,
  • többnapos,
  • egyhetes,
  • nagyobb egység
• nem folyamatos időtartamú projektek: megszakítások vannak a feldolgozás során 
• az előbbi kettő variálásával létrejött projekt

Témaválasztás módja szerint:

• pedagógus választja ki a témát/témákat
• pedagógus és tanuló közösen választják ki a témát/témákat
• a tanulók választják ki a témát/témákat

A projektcsoport

A csoportnagyság meghatározza a projektmunka sikeres haladását. Leginkább 3-4 fős, de maximum 6 fős csoportlétszám ajánlott. Ha ennél többen dolgoznak együtt, nagy az esélye annak, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, esetleg egyesek ki is kivonják magukat, rosszabb esetben akár hátráltathatják is az eredményes haladást.

Homogén csoportszervezés esetében a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében közel azonos szinten állnak. Ez a csoportszervezési forma főleg a kooperatív csoportmunkához ajánlott.

Homogén csoportszervezés helyett érdemes inkább a heterogén csoportszervezés mellett dönteni. Ilyenkor a csoporttagok képességei és érdeklődései az adott tananyag tekintetében jobban eltérnek egymástól. Ennek köszönhetően mindenki a maga erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában, mindemellett az egymástól való tanulás lehetősége is adott.

Ha a tanulók nem tudják teljes önállósággal megszervezni a csoportmunka menetét, akkor előre ki kell alakítani és osztani az adott csoportszerepeket. Ilyen lehet például az irányító, jegyző, rajzoló, prezentáló.

A projektpedagógia előnyei és nehézségei

Érdemes összefoglalni, hogy mik is a projektpedagógia legfőbb jellemzői, amelyek mind előnyei lehetnek a frontális oktatással szemben, illetve hogy milyen nehézségekbe ütközhet az implementálása.

Előnyei:

• Tanár – tanuló közös tevékenységben vesz részt.
• A résztvevők folyamatosan oktatási-nevelési helyzetben vannak.
• Tanár – tanuló interakció és a kommunikációs viszonyok átalakulnak.
• Tanár – tanuló nagyfokú szabadságot kap a célok kiválasztásában, tervezésben, a feladatok végrehajtásának módjában.
• A tanulás szabad és hatékony.
• Megtanítja a tanulókat tanulni.
• Az ismereteket egy valós projektben integrálja.
• Gyakorlati, a hétköznapokban alkalmazható tudás elsajátítását támogatja.
• A érdekes feladatok és az elvégzésükhöz szükséges önállóság motivációt nyújt, a tanuláshoz való viszony átalakul.
• Lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők jól érezzék magukat a tanulási folyamatban.
• Lehetőséget teremt a világ megismerésére, új kapcsolatok kialakítására.
• Támogatja az együttműködési készségek elsajátítását.
• Támogatja a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását.

Nehézségei:

• Jól szervezett időbeosztás szükséges, ami nehezen egyeztethető össze a szokásos szervezeti formákkal.
• Megbontja a hagyományos tantervi keretet.
• Interdiszciplináris jellegénél fogva összemossa a tantárgyi választóvonalakat.
• Új, nem hagyományos értékelési rendszert igényel.

Hol és hogyan hasznosítható mindez?

Ahogy azt korábban is írtuk, a projektpedagógia nem az iskolai követelmények teljesítésére, hanem a való élet kihívásaira készít fel, ezért már gyerekkorban érdemes elkezdeni az alkalmazását, vagyis “megtanulni helyesen tanulni”.

Amennyiben felnőttkorban merül fel az igény, hogy ne csak szikár ismeretet szerezzünk, hanem valós élethelyzetekre építve használjuk ki a projektpedagógia nyújtotta előnyöket, érdemes a felnőttképzési módszertanok felé fordulni. A SKOLL e-learning rendszerei mindkét célcsoport számára megfelelő környezetet biztosít kihasználva az informatika adta előnyöket. A SKOLL-nál hiszünk a kompetencia fejlesztésben, ezt figyelembe véve támogatjuk a képzési igények céllá formálásától kezdve a konkrét informatikai eszközök üzembehelyezéséig akár a teljes folyamatát a képzések szervezésének. Szorgalmas tanulók, professzionális oktatók — egy felhasználóbarát felületen összekötve. Ezt nyújtja a Skoll.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A pozitív megerősítések elengedhetetlenül fontosak az életben. Minden személy igényli a pozitív visszacsatolást, hiszen a személyiségünket formálja az, hogyha támogatást kapunk. Az önbizalom, a személyes percepció kialakításának előfeltétele az, hogy pozitív megerősítésben részesüljünk.

Miért fontosak a pozitív gondolatok?

Ha valaki pozitív gondolatokkal a fejében indul el reggel otthonról, nagyobb valószínűséggel lesz egy produktív, tartalmas napja,

mint annak, aki borúsan látja a világot – vagy éppen önmagát. Önmagunk megerősítése a legfontosabb, amit tehetünk annak érdekében, hogy boldogabbak lehessünk.

A pozitív megerősítést és az önreflexiót pedig lehet tanulni, tudatos kontroll alá vonni és gyakorolni – tehát nem velünk született képesség a “pozitív gondolkodás”. 

A pozitív megerősítések szabályai

Mik a legfontosabb szabályok a pozitív megerősítések során, miként fog működni mindez a gyakorlatban?

Önmagunk megerősítése:

1. Ne csak a külső forrásokra hivatkozz! Sok az önbizalomtréner a YouTube-on, de fontos, hogy saját magunk is készítsünk anyagokat a személyünk megerősítéséhez. Mondj fel hangüzenetre egy szituációt, amikor győztél, amiből tanultál. Hallgasd újra!
2. Ne kérkedj a sikereiddel – hiszen az olyan, mintha másoknak bizonyítanál. Magadnak teljesíts, magadat fejleszd!
3. Higgy a pozitív gondolatban! 
4. Ne használj negatív szavakat: fogalmazz meg célt úgy, hogy a célra fókuszálj. Ne tagadj: ne azt mondd magadnak, hogy “nem akarok dohányozni”, hanem azt, hogy “mostantól egészségesebben élek – és milyen jól csinálom!”
5. Soha ne mondd, hogy soha: idővel vizsgáld felül a megerősítéseidet, hogy még mindig egyeznek-e az önképeddel, és amilyen emberré válni akarsz.
6. Jelen időben dicsérd magad. Hagyd figyelmen kívül a múltat és a jövőt, a jelenre fókuszálj. 

Mások dicsérete:

1. Dicsérd meg az apró sikereket is!
2. Mindenkit a saját képességeihez mérj – ne hasonlítgass össze!
3. Fogadd el, ha valaki máshogy gondolkozik, hadd járja a saját útját.

Megerősítés a digitális oktatásban

A digitális oktatásban se felejtsük el a pozitív megerősítések szerepét.

Bár nincs személyes találkozás, és a tesztek eredményéről is legtöbbször csak egy számítógép képernyőjén értesülnek a tanulók, próbáljunk meg emellé valami pozitív gondolatot elhelyezni.

Fontos, hogy egyéni szinten történjen a megerősítés: ne egy sablonüzenetet küldjünk ki minden résztvevőnek, hanem amennyiben energiánk engedi, külön-külön emeljük ki az egyének pozitívumait. 

Pozitív, megerősítő mondatok, amiket használhatsz

Fontos, hogy a pozitív gondolatokat ne csak kapjuk, hanem adjuk is. Ilyenek lehetnek:

• Számít a véleményed.
• Légy önmagad.
• Nem gond, ha hibáztál, legközelebb menni fog.
• Értelmes és hasznos dolgokat teszel.
• Fontos vagy számunkra.
• Becsületes és tisztességes ember vagy.
• Az élet nem verseny.
• Tisztellek.
• Elfogadom, hogy másként gondolkodsz.
• A családod szeret téged.
• Ne félj különbözni másoktól.
• Szeretlek.

Forrás: boldogsagora.hu

És persze vannak olyan mondatok is, amiket magadnak kell ismételgetned:

• Egészséges vagyok.
• Boldog vagyok.
• Nyugodt vagyok.
• Sok energiám van.
• Gyorsan tanulok.
• A gondolataimat én irányítom.
• Békében vagyok magammal és a világgal.
• Szeretetteljes kapcsolatban élek.
• Csodálatos munkám van.
• Minden nap fejlődök.
• Minden napom egyre jobb lesz.
• Nagyon motivált vagyok.
• Tervezek és megvalósítok.

A Skoll módszertanainak fontos részét képezik a tanulók számára nyújtott rendszeres visszajelzések, illetve a folyamatos lelkesítés, pozitív megerősítés. Nem csak az a célunk, hogy a tanulók elkezdjék a tanulást, hanem az is, hogy motiváltan folytassák azt. Miközben reális képet kell mutatnunk a teljesítményükről, még a negatív eredmény esetén is szükséges a tovább próbálkozásra való bátorítás.

Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A mikrotanítás és mikrotanulás fogalmak nem újkeletűek: a figyelem fenntartásának képessége a digitális fejlődéshez mérten fordítottan arányos, a Z- és az Alfa generációk egyre rövidebb, egyre interaktívabb pedagógiai módszereket igényelnek a hatékony tanuláshoz. 

De nem csak a fiatalabbakra igaz ez: az információáramlás felgyorsulása miatt az X és az Y generáció tagjainak is új szoftvereket, megoldásokat kell megismerniük, a lehető legrövidebb idő alatt. 

A mikrotanítás fogalma

A mikrotanítás (mikroteaching) azt jelenti, hogy a különböző gyakorlatok, készségek fejlesztését rövid, informatív tananyagokra építik, amelyek tartalmazhatnak

• animációt
• videót
• interaktív honlapot
• mobilalkalmazást
• kvízt
• vagy akár hanganyagot is.

A mikrotanítás régen az 5-15 perces videókat jelentette (5-10 éve egy TED Talk videó is rövidnek számított), ma viszont, a Tik-Tok népszerűségének csúcsán a 10-60 másodperces videók azok, amik leginkább mikromennyiségű tananyagnak számítanak. Ennek eredménye az, hogy vannak, akik matekot oktatnak a közösségi médián, vagy egy történelmi eseményt magyaráznak el egy percben. Hogyan lehet ezt jól csinálni? Mik a mikrotanítás előnyei és hátrányai?

A mikrotanítás előnyei

A mikrotanítás előnyei a tanárt és a tanulót is érintik. 

• az oktató sokkal előbb kap visszacsatolást a tanuló előrehaladásáról;
• egyértelműbbé válhat, hogy mely témakörök, ismeretek tanulása megy nehezebben;
• a tananyagok fókuszáltabbak lesznek, egy videó csak egy témát boncolgat, lényegretörően;
• bárhol, bármikor elvégezhetők a tananyagok (pl. tömegközlekedés közben);
• és bármikor, gyorsan újranézhetők is (Just-In-Time tanulás);
• a témák és a formátumok változatosak lehetnek;
• az anyagok gyorsan szerkeszthetők, cserélhetők (hisz elég egy 1 perces videót kicserélni, ha valami megváltozott időközben);
• a figyelem garantált.

A vizuális, mikro-tananyagok előnyei, hogy míg a tanuló egyszerre látja és hallja az adott témakör tananyagát, képes annak 90%-át is megjegyezni, míg ha csak olvasta volna, alig 10-15%-a maradna meg az anyagnak. 

A mikrotanítás cégek esetén is különösen hasznos: egy új vállalatirányítási szoftver, termelési folyamat, vagy client-service tréning tananyagai mind-mind kialakíthatók rövid, egyperces videók segítségével.

A mikrotanítás hátrányai

A mikrotanítás hátrányai közé tartozik, hogy

• általában nem személyes, így azonnali kétirányú kommunikációra nincs lehetőség;
• a tananyagok elkészítése sok időt vehet igénybe;
• nagy kihívást jelenthet a tanárnak, hogy „tömörítse” az információkat, vagy elmélyedjen egy témában;
• nagy információmennyiség szétszabdalása esetén kihívást jelenthet átláthatóvá és rendezetté varázsolni a sok apró egységet.

A mikrotanulás eszközei

Ahhoz, hogy a tanulók tanulása hatékony legyen, különböző online oktatási eszközök és szoftverek szükségesek.

Egy személyes oktatási forma esetén rengeteg felkészülésre van szükség ahhoz, hogy röviden, lényegretörően, de figyelemfelkeltő módon tálaljunk információkat (lásd korábban említett 15 percnyi TED előadásra átlagosan 200 órát készülnek az előadók), ezért merül fel azonnal a digitális segédeszközök harcba hívása.

Az applikációkon, chatprogramokon, gamifikációs platformokon kívül elengedhetetlenül fontosak az értékelési eszközök: fontos a visszacsatolás mind az oktatók, mind a diákok számára. 

Pedagógiai folyamatok tervezése szoftverben

Egy képzésszervező rendszer lehetővé teszi a tanárok számára, hogy különböző tanítási technikákat próbáljanak ki, majd az értékelések alapján azokat finomra hangolják. 

A pedagógiai folyamatokat, mint a tananyagtervezés, a tudásmenedzsment, a kommunikáció és az értékelés így mind egy rendszerben lehet nyilvántartani.

A SKOLL-nál folyamatos monitorozás alatt vannak a tanulói szokások és az ezeket támogató digitális megoldások, így mindig törekszünk a mikrotanulás elveit is beépíteni koncepcióalkotó munkáinkba. Ha érdekelnek más cikkeink is, látogass el blogunkhoz, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

A Storyline módszer története 1960-ig nyúlik vissza, a helyszín pedig Skócia, a Jordanhill Főiskola. A Storyline (magyarul kerettörténet) kidolgozói Steve Bell, Salle Harkness és Fred Rendell voltak. Ők az 1600-as évekből inspirálódtak: Rousseau, Ermitage és Steiner (Waldorf) műveiből. Az érzékszervek bevonása a tanulási folyamatba, a holisztikus nevelés, az önkifejezés, valamint az együttműködés az alapjai a Storyline módszernek. 

Hogyan lehet alkalmazni a lineáris, vezetett történetmesélést az oktatásban? Mik egy kerettörténet legfontosabb elemei? Lássuk a legfontosabbakat!

A Storyline jelentése

A Storyline angolszász szó, amely két részre bontható: az egyik a “story”, azaz a történet, a másik pedig a “line”, ami egyenest, lineárist jelent, de ebben az esetben az események láncolatát takarja. 

A kifejezés jelentése tehát egy olyan kerettörténet, amelynél az események láncát az oktatók alkotják meg, ők adják a tanulás keretét.

A történetet pedig maguk a diákok alkotják, ezzel is involválva magukat a tanulási folyamatba. 

A Storyline módszer

A Storyline módszer lényege, hogy integrált módon történik a tudásátadás. A diákok bár autonómiát élveznek a tanulási folyamatban, sokszor párosan, vagy csoportban is együtt kell működniük, hogy megtalálják a “hiányzó kirakóst”. 

A problémamegoldó képesség és a kommunikációs készségek fejlesztése gyakorlatilag állandó,

amikor Storyline módszerrel tanulnak a diákok, így a soft skillek folyamatosan fejlődnek. 

A Storyline módszer a gyakorlatban úgy néz ki, hogy

• Az oktató megalkotja a vezérfonalat, amelyhez vezetett kulcskérdéseket társít, hogy a diákokat a helyes úton tartsa.
• A vezérszálhoz egy kreatív, a diákok által is alakítható történet elejét alkotja meg a tanár.
• A modulok/epizódok/tanórák között kapcsolatot kell létrehozni, a modulokat pedig célszerű valamilyen rejtéllyel, vagy kérdéssel lezárni, hogy megteremtse a diákokban a várakozás érzetét. Ezáltal sokkal jobban involváltak lesznek a tanulók. 
• A problémák létrehozása és megoldása: a kerettörténet a tanár és a diákok interakciójával jön létre, de nem csak a történetet, hanem magukat a problémákat is van, hogy a diákok saját maguk alkotják. Például egy feladat során zsákutcába érnek a megoldással. Ilyenkor a problémát is a diákok hozták létre – és a megoldás is rájuk vár. 

A módszer célja, hogy a fentiek mentén egy motiváló tanulási környezet jöjjön létre. A folyamat nagyon sokszor merít a gamifikáció eszköztárából.

Storyline módszer az oktatásban

A hagyományos, intézményi keretek között történő tantermi oktatásban sajnos még mindig elég ritka a Storyline módszer alkalmazása, míg az önálló tanulást támogató e-learning során azért nehéz egy kerettörténetet alkotni, mert a diákok általában nem együtt vannak jelen a tanulás folyamatában, így őket nehezebb együttműködésre bírni. 

Hatalmas előnye a Storyline módszernek, hogy akár több tantárgyat is fel tud dolgozni egy adott témakör.

Csak egy gyors példa: bizonyos feladatok megoldásához egyszerre lehet szükség a tanulók fizika tudására, történelem ismereteire és saját fizikumukra is, tehát akár tesi- vagy technikaórának is beillik egy-egy ilyen alkalom. 

A kerettörténet legfontosabb elemei egy tanuló közösség számára

Akár iskolai oktatás során, akár céges, szervezeti tréningek esetén is lehet – sőt! javasolt – használni a Storyline módszert. 

Egy cég betanítási folyamata például végigvezetheti egy történeten az új kollégát, de egy új szoftver betanulása is megoldható a kerettörténet-módszerrel. 

A leglényegesebb elemek a:

• játékszabályok ismertetése, a tanulói környezet kialakítása, célkitűzés;
• bevezető feladat;
• csoportkohézió erősítése, szerepek kiosztása;
• információgyűjtés, rendszerezés és feldolgozás: tudásmenedzsment;
• tudásmegosztás;
• kiértékelés és
• jutalmazás.

Tananyagok készítése Storyline szemlélettel

Mi a Skoll-nál hiszünk az online oktatásban, és szeretjük a kihívásokat! Jó hírünk is van: a Storyline módszer ma már egyre jobban integrálható a digitális oktatásba, ebben nyújtunk segítséget. Workshopokat, e-learning tananyagfejlesztő oktatásokat tartunk, amelyhez különböző szoftvereket használunk. 

Nem véletlen az sem, hogy az egyik programot Articulate Storyline-nak hívják. A Storyline e-learning tananyagfejlesztő program alapszintű használata egyszerű, segítségével minimális gyakorlás után szinte bárki össze tudja rakni saját e-learning tananyagát.

Ismerkedj meg Storyline képzésünkkel!

Maradj képben a legfrissebb oktatási trendekkel, ha pedig kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

Gondolkoztál már, hogy milyen ingyenes szolgáltatással lehet online dolgozatokat létrehozni? A Redmenta valószínűleg az egyik legkönnyebben kezelhető rendszer, amellyel gyorsan lehet létrehozni, megosztani és értékelni feladatlapokat. Ráadásul egyszerű kezelőfelülete a legkisebbeknek is könnyen elsajátítható.

Első használat előtt mindenképp szükségünk lesz egy Redmenta fiókra. Látogassunk el a www.redmenta.hu oldalra, majd kattintsunk a Regisztráció menüpontra. A folyamat egyszerű, elegendő a nevünket és egy érvényes e-mail címet megadnunk. Ügyeljünk rá, hogy biztonságos, másol nem használt jelszót válasszunk, majd kattintsunk a Regisztráció gombra.

Ezután érkezni fog egy levél a megadott címre, amelyben található linkre kattintva megerősíthetjük regisztrációnkat. Ha ezt megtettük, már be is léphetünk a rendszerbe!

Első belépéskor válasszuk ki, hogy milyen célból szeretnénk használni a Redmentát, tehát tanárként dolgozatokat szeretnék létrehozni vagy tanulóként inkább csak kitöltenénk ezeket. Ez egyébként nem befolyásolja a később elérhető funkciókat, pusztán adatgyűjtés céljából kérdezik meg.

Redmenta feladatlapok rendszerezése

A főoldalon láthatók azok a feladatlapok, amelyeket létrehoztunk vagy amelyekhez hozzárendeltek minket. A kitöltésre megadott feladatlapok is itt listázódnak ki. Hogy a felület átlátható maradjon, érdemes mappákba rendeznünk a feladatlapokat.

A felső sorban kattintsunk a Mappák szerkesztése gombra. Új mappa létrehozásához adjuk meg annak nevét, majd kattintsunk az Új mappa létrehozása gombra. Miután létrehoztunk egy vagy több mappát, átnevezhetjük vagy törölhetjük ezeket a ceruza illetve a kuka ikonra kattintva.

A Redmenta használata feladatlap létrehozásához

Az Új feladatlap létrehozása gombra kattintva először adjuk meg a dolgozatunk címét és rövid leírását, majd kattintsunk a Létrehozás gombra.

A feladatlap szerkesztésekor bal oldalon láthatjuk annak tervezett felépítését, a benne található kérdésekkel. Középen egy aktuálisan kiválasztott kérdést tudunk szerkeszteni, jobb oldalt pedig a már korábban létrehozott kérdéseink, illetve a publikus kérdések között tudunk keresni, válogatni.

Kitöltési és értékelési módok

A felső sávban található gombok segítségével szabályozhatjuk a feladatlap kitöltési és értékelési beállításait. Az értékelésnél egyedi, százalékos tartományokhoz adhatunk meg eredményeket, ezáltal

értékelhetjük a dolgozatot a hagyományos 5-ös skálán, de akár adhatunk megfelelt – nem felelt meg visszajelzést is.

A kitöltésnél lehetőségünk van rá, hogy megadjuk, mettől meddig lehet a kitöltést megkezdeni, majd ezután hány percen át írható a dolgozat. Kedvelt megoldás, hogy a kitöltésre szánt időtartamnak csak az első 10-15 percében lehet megkezdeni a dolgozatot. Bármikor kezdi is meg a tanuló a kitöltést, onnantól lesz annyi ideje, amelyet előzetesen beállítottunk.

Ha azt szeretnénk, hogy a feladatlap gyakorlásként többször is kitölthető legyen, akkor ezt is megadhatjuk. Ha korlátlan kitöltést szeretnénk megengedni, akkor állítsuk ezt az értéket nullára.

A Redmenta használata széleskörűen testreszabható: azoknál a dolgozatoknál, ahol a rendszer egyértelműen tudja értékelni a válaszokat, megadhatjuk, hogy a kitöltést követően automatikusan kapjon visszajelzést a tanuló. Ha az Eredmények megjelenítése lenyíló menüben a Csak az összpontszámot, a többit a jóváhagyásom után lehetőséget választjuk, akkor ahhoz, hogy a tanuló az egyes kérdésekre kapott részpontszámait is lássa, előbb manuálisan jóvá kell hagynunk ezt minden dolgozat kijavítását követően.

Természetesen lehetőség van rá, hogy csak a javítást követően legyen látható az összpontszám és az eredmény.

A kitöltési beállításoknál szabályozhatjuk azt is, hogy a kialakított sorrendben vagy véletlenszerűen jelenjenek meg a kérdések. Ez akkor is praktikus lehet, ha a tanulók egy helyen, pl. egy gépteremben írják meg a dolgozatot.

Kérdések, feladatok létrehozása

Kérdéseket több módon is hozzáadhatunk a feladatlapunkhoz. Az egyik mód erre, ha létrehozunk egy teljesen új feladatot. Ehhez kattintsunk az Új feladat létrehozása gombra, majd adjuk meg a feladat leírását, ami egyben a megválaszolandó kérdés is lesz.

Feleletválasztós és igaz-hamis kérdések

A válaszlehetőségek tekintetében számos opció közül választhatunk. Alapértelmezetten az egyválaszos feleletválasztós kérdéstípus kerül kiválasztásra. Itt több lehetőség közül kell a tanulónak megtalálni az egyetlen helyes megoldást.

Ennek párja a több megoldással rendelkező feleletválasztós kérdés. Az igaz-hamis kérdéseknél pedig minden lehetőségről el kell dönteni, hogy az igaz, vagy sem. 

Mindegyik esetben hozzáadhatunk tetszőlegesen sok válaszlehetőséget, illetve megadhatjuk, hogy kitöltéskor a válaszlehetőségek véletlenszerű sorrendben jelenjenek meg.

Kifejtős és rövid válasz típusú feladatok

Megkövetelhetünk szöveges választ is egy kérdésre, sőt akár esszé írását is előírhatjuk a tanulóknak.

A rövid válasznál felvehetünk olyan kulcsszavakat, amelyeknek szerepelnie kell a helyes válaszban. A szinonímák, megoldások tekintetében beállíthatjuk, melyik milyen arányban számít bele a feladatra adott végeredménybe.

Ezzel lényegében automatizálhatjuk a rövid szöveges válaszok kiértékelését.

A kifejtős és a rövid válasz típusnál is megadhatjuk az elfogadott szavak számát, illetve százalékosan egy tűréshatárt is, amelyen belül még értékelhetőnek minősül a válasz.

Párosítás, illetve sorrendbe rendezés

Néha szükség lehet rá, hogy a megadott ismereteket a tanulók megfelelően tudják egymáshoz kapcsolni. Erre nyújt megoldás a párosító feladattípus.

Ha pedig egy folyamat lépéseinek ismeretét szeretnénk ellenőrizni, akkor a Sorrend típusú feladatot érdemes választani.

Hasznos lehet, ha a válaszokhoz magyarázatot is megadunk a Válaszmagyarázat mezőben, így nagyobb arányban fogják a tanulók megjegyezni és megérteni az ismeretanyagot.

Redmenta feladattípusok megosztása és címkézése

A Redmentának nagyon hasznos funkciója

a közös kérdésbank, amelyet rengeteg pedagógus és oktató bővít nap, mint nap, kérdéseik megosztásával.

Fontos azonban, hogy ezeket a kérdéseket nem ellenőrzik, így érdemes minden esetben alaposan átnéznünk, hogy nem történt-e valamilyen hiba a létrehozáskor.

A Redmenta használata során a kérdésekhez kötelező megadni egy vagy több címkét is, amelyek segítségével könnyebben kategorizálhatjuk a feladatokat. Ez a funkció nagyon hasznos akkor is, amikor egy feladatot publikussá teszünk, hiszen ezáltal pontosabb találatot kapunk, amikor egy kérdés témájára keresünk.

Természetesen, ha szeretnénk, akkor egy kérdést priváttá is tehetünk, ezáltal nem tudja majd használni más.

Kérdés újrafelhasználása

Az általunk vagy mások által korábban létrehozott kérdéseket is egyszerűen beszúrhatjuk a feladatlapba. Ehhez a jobb oldali mezőben keressünk rá a kívánt feladatra vagy válasszunk a felajánlott lehetőségek közül.

Ha készen vagyunk feladataink létrehozásával vagy beszúrásával, akkor a bal oldalon fogd és vidd módszerrel rendezhetjük őket. Ugyanitt szúrhatunk be oldaltörést is. Ez akkor hasznos, ha nem szeretnénk, hogy egyszerre néhány kérdésnél többet lásson a tanuló vagy, ha valamilyen okból szeretnénk tördelni a feladatok megjelenését.

Egy kérdést kiválasztva természetesen bármikor szerkeszthetjük azt vagy módosíthatjuk annak pontozását is.

Smart Sheet, avagy okos feladatlapok

Egy érdekes és sok esetben hasznos funkciója a Redmentának az okos feladatlapok létrehozása. Ez azt jelenti, hogy előre megadott címkéket alkalmazva megpróbál a rendszer releváns kérdéseket összeválogatni és a feladatlapba illeszteni.

Később ezeket a kérdéseket átírhatjuk, de akár törölhetjük is, így teljesen testreszabva az automatikusan generált feladatsort is.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem minden esetben generál teljesen megfelelő feladatlapokat, így mindenképp szükséges időt szánni a kérdések átdolgozására.

Feladatlap klónozása

Ha elkészültünk egy feladatlappal, akkor a Szerkesztés befejezése gombra kattintva visszatérünk a dolgozat összefoglaló oldalára, ahol különböző műveleteket hajthatunk végre. Ilyen például a feladatlap klónozása is. Ennek segítségével másolatot hozhatunk létre a dolgozatról, hogy szerkesztés vagy a beállítások módosítását követően újra felhasználhassuk azt.

Beágyazás, megosztás és mire jó a direktcím?

A Redmenta használata során nem csak a feladatainkat tudjuk megosztani egymással, hanem teljes feladatlapokat is elküldhetünk tanulóinknak a Redmenta rendszerén kívül és azon belül is.

Feladatlap szerkesztésekor a bal oldali menüsávban található link segítségével hivatkozhatunk bárhonnan a feladatlapra. Természetesen a kitöltési időkorlátoknak megfelelően lesz elérhető ilyenkor is.

Ha egyszerűbb elérést szeretnénk lehetővé tenni, és a tanulók ismerik a Redmenta felületét, akkor létrehozhatunk direktcímet is. Ez egy egyszerűbb név, amit a Redmenta Direktcím menüpontjába beírva egyből a dolgozathoz jutnak el a kitöltők.

Ha más oldalon szeretnénk megjeleníteni a feladatlapot, be is ágyazhatjuk azt, akár egy Moodle kurzusba is.

Ehhez válasszuk a Beágyazás lehetőséget majd az ott megjelenő kódot másoljuk és illesszük be a céloldal forráskódjába. Moodle esetén legegyszerűbben ezt az Oldal vagy Címke tevékenységgel tehetjük meg.

Beágyazás és az egyéb megosztások esetén is fontos, hogy megfelelően állítsuk be a feladatlap elérését. Ezt a jobb oldali Feladatlap publikálása blokkban tehetjük meg. Ha azt a lehetőséget választjuk, hogy Csak azoknak, akiknek itt meg lett osztva, akkor a Megosztások beállítása gombra kattintva vehetünk fel csoportokat vagy személyeket.

Végezetül megoszthatjuk a dolgozatot közvetlenül Google Classroom kurzusba vagy Teams csoportba. Ezek használatához természetesen rendelkeznünk kell és be kell jelentkeznünk az érintett fiókokba.

Érdemes egy teszt dolgozat segítségével kipróbálni többféle megosztási módot és korlátozást, hogy a dolgozat időpontjában biztosan az elvártaknak megfelelően működjön minden.

Nyomtatás

Ha hibrid oktatást tartunk vagy az online oktatás időszakában elkészített feladatlapokat szeretnénk tantermi oktatásnál felhasználni, akkor lehetőségünk van kinyomtatni a dolgozatokat. Ekkor megadhatjuk, hogy milyen elemek kerüljenek a nyomtatási képre, sőt egy QR kód segítségével online elérést is biztosíthatunk a dolgozathoz, hogy okos eszközről azonnal elérhető legyen a diákok számára.

Bár tudjuk, hogy nem minden esetben megoldható, környezetkímélő és pedagógiai szempontból is érdemes az online dolgozatírást erősíteni, nem beszélve a javításra szánt idő drasztikus csökkenéséről!

Feladatlap törlése

Természetesen a már nem használt, vagy gyakorlásból létrehozott feladatlapokat törölhetjük is. Ehhez válasszuk ki a törölni kívánt dolgozatot és kattintsunk a Feladatlap végleges törlése lehetőségre. Ahogyan a neve is mutatja, ezután már nem állítható vissza a feladatlap.

Kitöltések és eredmények megtekintése

Érdemes megnézni, hogyan lehet a kitöltéseket megtekinteni és javítani. Ha egy dolgozatot már kitöltöttek, akkor a kitöltők nevei és a rendszer által számított pontszámok automatikusan megjelennek az összesítő felületen.

Kattintsunk a tanuló melletti >> jelre, hogy részletes eredményeket lássunk. Itt minden kérdést értékelhetünk, vagy ha ezek pontszámát a rendszer számolja, akkor a visszajelzés résznél egyedileg eltérő pontot adhatunk a szöveges visszajelzéssel együtt.

Egyéb funkciók

Akad néhány kiegészítő lehetőség, amely megkönnyíti a munkát a Redmentában. Az egyik ilyen a csoportok kezelése. A Redmenta fiókkal rendelkező tanulókat meghívhatjuk egy csoportba, hogy később egy dolgozatot egyetlen megosztással minden csoporttagnak kioszthassunk. Hasznos lehetőség, hogy a csoportoknak is adhatunk direkt címeket. Ennek segítségével a tanulók közvetlenül megtalálhatják a csoportot és be is léphetnek abba.

A járványhelyzet kapcsán számos pedagógus készített el megannyi feladatlapot a Redmenta segítségével. Azért, hogy az így létrejövő hatalmas tudásbázis ne vesszen kárba, létrehoztak egy katalógust. Feladatlapjainkat beajánlhatjuk a katalógusba, ahol témakörök és szintek szerint kategorizálva kerülnek tárolásra a dolgozatok. Ezek között válogatva pedig felhaszálhatjuk mások kérdéssorait is.

Jól látható, hogy a Redmenta igyekszik lefedni a dolgozatok létrehozásának, kezelésének és megosztásának teljes palettáját. Kifejezetten hasznos, hogy a szolgáltatások ingyenesek és korlátlanul használhatók. Ha rendelkezünk valamilyen oktatási platformmal (pl. Google Classroom vagy Moodle), akkor azoknak praktikus kiegészítője lehet a Redmenta.

Kipróbáltad, de elakadtál? Szeretnéd a dolgozatokat hatékonyan kezelni és megosztani másokkal? Írj nekünk és segítünk!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy azonnal értesülj a képzések, e-learning és oktatás világával kapcsolatos hasonló cikkeinkről!

“Jó pap holtig tanul” — szól a közmondás. Az önálló tanulás képessége az egyik legfontosabb képesség napjaink gyorsan változó világában. Ahhoz, hogy folyamatosan tudjunk alkalmazkodni a modern élet új kihívásaihoz, folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat. Cikkünkben körbejárjuk az önálló tanulás fogalmát és a támogatására szolgáló technikákat, eszközöket.

Vannak olyan kompetenciák a világunkban, amelyet már gyerekként el kell sajátítanunk (pl.: számolás, olvasás, írás). Vannak azonban olyanok is, amelyeket gyermekként még nem érthetünk, ezért az iskola nem feltétlenül tud felkészíteni rájuk (mint például a tárgyalás és érveléstechnika, projektmenedzsment vagy időgazdálkodás).

A mai felgyorsult, változó világban ez hatványozottan igaz. Amik ma már fő szakmák az internetnek köszönhetően, azok 20-25 éve még nem is léteztek.

Ahhoz, hogy a modern élet sajátosságaihoz megfelelően tudjunk adaptálódni, újabb és újabb dolgokat kell megtanulnunk folyamatosan.

Az önálló tanulás elsajátítása nélkül azonban amint elhagyjuk az iskolapadot, sem a motivációnk, sem az eszköztárunk nem lesz adott ahhoz, hogy a későbbi, felnőttkorral járó fő kompetenciákat elsajátítsuk.

A megoldást tehát az önálló tanulás támogatása, kialakítása, elsajátítása és gyakorlatba ültetése jelenti. De pontosan hogyan történik ez, és milyen hatékony tanulási technikák léteznek?

Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, előbb érdemes meghatározni, hogy mi is a hatékony, önálló tanulás.

Az önálló tanulás fogalma

Ahhoz, hogy az önálló tanulás definícióját meghatározzuk, az Európai Bizottság által elfogadott magyar Nemzeti Alaptantervben (NAT) található fogalmat érdemes használnunk.

Ez alapján az önálló tanulás fogalma:

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Az önálló tanulásnak tehát nem csak az iskolapad elhagyása után van jelentős szerepe, hanem már akkor is jelen van, mikor az oktató vagy pedagógus által tanított anyagokat és tudást kell elsajátítanunk.

Az ugyanis csak a képlet egyik oldala, hogy az oktató mennyire egyszerűen, érthetően és befogadható módon adja át a tudását.

A másik oldal kétségtelenül az, hogy az információ címzettje hogyan képes ezt befogadni, elsajátítani és később alkalmazni.

Minden egyes tanulási folyamatban szerepet kellene kapnia annak is, hogy miként tanuljuk meg magát a hatékony tanulást — ez ugyanis minden oktatási folyamatban, közvetlenül vagy áttételesen benne van.

A tanulási stratégiák, technikák és módszerek megtanulása ugyanis a modern világhoz való adaptálódás leghatékonyabb készségei, ezáltal fontos szerepet játszanak az egész életen át tartó tanulásban.

Az önszabályozott, önálló tanulás támogatása tehát egy rendkívül fontos folyamat, amelyet minden oktatónak el kellene sajátítania, majd tovább is kellene adnia tanítványainak.

A kérdés az, hogy miként biztosítható legjobban a tanulás támogatása?

Az önálló tanulás támogatása

Ahhoz, hogy az önálló tanulást megfelelően elsajátítsa a diák, alapvető készségekre és képességekre van szükség.

Ilyen például az írás, olvasás, számolás.

Tehát ahhoz, hogy az önálló tanulás kialakuljon, előbb az alapokat kell átadnia az oktatónak, amelyekre feltétlenül szükség van a hatékony önképzéshez.

Ez általában nem jelent problémát, hiszen a hagyományos oktatási rendszer megfelelően biztosítja mindezen képességeket.

A hiányok ott szoktak kezdődni, amikor az alapvető készségekre történő további építkezés megkezdődik.

Ekkor ugyanis olyan képességek elsajátítását kell hatékonyan elősegíteni, mint a motiváció kialakítása és folyamatos fenntartása, a tanulási stratégia kialakítása és — szükség esetén — módosítása, valamint a figyelem kialakítása, összpontosítása és fenntartása.

Ezekre feltétlenül szükség van az önálló tanuláshoz.

Amikor pedig már a felnőtt életről van szó, és ezáltal a munka, illetve karriercélok kerülnek előtérbe, akkor megfelelő szaktudást kell elsajátítani, és ha ez kialakult, akkor ismernünk kell a saját kompetenciánk:

•  határait,
• erősségeit és
• gyengeségeit,

valamint azt is, hogy a hiányosságainkat hogyan tudjuk pótolni — hogyan találjuk meg a számunkra és szakértelmünk számára a leghatékonyabb, leginkább elérhetőbb, legjobb képzési lehetőségeket.

A SKOLL által bevezetett Totara képzésmenedzsment és e-learning rendszerek például munkakör, szervezeti egység, személyes célok, vezetői ajánlás, vagy egyéb soft tényezők alapján automatikusan is képesek a tanulóknakleginkább passzoló online kurzusokat ajánlani a munkahelyük képzési katalógusából.

Amint az látható, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen módszerekkel támogatja a diákok önálló tanulását az oktató.

A karrier célokat elérni kívánó felnőtteknek szüksége van arra, hogy

• ismerjék a hatékony közös munka dinamikáját,
• tudásuknak effektív átadását illetve megosztását
• és ezáltal a hatékony kommunikáció alapelveit,
• valamint szükség esetén tudniuk kell azt is, hogy kihez fordulhatnak tanácsért, támogatásért.

Ezekkel a kompetenciákkal segíthető leginkább elő a tanulás támogatása.

De pontosan hogyan néz ki az önálló tanulási technikák fejlesztése?

Tanulási stratégiák, önálló tanulást segítő módszerek

A gyenge tanulmányi teljesítmény gyermekek esetében, vagy a nem kielégítő munkaminőség felnőttek esetében rendszerint a megfelelő tanulási stratégiák hiánya miatt áll elő.

A jelenlegi oktatási rendszer ebben nem kimondottan nyújt nagy segítséget, hiszen az oktatás túlságosan uniformális, így a gyermekeknek nem tud kialakulni az egyéni tanulási módszere és technikái — ez pedig később hatással van felnőtt életükre is.

De milyen módszerekkel segíthetjük elő az önálló tanulást (felnőttek esetében is)?

Az alábbiakban felsorolunk néhány módszert, technikát, melyek gyakorlásával segíthetjük, fejleszthetjük az önálló tanulás hatékonyságát:

1. Szöveges anyag néma elolvasása
2. Szöveges anyag hangos felolvasása
3. Az elolvasott vagy felmondott anyag néma átismétlése
4. Az elolvasott szöveg hangos felmondása emlékezetből
5. Az elolvasott anyag felmondása más személynek
6. Beszélgetés kezdeményezése a frissen tanult információkról
7. A felmondott szövegről felvétel készítése, majd visszajátszása
8. Bármilyen nemű ismétlés (pl.: újra átolvasás, szóban történő elismétlés, stb.)
9. Összegzések:
   1. Előzetes: cím, alcímek, fontos bekezdések rövid összefoglalása
   2. Utólagos: aláhúzások, utólagos saját vagy oktató által jegyzetelt részek áttekintése
10. Ismeretlen szavak megkeresése, megismerése és megtanulása
11. Szótárak, segéd információk és kiegészítő könyvek alkalmazása
12. Fontosabb részek kiemelése (pl.: aláhúzással, kiemelővel, jegyzeteléssel)
13. Parafrazeálás: A fontos mondatok és bekezdések átfogalmazása saját szavakkal
14. Mások által közzétett jegyzetek átolvasása, megértése és lejegyzése
15. Asszociáció: Fogalmak és koncepciók közötti kapcsolatok megkeresése és megértése
16. Ellentétes fogalmak és az ok-okozati összefüggések megértése
17. Kérdések megfogalmazása és lejegyzetelése, majd a válaszok felkutatása és megválaszolása
18. Mások által feltett kérdések megkeresése és megválaszolása
19. A kijegyzetelt anyag vizuális strukturálása (aláhúzás, vastagítás, dőlt betűk, nyilak, betűk és számok, színek, stb.)
20. Vizuális ábra és szkeccs készítése
21. Összefoglalás készítése az önálló tanulási folyamat végén
22. A teljes anyag átismétlése szóban vagy írásban

A legtöbb itt felsorolt edukációs elem ismerős lehet, hiszen az életünk korábbi szakaszaiban biztosan találkoztunk velük, ugyanis ezek a leggyakrabban — bár sajnos nem elég gyakran — használt tanulási módszerek általános iskolában.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag a gyerekeknél működnek — az iskolapad elhagyása után a legtöbb felnőtt sajnos már nem alkalmazza ezeket a tanulási stratégiákat és módszereket, pedig sokkal gyorsabb és hatékonyabb önálló tanulást tesznek lehetővé.

Ugyanis minél gazdagabb egy ember tanulási repertoárja, annál jobban tud alkalmazkodni az egyes tantárgyak vagy szakmák követelményeihez, és általában véve az élet összes kihívásához.

Összefoglalás

Az iskolapadból kikerülve a legtöbben nem sajátítják el az egyik legfontosabb készség, az önálló tanulás ismeretét.

Hazánk viszonylag jól szerepel a statisztikában, amelyet arról készítettek, hogy mely országokban a legnagyobb az alul- vagy túlképzettség az egyes szakmákban, de még így is 30% az olyan betöltött pozíciók szerepe, ahol a készségek szintje nem egyezik meg a pozíció által igényelt kompetenciákkal.

Az egyik megoldás kétségtelenül az önálló tanulás támogatása az oktatók részéről, míg az önálló tanulás elsajátítása a tanulók részéről.

Ha tetszett a bejegyzés vagy épp nem értesz vele egyet, küldd el nekünk észrevételeidet. Ha pedig úgy érzed, jól jönne egy kis segítség a gyakorlatban, keress minket!